Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-04-09 / 14. szám
Márciusi teendők Növényorvosi tanácsadó PALÁNTABETEGSÉGEK a paradicsom, paprika, uborka, kukorica stb. palántáit. A dugványok is szenvednek, így muskátli, szegfű, Dahila stb. Beteg palánták az enyhe fertőzést túlélhetik, de annak nyoma a kiültetett növényen sokáig megmarad. A fertőzés talajeredetű. A kórokozó színtelen fonálzata áthatol a felbőrön, átjárja és elsorvasztja a kéregszövetet. Káposztapaláníák eldőlése, melyet tőfekélynek is mondanak, az Qlpidium brassicae talajszervezettől származik. Olyan palánta is, melynek már három pár levélkéje van, megsárgul, tövén megbámul, satnyán fejlődik és elpusztul. Ugyanez a kórokozó dohányban is kárt tesz. Kétségtelen, hogy a különböző talajpenészek a külső viszonyok szerint képesek káros hatásukat kifejteni. A palánták hajlamosságát fokozza, ha a felső talajréteg túl nedves, ha a talaj cserepes és rossz szellő-2 GYÜMÖLCS • ZÖLDSÉG • VIRÁG hintjük, esetleg a faszénport rézgáiic porával keverjük. Figyelmet érdemel a cslramentes öntözővíz. Ennek tartálya tiszta legyen, az öntözővizet cserepek mosására ne használjuk fel. Nagy súlyt kell azonkívül helyezni a talaj kórokozóktól való mentesítésére. TALAJFERTŰTLENÍTÉS. A talaj kicserélésénél nagyobb biztosíték a talajfertőtlenítés, mely fejlettebb kertészeti viszonyok között éppoly meghonosodott módszer, mint egyéb üzemszerű teendők. Az első lépés, hogy a melegágyi kereteket, ablakokat a leggondosabban lemossuk, — akár 1 %-os formaiinnal, akár 2 %-os rézgálicoldattal, vagy más fertőtlenítőszerrel. Talajpenészek, egyúttal fonálférgek ellen leghatátosabb a talajnak 1 óráig tartó felhevítése 100 fokos gőzzel, Cserepesnövények földjét kisebb üzemekben, házilag összeállítható üstfelszereléssel gőzöljük. Nagyobb üzemek külön gőzfejlesztő-kazánberendezéssel dolgozgatnak. Üvegalatti, beültetésre • A korai szabadföldi zöldségtermesztéshez előnevelt, fagyra nem érzékeny növények: a saláta, káposzatfélék stb. palántáit ültessük ki. Előtte az őszi mélyszántást tárcsával, boronával és ha gyomos a talaj, lókapával készítünk elő. © A melegigényes zöldségfélék palántáit fokozatosan nagyobb levegőzéssel erősítsük. Ha a levegő hőmérséklete meghaladja a növények optimális hőmérsékletét, éjszakára is szedjük le az ablakokat. , • A hajtatőban a kiültetett növények ápolási munkáit: talajporhanyítást, öntözést, trágyalévezést, levegőzést — paradicsomnál a fattyazást és kötözést — időben végezzük el. © Uborkahajtatásnál a főhajtást a gerincig futtassuk. Amíg az oldalhajtások ki nem fejlődnek (két levél) a főhajtáson ne hagyjunk termést. Az első terméskötés után rendszeresen trágyalevezzünk. Az uborkát akkor szedjük, ha a termés a hosszanti növekedését befejezte és felületén a barázdák kisimultak. 0 Fejezzük be a szabadföldi magvetéseket és a már kikelt növények ápolási munkáit végezzük el. Gátoljuk meg a talaj elgyomosodását. Időben végzett porhanyltással kevesebb munkaerő ráfordítással tarthatjuk tisztán a területet. 0 Ha elegendő palántával rendelkezünk, a paradicsom egy részét ültessük ki. A paradicsomot lehetőleg paradicsomfélék után (paradicsom, paprika, burgonya) ne ültessük. Ha a palántákat az utófagyoktól megvédjük, korábban kapunk termést. 0 Készüljünk fel az öntözésre. Az öntözőberendezést tegyük üzembiztossá, hogy szükség esetén a hiányzó csapadékot pótolhassuk. Csak a rendkívüli szárazság esetén öntözzünk, mert ebben az időben az öntözés nagyon lehűti a talajt, ami a növények fejlődésére káros. 0 A kártevők és betegségek ellen védekezzünk. Peronoszpóra ellen 14 naponként 0,5 %-os bordóilével permetezzük a tököt, uborkát, dinnyét és paradicsomot. Lisztharmat ellen Sulfarol készítményekkel kell permetezni és finomra őrölt kénporral porozni. Levéltetű ellen nyers nikotin és káliszappan keverékével permetezzünk. Földibolha és mocskospajor ellen idegmérget (Gesarol) használjunk. A meztelen csiga kártételét mészpor kiszórással akadályozhatjuk meg. legzetes szagot elveszíti. Ha ezt nem várjuk meg, a dugványok, palánták kárt szenvednek. A formalin hatóanyaga: a formaldehidgáz egészében érvényesül a kórokozók ellen. Ezzel szemben más csávázószerek, amelyeket szintén ajánlanak ta- Iajfertötlenítésre, hatásukat nem fejthetik ki teljesen, mert az oldott anyag egy része talajrészecskékhez kötődik (adszorpció révén) és így hatásveszteséget szenved. Szabadföldi ágyak kezelésére négyzetméterenként mintegy 25 liter 2 százalékos formaiint számítunk. A szabadföldön kiásott gödrök fertőtlenítésére Angliában a cheshunti növénykórtani állomás keverékét ajánlják. Erre a célra 24 gramm finom porrá tört rézgálicot és 131 gramm szénsavas ammóniát zárt edényben jól összerázunk (az edény ne legyen vas, cink, vagy ólmozott) és egy napig állni hagyjuk. Ügyeljünk arra, hogy az üveget jól bedugaszoljuk. Másnap 5 liter forró vízben feloldjuk és utána 50 literre hígítjuk. Ez a mennyiség például 10 Dahlia tő fertőtlenítésére elegendő. Phlox verticilliumos hervadása ellen is sikerrel alkalmazták. Bizonyos eredmény remélhető a vetőmagnak porcsávázószerekkel való kezelésétől. A vegyszer a mag környezetét fertőtleníti. Amerikában a nagyon finoman porított rézoxidult ajánlják erre a célra. kerülő területek gőzölésére legcélszerűbb már az üvegház építésekor a talajba likacsos csővezetéket építeni, melynek végéhez a gőzfejlesztőkazán csöve illeszthető. Szabadföldi melegágyak fertőtlenítésére legelterjedtebb a nyugati országokban az úgynevezett serpenyős módszer, amelyben a magasnyomású gőzt 1 órán keresztül, fából, vagy vasból készült, mintegy 2 m2 nagyságú és peremmel ellátott „serpenyő“ alá vezetjük. Más módszerekkel szemben a gőzölés a talajra nem hátrányos. A talaj kezelés után azonnal használható. A talaj egyszerű leforrázása forró vízzel megbízhatatlan és a nehezebb talajt összeiszapolja, cserepessé teszi. Korszerű módszer, de drága a talaj pasztőrözése: vagyis 50 fokra való felmelegítése villanyárammal: a kezelés időtartama fél nap. Vegyszerek közül leghatásosabb gombaölőszer a formalin. A 40 %-os kereskedelmi anyag 2,5 %-os erősségben használható. Ebből köbméterenként 10—24 litert számíthatunk, a talaj nedvességi állapota szerint. Hogy a formalin gőzei 24 óráig hassanak, a formalinozás közben átlapátolt földet ponyvával, kátránypapírral, vagy más módon a levegőtől elzárjuk. Másnap a földet fertőtlenített eszközökkel való szétteregetéssel szellőztetjük. Néha három hétig is eltart, amíg a föld a jelÚjjáéled a jó hagyomány vétlenül kerüljön a fogyasztóhoz — hogy megvásárolhassák a borpincében. Ezért akarnak idén — saját készletre — 300 hektolitert kipréselni. Komáromban még ez évben borozót nyitnak, hogy a fogyasztók könnyen juthassanak az „arany nedű“-höz. Ebben a borozóban boron és muston kívül a házikonyha különlegességeit is árusítani fogják. Ha ez beválik, akkor több városban létesítenek majd saját vendéglátó üzemet. Tervbevették — szentpéteri címkével ellátott — palackozott bor árúsítását is. Kezdetben 1000 literrel számolnak. Az alsópéteri szövetkezetitagok ezekkel az intézkedésekkel (az összes minőségi előírás betartása mellett), nemcsak feléleszteni, de növelni is akarják községük bortermelői hírnevét. Nem kétséges, hogy ez sikerül is nekik, hiszen az utóbbi években becsületesen eleget tettek kötelezettségüknek. Természetesen a jövőben sem kellene ennek másképpen lennie. BUDA FRANTíSEK, Komárom-Kava (Folytatás az 1. oldalról.) és ez kizárja gépi megmunkálásukat. A legrégebbi telepítésű szőlőket a közeljövőben kiszántják. A többi területen lévő szőlő ültetvényeket felújítják, amire a péteri szövetkezetitagoknak van egy saját újítási javaslatuk: A szőlőművelésben használatos kis traktornak utat csinálnak oly módon, hogy kiszántanak minden nyolcadik sort. Ezen a traktoron lesz a rámás permetező, amellyel bepermetezik a környező sorokat. Ennek az egyszerű újításnak a bevezetése szükségtelenné teszi a kézi permetezést. Természetesen nem lehet megfeledkezni a munkák gépesítéséről sem. Az alsópéteri szőlészeknek három kis traktor és egy Zetor 25-ös áll rendelkezésükre. Egyelőre ez a gépesítés elégséges. Hiba az, hogy a mi kis traktoraink — ellentétben a bolgár traktorokkal — rosszul vannak ellátva függesztett munkaeszközökkel, így nem lehet ezeket sokoldalúan felhasználni. Hogy visszatérjen a péteri bor „régi dicsősége“, ahhoz első sorban az kell, hogy közződésű, a magvetés túlsűrű, a megvilágítás rossz, a meleg túlnagy és a szellőztetés hiányos. Minél inkább sikerül a palántanevelésnek e kedvezőtlen tényezőit kiküszöbölni, annál inkább tudja az erőteljes palántafejlődés a penészeket leküzdeni. A talajszint szárazon tartására jő szolgálatot tesz, ha homokkal, faszén porával bel/erti palánták szártövi rothadása. Nem ritkaság, hogy a csíranövénykék tömegesen pusztulnak. A szikalatti szárrész halvány, szennyesfehér megbámul és el vékonyodik; a palánta eldől és összeszárad, hogy nyoma is alig marad. Dohánykertészek megjelölése szerint „elrepül“. A betegség számos melegágyi és szabadföldi növényt tehet tönkre, így főleg
