Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-04-09 / 14. szám

Koszigin elvtárs beszámolója az SZKP XXIII. kongresszusán A kommunizmus újabb győzelmeinek ötéves terve A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusán Alekszej KOSZIGIN miniszterelnök előterjesztette a Szovjetunió 1988—1970. évi ötéves népgazdaság-fejlesztési tervének irányelveiről szóló beszámo­lót. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a tervezetet. — Népgazdaságunk és kultúránk jfejlődésében Igen fontos szervező sze­repet töltenek be a szocialista társa­dalmi rendszer előnyeit kifejező táv­lati népgazdasági tervek. Csaknem 40 esztendő telt el azóta, hogy a XV. pártkongresszus, a szocialista gazda­ság tudományos tervezésének lenini eszméjétől vezetve, jóváhagyta az első ötéves terv Irányelveit. Ez indította el a Szovjetunió politikai, gazdasági kulturális fejlődésében hatalmas sze­repet játszó ötéves tervek rendszerét. Minden ötéves terv a szovjet nép hagy győzelme volt, egy-egy szakasza szocialista hazánk hősi történelmének, egy-egy újabb fokozata a szocializ­mus és a kommunizmus építésének. Az elmúlt hétéves időszak alatt az Ipari termelés volumene 84 százalék­kal, a beruházásoké 49, a közlekedés és a szállítás teherforgalma 72 száza­lékkal növekedett. A fogyasztásra és felhalmozásra használt nemzeti jöve­delem hét év alatt 53 százalékkal nőtt. Ä hétéves terv évei alatt sok új vál­lalatot helyeztünk üzembe, megépül­tek a világ legnagyobb kohói, koksz­művei, hengersorai, gépgyárai, köny­­nyű- és élelmiszeripari vállalatai, tíz és tízezer új gép- és berendezésfajtát kezdtünk gyártani, nagy munkát vé­geztünk a közlekedés valamennyi vállfájának műszaki korszerűsítésére. Kimagasló sikereket ért el a szovjet tudomány az atomenergia békés célú felhasználásában és a világűr titkai­nak felfedezésében. A Szovjetunió lakossága hét év alatt 23 millió fővel növekedett és elérte a 232 milliót. Ezalatt az idő alatt, kü­lönösen pedig 1965-ben több föntos intézkedés történt a dolgozók élet­színvonalának Javítására. A munkások és az alkalmazottak havi átlagos mun­kabére országos viszonylatban az 1958. évi 78 rubelről 1965-ben 95 ru­belre nőtt. AZ ÜJ ÖTÉVES TERV Fö FELADATAI Az új ötéves tervnek — mint a szov­jet állam egész gazdaság-politikájának f~ elméleti alapját a marxi-leninf tu­domány képezi'. A szovjet népgazda­ság ötéves fejlesztésének főbb irányait tükrözik a jelenkori műszaki- tudo­mányos forradalom legfontosabb ten­denciái, a fizika, a kémia, a matema­tika, a kibernetika, az élettan és a többi tudomány ág kiemelkedő felfe­dezései. Amint az irányelvek tervezete ki­mondja, az ötéves terv gazdasági fő feladatát a párt abban látja, hogy a tudomány és a technika vívmányainak az egész társadalmi termelés ipari fej­lődése sokoldalú kihasználásának alapján, a termelés hatékonyságának, a munkatermelékenység fejlesztésé­nek alapján biztosítsuk az ipari ter­melés jelentős fejlődését, a mezőgaz­daság fejlődésének szilárd és gyors ütemét, s mindezek eredményeképpen elérjük a nép életszínvonalának lé­nyeges emelését, minden szovjet em­ber anyagi és kulturális szükségletei­nek mind teljesebb kielégítését. Az ötéves terv szilárd gazdasági és tudományos alapon nyugszik. A terv­feladatokat úgy szabtuk meg, hogy figyelembe vettük a szovjet társada­lom növekvő szükségleteit, népgazda­ságunk már elért fejlettségét, és a társadalmi termelés bővítésének reális lehetőségeit. Az új ötéves terv sajátsága az, hogy gyorsan kívánjuk műszakilag újra fegyverezni az egész népgazdaságot, progresszív módon akarjuk megváltoz­tatni szerkezetét, az elavult terméke­ket pedig időben kívánjuk újabb, töké­letesebb termékekkel felváltani. Elő­irányoztuk a társadalmi termelés min­den ágazatának további ipari Jellegű fejlesztését. A műszaki tudományos vívmányok' 'gyors termelési alkalmazása: a társa­dalmi munka termelékenysége fokozá­sának döntő tényezője. Koszigin elvtárs ezután részletesen elemezte az új szovjet ötéves terv fel­adatait a műszaki haladás megvalósí­tásában, a tudományos és kulturális munka terén, a' dolgozók munkájának további megkönnyítése és az életszín­vonal általános emelkedése érdekében. Kijelentette: a műszaki tudományos haladás közvetlenül összefügg a ter­mékek minőségének javításával. Ez azt jelenti, hogy határozottan meg kell szüntetni az elavult termékek gyártá­sát, s új, a korszerű követelmények­nek megfelelő gyártmányokkal kell 3 SZABAD FÖLDMŰVES 1968. április 9, azokat felváltani. Az ötéves terv leg­fontosabb szociális feladata: a népjó­lét emelésének meggyorsítása. A nem­zeti jövedelem növekedésével össz­hangban gyarapodni fog a lakosság reáljövedelme is. Ennek értelmében 1970-ben a népjólét fokozására fordí­tandó tartalékoknak körülbelül 59 milliárd rübellel kell növekedni 1965- höz képest. Koszigin elvtárs ezután a szovjet ipar óriási feladataival, eddigi ered­ményeivel és a jövőben reá váró fel­adatokkal ismertette meg a kongresz­­szus küldötteit. A SZOVJET MEZÖGAZDASÄG GYÖNYÖRŰ TÁVLATAI Országunk gazdasági fejlődésében nagy szerepet játszik a mezőgazdaság. Sok tekintetben meghatározza más népgazdasági ágazatok növekedését és a dolgozók anyagi jólétének emelke­dését — hangoztatta Koszigin elvtárs. Az ötéves tervnek a mezőgazdaság­ra vonatkozó irányelvei az SZKP Köz ponti Bizottsága márciusi plénumának határozataiból indulnak ki. A fő fel­adat, amelyet a terv a mezőgazdaság területén a következő öt évre előirá­nyoz: a földművelés és az állattenyész tés hozamának lényeges növelése, a gyors és stabil fejlődési ütem bizto­sítása. Az egész mezőgazdasági terme­lés átlagos évi ütemének ezekben az években 25 százalékkal meg kell ha­ladniuk a korábbi ötévi átlagos szin­tet. Különösen gyors ütemben kell nö­vekednie a szemes termények terme­lésének. A terv előirányozza, hogy 30 százalékkal növekedjék a szemes ter­mények hozama. Ugyancsak nagy feladat az állati termékek termelésének növelése és minőségük megjavítása. E feladat megoldásának fő módja az, hogy szi­lárd takarmánybázist teremtsünk meg és erre támaszkodva növeljük az álla­tok hozamát. A terv előirányozza a meglevő me­zőgazdasági gépgyárak átépítését és új gyárak létesítését. A kolhozok és a szovhozok az elkövetkező öt év alatt több mint másfél millió traktort ("az előző ötéves tervidőszakhoz viszo­nyítva 60 százalékkal többet) 1 millión felüli tehergépkocsit, 350 ezer gabona­­kombájnt és sok egyéb gépet kapnak. A munka energia ellátottsága is meg­kétszereződik a gazdaságokban. A vegyipar évről évre növelni fogja a műtrágya termelését. A kolhozok és szovhozok az előző évekhez viszonyít­va kétszer annyit kapnak. A kombinált takarmányt előállító ipar legalább kétszeresére növeli a takarmányter­melést. Ugyanakkor széleskörűen ki­bontakozik a magas fehérjetartalmú takarmányok, a vitaminok, az anti­biotikumok és a takarmányok haté­konyságát fokozó takarmánypótlék előállítása. Különösen falun előirányozzuk a lakásépítkezés, a lakások gáz ellátá­sával kapcsolatos munkálatok lénye­ges bővítését, Iskolák, kórházak, film­színházak stb. építését. A kolhozparasztoknak a közös gaz­daságból származó jövedelmét az elő irányzat szerint öt esztendő alatt 35— 40 százalékkal növeljük. Jövedelem­kiegészítő források számukra továbbá a háztáji gazdaság. így tehát a mezőgazdaság fejleszté­sének kidolgozott programja előirá­nyozza a mezőgazdasági termelés gyors, állandó növekedését. Ez telje­sen reális program. E program sike­res megvalósításához hozzájárulnak azok a nagyszabású Intézkedések, amelyeket a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának növelése, kulturális és életkörülményei megjavítása, vala­mint a kolhozparasztok és a szovhoz­­dolgozók nagy termelékenységű mun­kában való anyagi érdekeltségének fo­kozása terén a párt és a kormány végrehajt. Mindez Igen kedvező felté­teleket szerez majd az ötéves tervben kitűzött olyan hatalmas feladat meg­oldásához, mint a kolhozokban és a szovhozokban a munkatermelékenység 40—45 százalékos növelése. A párt felhívja az összes kolhozpa­rasztokat, szovhozmunkásokat, agro­­nómusokat, mezőgazdasági gépésze­ket és egyéb szakembereket, hogy már az ötéves terv első évét tegyék a gabonatermelés és a többi mezőgaz­dasági üzemág határozott felemelke­désének esztendejévé. Koszigin elvtárs nagy figyelemmel kísért beszámolójában ezután a közle­kedés és távközlés, a beruházások, a szovjet nép anyagi és kulturális szín­vonalának növelése, valamint a Szov­jetunió külföldi gazdasági kapcsola­tainak kérdésével foglalkozott, A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXIII. kong­resszusán ott vol­tak a világűr hő­seinek képviselői is. Felvételünk Ju­­rij GAGARINT, a világ első űrhajó­sát örökíti meg, aki szívélyes beszélge­tést folytat a kong­resszus küldöttei­vel. > A világűr meghódításának ötödik évfordulója öt évvel ezelőtt, 1961. dprtlts 12-én olyan világraszóló esemény zajlott le, amelyet sohasem felejt el az emberi­ség. Egy szovjet polgár, JurlJ GAGARIN Vosztok nevű űr­hajóján körülrepülte a Földet és sikeresen visszatért. Az ember meghódította a világűrt. A csodálattal párosuló elismerés, a szovjet űrkutatás úttörő szerepe azóta újabb dicső fejezetekkel bővült. Az eltelt öt év alatt mind a szovjet, mind az amerikai űrkutatás olyan eredményeket mutatott fel, amelyekről Az SZKP XXIII. kongresszusa változatlanul a nemzetközi közvélemény érdeklődésének előterében áll. A kongresszusról több mint 200 külföldi tudósító küldte híreit naponta a világ minden tájára, hogy számot adjon a szovjet kommunisták történelmi jelentőségű tanácskozásáról. Bár a Moszkvából érkező hírek mellett minden más nemzetközi ese­mény eltörpül, az angol választások kimenetele, valamint a dél-vietnami fejlemények mégis említést érdemelnek. AZ SZKP HELYES, MARXISTA" LENINISTA UTAT KÖVET Brezsnyev elvtárs főbeszámolója igen gyümölcsöző vitát váltott ki az SZKP XXIII. kongresszusán. A küldöt­tek több napon át szóltak hozzá az ország gazdasági-politikai helyzetét, a nemzetközi problémákat és a kom­munista viiágmozgalom időszerű kér­déseit tárgyaló beszámolóhoz. Sőt azt is mondhatnánk, hogy voltaképpen nem is annyira vita folyt a szó szoros értelmében, hanem inkább termelési tanácskozás, magas szintű munkaérte­kezlet. A felszólalásoknak az volt a közös nevezője, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottsága helyesen jelölte ki a tennivalókat, mind bel- mind pedig külpolitikai vonatkozásban. Az egyes szocialista szövetségi köztársaságok­ból jelenlevő pártküldöttségek vezetői felszólalásaikban részletesen elemez­ték azokat a feladatokat, amelyek a kommunizmust építő Szovjetunió nagy feladataiból külön-külön reájuk há­rulnak. A SZOVJETUNIÓ A BÉKÉS KOEGZISZTENCIA HÍVE A hazai felszólalók közül külön kell foglalkoznunk Gromiko szovjet kül­ügyminiszter beszédével, aki felvá­zolta a szovjet diplomácia legégetőbb teendőit. Követve a főbeszámoló gon­dolatmenetét, a kongresszus figyelmét azokra a világpolitikai tényezőkre irányította, amelyek a Szovjetunió építő munkáját és az emberiség bé­kéjét leginkább zavarják. — A vietnami háború, amely az amerikai agresszivitás legjellegzete­sebb és legviss/ataszítóbh bizonyítéka, beárnyékolja az egész világot, — han­goztatta Gromiko külügyminiszter. Az európai színtér fő veszélyforrá­sát Nyugat-Németország határ-reví­ziókra törekvő magatartását is össze­függésbe hozta az Egyesült Államok tevékenységével, sőt felelősségét még szélesebb értelemben vetette fel, ami­kor Bonn atomfelfegyverkezési tervei miatt a nyugati hatalmakat megvá­dolta a potsdami egyezmény elárulá­sával. Gromiko beszédének egyik legfon­tosabb megállapítása az volt, hogy a Szovjetunió nem enged hozzányúlni a jelenlegi európai határokhoz és szi­lárdan kitart a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élés gondolata mellett. Malinovszkij honvédelmi miniszter felszólalásában többek között arról beszélt, hogy a nyugati hatalmak po­litikája következtében a Szovjetunió­nak állandóan fokoznia kell védelmi erejét, hogy a szovjet emberek béké­sen élhessenek és ne kerüljenek ve­szélybe a kommunizmus vívmányai. Elmondotta, hogy a szovjet hadsereg olyan tökéletes ütőképes fegyvernem­' azelőtt csak a legmerészebbek álmodoztak. Ez a nemei \ harc azonban nem zárult le, sőt tovább folytatódik. \ Vasárnap a Szovjetunióban Hold-körüli pályájára veh | zérelték a Luna-10 önműködő űrállomást, amely a Hold \ első mesterséges bolygója lett. \ Ez a páratlan tudományos stker újabb fejezetet nyitott \ a világűr meghódításában. Az egész világ csodálattal | adózik most a szovjet tudomány nagy sikerének, amely \ egyben méltó ajándék április 12-e, az űrkutatás napja i tiszteletére. minél előbb álljon helyre. Egyes nyu­gati körök tehát joggal csalódtak, amelyek „nyílt kommunista törésről“* álmodoztak. A külföldi felszólalók, valamint a kongresszusi küldöttek egységes véleménye az, hogy az SZKP helyesen jár el, amikor szilárd marx­ista-leninista elvi álláspontját rugal­mas taktikával párosítja, és a legna­gyobb türelemmel érvényesíti. Ez a taktika most újabb győzelmet ho­zott: a kínai és az albán kommunisták kivételével a nemzetközi munkásmoz­galom szinte valamennyi osztaga kép­viseltette magát a XXIII. kongresszu­son és valamennyien az egység hely­reállításának legfőbb akadályát a kí­nai kommunisták politikájában látják. ELŐRETÖRT rAZ ANGOL MUNKÁSPÁRT Március utolsó napján parlamenti választásokat tartottak Angliában, amelynek során nagy munkáspárti győzelem született. A végleges adatok szerint több mint száz mandátumns munkáspárti többség alakult az Alsó­házban, ami azért is igen nagy jelen­tőségű, hiszen eddig csupán három képviselővel volt több az uralmon levő kormánypárt oldalán. Kétségtelen, hogy Wilson miniszter­­elnök most kissé felsóhajthat. Ilyen jelentős többséggel a háta mögött most már Wilson és pártja előtt megnyílt az út és a lehetőség, hogy végrehajtsa az elkövetkező négy esztendőben Nagy-Britannia gazda­sági és politikai reneszanciáját, s hoz­zájáruljon ahhoz, hogy a szigetország nagyobb szerepet játsszon a nemzet­közi politikai életben, mint eddig. A munkáspárti győzelmet követően azonban változatlanul megmaradnak az angol politikai eddigi nagy kérdő­jelei: mi lesz Angliával és a Közös Piaccal, kitart-e a kormány az atom­fegyverek elterjedésének megakadá­lyozását valló eddigi nézete mellett, végrehajtja-e a sokat hangoztatott részleges államosítást, és komolyabb részt vállal-e a Kelet és Nyugat közti hídverés eddig elég szerény munkájá­ban. A közeljövő mutatja meg, hogy Wilson rászolgál-e a választók most kölcsönzött nagy bizalmára? KETTŐS ELLENSÉG VIETNAMBAN? Az amerikai kormány vietnami há­borúja változatlanul a nemzetközi helyzet előterében áll. Legújabban azonban olyan fejlemények álltak elő Vietnamban, amelyek méltán jelzik az egész válság tarthatatlanságát. Az amerikaiak által pénzelt saigoni báb­rezsim saját magával, helyesebben saját népével találta szemben magát. A dél-vietnami nép ugyanis megúnta a katonai diktatúrát és országszerte óriási tiltakozó hullám tört ki. amely Da Nang környékén csúcsosodott ki. A tüntetők követelik, hogy civil kor­mány foglalja el a helyét és ne a há­ború kiszélesítésére, hanem annak mielőbbi beszüntetésére törekedjék. Vietnamban a szabadságharcosok oldalán tehát újabb erőcsoportosulás van kialakulóban, amely a megúnt katonai diktatúra ellen és a háború befejezéséért száll síkra. A washing­toni Fehér Ház most újabb kemény diót kapott Vietnamból. Vajon sike­rül-e ezt feltörni a válságot egyre job­ban kiszélesítő Johnson-korménynak? (tg) mel rendelkezik, amely bármely pil­lanatban lesújthat a támadóra. NOVOTN? ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Az SZKP XXIII. kongresszusának jelentőségét különösen fokozta az a tény, hogy azon a kommunista világ­mozgalom legkiválóbb képviselői vet­tek részt és szóltak hozzá a kongresz­­szus munkájához. Közéjük tartozott többek között Luigi Longo, az olasz, Waldeck Rochet a francia, Dolores Ibarurri a spanyol, Max Reimann a nyugatnémet, Todor Zsivkov a bolgár, Kádár János a magyar, Cedenbal a mongol kommunisták vezetője és sok más kommunista és munkáspárti ve­zető a földteke minden sarkából. A kongresszus küldöttei nagy tet­széssel fogadták Antonín Novotny elvtársnak, a CSKP KB első titkárá­nak felszólalását, aki forró testvéri üdvözletünket tolmácsolta a szovjet kommunistáknak, majd felhívta a nemzetközi kommunista mozgalom va­lamennyi tagját a tömörülésre, amely a béke és a haladás összes erőinek alapját képezi. Azt a politikai és er­kölcsi támogatást, amelyet a Szovjet­unió és a többi szocialista ország a Vietnami Demokratikus Köztársaság­nak nyújt védelmében, meg kell sok­szorozni valamennyi szocialista or­szág, az egész nemzetközi kommunista mozgalom közös egységes fellépése útján — hangoztatta Novotny elvtárs. A NYUGAT „CSALÓDÁSA“ Az eddig elmondottakhoz szükséges még megemlíteni, hogy a szovjet kom­munisták tanácskozását a világ min­den táján, így a kapitalista országok­ban is élénk érdeklődés kísérte Főleg a két fő beszámolót, valamint Gro­miko külügyminiszter beszédét ismer­tették bővebben a vezető nyugati la­pok, rádiók és televíziók. Lényegében valamennyi nyugati visszhang azt emeli ki, hogy a kong­resszus semmilyen értelemben nem jelent fordulópontot. A fő beszámoló és valamennyi felszólalás az eddigi politika folytatását hangsúlyozta, igy a XXIII. kongresszus arra az irány­vonalra üti rá a jóváhagyás pecsétjét, amelyet a XX. és a XXII. kongresszus tűzött ki. A New York Times például Brezs­nyev elvtárs beszámolóját jellemezve azt hangsúlyozta, hogy a beszéd nyu­godt, kiegyensúlyozott, és előremutató volt. összegezve talán ennyit: a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa végeredményben azt tisztázta, miként lehet a legjobb fel­tételeket kialakítani ahhoz, hogy a szovjet nép a kommunizmus építésé­nek magasabb fokára lépjen. A nem­zetközi kommunista és munkásmozga­lommal kapcsolatban, mint általános kívánság hangzott el, hogy az egység

Next

/
Thumbnails
Contents