Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-04-09 / 14. szám
Húsvéti beszélgetések Jónéhány éven keresztül húsvéthétfőn rendszerint találkoztam Tóth Istvánnal, a bakai szövetkezet veterán agronőmusával. Bármennyire is ünnepi volt a hangulat, akaratlanul is a szövetkezetre terelődött a szó. Pista bácsi még egy fél évtizeddel ezelőtt is a keserűség hangján beszélt a közösről, s bizony sokszor lemondóan legyintett. Akkor az elmaradhatatlan kis noteszban a számok, jegyzetek nem sok jóról árulkodtak. Legtöbbször örültek, ha elérték a 10 koronás munkaegység értéket. — Nem lehet takarmány nélkül gazdálkodni — mondogatta kesernyésen. Tavaly a deres üstökű házigazda Örömtől sugárzó arccal húzta ki a mindenttudó noteszt. — Célba értünk. A 820 hektár 35 százalékén takarmányt termesztünk. Ez már gazdálkodás. .— S csak a takarmány a mérvadó? Elsősorban. De az sem kutya, hogy ökonómus elnökünk van. Sándor jónéhány évig könyvelősködött, s látta a sok baklövést, amit elkövettek az elődei. Akkor hiába hadakozott, letorkolták. Most más a helyzet. Először számolunk, aztán cselekszünk, méghozzá közös egyetértésben. A zootechntkusunkkal is legalább anynyit tanácskozom, mint amennyit a mechanizátorunkkal. — Milyen takarmányfélék válnak be legjobban a bakai határban? — Elsősorban a lucerna és a vörös-« here. De azért vetünk ml borsót és legújabban 30 hektáron cirkot termelünk. De ha az idő megengedi, másodvetésként keverékeket. — Mostanában van már elegendő munkaerő ? — Nincs okunk panaszra. Igaz, tavaly már elértük a bűvös 20 koronát munkaegységenként. Ebben az évben, hacsak valami különleges időjárás közbe nem jön, 24-et fizetünk. FEJLŐDÉS A SZAMOK TÜKRÉBEN A nemvárt mostoha Időjárás közbeszólt, s mégis, amikor a zárszámadás előtt találkoztam a szövetkezet irányítóival, s köztük Pista bácsival, megtudtam, hogy nem 24 koronát, hanem 27-et fizetnek munkaegységenként. Talán tegyünk egy kis összehasonlítást a 62-es évvel és akkor jobban érzékeljük az ugrásszerű fejlődést. Abban az évben a szövetkezet bevétele mindössze 2 millió 900 ezer korona volt, s a tavalyi évben 6 millió 600 ezer. Igaz, 950 ezer korona vízkárt is kaptak. De ehhez a vezetők rögtön hozzáfűzik a „sajnos“ szót. Tény, hogy csak az állattenyésztésből (3 millió 500 ezer korona) jóval több bevétel volt, mint négy évvel ezelőtt az egész gazdaságból. Miért? Akkor a napi és tehenenkénti tejhozam csak 1,9 liter volt, tavaly már 7,1 liter. Az önköltség literenként 1,80 koronára csökkent. A múltban hallani sem akartak a gépi fejésről. Most nagy probléma, ha nincs áram és véletlenül kézzel kell fejni. így természetesen a gondozás költsége alaposan csökkent és mindössze 12-en törődnek a 230 darab tehénnel. Az is lényeges, hogy ebben az évben a tehénállományuk TBC-mentes lesz. jó pár esztendő kellett hozzá, de most válogatott, saját nevelésű, fiatal teheneik vannak, s jövőben az utánpótlás már nem lesz gond. Azelőtt vásárolt növendékekkel próbálták az állományt feltölteni. Végül rájöttek, hogy a jót senki nem adja el és így a legcélszerűbb, ha saját nevelésű borjakkal egészítik ki az állományt. A hústermelés önköltsége Is igazolja, hogy jól gazdálkodtak. Egy kg sertéshús kitermelése 6,90-be, a marhahúsé pedig 7,65 koronába került. Különösen bevált a sertéshús termelése az úgynevezett ezres istállóban. A különböző típusú sertésólakban 100 kg húst három munkaegységért termeltek ki, most 1,6-ért. A múlt évben anyánként 12 malac elválasztását tervezték és 15,5-et értek el. Igaz, ők nem restelték a melegítő csöveket beszerelni, amelyek télidőben az elhullás! százalékot minimumra csökkentette. Lehetne még sorolni a számokat, amelyek mind azt igazolják, hogy Jól gazdálkodtak a bakai szövetkezet vezetői. A sertéshúseladás háromnegyedéves tervét, már az elsőben tudták volna teljesíteni. De minden vonalon biztosítva van az állattenyésztési termékek folyamatos eladásának az üteme. AZ EMBERSÉGES SZŐ Bakán régebben a kemény szó fegyverével irányították a közöst. Nogll Sándor elnök, aki már megette a kenyere javát, nem szereti a gorombáskodást. jól kell ismerni az embereket, és akkor szép szóval is meg lehet velük az okos szót értetni. De ilyen ember az éjt nappallá tévő Rácz Ferenc, zootechnikus és a 80-on túl járó Pista bácsi is. Igaz, nogy az egyetértéshez nagyban hozzájárult, az állattenyésztésben tevékenykedők átlaga keresetének a növekedése Is. Sokhelyütt i termelés! Ipzgatőság dolgozóit fölöslegesen szaladgáló embereknek tartják. Nem így Bakán. Szívesen veszik, ha a nagyobb környezetben mozgó szakemberek tanácsot adnak s megerősítik a kezdeményezésük helyességét. A bakai vezetők és dolgozók azt is nagyra becsülik, ami kor Ferenci elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára be-betoppan és elbeszélget a dolgozókkal. — Mit etetnek, emberek ebben a cudar időben? — kérdezte tavaly ]ónéhányszor. De nemcsak érdeklődött, hanem Németh elvtárssal, a mezőgazdasági titkárral tanácsot is adtak, hogyan, mint oldják meg a szokatlan körülmények között a takarmányozást. — Több fej többet tud, több szem többet lát — mondogatja a tapasztalt, sokoldalú elnök. ÖSSZEHÁZASODTAK Alig két kilométernyire van a szomszéd község. Nadasd, Bakától. Ez a szövetkezet szintén erősödött az utóbbi években, de a néhányszáz hektáros gazdaság további fejlődésének az útja korlátozott volt. A termelési feltételeik különben hasonlóak a bakaihoz. A „házasságközvetítők“ már régen Javasolgatták a két szövetkezet egyesülését. Telt, múlt az idő, s hol a menyasszony, hol a vőlegény makacskodott, emelt különböző kifogásokat. A közvetítők azonban nem lankadtak és néhány héttel ezelőtt megvolt az egyesítő „lakodalom“. Üjabb nehézségekkel, gonddal kell hát megküzdeniük a veterán vezetőknek, akik már nem is magukért, hanem a fejlődés elősegítéséért vállalták a nehéz feladatot. Nem lesz könnyű dolguk; mert egyelőre a két falu szorgos népe közül sokan vannak olyanok, akik kételkednek az egyesülés helyességében. Én azt hiszem, hogy a gondos vezetés, a tagság szorgalma és a mezőgazdaság irányításában történt legújabb intézkedések, rövidesen meggyőzik a kételyekkel küszködőket és az egyesült szövetkezetről Pista bácsi az elkövetkező húsvét hétfőn sok szépet mesél majd. Tóth Dezső Nagy feladatok előtt Az ekecsi szövetkezet a dunaszerdahelyi járás egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme, mintegy kétezerhatszáz hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik. Az állattenyésztése már a múltban is a legjövedelmezőbb volt, amelyet a jövőben még jobban fejleszteni fognak. Erre enged következtetni az Is, hogy a takarmányféléket már az idén 652 hektárra növelik. Ebből 384 hektáron évelő takarmányféléket, 259 hektáron pedig réti szénát termelnek. A növendék állatok legeltetésére száz hektárnyi legelőt hagynak. A takarmányalap megteremtésének elengedhetetlen előfeltétele a jó talajerő gazdálkodás. Ez megkívánja, hogy a vetésforgót ennek a célnak szolgálatába állítsák. Az elmúlt év viszontagságai szükségessé tették, hogy ezzel a problémával behatóbban foglalkozzon a közös vezetősége. A humusztartalom helyreállítása céljából, a szántóterület huszonhat százalékán már ebben az évben szervestrágyázást végeznek, 1400 vagon jó minőségű istállótrágyát és 6500 köbméter komposztot használnak majd fel. Jelenleg az 1104 szarvasmarhából 271 a tehén, 430 előhasi üsző. Ezenkívül van 2350 sertésük, 12 858 kaparó baromfiuk. Jelenleg a tej és tojás, valamint a sertés és baromfihús termelését helyezik előtérbe. Érdekes megjegyezrfi, hogy a sertéshízlalás terén szerződést kötöttek a termény felvásárló és ellátó üzemmel a garantált súlygyarapodásra. Ha a szövetkezet saját hibáján kívül (a takarmánykeverék rossz minősége végett) nem éri el a szerződésben meghatározott garantált súlymennyiséget a felvásárló üzem tíz koronát fizet minden kilógramm húskülönbözetért. Ha pedig magasabb az elért súlygyara-« podás, akkor a szövetkezet minden egy kilógramm többletért öt koronát térít a felvásárlónak. így a két üzem függő viszonyban van egymással s ezért jók is az elért eredmények. A szakosítás terén a szövetkezet 1970-ig áttér a tejtermelésre, valamint a baromfitartásra, mert e két terme-Csökkentik a kukoricatermesztés önköltségét lési ág már a múltban is kifizetőd® volt. Például az elmúlt évben tehenen* ként 2268 literes fejési átlagot érteit el, ami azt eredményezte, hogy 107 970 literrel több tejet adtak a közellátásnak terven felül. A tojástermeléssel sem kellett szégyenkezniök, átlagban tojóként elértek 188 darabot. A sertésállományt már ebben az évben csökkentik, és 1970-ig teljesen megszüntetik. A tyúktartáson kívül lúdtenyésztéssel is foglalkoznak. Jelenleg 745 törzskönyvezett lúdat tartanak. A szövetkezet saját keltetővel rendelkezik. Ez évben ötezer libát értékesítenek. A Iúdtenyésztés kiszélesítése a szövetkezet női tagjainak egész éven keresztül munkalehetőséget biztosít majd. A szövetkezetben háromszázharminc állandó munkás szorgoskodik, a közös vezetőinek mégis gondot okoz a munkaerő kérdése. — Nem mintha panaszkodni akarnék — jegyzi meg Kelemen Gyula a szövetkezet elnöke. — Sok az idős tagunk (114 nyugdíjas). Egy dolgozóra két-három hektár kapás megművelése jut. Nem vagyunk képesek egyszerre sok és jó minőségű munkát végezni. A munkafegyelem, a munkaidő benem tartása, az igazolatlan távolmaradás sok esetben előidézte a jövedelem csökkenését, az önköltség emelkedését a szövetkezetben. Ezért a dolgozókkal munkaszerződést kötött a szövetkezet. A növénytermesztésben bevezették a célprémiumot a munkatermelékenység növelése érdekében. Így az elért eredmények alapján jutalmazásba^ részesítik a dolgozókat, A tagság szakmai nevelését is szem előtt tartják. Jelenleg két technikumot végzett fiatal dolgozik a szövetkezetben. Az általános iskolát végzett fiatalokat szaktanintézetben iskoláz* tátják háromszor öt hónapon keresztül. A hátralévő időt a fiatalok a termelésben töltik el. A szövetkezet a tanítási idő alatt havonta háromszáz koronával járul hozzá a fiatalok keresetéhez. A szövetkezet vezetői tudják, hogy az elkövetkező időszak nem lesz zökkenőmentes, de a kitűzött feladatokat teljesíteni lehet. Az előfeltétel erre megvan, de a tagság odaadó munkájára lesz a legnagyobb szükség. Äz érsekújvári járásban a Párkányi Állami Gazdaság termeszti a legtöbb kukoricát. De évek óta nemcsak a vetőterület nagyságával, hanem a gépesítéssel is magára vonta a figyelmet. Amíg számtalan szövetkezetben Idegenkedtek a kukoricatörő kombájnok használatától, ők annyi gépet vásároltak, amennyit csak lehetett és így nem okozott komolyabb gondot egy évben sem az egyébként munkaigényes kukorica begyűjtése. A múlt évben például 24 kombájn dolgozott a kukoricaföldeken, és néhány darabbal több fosztógép működött sokszor két váltásban is. A gépek jó kihasználásával és Jó munkaszervezéssel nem okozott különösebb gondot a kukoricakóró begyűjtése sem. Idejében lesilózták, vagy más módon tartósították. Az előző évek eredményeiről, problémáiról és a kukoricatermesztés jövőjéről beszélgettünk Talapka István MEGJUTALMAZZÁK A LEGJOBBAKAT i A kelet-szlovákiai kerületben a közelmúltban értékelték az állattenyésztési versenyben elért eredményeket és átadták az elismerő oklevelet az 1985-ös évi szocialista munkaverseny győzteseinek. Az oklevélen kívül a Kassai Kerületi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság pénzbelileg is megjutalmazta a legjobbakat. A Tornaváraljai Állami Gazdaság jaőmeft István által vezetett fejőcsoportja például 7000 koronás jutalomban részesült, mivel 200 tehéntől tavaly darabonként átlag 3095 litert fejt. A Nagyidai Állami Gazdaságban a Palok István által irányított öttagú csoport 3082 literes évi fejési átlagot ért el és 1500 koronát kapott. Bekecs István héttagú kollektívájával a nagyidai ÄG cesztai részlegén 3028 liter tejet fejt tehenenként s ezért 2100 koronával jutalmazták őket. Az Uszőnevelők versenyében a legjobb eredményeket Tódor János és Dasó Károly csoportja érte el, s tgy 1400 korona jutalmat kaptak. A Perén-Chim-i egyesült EFSZ-ből az 1000 koronás jutalmat Tarnóci László kollektívája nyerte el. A hízósertés gondozók közül Varga Mária a Sadcai EFSZ dolgozója érte el a legjobb eredményt. Háromszázötven sertést gondoz és napi 0,59 kg-os átlag súlygyarapodást ért el, s ezért 1000 korona jutalomban részesült. Csizmár István és társa, akik 554 sertésnél napi 0,54 kg os átlag súlygyarapodást értek el, 1400 koronát kaptak. Báli Ilona a makrai EFSZ- ből 600 korona jutalomban részesült. A malacnevelők közül Mató Iréné, a Nagyidai AG dolgozójáé az elsőség. Anyasertésenként 20,7 malacot választott el, s ezért 1000 korona jutalmat kapott. A juhászok közül István László a bodrogszerdahelyi AG dolgozója lett az első és 1000 koronát kapott. A 900 koronás jutalmat Harbolák Péter a színál EFSZ-ből, az 500 koronásat pedig Jacsman és Herceg János a Tornaváraljai AG érdemelték ki. A felsoroltakon kívül a mezőgazdasági üzemek országos méretű mozgalmának keretében a tehenenkénti 2500—4000 literes fejési átlagért a Földművelésügyi Minisztérium 48 B00 koronát és oklevelet küldött a keletszlovákiai kerületnek. Ebből a éankovcei EFSZ például 4500 koronát kapott, a tehenenkénti 3150 literes fejési átlagért. A bárcai AG mislaval részlegén 3030 literes átlagot értek el, amelyért 4000 koronás jutalomban részesültek. A joláavai AG licei részlegének tehéngondozói és a nagykaposi EFSZ tagjai 3200 korona jutalmat kaptak. BohuS Nemiek, Kassa mérnök agronómussal. Régi tapasztalt kukoricatermesztőkhöz méltóan, bátor célkitűzésekről beszél. A szakosítás keretében a Párkányi Állami Gazdaság is nagy lépéseket tesz előre. Lesz olyan gazdasági részleg, ahol csak három-négyfajta növényt termesztenek a helyi viszonyoknak megfelelően, összpontosul a cukorrépa és az évelő takarmányok termesztése is, zöldséget pedig csak a berek! részlegen termesztenek 60 hektáron. A vetéstervek tanulmányozása után megállapítjuk, hogy a hüvelyesek 200 hektárral törnek előre, de a szükségletnek megfelelően a kukorica sem szorul háttérbe, hisz 800 hektáron termesztik majd. Mégpedig nem akárhogyan, mert 465 hektáron megvalósítják a monokulturálls termesztést. Már jó pár éve készültek erre a lépésre, de a vetésforgó csak az Idén alakult ki. Olyan földparcellákat szemeltek ki, ahol minden előfeltétel megvan a kukorica többéves egymás utáni termesztésére. A monokulturális termesztés előnye elsősorban, hogy a gyomir.tószert hatásosabban használhatják, másodsorban pedig, hogy lényegesen csökken a termelési költség. Az agronómus már el is készített egy elemzést, ami bizonyítja az előbbi feltevést. A hagyományos kukoricatermesztés mellett a föld előkészítése, fogasolása, sarabolása hektáronként 345,33 koronába kerül, a -növény egyelése 532,20 koronába, a begyűjtés, gépi fosztás, kóróbetakarítás és a célprémiumok összege 396,51 koronába. Az összes termelési költség tehát hektáronként 1274,04 korona. A monokulturális termesztésnél a talajelőkészítés, sarabolás ugyanannyi, a begyűjtés költsége sem változik, viszont a növényápolási munkák — egyelés és későbbi kapálás — csak 130 koronába kerülnek. Ehhez hozzájön még 40 korona gyomirtószer és permetezési költség. A termelési költség tehát hektáronként 911,84 korona. De ez még nem a végső eredmény, mert ha megkapják az ígért különleges vetőgépeket és a kalibrált vetőmagot, az egyelésre előirányzott költség teljesen megmarad. A fenti ökonómiai elemzés után, ha hektáronként 30 mázsás hektárhozamot számítunk, a kukorica mázsánként! termelési költsége mindössze 30,30 korona lesz. Természetesen gondolnak arra is, hogy a kukorica után később gabonaféléket is termeszthessenek. Ezért az első és második évben 8—8 kg Zeazint, a harmadik évben 4 kg-ot, a negyedik évben pedig 2 kg-ot permeteznek a földre két héttel a vetés előtt. Az utolsó évben már nem adnak gyomirtószert, hogy megóvják a kukorica után következő növényt a káros utóhatástól. A növényápolási munkákban tehát egyre jobban a gépeké lesz a szó, de tovább tökéletesítik a begyűjtést is. Idén már 30 kukoricatörő kombájnnal rendelkeznek és emelik a fosztógépek számát is. így előreláthatólag, hacsak nem jön közbe valamilyen rendkívül rossz őszi Időjárás, bírnak a begyűjtéssel. hisz 1964-ben 1130 hektár kukorciát gyűjtöttek be kombájnnal. A Párkányi Állami Gazdaságban kedvelik a kukoricát, mert jó hektárhozamot ad. A gazdaság vezetői nem félnek a kukoricatermesztéstől, mert a gépek jó kihasználásával és a monokulturális termesztéssel a fizikai munka egyre jobban háttérbe szorul, és emellett olcsóbbá válik a termelés is. BÁLLÁ JÖZSEF Többet, jobbat, olcsóbbat! i A kongresszus tiszteletére értékes felajánlásokat tettek az Ürföldi Állami Gazdaság CSISZ tagjai. Ezen az állami gazdaságon 252 fiatal dolgozik, nagyobbik része a növénytermesztésben, az egyetemes gépesített brigádokban. A gazdaság a baromfinevelésre és hizlalásra szakosítja magát. A kacsafarmon egy tizenhattagú ifjúsági csoport dolgozik, amely felajánlotta, hogy az idén 110 mázsa hízott kacsát termel terven felül és a keltetőkben a veszteségek csökkentésével 8000 darab kiskacsával adnak el többet az érdeklődőknek A gazdaság tápliszt-előállítással is foglalkozik. Ehhez külön termelőcsarnokuk van, s a gépi berendezést a Magyar Népköztársaságból importálták. A szárítógépet olajjal fűtik. Ezen a szakaszon is dolgozik ifjúsági brigád, amely kötelezte magét, hogy az évelő takarmányok hektárhozamát emelt és az idén 15 ezer mázsa táplisztet állít elő a galántai Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat takarmánykeverője részére. Krajcsovics Ferdinánd Mi left a pótalkatrészekkel? A mezőgazdasági termelést igazgatóságon naponta megfordul néhány szövetkezett elnök, vagy agronómus. Pótalkatrészek után érdeklődnek. Egyik ajtón ki, a másikon be, de eredménytelenül. Majd a gépállomáson töltenek el egy fél napot és hazamennek. Ezt néhányszor megismétlik s a végén látják, hogy fáradozásuk hiábavalónak bizonyult. Nincs az, amit keresnek. A hegyaljai és a hegyi körzetbe tartozó szövetkezetek dimbes-dombos rétjein, a takarmánybegyűjtés idején, ott mozogtak a kaszás embert helyettesítő osztrák kaszálógépek. Megjelenésük óta úgy beszélnek róluk, mint valami csodaszerszámról, az idei takarmánybegyűjtést már el sem tudják képzelni nélkülök. Es tegyük hozzá; jó jel az, ha a parasztemberek már most igyekeznek megtenni minden tőlük telhetőt a sikeres takarmánybetakarításért. Azonban felvetődik a kérdés. Mi lesz a pótalkatrészekkel? Most, amikor a tavaszt munkákhoz szükséges gépeket kijavították, sor került a takarmánybetakarítás gépeinek rendbehozatalára. Ezt viszont nem tudják elkezdeni pótalkatrészhiány miatt. Több szövetkezetben keresik a megoldás kulcsát, kettőből egyet tesznek üzemképessé. S a jelenlegi helyzetből arra lehet következtetni, hogy pótalkatrészek beszerzésére nincs kilátás. Hogyan takarítsák be a takarmányt, ha kénytelenek lesznek nélkülözni a gépeket? Honnan állít majd ki a szövetkezet annyi kaszást, ami a gépek helyét betölti? Korát még a takarmánybegyűjtésröl beszélni —■ állapíthatná meg valaki. Az idő viszont halad, hisz alig két hónap és júniust mutat a naptár. A föld művelői pedig csak akkor tekinthetnek gond nélkül a takarmánybegyűjtés elé, ha felkészültek rá. Szükséges, hogy e téren a felsőbb szerveknél is megértésre találjon a szövetkezetesek kérelme. Csak úgy lehetséges megoldani azokat a feladatokat, amelyek a negyedik ötéves tervben a mezőgazdasági dolgozókra várnak. n-
