Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-04-09 / 14. szám

Terményfelvásárló és ellátó üzemeink a kölcsönös egyenlőség alapján bővítik a mezőgazdasági szolgáltatásokat Beszélgetés JÁN BUDAJ elvtárssal, a Szlovákiai Területi Felvásárlási Főigazgatóság vezető dolgozójával A CSKP KB márciusi ülése mezőgazdaságunk tökéletesített irányításáról szóló határozatában többek közt hangsúlyozta, hogy az adás-vételi kapcsolatok, valamint a szolgáltatások fejlesztése tekintetében a jövőben egyre több feladat és na­gyobb felelősség hárul a terményfelvásárló és ellátó üzemek' re. — Miként értelmezik ezt á termény­­jelvásárlók s egyáltalán fölkészültek a bővített feladatkörre? — Mindannyian tudatában vagyunk a terményfelvásárló és ellátó üzemek dolgozóira háruló felelősségnek. Ezért már Jóelőre több irányban ható Intéz­kedést tettünk a szolgáltatások bőví­tésére. Célkitűzéseink egyik legjelen­tősebbikének tekintjük, hogy Szlová­kiában 1970-ig olyan tökéletes takar­mányfeldolgozó (keverő) ipart létesít­sünk, amely az ötéves terv végén ké­pes lesz az összes mezőgazdasági nagy­üzemek keverékszükségletének zavar­talan ellátására. Jelenleg nálunk a legjobban fölszerelt takarmánykeverő Dunaszerdahelyen üzemel. Ettől kiseb­bet építettünk Léván s építés alatt áll a verebélyi, malackai és több más ki­sebb teljesítőképességű keverő. Tervbe vettük, hogy Szlovákiában a közeljö­vőben 24 takarmánykeverő üzemet építünk. Azt akarjuk, hogy partnereink kifogástalan minőségű ipari keverék­takarmányt kapjanak. A jövőben tel­jes felelősséget vállalunk gyártmá­nyaink minőségéért. A zsákokra fel­ragasztott „receptek“ tájékoztatni fog­ják az állatgondozókat a keverékek összetételéről és arról, hogy az álla­toknak milyen mennyiségben adagol­hatják. Gondolom, ez is komoly segít­ség lesz. Bevezetjük továbbá a gabonafélék­­hek a kombájnoknál és a mezei szérű­kön történő felvásárlását, tisztítását és elszállítását. Erre a célra berendez­kedtünk a nyitral, dunaszerdahelyi és a komáromi terményfelvásárló és el­látó üzemekben, de a többi járásokban is célul tűztük ki e módszer megvaló­sítását. Azt akarjuk, hogy partnereink elégedettek legyenek munkánkkal, ezért a gabonafélék átvétele, Illetve elszállítása előtt laboratóriumban meg­állapítjuk (a mezőgazdasági üzemek képviselőinek jelenlétében) a gabona­félék tisztaságát, összetételét, minő­ségét, s ennek alapján soroljuk az ál­lami normának megfelelő osztályba. A gabonafélék átvételére jelenleg több nagy befogadóképességű gabonasztlót építünk a déli járásokban, Léván, Kö­­bölkúton, Nagylégen, Losoncon, Fele­den és Tornaiján. Még az ötéves terv folyamán hasonló gabonaszilók építé­sére kerül sor TrebiSovon,' Ipolyságon és másutt. Napjainkban mezőgazdaságunkban komoly szerep Jut a növények vegyi úton történő gondozásának, s ez a jö­vőben még jobban kifejezésre jut, mert hiszen már arról beszélünk, hogy földjeink hektárjára rövidesen 200 kg tiszta (NPK) hatóanyagú ipari trágyát adunk. Éppen ezen a téren vár ellátó­üzemeinkre komoly feladat és nagy felelősség. Persze, ml erre is fölké­szültünk, Járásonként egy-egy műtrá­gyakeverő üzemrészleget építünk, ahol a mezőgazdasági üzemek megrendelé­sére állítják majd össze dolgozóink a növényeknek és a talajoknak legmeg­felelőbb (NPK) műtrágya keveréket. Gondolom, erre a szolgáltatásra azért is szükség van, mert egyes mezőgaz­dasági üzemeinkben a hozzáértés hiá­nyában igen sok tápanyagot tékozol­­nak el. Ez elsősorban a mezőgazdasági üzemek, de nem utolsósorban társa­dalmunk számára is káros jelenség. Nyitrán bevezettük továbbá a talajok meszezését is. Erre a célra teljes fel­szereléssel rendelkezünk. A meszezés munkaműveletét a jövőben másutt is alkalmazni kívánjuk. Az Ipari trágya­szereket és más vegyi anyagokat a du­naszerdahelyi, nyitrai, komáromi, tre­­biáovl, losonci és a michalovcei járá­sok terményfelvásárló és ellátó üze­mel saját szállító eszközeiben juttat­ják el a termelőkhöz. Járásainkban 126, egyenként 60—70 tonna befogadóké­pességű hangár-rendszerű raktárakat építünk, az ipari trágyaszerek és más vegyi anyagok elhelyezésére, de ezek a helyiségek aratáskor gabona raktá­rozására, illetve földolgozására is al­kalmasak. Kibővítjiik a szállítói szolgáltatást s az állatokat az istállókban vásárol­juk majd föl. A módszer a nyitrai já­rásban jól bevált, s most térnek át erre a dunaszerdahelyi és a komáromi járások is. A menet közben szerzett tapasztalatok alapján 1970-ig minden egyes járásban alkalmazni kívánjuk a szállítás és felvásárlás e formáját. Az állatok elszállításánál különleges szál­lítóeszközöket alkalmazunk. Ilyen pél­dául a sertések felvásárlásánál hasz­nálatos úgynevezett trambus, az eme­letes többrakodószintes tehergépkocsi, de a szarvasmarhák elszállítására is korszerű eszközök állnak rendelkezé­sünkre. Szállítóeszközeinket ma már a lehető legjobban kihasználjuk. Meg­szüntetjük az üres járatot. Ugyanis a mezőgazdasági üzemekbe takarmány­­keveréket, vissza pedig állatokat szál­lítunk. Így növeltük a szállítás haté­konyságát. Továbbra is a terményfelvásárló és ellátó üzemek gondozása alatt marad az elismert vetőmagvak tervszerű cse­réje, jelenleg mintegy 20 százalékig. A közeljövőben szeretnénk ezt a szol­gáltatást megfelelő százalékarányban bővíteni, s a vetőmagvakat a megren­delőhöz, a helyszínre szállítani. fá'rísí székhelyeinken és a nagyobb mezővárosokban elárusító helyisége­ket (üzleteket) nyitunk a mezőgazda­­sági szükségletek (kapa, kasza, ge­reblye, zöldségmagvak, növényvédő és gyomirtó szerek stb.) eladására. Ezek­ben az üzletekben a vásárló az ott al­kalmazott szakembertől megkapja majd a szükséges felvilágosítást, külö­nösen a növényvédő és gyomirtószerek alkalmazásával kapcsolatban. Az emlí­tett eszközöket és szereket nagyobb megrendelésre házhoz is szállítjuk majd. Illetékes helyen szó esett továbbá az ipari trágyaszerek szabadon tör­ténő értékesítéséről is, Kétségtelen, rövidesen bekövetkezik, hogy ki-ki szükséglete szerint vásárolhat majd műtrágyaféléket, s többé nem fordul­hat elő olyan eset, hogy mást kap, mint amire szüksége lenne. Lényegé­ben ez a műtrágyák szakszerű keve­résével teljesen megszűnik. — Mit tart a termelők és a felvá­sárlók közti kölcsönös }6 viszony elő­feltételének? — Lényegében ezt a kérdést föntebb is érintettem, de ismételten hangsú­lyozom, hogy a kölcsönös jó viszony kialakulása nem más, mint bizalmi kérdés. Fontosnak tartom, hogy az adás vételi kapcsolatokban a kölcsö­nös egyenlőség alapelvei érvényesül­jenek és mindkét fél 'feladó és vevői] bizalommal legyen egymás irányában, A jövőben a terményfelvásárlők száll lltanak majd el a mezőgazdasági üzei mekből minden terméket és hasonlóan oda, minden szükséges kelléket (műi trágyát, keveréket stb.). Ennél a műi veletnél is szükség lesz az egymáshoz való bizalomra. Van egy régi Jó mom dás: „Bízzál az emberben, de ellem őrizd tevékenységét.; Bízni és ellem őrizni. Ez Jól bevált recept a kölcsönös és a tartós jó viszony kialakítására. — A felvásárlási szervezési rendi szerben várhatunk-e változást? — Maga az eddigi szervezési rend' szer továbbra is megmarad, mert mint olyan, hosszú éveken át igazolta életi képességét és szükségességét, de a föntebb elmondottak azt tanúsítják, hogy a módszereken változtatnunk kell. Elmélyültebb, szélesebb teret át' fogó minőségi változásra újszerű, gyors és minden Igényt kielégítő szol­gáltatásra van szükség, amely elősei gltl a mezőgazdasági üzemek gyorsabb ütemű fejlődését, s nem utolsósorban a mezőgazdasági árutermelés szüntei len növekedését. —hat— Mesterséges tej ipari úton Az állattenyésztésben sok tejet fel­használnak. Gj utat kellett keresni a teljes tej helyettesítésére A Szovjet­unió ivanovói területén gyakorlatban a következőképpen oldották meg: A teljes tejpótlő, megfelelő tápér­tékkel rendelkező anyagot száraz álla­potban állítják elő. Gyártása ipari jellegű. A malom mellett erre a célra világos, szellős helyiséget választot­tak ki. Mellette külön raktárban tá­rolják a szükséges nyersanyagokat és másik teremben raktározzák a kész terméket. A koncentrátumhoz szüksé­ges gabonafélék szállító szalagon ke­rülnek az üzembe. Az előállítással kapcsolatos egyéb munkákat majd­nem teljes mértékben gépesítették. A nyersanyagokat különböző típusú darálókon, hengereken megőrlik, majd szállító berendezéseken a keverőbe továbbítják, ahol antibiotikumok, vita­minok, mikroelemek hozzáadásával készítik el a keveréket. A keverőbői szalagok viszik az anyagot a raktár­ba. Az adagolás könnyen ellenőriz­hető. A koncentrátum hatását illetve ér­vényesülését a legjobban az állatte­nyésztés ökonómiai mutatói mutatják. A vizsgált üzemben a tej pótlására szoligáló koncentrátum tápértéke át­számítva körülbelül 20—23 százalék­kal olcsóbb, mintha teljes tejet itat­nának. A súlygyarapodás eredményeire jel­lemző például, hogy a „Lenini úton“ nevű kolhozban a borjúnevelésben két a dunaszerdahelyi járásban ami illeti az állatok standard súlyát korok .szerint, mert némelyik üsző a túlhajtott takarmányozás következtében egyéves korára eléri a 400 kgot, mely káros jelenség. Az ilyen állatból 4—5 éves korban 700—750 kg-os tehén fejlődik. A túletetés következtében az állatok szervezete petyhüdtebbé válik, az izomzata nem fejlődik kellően, a fontos belső szerveket az állat elhízza, ezáltal csökken a megtermékenyülés lehetősége és az ellenálló képesség is alacsony az ilyen állatoknál. Azonban a hiba megelőzése érdekében új in­tézkedések szükségesek a növendékek gondozói­nak fizetésénél. A gondozókat mind a hízó, mind a tenyészállatok nevelésénél súlygyarapodás után fizetik. Az elmondottak szerint az liyen fizetési mód káros a tenyészállatok nevelése terén. A tenyészüszők fejlődése akkor ideális, ha na­ponta 60—65 dkg súlygyarapodást ér el. A tapasz­talat szerint némely gazdaságban a továbbtenyész­­tésre szánt állatok gyakran elérik a 90, sőt a 100 dkg-os napi súlygyarapodást is. Tehát a közgazdá­szoknak és a mezőgazdasági szakembereknek ezen a téren meg kell tenni a szükséges intézkedése­ket. További hiányosság, hogy a tenyésziiszőket gyakran helytelenül takarmányozzák, nagy meny­­nyiségü lédús takarmányt esznek, minek követ­keztében a külem, a has térfogata erősen meg­nagyobbodik, ami nem is volna baj, de igen gya­kori a szalmahasú üsző. A vizsgálat eredménye hasznos volt, megmutat­ta azokat a távlatokat, melyeket a jövőben igyek­szünk elérni, melyek segítenek a magas hasznú tehenészet kialakításában. De térjünk vissza a járás szarvasmarhatenyész­tésének fejlesztési tervére, mely a hasznosság fo­kozását tűzte célul. Fentebb már röviden utaltam néhány számmal az elért eredményekre. Ezek az adatok és maga a tenyészcél is kiegészítésre szo­rul. Annak ellenére, hogy az árvíz alatt jelentős ká­rokat szenvedett az állatállomány (13 000 darabot szállítottak el a veszélyeztetett területről) a fejési átlag 2585 literre rúgott tehenenként (amíg 1964- ben 2504 liter volt a tejátlag). A járás a múlt évben 1 millió 600 ezer liter tejjel adott el töb­bet a tervezett mennyiségnél. Az állattenyésztési termékek növelése érdekében a járás termelési igazgatóságának állattenyésztési osztálya alapos megfontolás után a járás tehené­szetét három csoportra osztotta: 1. Kiváló állatállomány (tejtermelés 3000 literen felül). 2. Közepes (tejtermelés 2300 litertől 3000 lite­rig). 3. Gyengébb (tejtermelés 2300 liternél alacso­nyabb). a) Az első csoportba sorolt tehenészetekben a „fajtiszta tenyésztés“ a tenyészcél — szigorúan figyelembe véve az elődök hasznosságát és az át­örökítő képességet az utódokra. A járás területén számos ilyen állomány található, ahol már több éven keresztül igen jó eredményeket értek el. Ilyenek: a nyárasdi, dióspatonyi, felsőpatonyi, egyházgellei, nagyabonyi stb. szövetkezetek. Az említett tehenészetek állományához csak az olyan bikák spermáját használják fel, melyeknek anyjuk 5000 liternél több tejet adott 4,2 százalékos tej­zsírral. Az állományban beiül mód nyílik a leg­jobb egyedek külföldről behozott „mélyhűtött“ spermával történő megtermékenyítésére. b) A második csoportba sorolt tehenek haszon­hozamának feljavítását Holland—Fríz bikákkal tervezik. Azért esett e fajtára a választás, mert magas tejtermelő és a testtömeg is megfelelő. Az állat hibájául róható fel, bogy a mi szélső­séges Időjárási viszonyainkat kevésbé bírja és a tejzsír is viszonylagosan alacsonyabb a hazai faj­tákénál. Ezzel a fajtával a Felső Csallóköz tehe­nészetét kívánjuk megjavítani. Ugyanis a Felső- Csallóköz a járásban a legnagyobb öntözött terü­lettel rendelkezik, s így a terimés takarmányok biztosítása nem okoz gondot. Továbbá ezekben a gazdaságokban a legtöbb állattenyésztőnek mér­nöki vagy legalábbis technikusi képesítése van. Ezek után sem szakemberekből, sem takarmány­ból nem lesz hiány, mert a Holland—Fríz szarvas­­marha fajta gondos tenyésztői munkát igényal. c) A harmadik csoportba sorolt tenyészetek nem alkalmasak arra, hogy genetikai alapot nyújtsanak a továbbtenyésztésre. Az ide tartozó tehenészetek kicserélése tehát folyamatban van és magasabb hasznú állomány kerül a helyükbe. A felsorolt célkitűzéseket a járás a saját erejé­ből akarja megvalósítani. A legjobb tehenektől származó üszőket felvásárolják és a Nagyszarvai Állami Gazdaságban helyezik el, mely a jövőben a tenyészállatok nevelésével foglalkozik. Az első laktáció ellenőrzése után ezeket a teheneket 25 — 50 es csoportokba azon gazdaságoknak adják el, melyeket jelenleg a harmadik csoportba soroltak. Továbbá az említett gazdaságban kialakítanak egy törzsállományt, mely tenyészalappal látja majd el a járás üzemeit. A járás szakemberei főleg a termelési igazgató­ság állattenyésztési osztálya Bartos mérnök Irá­nyításával már megtettB a szükséges intézkedése­ket. Közel egy évig folytatták az előtanulmányo­kat, kutatták azokat a lehetőségeket, melyeknek segítségével fokozhatják a járás tehenészetének hasznosságát. Erről a kérdésről konzultálták dr. Horn Arthúrral, az európai hírű szakemberrel. Meghívták az óvári akadémia neves szakemberét dr. Szajkót, aki a járás szakembereit egy kimerítő előadásban megismertette a legjobb és a legújabb tenyésztési eljárásokkal. Nagy és nemes feladatra vállalkoztak a járás szakemberei. Ahogyan ismerem őket, minden meg­van arra, hogy a kitűzött célt elérik. MOLNÁR FERENC, Dunaszerdahely hónapon keresztül naponta 270 kg tejjel, 458 g súlygyarapodást értek el. Ugyanazon idő alatt koncentrátum etetésével napi 564 g volt a súlygya­rapodás. 1963-ban összesen 220 kolhozban és szovhozokban használták a kan­­centrátumot. Az év folyamán 3900 tonnával több étjét adtak el terven felül, 1984 ben pedig a mesterséges úton előállított száraz tejjel 80 ezer borjút takarmányoztak. . (Szerk. megj.: A szovjet tapaszta­latok nyomán nem ártana, ha a mi kísérletezőink is próbálkoznának ha­sonló tejpótlószer előállításával.) i A Dunaszerdahelyi Baromfifeldolgozó Üzem szocialista munkabrigddjának dolgozót oly különös gonddal csornai golják az exportra szánt hlzóllbákat, hogy az a legkényesebb vásárló igéi nyeit ts kielégíti. Mezőgazdasági üzemeink vezetői többlzben szót emel­tek, sürgették az illetékese­ket, hogy tegyék lehetővé olyan Iparilag előállított ma­gas termelékenységre ser­kentő keveréktakarmány gyártását, amely megfelelő lenne a nagyhasznú tehenek póttakarmányozására. Ez úton örömmel értesítjük ol­­vasónikat — szövetkezeteink és-állami gazdaságaink szak­embereit, hogy kívánságuk, bár ma még korlátozott mér­tékben, de végre teljesül. Ennek az új keveréktakar­mánynak 60 százaléka olaj­ipari melléktermékből, 27 százaléka takarmánymagva­sok darájából, 10 százaléka takarmánylisztből, 2 száza­léka mésztartalmú kiegészí­tőkből, 1 százaléka pedig ásványi sók keverékéből te­vődik majd össze. Az említett alapanyagok keveréke 29 százalék emészt­hető fehérjét tartalmaz. Ha ezt az emészthető fehérje értékét a takarmánymagva­sokhoz . irányítjuk, (például a búzadara csupán 9 száza­lék emészthető fehérjét tar­talmaz), akkor azt láthat­juk, hogy amíg az új, nagy táp- és termelőértékű keve­réktakarmány mázsájának megetetése után 584, addig a búzadara mázsájának ta­karmányozása esetén csak 180 liter tejet fejhetnek, azaz ugyanolyan súlyegység­től, több mint háromszor kevesebbet. Kérdés, mennyibe kerül majd ez a nagy tejhasznos­ságra serkentő keverékta­karmány. Az Illetékesektől szerzett értesüléseink alap­ján mázsáját 133 koronáért hozzák forgalomba, de arra való tekintettel, hogy ebből a magas tápértékfl keverék­ből egyelőre korlátozott mennyiség előállítására nyí­lik lehetőség, elosztásánál az aalnti elveket követik: % a keverékből elsősor­ban a törzstenyészetek és a tenyészgazdaságok tehené­szetei; 9 másodsorban az első ízben leellett nagyhasznú elődöktől származó tehene­ket ellenőrző (munkahe­lyek) istállók; 9 a külföldről behozott nagyhasznü tehéncsordával rendelkező gazdaságok; 9 s végül a többi (hazai tenyésztésű) magas tejelé­­kenységü tehéncsordával (évi 2500 literen felüli üze­mi tejátlag) rendelkező gaz­daságok kapnak. A keveréktakarmányt a Já­rási termelési igazgatóságok által kijelölt mezőgazdasági üzemeknek utalják ki a fönti pontok szerint olymódon, hogy minden 100 kg keve­réktakarmányért előzőleg a terményfelvásárló és ellátó üzemeknek 100 kg saját ter­mésű szemes gabonát kell leadniuk az érvényben lévő felvásárlási áron. -hai-Újdonság, újdonság, újdonság!

Next

/
Thumbnails
Contents