Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-04-02 / 13. szám
A mezőgazdasági termelés fejlesztésének ötéves terve 5 hosszú időre szóló kilátások terve megvalósításának eszköze az adott öt esztendő keretében. Ez a terv határozza meg a mezőgazdaság feladatait a társadalmi szükségletek kielégítését illetően, összeegyezteti a mezőgazdasági termelés fejlesztésének szükségleteit e fejlesztés múlhatatlan feltételeivel. A terv részét képezik a közvetett irányítás eszközei is, elsősorban az árrendszer és az árak színvonala, a mezőgazdasági adó, a szubvenciók stb. A mezőgazdaságot irányító szervek és felvásárlási szervezetek társadalmi megrendelésként ismerkednek meg az alapvető mezőgazdasági terményekkel szemben támasztott követelményekkel, s ugyanakkor a közvetett eszközök feltételezett mennyiségével, illetve a termelést biztosító anyagi-műszaki eszközök mennyiségével és összetételével. Az üzemeken felüli járási szerv a felvásárlási szervekkel karöltve pontosan kidolgozza az ezzel kapcsolatos feladatokat, főleg a mezőgazdasági üzemek konkrét feltételeit tekintetbe' vevő megkülönböztetett kitűzésüket. Ezekhez az adatokhoz igazodva minden egyes mezőgazdasági üzem kidolgozza az ötéves fejlesztési terv javaslatát. A mezőgazdasági üzemek ötéves terv javaslatának kidolgozása során a központi elképzelésektől való eltéréseket felülvizsgálják, és eldöntik a kérdések megoldásának útját-módját. Az esetleges eltérések megoldásának alapelvét a gazdasági jellegű intézkedések képezik, főleg az adott terményfajta termelése anyagi feltételeinek biztosítása. Miután a központi szervek jóváhagyták az ötéves tervet, annak feladatai és eszközeinek mennyisége kötelező érvényű az irányítás egyes fokozatain a gazdasági tevékenységre. Az évi végrehajtási terv az ötéves tervre épül. Egyrészt a központi irányító szerv dolgozza ki, mégpedig az újratermelési folyamat alapvető vonásait meghatározó mutatókat, beleértve az anyagi és a pénzügyi fedezetet, másrészt ebből a munkából főleg a vállalatok irányító szervei veszik ki a részüket. Ha az állami gazdaság-politika érdeke eltérést parancsol az ötéves tervtől, akkor a központi szerv mindig bejelenti ennek az eltérésnek a jellegét és méreteit, s egyben a megvalósítást szolgáló intézkedéseket is a mezőgazdasági irányító szervek útján az egyes vállalatoknak, a szállító és átvevő szervezeteknek. Ebben az esetben is érvényes, hogy az üzemek fölötti irányító szervek nem könnyíthetik meg munkájukat azzal, hogy az esetleges eltérést utasításszerűen közlik a vállalatokkal, hanem ilyenkor elsősorban gazdasági intézkedések útján kell megoldani a kérdést. Az évi terveket, főleg a mezőgazdasági üzemekben, a terményfelvásárlási szervezetekben, a mezőgazdaságnak szolgálatokat nyújtó és azt termelőeszközökkel ellátó szervezetekben dolgozzák ki. A terv egyes részei a mezőgazdasági üzemek és a felvásárlási szervezetek, illetve a szolgáltatásokat nyújtó és a termelőeszközöket szállító szervezetek között megkötött szállító-átvevői szerződésekre épülnek. Az üzemek fölötti szerv is kidolgoz ilyen tervet, teljes mértékben tiszteletben tartva az alárendelt mezőgazdasági üzemekkel, illetve a szolgáltatásokat nyújtó vállalatokkal szemben megállapított gazdasági kötelezettségeit. A mezőgazdasági termények szerződéses szállításának eredményeit központilag egybevetik a mezőgazdasági központi, évi fejlesztési tervével és döntenek az esetleges eltérésekről. A mezőgazdasági üzemek felelnek a szerződések teljesítéséért, tehát az évi terv valóra váltásáért is. A tervezésben és a beruházások pénzellátásában szem előtt kell tartani a mezőgazdaság területi fekvéséből és biológiai jellegéből eredő sajátos vonásait. A mezőgazdasági beruházások a népgazdaság többi ágazatához hasonlóan üzemi, szakágazati és kiemelt beruházások lesznek. Döntő fontosságúak lesznek az üzemi és a szakágazati beruházások, amelyeknek pénzellátásáról elsősorban az üzemek saját forrásaikból gondoskodnak, illetve az üzemeken felüli szervek és az Állami Bank hitelnyújtás formájában. A mezőgazdaság kiemelt beruházásai kivételt kéoeznek majd. Ide tartoznak az állami költségvetésből fedezett nagy építkezések. A beruházások tervezése karöltve halad majd a hosszú időtartamra szóló kilátások tervének, az ötéves és az egyéves terveknek kidolgozásával. Fontos követelmény lesz az egyes beruházások hatékonyságának igazolása 2. AZ IRÁNYÍTÁS KÖZVETETT ESZKÖZEINEK RENDSZERE A mezőgazdasági irányítás tökéletesített rendszerének fontos láncszemét képezik majd a közvetlen irányítási eszközök, vagyis az árak, a prémiumok, a megkülönböztetett pótdíjak, a mezőgazdasági adók, a szubvenciók és a hitelek. A közvetlen irányítási eszközök alapiát a legfontosabb mezőgazdasági árufajták egységes felvásárlási árai (alapárak) képezik majd. Ezek hasonlítanak az iparcikkek szilárd áraira. A mezőgazdasági terményfajták egységes felvásárlási árait és azok szintjét a társadalmilag indokolt termelési költségekhez igazodva szabják meg, mégpedig olyan területet véve alapul, amely az adott termény zömét juttatja az állami alapokba. Ä központi szervek néhány esztendőre szabják meg iz egységes felvásárlási árakat, rendszerint az ötéves terv szakaszára, az állam egész területére és minden mezőgazdasági üzemre kötelezően. Ezek az árak viszonylag szilárdak lesznek, és csak a termelési feltételek módosulása vagy a kereslet és a kínálat tartós megváltozása esetén változtatják meg őket. Annak érdekében, hogy rugalmasan tudjunk reagálni a kereslet és a kínálat ideiglenes változásaira, a mezőgazdasági üzemek bizonyos terményfajta egységes felvásárlási árát köz-pontilag megszabott prémiumok formájában növelhetik. A központilag meghatározott prémiumokon kívül rugalmassá teszi az áralakítást az is, hogy a felvásárlási szervezetek pótdíjakkal emelhetik az általuk fokozottabban igényelt terményfajták egységes felvásárlási árát. Esetleg ilyen pótdíjat juttathatnak a termények kiváló minőségéért, a piaci csomagolásért stb. Abban az esetben, ha korlátozott mennyiségű terményről van szó, a termelő és az átvevő megegyezhet szabad árban. Ugyanez vonatkozik az egyes mezőgazdasági üzemek közti egyezményekre is. A központi irányító szerv tudatja majd, mely termékek értékesíthetők szabad áron. Az első időszakban a mezőgazdasági terményekért járó bevételnek mintegy 6 százaléka jön számításba. A mezőgazdaságnak nyújtott szolgáltatások, illetve a döntő fontosságú termelőeszközök esetében szilárd vagy maximált limitárak érvényesülnek. A mezőgazdaságnak szállított termelőeszközök árainál gazdasági előnyben részesítik azokat a szállító vállalatokat, amelyek a mezőgazdaság által igényeit olyan termelőeszközöket gyártanak, hogy lehetővé teszik a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését és a munkafeltételek tökéletesítését. Megkülönböztetett pótdíjak és a mezőgazdasági adó Az egyes terményfajták átlagos termelési feltételeihez igazodó felvásárlási árak következtében eltérő az üzemek jövedelmezősége. Ez a jövedelmezőség az üzemek természeti és gazdasági feltételétől függ majd. Ezért az egységes felvásár-' lási árak mellett a rosszabb feltételek között gazdálkodó üzemek nagyobb költségeit további eszköz bevetése útján térítjük meg, mégpedig a megkülönböztetett pótdíjak rendszerével. Ez a rendszer hosszú ideig érvényben lesz és a meghatározott időszakban nem változik. A mezőgazdasági üzemek jövedelmére kihatnak a jobb természeti és gazdasági viszonyok. Ezért alkalmazni fogjuk a mezőgazdaság! adót, amely elvonja a különbözeti földjáradék egy részét. A mezőgazdasági adó emellett gazdaságilag kihat a föld minél tökéletesebb kihasználására, és arra, hogy a mezőgazdaság nagyobb mértékben kivegye a részét a társadalmi alapok feltöltéséből. A mezőgazdasági adónak két része lesz: szilárd és változó. Szilárd részét a föld természeti sajátosságaitól és az éghajlati viszonyoktól függően minden egyes hektár földterületre kivetik. A mezőgazdasági adó változó részét a következőképpen határozzák meg: a szövetkezetek esetében az egész évben dolgozó szövetkezeti tagokra eső nversjövedelem átlagától függ majd, az árllami szektor üzemeiben pedig az egész évben foglalkoztatott alkalmazottakra eső nyersjövedelem növekedésének átlagától. Az adó kiszámításának szabályait az adótarifa rögzíti. Ebben feltüntetik a megadóztatás egyes övezeteit, és ehhez igazodva a nyers jövedelem (az állami szektor mezőgazdasági üzemei esetében a nyersjövedelem gyarapodása) megadóztatásának százalékarányát. A mezőgazdasági adó változó része a mezőgazdasági üzemekben kihat majd a nyersjövedelem elosztására is, mivel előnyösebb helyzetben lesznek azok az üzemek, amelyek nagyobb mértékben gondoskodnak a bővített újratermelésről és a gazdálkodás általános egyensúlyi helyzetéről. Tekintettel erre, a mezőgazdasági adó változó részét nem az általános, hanem a módosított nyersjövedelem alapján vetik ki az egyes üzemekre. A mezőgazdasági adó szilárd részét és a változó rész befizetését szabályozó előírásokat hosszú időtartamra szabják meg. Állami szubvenció A mezőgazdaság fejlesztését szolgáló fontos társadalmi intézkedések végrehajtása érdekében felhasználják az állami szubvenció különféle formáit. Ezekkel elsősorban a műszaki fejlesztést, a haladó irányzatú távlati beruházási építkezést, a lakásépítést és azt a törekvést fogják támogatni, hogy a mezőgazdasági üzemek több szakembert vonhassanak be a munkába. A szubvenció nyújtásának formáit központilag megállapított irányelvek szabályozzák majd. A szubvenció rendkívüli ideiglenes formája lesz az ún. állandósítási díjazás. Ezt a gazdaságilag még nem eléggé szilárd üzemek kapják majd, mégpedig konszolidálási tervük alapján, bevételük minden 100 koronájára. Az üzemek így anyagilag érdekeltek lesznek abban, hogy minél gyorsabban megjavítsák gazdálkodásukat. A konszolidálási terveket és a teljesítéséhez
