Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-04-02 / 13. szám
fi CSKP Központi Bizottságának határozata a mezőgazdaság tervszerű irányítása tökéletesítésének alapelveiröl A népgazdaság tervszerű irányítása tökéletesített rendszerének alapelvei Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának következtetéseire épülnek. A kongresszus hangsúlyozta, hogy társadalmunk továbbfejlesztése sürgetően megkívánja két kölcsönös viszonyban álló alapvető feladat megoldását: a gazdaság intenzív fejlesztését, valamint a társadalom és főleg a népgazdaság irányításának elmélyítését. A párt Központi Bizottsága úgy döntött, hogy a mezőgazdaság irányításában is érvényesítsük a népgazdaság tervszerű irányítása tökéletesített rendszerének alapelveit. Szükségesnek tartja a mezőgazdaság eddigi irányítási rendszere valamennyi pozitív tapasztalatának felhasználását, e rendszer haladó vonásainak elmélyítését, a mezőgazdasági újratermelési folyamat sajátosságainak szem előtt tartását, az új minőségi elemek fejlesztését és olyan irányítási rendszer gyakorlati alkalmazását, amely mindjobban lehetővé teszi a szocialista mezőgazdaság előnyeinek kiaknázását. A terv és a közvetlen irányítás eszközeinek megfelelő egybehangolása a mezőgazdaságban is lehetővé teszi az irányítás tökéletesített rendszerének érvényesítését, mely a társadalmi szükségletek jobb kielégítésének fontos feltétele, megfelelő teret biztosít az üzemek és dolgozók kezdeményezése fejlesztésének a legnagyobb hektárhozamok elérésében. A mezőgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítése részét képezi a párt általános törekvéseinek, amelynek célja a mezőgazdaság fellendítése. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága abból indul ki, hogy a mezőgazdaság folyamatos fejlesztése, társadalmi munkatermelékenységének növelése egyik alapvető feltétele a népgazdaság arányos kibontakozásának és a társadalmi szükségletek kielégítésének. Nem érhetünk el sikert a népgazdaság konszolidálásában, ha nem áll be fordulat a mezőgazdaság fejlesztésében. Másrészt a mezőgazdaságban elképzelhetetlen ez a fordulat anélkül, hogy a népgazdaság többi ágazata ne elégítené ki fejlesztésének objektív szükségleteit. E két cél gyors elérésének fő útja a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének gyorsabb alkalmazása az egész népgazdaságban és néhány tárgyi kérdés megoldása a mezőgazdaság népgazdaságunkban betöltött szerepét illetően. E tárgyi problémák következetes differenciált megoldása létrehozza az irányítási rendszer érvényesülésének feltételeit s ugyanakkor a tökéletesített irányítási rendszer lehetővé teszi a gazdasági fellendülés szükséges forrásainak feltárását. A mezőgazdaság alapvető tárgyi problémáit az egész népgazdaság erejének latbavetéséve! gyorsan és következetesen meg kell oldanunk, nehogy csökkentsék a mezőgazdaság irányítási rendszerének hatékonyságát. A mezőgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítése dialektikus- egységet kell, hogy képezzen a népgazdaság tervszerű irányítása alapvető módozataival, és biztosítania kell a mezőgazdasággal szemben támasztott alábbi társadalmi követelmények teljesítését. — minél nagyobb mennyiségben és hatékonyan termelje a szükséges nyersanyagot és élelmiszert, s így szilárdítsa meg szerepét, mint a népgazdaság stabilizálásának jelentős tényezője; — tartósan növelje a társadalmi munkatermelékenységet azzal, hogy a mezőgazdasági munka jellege megközelítse az ipari munka jellegét, hogy továbbfejleszti a nagyüzemi haladó formákat, a szakosítást és az összpontosítást és határozottabban kiegyenlítse a falu, illetve a város élet- és munkafeltételei közti különbségeket; — sokoldalúan fejlesszen minden mezőgazdasági üzemet. A mezőgazdaság irányításának tökéletesített rendszere az említett alapvető követelmények teljesítése során a következő alapelvekre támaszkodik: — a népgazdasági terv teljesítése valamennyi eszközének egységes felhasználására, ami lehetővé teszi az irányítás eddigi nem tökéletes formáinak helyettesítését a mezőgazdasági vállalatok kezdeményezésének sokoldalú kibontakozásával, a társadalmi, a vállalati és a személyi érdekek szüntelen egybehangolásával; — az egységes földművesszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal kapcsolatban alkalmazott gazdasági eszközök lényegében egységes jellegére: ezeket az eszközöket ügy kell megválasztani, hogy a mezőgazdasági dolgozók anyagilag és erkölcsileg mélységes felelősséget vállaljanak a mezőgazdasági termények megkívánt mennyiségének és összetételének tervszerű biztosításáért; ugyanakkor a termelési befektetésnek minél hatékonyabbnak, a nyersjövedelemnek minél nagyobbnak kell lennie és az utóbbit helyesen kell szétosztani, hogy a termelési alapok és a munkaerők bővült újratermelését szolgálja; — a mezőgazdasági üzemek, illetve a szállító és az átvevő vállalatok közti egyenjogú áru- és pénzviszonyok következetes érvényesítésére; ennek teljes mértékben meg kell nyilvánulnia a mezőgazdaság szükségleteinek mennyiségi és minőségi kielégítésében és abban, hogy a mezőgazdasági üzemek a társadalmi szükséglettel összhangban érdekeltek lesznek a mezőgazdasági termények minél fokozottabb termelésében és értékesítésében; — a mezőgazdaság olyan irányítási rendszerének kiépítésére, amely a termelési-vállalati alapelvre épül majd, a lehető legnagyobb mértékben kiaknázza a tudományos-kutató bázis munkájának eredményeit; — az irányítás egyes fokozatain a felelősségnek és a jogkörnek összhangban kell állnia annak reális lehetőségével, amennyire hatékonyan befolyásolhatják helyi, területi és országos méretekben a termelés színvonalát és szerkezetét. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszere sikeres gyakorlati bevezetésének és hatékony alkalmazásának fő feltételét jelentik a szakemberek. Ez megkívánja, hogy elsősorban a mezőgazdasági irányító szervek vezető dolgozói elsajátítsák az új irányítási rendszer minden csínját-bínját, felfogják annak mély értelmét, el tudjanak igazodni az új feltételek között, rugalmasan reagáljanak az egyes folyamatokra, főleg az új rendszerre való átmenet időszakában. Egyben múlhatatlanul szükséges, hogy helyesen meg tudják magyarázni a mezőgazdasági üzemek minden dolgozójának a tökéletesített irányítási rendszer alapelveit és megnyerjék őket a kitűzött célok kö-vetkezetes elérésére irányuló törekvéseknek. Ebben a folyamatban fokozott figyelmet kell szentelnünk a mezőgazdasági vállalatok termelése ésszerűsítésének, és azt egyrészt a szükséges kísérleti tevékenységgel, másrészt a káderek kellő kiképzésével is alá kel! támasztani. I. A mezőgazdaság irányítása tökéletesített rendszerének alapelvei Az irányítás tökéletesített rendszere arra az alapvető felfogásra épül, hogy nagyobb igényeket támasztunk a tervszerű irányítással, a központi terv tökéleteseb kidolgozásával szemben. amely kifejezésre juttatná a társadalom szükségleteit, a mezőgazdasági üzemek termelő kezdeményezését. Ez megkívánja, hSgv a terv az alábbi alaoeivekre épüljön: — a demokratikus centralizmusra, a szövetkezeti demokrácia fejlesztésére és a dolgozók részvételére az irányításban; — a tudományosan megindokolt távlati konceociókra; — az áru és pénzviszonyok hatékony és céltudatos felhasználására a mezőgazdasági termelés tervezett módozatai megvalósításának folyamatában; — az. üzemek önállóságának és felelősségének növelésére a társadalmi szükségletek tervszerű kielégítése viszonylatában. A terv továbbra is a mezőgazdaság irányításának alapvető eszköze. Közvetítésével gondoskodunk a mezőgazdasági termelés távlati, mennyiségi és szerkezeti fejlesztéséről, illetve hatékonyságának növeléséről. A mezőgazdaságfejlesztés általános koncepciójának biztosításában elmélyül a terv szerepe. Ez a döntő fontosságú intézkedés a tervezést céltudatosabbá teszi. A terv kidolgozásánál létre kell hoznunk annak szükséges feltételeit, hogy a társadalom megvalósíthassa a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatait. 1. A MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK TERVEZÉSE A mezőgazdaság tervszerű irányításának alapvető eszköze a tervek rendszere. Ide tartozik a hosszú időre szóló kilátások terve, a távlati terv .(ötéves terv) és az évi tervek. A hosszú időre szóló terv körvonalazza a mezőgazdasági termelés fejlesztésének koncepcióját, amely a népgazdaság fejlesztési koncepciójára épül.
