Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-04-02 / 13. szám
fejlesztésében és eladási szerződéseik teljesítésében — a mezőgazdasági üzemeknek sokoldalú segítséget nyújtanak. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok rendkívül felelősségteljes tisztséget töltenek be a rájuk bízott üzemekben, a távlati fejlesztési tervek kidolgozásánál. Főleg arra ügyelnek majd, hogy a mezőgazdasági üzemek fejlődése összhangban legyen a járás távlati tervével, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztésének állami tervével. Ebben az irányban befolyásolják a mezőgazdasági üzemek beruházási tevékenységét is. Különös figyelmet szentelnek a gazdaságilag még nem szilárd mezőgazdasági üzemek konszolidálásának — különösen a konszolidálási tervek kidolgozásában és megvalósításában. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelési igazgatóságok sikeresen teljesíthessék küldetésüket, szükséges, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott szolgáltatások fejlesztését. 3. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági üzemek és a mezőgazdasági termelési igazgatóságok között elmélyüljön az együttműködés, a mezőgazdasági termelési igazgatóságok mellett létrejön „a szövetkezetek és állami gazdaságok képviselőinek tanácsa", melyek a mezőgazdaság fejlesztésének alapvető kérdéseit tárgyalják meg. Ezeket a tanácsokat — 15—20 taggal — a járási konferenciákon választják meg az egységes földmüvesszövetkezetek és az állami gazdaságok küldöttei közül. 4. A mezőgazdasági termelési igazgatóságokat a Földművelésügyi Minisztérium irányítja. A központilag meghatározott társadalmi szükségletek alapján, s a helyi feltételek legmegfelelőbb kihasználása mellett átdolgozzák a járások mezőgazdasági fejlesztésének távlati és gazdasági-termelési terveit, — az irányítás gazdasági eszközeinek teljes érvényesítésével —, s a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban irányítják a hasonló tervek kidolgozását és biztosítják azok teljesítését. Ezt a tervet a járási nemzeti bizottság tárgyalja meg és hagyja jóvá. A terv megtárgyalása, jóváhagyása és ellenőrzése lesz az alapvető formája annak, hogy a járási nemzeti bizottság befolyásolja a mezőgazdaság irányítását a járásban, ugyanakkor mint állami szerv közösen felelős a társadalom szükségleteinek és érdekeinek biztosításáért. A járási nemzeti bizottságok részt vesznek azoknak a feltételeknek megteremtésében, amelyek elősegítik a mezőgazdaság fejlesztését — természetesen összhangban a távlati tervvel — s ez irányú tevékenységükben anyagilag érdekelve lesznek. A járási nemzeti bizottságok további jogai és kötelességei a mezőgazdasággal kapcsolatban — mint az államhatalom szervei — közvetlenül a törvényekből, a határozatokból, s az irányítási rendszerből fakadnak. Érinti ez elsősorban a mezőgazdasági adó kivetését és behajtását; természetesen a központilag meghatározott normáknak és kivételek nyújtásának — összhangban a mezőgazdasági adóról szóló törvénnyel — esetleg a mezőgazdasági termelési igazgatóság és a helyi nemzeti bizottság által javasolt adóengedményeknek, továbbá a földalap és növényvédelemnek, az állatorvosi szolgálatnak, a munkabiztonságnak, a szocialista törvényesség betartásának megfelelően. Igazolják a szövetkezetek és állami gazdaságok tanácsa képviselőinek tagságát. 5. A termelőüzemek horizontális csoportosításán kívül (az EFSZ-ek és állami gazdaságok) a mezőgazdaságban is érvényesül — a speciális üzemekben és az egyes termelési és nem termelési szolgáltatásokban — a termelési-műszaki alap vertikális szervezete. 6. A Földművelésügyi Minisztérium, — mint országos hatáskörrel felruházott szerv — felelős a mezőgazdasági politika megvalósításáért, és biztosítja a társadalom mezőgazdasági termékszükségletét, irányítja és felelős a mezőgazdaság fejlesztéséért az ország egész területén. Tevékenységében szem előtt tartja a mezőgazdasági tudomány eredményeit s azokat hosszú lejáratú, ötéves és évi tervek kidolgozása során hasznosítja és érvényre juttatja az alárendelt szervezetek műszaki fejlesztési terveiben, valamint gyakorlati tevékenységében. Olyan tudományos szervet kell létrehoznunk, amely hatáskörében a tudományos kutatómunkával foglalkozó minden tudományos munkatárs széles körű együttműködését biztosíthatja. Ez a szerv anyagilag biztosított egységes terv alapján fejti ki tevékenységét és felelősséget visel a tudományosan megalapozott mezőgazdaság fellendítéséért, valamint a fejlesztését célzó új progresszív irányzatok kidolgozásáért. A területi és a szektor-egyenetlenségek problémáinak megoldásánál — különösen a termelés szakosítása és összpontosítása, a beruházások és a káderek szétosztása, a szolgáltatásokkal szemben támasztott igények stb. terén — szorosan együttműködik a kerületi nemzeti bizottságokkal. E célból a kerületekben kisebb alárendelt kirendeltséget szervez. 7. Irányító tevékenységét Szlovákiában a CSKP Központi Bizottságának 1964. május 7-i „a Szlovák Nemzeti Tanács teljesebb érvényesüléséért“ című határozata értelmében gyakorolja, a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalon keresztül és annak részvételével. III. Intézkedések a mezőgazdaság fejlesztése alapvető problémáinak megoldására és a tökélesített mezőgazdaság-irányítás bevezetése feltételeinek megteremtésére A tökéletesített irányítási rendszer teljes érvényesítésének alapvető feltétele, hogy a tulajdonképpeni problémákat oldjuk meg — éspedig már az ötéves népgazdaságfejlesztési terv befejező munkálataival kapcsolatban. Nemcsak arról van szó, hogy ezek a problémák helyet kapjanak a mezőgazdaság fejlesztési tervében, hanem elsősorban arról, hogy bekerüljenek a gépipar, a vegyipar és az építőipar tervébe, mert ezek az ágazatok egyre nagyobb méretben veszik ki részüket a mezőgazdasági termelés újratermelési folyamatából. Az említett ágazatok gyártmányainak minőségétől és mennyiségétől függ majd hovatovább a mezőgazdasági termelés intenzifikálásának üteme. A népgazdaság említett ágazataiban ezért teljes egészében látnunk kell, hogy a mezőgazdaságnak szállított kis teljesítményű, rossz minőségű és drága termelőeszköz növeli a termelési költségeket, s nem teszi lehetővé a lemaradás gyors behozását. A tökéletesített irányítási rendszer bevezetésével és a tárgyi problémák megoldásával párhuzamosan meg kell teremteni a többi feltételeket is arra, hogy az összes anyagi és pénzeszközöket — amit a mezőgazdaság kap — teljes egészében és a lehető leghatékonyabban kihasználják valamennyi, mezőgazdasági üzemben. A tökéletesített irányítási rendszer érvényesítésének feltételeit közvetlen a mezőgazdaságban kell intenzíven megteremteni, éspedig mind az irányítás különböző fokán, mind pedig közvetlen a mezőgazdasági üzemekben. Az irányítási rendszer hatása a mezőgazdasági termelés intenzifikálására és fejlődésének hatékonyságára elsősorban attól függ, majd, hogyan sajátítják azt el a mezőgazdaság vezető dolgozói. Éppen ezért a tökéletesített irányítási rendszer meghonosodásának és a termelés hatékonysága lényeges emelésének egyik alapvető feltétele, hogy az irányítási rendszerrel, annak alapelvével és elgondolásával minden egyes mezőgazdasági dolgozó — külö-* nősen pedig a vezető — alaposan megismerkedjen. Az irányítási rendszer azt is megköveteli, hogy kiválóan képzett dolgozókat neveljünk, főleg technikusokat és közgazdászokat, akik a mezőgazdasági termelés gyors növelése és a költségek csökkentése érdekében teljes egészében ki tudják használni a konkrét természeti és gazdasági feltételeket. A CSKP Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy az 1966—1970-es évekre szóló terv és a mezőgazdaság-irányítás tökéletesített rendszere bevezetésének előkészítése folyamán — az egész népgazdaságban az új irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatban — a köztársaság kormánya főleg a következő feladatokat teljesítse; 1. Ez év folyamán a'meghatározott időre fejezze be az irányelvek gondos konkretizálását úgy, hogy a tökéletesített irányítási rendszert 1967. január 1-től, mint egészet, bevezethessük a mezőgazdaságban. Megkülönböztetett figyelmet szen-> teljen az egyes gazdasági eszközök és szerződéses kapcsolatok funkciója és színvonala kidolgozásának. Ugyanakkor biztosítsa, hogy az ötéves terv, valamint az 1967. évi terv összhangban legyen a jóváhagyott irányítási rendszer alapelveivel. 2. Következetesen oldja meg azokat a problémákat, amelyek fékezik a mezőgazdasági termelés növelését és gazdaságosságát, különösen: a) A mezőgazdaság fejlesztési szükségleteivel összhangban, biztosítsa a szükséges feltételeket a munkaerők újratermeléséhez. Ezzel kapcsolatban meg kell teremteni a feltételeket a gépesítők megfelelő számának megnyerésére, akikre feltétlenül szükség van a technika teljes kihasználása érdekében. Továbbá meg kell oldani a falusi lakásépítkezés, valamint az olyan kérdéseket, mint a szakképzettség növelése, a szakképzett dolgozók anyagi érdekeltsége, a szövetkezetesek szociális biztosítása, a mezőgazdasági dolgozók idényen kívüli foglalkoztatottsága és a megfelelő munkaerők biztosítása az idénymunkákra. b) Biztosítani kell az iparágazatok által szállított mezőgaz-’ dasági termelőeszközök szükséges terjedelmét, összetételét és minőségét, hogy ezáltal a népgazdaság fejlesztésének szükségleteivel összhangban biztosítsuk a mezőgazdasági termékek gyarapodását. Nagy súlyt kell fektetni a mezőgazdaságba helyezett anyagi befektetések, különösen pedig a gépi és építészeti beruházások és a vegyipari termékek gazdasági hatásának lényeges növelésére. 3. Az alapelvek kidolgozásával párhuzamosan — a kutatóintézetek és a gyakorlati szakemberek bevonásával — hitelesíteni kell az irányítási rendszer egyes elemeit a mezőgazdasági üzemekben és egész járásokban: — az irányítás valamennyi fokán új munkastílust kell érvényesíteni, mely a gazdasági eszközök kihasználásán, valamint a tudomány és a gyakorlat eredményeinek bevezetésén alapszik;