Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-04-02 / 13. szám

Ülésezik az SZKP XXIII. kongresszusa Moszkvában a Kreml Kong­resszusi Palotájában kedden megnyílt a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXIII. kong­resszusa. A kongresszuson mint­egy 12 millió párttag és tag­jelölt képviseletében közel 5000 küldött vesz részt. Jelen van nyolcvannégy kommunista és munkáspárt .küldöttsége, vala­mint a felszabadító mozgalmak küldöttei. Csehszlovákia Kommunista Pártját Antonin Novotnynak, a CSKP KB első titkárának veze­tésével öttagú küldöttség kép­viseli. Az első tárgyalási napon a küldöttek meghallgatták a Köz­ponti Bizottság beszámolóját a XXII. kongresszus óta végzett munkáról, melyet Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB első titkára adott elő, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság jelen­tését, valamint az 1966—70 az elhangzott évekre kitűzött népgazdaságfej- lett. lesztési ötéves terv irányelveiről beszámolók fa­szoló beszámolót. Szerdán megkezdődött a vita közöljük.) (Leonyid Brezsnyev elvtárs beszá­molóját lapunk 8. oldalán kivonatosan A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal fóagronómusa nyilatkozik Mai számunkban meg­kezdtük Lovicsek Béla ALMOK NÉLKÜL című iz­galmas regényének közlé­sét. (6—7. old.) A CSKP Központi Bizott­ságának HATÁROZATÁT— a mezőgazdaság tervszerű irányítása tökéletesítésé­nek alapelveiről — lapunk 13. oldalán közöljük. Vendelin Péter mérnökkel, a tava­szi munkákkal kapcsolatos problé­mákról, teendőkről beszélgettünk. Első kérdésünk a gabonafélék vetés­tervének teljesítésére és áttelelésére vonatkozott. Túlteljesítettük a tavaszi búza ve­téstervét. A főagronómus elégedetten állapította meg, hogy a búzafélék termőterülete eléri a kívánt szintet. Búzából és rozsból már ősszel 14 ezer hektárral többet vetettünk a terve­zettnél. Tavaszi búzából a tervezett 5645 hektár helyett 5746 hektárt ve­tettünk. Az őszi gabonafélék jól fejlődnek, a legtöbb helyen majdnem az összes területet fejtrágyázták. De több mezőgazdasági üzemben ritka a gabona, ezért minél hamarabb hen­gerelni kell. A kedvezőtlen időjárás miatt át­menetileg lelassultak a tavaszi mun­kák. A tavaszi munkákkal korán indultunk, és a múlt évhez képest jóval előbbre vagyunk. Különösen jól halad a nyugatszlovákiai kerület, ahol a tavaszi árpa, már majdnem 100 százalékban a földbe került. A jó kezdet után mégis lemaradás észlelhető a tavaszi munkákban, mert a hideg időjárás akadályokat gördí­tett eléje. A gépek jobb kihasználá­sával és jó munkaszervezéssel ha­marosan be kell hozni a lemaradást. Ha nem lesz elég Ultetőburgonya, takarmányrépát vessünk a helyére. Az ültetőburgonya továbbra is hiány­cikk. Még mindig nem dőlt el, hogy sikerül-e külföldről nagyobb meny­­nyiséget behozni. Ha a probléma mégis megoldatlan marad, az agro­nómia! osztály javasolja, hogy a bur­gonya helyett takarmányrépát, takar­mány sárgarépát, gabonafélét vesse­nek. Nagyobb figyelmet a rétek és a legelők gondozására. A herefélék alávetésének tervét vetőmaghiány miatt nem sikerült teljesíteni, ezért minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy elegendő takarmányszénát biz­tosítsunk. Az agronómusok javasol­ják, hogy ahol csak lehetséges, hagy­janak minél több herefélét magra, hogy legalább a jövő évre biztosít­hassunk elég vetőmagot. A rétek és legelők gondozása most elsőrendű feladattá vált. Mezőgazdasági üze­meink a rétek és legelők 97 százalé­kát mütrágyázták és 67 százalékát istállótrágyázták. Mivel van elég mű­trágya, minél nagyobb területen al­kalmazni kell a magasabb hektárho­zamokra irányuló mozgalmat, ami szerint azokra a rétekre, ahol emel­hető a hektárhozam, minél több tiszta tápértékü műtrágyát kell adni. Jó termés várható. A főagronómus szerint, a határszemlék és a jelen­tések azt igazolják, hogy bár a hideg időjárás késlelteti a gabonafélék fej­lődését, általában jó termésre szá­míthatunk. (bállá) Április 4, a magyar nép legnagyobb ünnepe Irta: KRAJCSIK MIHÄLY, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BRATISLAVA! KONZULA Jelentős események évfordulóját több szempontból is érdemes számon tartani. Múlt és jelen összevetésére, az emberi tett dicsőségének felidé­zésére, új, nagyszerű távlatok kitűzésére nyílik ilyenkor jó alkalom. Hatványozott érvényű és fontosságú mindez, ha szabadságunk vissza­nyerésére emlékezünk. Amikor újra és újra végigbizsereg ereinkben az első szabad pillanatok mámoros öröme, boldogsága. Most egy város Ünnepel és emlékezik. Utcáin bohókás füttyel 'iramlik az áprilisi szél, vígan bukfencezik keresztül ódon házain, hagyja, hogy felhasítsák testét karcsú tornyai, s ámulva torpan meg hatalmas épít­ményei büszke homloka előtt. * * * Milan Benuska mérnök a Mihály kapu alatt megáll egy pillanatra.- Mondja - kérdi mosolyogva - kell ide ez a szabóműhely ?- Hát, azt hiszem... talán nem is kellene pont itt... Minek? — latolgatom a taktikus választ. — Igaza van. Minek? Nekünk Bratislavában modern, nagy divatszalo­nokra van szükségünk. Építünk is. A Duna utcát, Kő teret és a régi Kór­ház utcát összekötő térségen már meg is kezdődött egy áruház, autó­szalon, szálló és többek között divatszalon építése is. Egy komplexum lesz lényegében, az egész hatalmas térséget beépítjük. — Es akkor itt? A huszonegy év előtti tavasz ébredése örökké emlé­kezetes marad a magyar nép számára. Ez a tavasz nemcsak a természetben, hanem a magyar nép törté­nelmében Is megújhodást hozott. A Szovjet Hadsereg feltartóztathatatlan előnyomulása és győzelme a fasisz­ták felett, a magyar népnek is meghozta a felszabadu­lást. Történelem süllyesztőjébe került az úri Magyar­­ország dicstelen, népelnyomó rendszere. Szabadságunk születése azonban nagyon fájdalmas volt, sok áldozatot követelt. A szovjet harcosok tízezreinek hősi halála Magyarországon, félmillió elesett vagy elhurcolt magyar állampolgár pusztulása, a nemzeti értékek jelentős részének megsemmisülése árnyékolta be ezt a szép ta­vaszt, a magyar nép szabadságának születését. A romokban heverő régi tőkés, földesúri Magyarország helyén azonban a magyar nép rövid két évtized alatt áldozatos, kemény munkával, a Szovjetunió sokoldalú támogatásával, új szocialista társadalmi rendszert te­remtett. Felszabadulásunk évfordulóján az egész magyar nép kegyelettel adózik a hősök emlékének, akik vérüket ontották és életüket áldozták országunk felszabadítá­sáért. Magyarország ma a szocialista tábor megbecsült tag­ja. Az új szocialista társadalom építésében elért sike­reink és eredményeink olyan szembetúnőek és meggyő­zőek, hogy azokat az ellenség sem tagadhatja. Ipari ter­melésünk több mint ötszöröse a felszabadulás előttinek, hétszer annyi villamosenergiát termel az ország, mint a háború előtt. Magyarországon addig nem ismert új Iparágak fejlődtek ki, mint például a már jó nemzet­közi hírnévnek örvendő autóbuszgyártás, golyóscsapágy­­g''ártás, a finommechanikai ipar, a szerszámgép-gyártás stb. Különösen gyors és nagy fejlődést mutat a vegyipar, ezen belül pedig a gyógyszeripar, amely ötvenszer any­­nyit termel, mint 1949-ben. Szocialista társadalmunk építésének jelentős mér­földköve volt a mezőgazdaság szocialista átszervezése, amely a második ötéves terv időszakában fejeződött be. Jelenleg a csaknem egymillió parasztcsalád 3400 mező­­gazdasági termelőszövetkezetben folytat nagyüzemi gazdálkodást, összehasonlíthatatlanul magasabb fokon, mint ahogy azt a szétaprózott kisparcellákon tehette. Szemmel látható Magyarországon a kulturális fejlődés Is, amiről mindenki meggyőződhet anélkül, hogy ezt itt számokkal illusztrálnánk Joggal mondhatjuk, hogy a magyar nép ma jobban, kulturáltabban él, mint bármi­kor ezelőtt, hogy — ahogy azt Kállai Gyula miniszter­­elnök elvtárs mondotta: — „Olvasó, művelődő, sőt most már nyugodtan mondhatjuk, művelt nép lett a magyar!“ Elért eredményeink gyakran és sokunk előtt egészen természetesek és megszokottak. Pedig nem maguktól születtek, keményen meg kellett értük harcolni. Nem­csak az évforduló alkalmából, de állandóan tudatosíta­nunk kell és főleg tudatosítania kell ifjúságunknak, hogy ezek az eredmények a magyar dolgozók, munkások, parasztok és értelmiségiek szorgalmas munkájának, kitartó erőfeszítéseinek és harcainak eredményei, hogy leküzdve az összes nehézségeket és akadályokat, ame­lyekkel a huszonegy év alatt találkoztunk, kiigazítva az elkövetett hibákat, a Magyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével, a Szovjetunió és a többi szocialista ország támogatásával, áldozatok és harcok közepette vittük győzelemre a szocializmus ügyét Magyarországon. Űj alapokon és új tartalommal fejlődik Magyarország és Csehszlovákia népeinek barátsága is. A volt kapita­lista és földesúri uralkodóosztályok letűnésével elvesz­tette talaját a népeink között ellenséges gyűlölködést szító Ideológia. Népeinket a szocialista eszme, a közös cél és azonos érdekek kötik össze, és ennek a barát­ságnak a szálai széttéphetetlenek! Országaink között a sokoldalú együttműködés évről-évre szélesedik és erősödik, kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok terén Csehszlovákia ma Magyarország második partnere a Szovjetunió után. A turistaforgalom és rokonlátogatások száma szerint pedig kölcsönösen az első helyet foglal­juk el mindkét országban. Minden előfeltétel adva van, hoqy ezek a jószomszédi, szocialista kapcsolatok a jö­vőben is tovább fejlődjenek Felszabadulásunk huszonegyedik évfordulójáról Is szorgalmas munka közepette emlékezünk, amikor né­pünk a harmadik ötéves terv főcéljának megvalósítá­sán, a szocializmus teljes felépítésén fáradozik. Ma­gyarország dolgozó népe egységesen követi a párt helyes célkitűzéseit, mert meggyőződött róla, hogy ed­digi harcait, erőfeszítéseit Is siker koronázta, s ennek révén vált szebbé, gazdagabbá élete. A szép jelenünket s nagyszerű vívmányainkat azon­ban veszélyeztetik a háborús uszítok kalandor tervei. Népünk békében akarja folytatni nagyszerű építőmun­káját, ezért egyemherként ítéli el az amerikai imperia­listák háborús provokációit, gyilkos vietnami akcióit és szívvel-lélekkel támogatja a Szovjetunió kezdeménye­zéseit és harcát a béke megőrzéséért az egész világon.- Az ilyen ódon épületek zegzugos helyiségeiben a művészetek kis galériáit rendezzük be. Rendbehozzuk őket, visszanyerik eredeti jellegü­ket s pompásan megfelelnek majd a célnak. Alig teszünk pár lépést a nyüzsgő embertömeg között, BeúuSka mér­nök megintcsak megáll egy pillanatra.- Ilyen olvasópark is több kellene. Ezt, itt a „nagybátya" mögött, szintén kibővítjük. Lelkendezve helyeselek, bizony sok ilyen park kellene, de...- Mérnök elvtárs, ne nevessen ki, nagyon hálás lennék, ha elárulná, vajon hogyan lehet lejutni ebbe az olvasóparkba. £n már annyiszor sze­rettem volna ... Benukka mérnök önkéntelenül is felnevet.- Azt hiszem nem maga az egyedüli. De megnyugtatom, innen az utcáról is tervezünk egy lejáratot. Addig is... - s még mindig moso­lyogva magyarázza merre lehet lejutni. A tizennégyes megállójánál búcsúzunk. Beúukka mérnök, a városi nem­zeti bizottság dolgozója, Bratislava távlati fejlesztési terve fő projek­­tánsa, a neves urbanisztikai szakértő munkanapja - amelyet az én alkalmatlankodásom is jócskán megtoldott - véget ért. * * * Amíg a Békevédők utcáján végigballagok, megpróbálom magamban rendszerezni mindazt, amit a fiatal mérnöktől, a felszabadulásának hu­szonegyedik évfordulóját ünneplő város jövőjéről megtudtam Elképze­lem, amint 1971-ben, a magyarországi szakemberek alkotta új hídon, melyet már most az „évszázad építkezésének" neveznek, először, talán kissé megilletödve átballagok. S ha a közepéről visszapillantok a Malom­­völgy felé, ott ágaskodik majd a felhőkbenyúló új tévé-adó, melynek építése már szintén megkezdődött. Ha valaki netán az elkövetkező öt évben nem jár e városban, ugyancsak elcsodálkozik, ha megpillantja a Technikai Főiskola huszonkétemcletes épületét, vagy a kaszárnyák mögötti „Építők házát". De már ebben az évben tető alá kerül egy új kórház s a Tudományos Akadémia néhány kutatóintézete az úgynevezett Patronkán. Természetesen nem szünetel a lakásépítkezés sem, $ az új lakónegyedekben az iskolák, áruházak stb építése. Távlatok .. Hogyan is mondta Benuska mérnök? Pozsony nem Duna \ menti város tesz... a vén folyó a városon keresztül folyik majd Ennek I erdekeben a város nemzetközi pályázatot hirdetett ebben az évben Li- ( getfalu újjáépítésére. 1980-ig hatvanezer lakosú modern városrésszé kell \ valnia, de ez nem végső távlat A díjnyertes pályázatnak számolnia kell “ azzal hogy nemsokkal utána százezer embert befogadó városrésszé kell fejlődnie. * * * A város nappali zaja, lármája monoton esti zsongássá szelídül. Az ] állomás épülete előtt tolonganak az emberek. Vidékiek hazafelé igyek­szenek. S holnap reggel újra itt lesznek - s az ünnepi díszbe öltöző í város szeretettel öleli őket is keblére, hisz ők is építik, az ő városuk is! j P. I. J A szocialista mezőgazdaságértI Bratislava, 1966. április 2. Ára l,— Kés XVII. évfolyam, 13. szám. Ünnepel a város

Next

/
Thumbnails
Contents