Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-04-02 / 13. szám
A Szlovák Nemzeti Tanács ülése ■ 5 ■ ■ ■ ■ | A felelősség kritériuma j A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége legutóbbi ülésén a gazdasági és kulturális munka problémáival foglalkozott, majd megvitatta Szlovákia 1966—1970. évi mezőgazdaságfejlesztési tervének javaslatát. Az SZNT el-Hazai hírek • Ülésezett az Állami Bér-, Ar- és Pénzügyi Bizottság. A Bohumil Sucharda vezette bizottság ülésének résztvevői megtárgyalták és jóváhagyták a beruházási építkezések vállalati, saját forrásokból és hitelekből történő pénzügyi biztosítására vonatkozó alapvető koncepciókat. • Svéd—csehszlovák tanácskozások Prágában. Václav David csehszlovák és Nilsson svéd külügyminiszter között többnapos tanácskozás folyt le az országainkat kölcsönösen érdeklő gazdasági és kereskedelmi kérdésekről. A svéd államférfi találkozott Hamouz csehszlovák külkereskedelmi miniszterrel is. • Több, jobb szolgáltatást. A Szlovák Nemzeti Tanács helyi gazdálko-' dásfejlesztö bizottságának legutóbbi ülésén megállapították, hogy a múlt évben mintegy 20 millió koronával túlszárnyalták a lakosságtól eredő bevételek tervét. A beszámoló és a vita egyaránt sürgette, hogy a jövőben növelni kell a lakosságnak nyújtott Szolgáltatások minőségi és mennyisé-’ gi arányát is. • A nemzeti bizottságok pénzügyi gazdálkodásáról. A Nemzetgyűlés nemzeti bizottságokkal foglalkozó bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta a nemzeti bizottságok terv- és költség? vetési gazdálkodására vonatkozó új intézkedéseket. A bizottság tagjai különösen a nemzeti bizottságok által irányított szolgáltatási üzemek és helyi gazdálkodási üzemek munkáján ban észlelhető hiányosságokra mutat-* tak rá és hangsúlyozták, hogy a jövőben az eddiginél sokkal gazdaságom sabban kell bánni a beruházásokkal és oda kell hatni, hogy a szolgáltatási és helyi gazdálkodási üzemek is jövedel-* mezőkké váljanak. • Sajtóértekezlet az erdők hónapja alkalmából. Prágában a Földművelés-' ügyi Minisztériumban hangsúlyozták, hogy a szén mellett a fa a másik leg-‘ fontosabb nyersanyagunk, amelynek feldolgozása mind hazai piacra, mind kivitelre igen fontos. Ezért sokkal többet kell törődnünk erdeinkkel. nöksége fokozott figyelmet fordított a dél-szlovákiai árvízsújtotta városok és községek újjáépítéséről tájékoztató beszámolónak és különösen annak a javaslatnak, amely szerint a lehető legkedvezőbb feltételeket kell biztosítani a védnökségi járások számára, hogy az árvízsújtotta területeken idejében befejezhessék a sikeresen megkezdett munkálatokat. Az SZNT elnöksége tanácskozása befejezéséül jóváhagyta azt a javaslatot, hogy 1968-ban rendezzék meg az első Szlovák Nemzeti Tanács megalakulásának 120. évfordulóját. A Szlovák Nemzeti Tanács 1966. március 31-én Bratislavában teljes ülést tartott, amelynek középpontjában a lakástörvény módosításának javaslata áll olyan értelemben, hogy rendezik a magántulajdonban lévő és állami lakások megvásárlásának problémáját. Szlovákiában az időjárás csaknem az egész év folyamán rendellenességekkel jelentkezik. A változékonyságok azonban különösen áprilisban érik el tetőpontjukat, amikor számolnunk kell az időjárásnak csaknem minden megnyilvánulásával. Ezt a szeszélyes időt áprilisban az Atlanti óceán és az európai belterületek között, valamint a magasabb és alacsonyabb földrajzi szélesséoek közt egymást gyorsan váltogató hi-' deg, majd meleg légtömegek áramlása okozza. Az állandóan áramló hideg és meleg légtömegek határain keletkező csapadékok az áramlás irányában terjednek. Áprilisban vidékeinket időnként zivatarok is végigpásztázzák. A tavasszal annyira felélénkülő légáramlás az óceánról a belterületek felé nyomuló erős alacsony légnyomást okoz, amelyet gyakran erős szelek sőt esetleg szélviharok követnek. Az áprilisi idő legjellegzetesebb tünetei a hőmérsékletben nyilvánulnak meg, különösen a szélsőséges nappali és éjszakai hőmérsékletek közti különbségben. Egyes éjszakákon fagy is lehet még, de nappal a meleg már 20, esetleg 25 fok fölé is emelkedhet. Bratislavában a múlt század közepe óta a legmagasabb áprilisi hőmérsékletet 1950 április 21-én mérték 28,2 A magyar nagykövet Bratislavában A Magyar Népköztársaság felszabadulásának közelgő 21. évfordulója alkalmából C s é b y Lajos, Magyarország prágai nagykövete sajtóértekezletet tartott Bratislavában. K r a j - csík Mihály, bratislavai magyar főkonzul megnyitója után Cséby Lajos tartalmas beszámolót tartott Magyarország jelenlegi gazdasági és tudományos életéről, külön kitért a csehszlovák—magyar kapcsolatok kedvező fejlődésére. ? A nagykövetség több munkatársának bevonásával a nagykövet készséggel válaszolt az újságírók feltett kérdéseire. A sajtóértekezlet igen szívélyes, baráti légkörben zajlott le. Ezt követően a nagykövet Egri Viktor alezredes, katonai attasé és Krajcsik Mihály főkonzul kíséretében látogatást tett két Dél-Szlovákiában állomásozó katonai alakulatnál, (tg) fokkal, míg a leghidegebb éjszaka (_6,4 °C) 1929 április 7-én volt. De Közép-Szlovákiában 10 fokos hideget is nem egyszer mértek már áprilisban. Ami a csapadékmennyiségeket illeti, e téren is nagyok lehetnek a kilengések. Bizonyos években a már nedvességet igénylő vegetáció túl sok vizet kap, mint például tavaly, máskor viszont keveset. Két egymásután következő év túl nedves áprilissal nagyon valószínűtlen. A hónao átlagos csapadékértékei a következők: Bratislava 53 mm, Kassa 49 mm, Ögyalla 45 mm, Léva 46 mm, Losonc 46 mm, Nyitra 43 mm, Rimaszombat 45 mm, Trebisov 43 mm és Zvolen 49 mm. Ez évben a sokesztendős megfigyelések alapján az átlagosnál melegebb áprilisra számíthatunk a várt átlagos csapadékmennyiséggel. Április 1 és 10 között félig derűs időre számíthatunk a dekáda végén változó felhőzettel és záporokkal. A hőmérséklet éjjelente 3 °C, helyenként azonban talajmenti fagyok is mutatkozhatnak majd. Nappal 12—16 fok melegre számíthatunk. A következő tíz nap alatt a félig derűs időt időnként sűrűbb felhőzet és eső váltja fel. A hőmérséklet eleinte a fagypont alá süllyed, majd kb. 4 C fokig emelkedik. Végül április 21-től 30-ig eleinte változó felhőzettel és záporokkal számolhatunk, később kitisztul. Éjjel még mindig elég hűvös lesz (0° körül), a nappali hőmérséklet 13 foknál állapodik meg, később azonban eléri a 18 fokot is. Dr. Forgác P. A nemzeti bizottságok jogköré■ neknek kiszélesítésével kapcsola• tosan több tényezőt, fontos moz• zanatot lehetne kiemelni, ám min- i denekeiőtt társadalmunk további ■ demokratizálódásáról van szó. A ■ nagyobb jogkör, az irányítás leg- i alsó fokú szervei felelősségének ; további elmélyítése mlndenképnen £ ezt eredményezi. S lényegében j ezt húzza alá kellő alapossággal t Jozef Lenárt miniszterelnök be- 5 széde a nemzeti bizottságok fel- 5 adatáról szocialista társadalmunk: ban, amely a CSKP KB legutóbbi £ ülésén hangzott el, s amely élénk £ visszhangot váltott ki országszer: te. ; Miért Indokolt, és miért helyes £ mindez? Első-, másod- és harmad-* • sorban is azért, mert a nemzet! ; bizottságok, főként helyi és járási £ szinten, állnak a legközvetlenebb • kapcsolatban dolgozó népünkkel. £ Szerepkörük módosulásából ere; dően természetesen lényegesen ko■ molyabb feladatokat kell vállal| niuk. „Az intézkedések fontos léj pést jelentenek ahhoz, hogy : a nemzeti bizottságok ne csak £ a lakosság indokolt szükségj leteinek tolmácsolói legyenek, £ hanem valóban rugalmas politikai i szervekké váljanak, amelyek gya! korlatilag és konkrétan szervezik £ és biztosítják megvalósulásukat“ j — állapítja meg Lenárt elvtárs ; beszédében. Tehát tenni kell vala£ mit. S ehhez nemcsak a jogkör j adatik meg, hanem a szükséges ! anyagi feltételek és egyéb körül£ menyek is. Szükségszerűen módosul tehát a ! nemzeti bizottságok részvétele a ! mezőgazdaság irányításában. Rá• juk hárul főként az a feladat, hogy £ megteremtsék a szükséges feltété. ; leket a termelés helyes irányú és £ mindeneklőtt gazdaságos kibonta■ koztatásához. Következésképp el£ mélyültebben részt kell vállalniuk £ a tervek kidolgozásából s magából • a termelés irányításából is — ■ amennyiben anyagi érdekeltségről 5 is szó van. Lenárt elvtárs szavai[ val élve: „Igényes feladatról van • szó, amely változásokat igényel ■ minden nemzeti bizottság mun£ kájának tartalmában, módszerel- S ben és stílusában.“ ; Szocialista társadalmunk építé£ sének döntően fontos szakaszába £ érkeztünk. Olyan korszak ez, mely : törvényszerűen megköveteli egész ; társadalmunk aktivizálását. A töb- 5 bet, jobban, ésszerűbben elvének 5 mindenképpen érvényesülnie kgll, ellenkező esetben nehézen képzel- ! hető el a továbbfejlődés útja. El- £ sősorban, s ezt a szóban forgó el- * vek és javaslatok is hangsúlyoz- j zák, a kommunistáknak kell kéz- S deményezően támogatni és érvé- ■ nyesíteni e törekvéseket. S ameny- ; nyiben „minőségileg új, reális, de £ merész útról va nszó“ el kell j kerülnünk az esetleges buktató- ! kát. Melyek lehetnek elsősorban ä azok a tényezők, amelyek hátrál- 5 tatnák társadalmunk ilyen irányú | fejlődését? Passzivitás, egyéni ér- ■ dekek előtérbe helyezése, a na- < gyobb önállósággal való visszaélés 5 és ejyéb helytelen intézkedések. ; Mindezeket elkerülendő, a nemzeti £ bizottságoknak Irányító és szer- ! vező tevékenységébe be kell vonni : a lakosság szélesebb rétegeit, kép- £ viselőknek, választóknak szoros £ kapcsolatban kell állniuk, s ki kell S küszöbölni a társadalmi érintkező- £ sekben még mindig fennálló for- £ rgaságokat. S nem utolsó sorban ! a dolgozók bizalmának megőrzésé- S ről van szó, amelynek feltétlenül £ spontánul és őszintén kell meg- £ nyilvánulnia, mind a fogyatékosságok feltárása, mind a távlatok ; körvonalazása esetében. Mindezek kritériumaként a nem- j zeti bizottságok dolgozóinak fele- ; Iősségérzetét jelölhetjük mecj. Em- £ berekről, társadalmunk ügyéről £ beszélünk, döntünk, s ilyen vl- í szonylatban nincsen helye a for- ; mális, papír ízű adminisztratív in- £ tézkedésnek. Az emberek bizalmát £ elveszíteni nagyon könnyű, napok, S órák kérdése. Visszanyerni: évek £ módszeres, kitartó munkájába ke- £ rül. A lakosság kollektív felelős- S ségérzete, öntudata a továbblépés : záloga. Ez viszont megköveteli, £ hogy a nemzeti bizottságok dolgo- j zói, a képviselők nyíltan, bátran S és főleg őszintén beszéljenek az j emberekkel mind a társadalmi, £ mind az egyéni problémákat ille- | tőén. Társadalmunk építésének jelen- s légi szakaszában reális, megváló- £ sítható tervekre van szükségünk. £ Olyan tervekre, amelyek nem tor- ! zítják el a valóságot, s amelyek ; teljesítésében az emberek hisznek £ s ami még fontosabb: érdekeltnek 5 érzik magukat e tervek teljesítő- i seben, tehát felelősséggel viseltet- £ nek irántuk. Ezek az összetevők £ segíthetnek át bennünket, a Lenárt 5 elvtárs megjelölte „merész“ út esetleges buktatóin, s ehhez kell £ megteremteniük elsősorban nem- £ zeti bizottságaink dolgozóinak ! mindenütt a szükséges elöfeltéte- £ leket. (p. 1.) j •aaniiotáj Több segítségei a második helyezettnek Kilátások az áprilisi időjárásra Jól halad az árvíz sújtotta terület újjáépítése A nyugat - szlovákiai kerületi pártbizottság és a kerületi nemzeti bizottság az elmúlt hónapban országos értekezletre hívta össze a komáromi járás árvízsújtotta községeinek felépítésében védnökséget vállalt járások vezetőit. Az újjáépítés eddigi eredményeiről és további feladatairól beszélgettünk el Cho v an Tibor elvtárssal, a Komáromi Járási Építésügyi Bizottság elnökével. VARBÓ GONDJÁVAL, bajával többször foglalkoztam az újság hasábjain. Akárhányszor jártam itt, meglepett az emberek szorgalma, akik nehéz körülmények között is szép eredményeket értek el. Amikor nemrég a faluba látogattam, egy cseppet sem csodálkoztam azon, hogy a falu lakói a társadalmi munkát figyelembe véve, a második helyre kerültek a járásban. Igaz, PETÉNYI ISTVÁN tanító, a helyi nemzeti bizottság titkára, csak hosszabb beszélgetés után árulta el ezt a sikert, de megszoktam már, hogy a varbóiak nem dicsekvő emberek. Pedig vari itt mit papírra vetni. Az 587 lelket számláló község lakói 260 ezer korona értékű társadalmi munkát végeztek a faluszépítési és egyéb akciókban. Petényi elvtárs nem kis büszkeséggel mutatta a munka eredményeit, főleg az ifjúsági klubot. A könyvtárral, televízióval, társasjátékokkal felszerelt helyiséget pénzsegítség nélkül építette a lelkes ifjúság és a kultúrát szerető emberek. A berendezést főleg a színelőadásokból befolyt pénzből vásárolták. A társadalmi befektetés kamatostól megtérül, hisz az ifjúság naponta művelődik, szórakozik és egyre többen forgatják a könyvtárból kölcsönkért könyvek lapjait. A varbóiak a helyi nemzeti bizottság vezetésével arra törekszenek, hogy minden téren kielégítsék a lakosság szórakozási igényeit. Építettek egy köralakú táncteret, melyen az ifjúság a szép nyári időben táncolhat. Mellette korszerű tekepálya, a „kuglizók" nagy örömére. A falu lakói ingyen építették a tanítókar részére a tanári szobát, ahol nyugodtan fölkészülhetnek az előadásokra. Az eredmények mindenekelőtt a közös összefogásból születtek. Mindenki szívügyének tartja a falu fejlődését. A tanítóság sokat tett azért, hogy jól működik a fényképészeti, és rádiókor. A sportpályán futópályát is létesítettek. A helyi futballcsapat is újra benevezett a bajnokságba. De az eredmények mellett két probléma foglalkoztatja az émbereket. Az egyik az utak rendbehozásának kérdése, a másik az évek óta húzódó óvoda-ügy. Nyugodtan írhatjuk ügynek, mert szinte érthetetlen, hogy az illetékesek miért nem segítenek megoldani ezt a problémát. Ottjártunkkor BIEL1K GYULA, a helyi nemzeti bizottság elnöke épp iskolázásról tért haza és elmondotta, hogy tudomást szerzett arról, hogy a járásban olyan óvodák is működnek, amelyekbe csak négy-öt gyerek jár naponta. Ezzel szemben Varban 30 jelentkező van, a járás mégsem létesít óvodát. DANÓCEY FERENC, a szövetkezet elnöke dicsérte a szövetkezeti asszonyok munkáját. Ha szükséges, kora reggeltől késő estig dolgoznak a határban, de nem teljesen nyugodtan, mert gyermekeiket nagyon sokan nem tudják kire hagyni. A falu dolgozó asszonyainak érdekében tehát valamilyen módon minél hamarabb meg kell oldani ezt a problémát. A járási iskolaügyi osztálynak elsősorban ott kell létesíteni óvodát, ahol arra a legnagyobb szükség van. A múlt évben a falu lakosai 400 méter utat hoztak rendbe, de ezzel még korántsem oldódott meg a probléma. Varbóról Esélyre a hét kilométeres úton csak feneketlen sárban lehet eljutni. Nem sokkal különb a Podluzany felé vezető út sem. Ha valaki Ipolyságról Varbóra akar utazni, akkor hatalmas kerülővel négy és fél óráig tart az út. Ha Esélyen keresztül lehetne járni, fele ideig sem kellene utaznia. A helyi nemzeti bizottság elnöke jó pár évvel ezelőtt 72 ezer koronás költséggel elkészítette a kérdéses út tervrajzát, de a probléma azóta sem nyert megoldást. Pedig a szövetkezet termelési költségeit is lényegesen emeli a majdnem járhatatlan út. Az egyik oldalon tehát azt írhatjuk, hogy a varbóiak társadalmi munkakédve határtalan, viszont a másik oldalon megállapíthatjuk, hogy a járási nemzeti bizottság nem eléggé segíti őket évek óta húzódó problémáik megoldásában. •Pedig a járás második helyezettje megérdemelné. BÁLLÁ JÖZSEE — Véleményem szerint az értekezlet összehívása igen aktuális időpontban történt, akkor, amikor az újjáépítés első szakaszának eredményeit már értékelni lehetett, és amikor a második szakasz már megkezdődött. Szükség volt ilyen nagyszabású értekezlet összehívására elsősorban azért, hogy a védnökségi járások vezetői megismerhessék erőfeszítéseik eredményeit, másodsorban azért, hogy felmérhessék a második szakasz feladatait, de nem utolsósorban azért is, hogy az eszmecsere folyamán hasznos tapasztalatokat szerezzenek a további problémák megoldására. — Hogyan értékeli a múlt év végén lezárult első szakasz eredményeit? — Az első szakasz eredményeit összegezve elmondhatjuk, hogy várakozáson felül meg lehetünk elégedve. Az egész ország összefogására volt szükség, hogy mielőbb eltűnjenek a katasztrófa nyomai. S hogy ezt nem kis mértékben sikerült is elérnünk már az első szakaszban, ebben nagy szerepe volt — a párt és a kormány óriási anyagi és erkölcsi támogatásán kívül — a védnökségi járásoknak is. A múlt évben 1955 családi ház építését megkezdtük, ebből több mint 400 lakásban már a télen lakhattak. Ezenkívül megjavítottunk 1780 megrongált lakást és 435 szovjet faházat felépítettünk. Természetesen nem mindenkinek jutott lakás, 780 család számára átmeneti otthonról gondoskodtunk. — Bár a felsorolt számok önmagukért beszélnek, azt hiszem még sem tudják teljesen kifejezni azt az óriási igyekezetei, amely e számok mögött rejlik? — Arról regényt lehetne írni... Néha felidézem magamban az elmúlt év eseményeit, visszagondolok a zavaros helyzetre, eszembe jutnak a fáradt emberek arcvonásai, a szomorú szemek; és még nekem is szinte hihetetlennek tűnik, hogy mindez mégis sikerült, hogy ezek az adatok a valóságot tükrözik. És köszönet jár ezért minden segítő kéznek! A védnökségi járások segítsége nélkül öt-hat évig is eltarthattak volna az újjáépítési munkálatok. így sikerült egy év alatt elvégezni. Az ő segítségük annál is értékesebb, mivel a szó szoros értelmében saját feladataik teljesítésének rovására, úgyszólván önmaguktól vonták meg azt, amit nekünk nyújtottak. Ezért csak a legnagyobb elismeréssel szólhatok erről a segítségről. — Tudom, ilyen általános segítőkészség után, nem könnyű kiemelni a legjobbakat. Mégis, melyik járásokat említené meg, mint a jók között a legjobbakat? — Valóban nehéz így válaszolni, mert nagyon sok járást kellene 'felsorolnom. De ha választanom kell, a galántai, a pardubicei, a lévai, a trencéni, a topolcany-i és a trnavai járást emelném ki a legjobbak között. A galántai és a pardubicei járás Keszegfalva mellett vállalt védnökséget. A két járás az elmúlt évben 12,5 millió korona értékű munkát végzett el az említett községben. — Annak ellenére, hogy az első szakaszban várakozáson felüli eredmények születtek az újjáépítésben, az idén is nagyok a feladatok. Mi mindent szeretnének megvalósítani ebben az évben? — Hála a kedvező időjárásnak zavartalanul folyhat az építkezés. Ez rendkívül fontos, mivel a mezőgazdasági munkák beálltával visszaadjuk a mezőgazdaságnak a munkaerőket, mivel az ő kezükre most ott nagy szükség van. Május végéig szeretnénk felépíteni 2800 lakásegységet, beleértve a múlt évben megkezdett laká-* sokat is. összesen 3632 megrongált lakást kell kijavítani. Tehát nagyok az idei feladatok is. — Ilyen nagy méretű építkezési folyamatban egész biztosan sok probléma merül fel. — Természetesen. Főleg az anyagellátás terén mutatkoznak hiányosságok. Hiányzik még mintegy 20 millió tégla, többezer köbméter fa. s ami kissé furcsán is hangzik, szűkében vagyunk a kavicsnak. Egyelőre ezek a hiányosságok, azonban nem fékezik az építkezés gyors ütemét. — Ügy tudom, problémáik vannak a szakemberek és egyáltalán a munkaerőket illetően. Milyen intézkedésekkel orvosolják ezt a fájós pontot? — ígéretet kaptunk, hogy a nyugat-szlovákiai kerületből 120 kőművest és 30 ácsot küldenek a komáromi járásba. Ezzel hozzávetőlegesen 20 százalékkal tudnánk növelni az építés ütemét. De más megoldással’ is próbálkozunk. Kőműves és ács tanfolyamot indítottunk, s már a közeljövőben több mint százán szereznek szakképesítést. Számolunk azzal, hogy még ebben a hónapban munkába is állnak. — Befejezésül még azt szeretném megkérdezni, mikorra tervezik az újjáépítés befejezését? — Ebben az évben szeretnénk elvégezni a legfontosabb és egyben legsürgősebb építkezési munkákat. Felépíteni és megjavítani az összes családi házat, gazdasági és középületet. Továbbá el akarjuk érni, hogy az új iskolaévben minden tanuló otthon, a falusi iskolában tanulhasson. Bízunk a védnökségi járások aktív és hathatós segítségében. Még 1967-re is marad tennivaló, de azzal már saját erőnkből is megbirkózunk. Feljegyezte: -észté-* J » j 2 ’ ' • " Mii DMOVÉS 1966. április 2.
