Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-03-26 / 12. szám
Eg; öreg horgász tapasztalatai Ahhoz, hogy valakiből jó horgász váljék, legalább nagyjából ismernie kell az egyes halfajokat, azok élettani megnyilvánulásait, szokásait. Ezen ismeretek birtokában választhatja meg csak helyesen a horgászfelszerelését. Nem mindegy, hogy a horgász milyen felszereléssel indul el hazulról; tudnia kell azt is, milyen halat akar fogni. Elsőként a folyóvizek legfalánkabb ragadozójáról, a csukáról szólok. A csuka mindenre kap ami mozog, legyen az élőlény, vagy holt tárgy. Kora tavasszal a mélyebb vizeket járja, mivel a hőmérséklet alul a legmelegebb, s a kishalak ott tanyáznak. A csuka Ivási ideje január vége felé kezdődik és február végéig tart. Ilyenkor a csuka a védettebb helyeket — a nádasokat, kiöntéseket, árterületeket, szakadozott, sásos partok mentét — keresi fel. Ott rakja le ikráit. Az ívás időszakában a halak fogása szigorúan tilos! Legjobb csukafogó helyek Komárom környékén; a keszegfalvi dunai rész, Aranyos, Zsitvatő, Gyulamajor környéke. Szőlősön a Varjas-rész és gutái Csörgő-csatorna. hogy a zsinór másik végét rögzítsük karóhoz, bokorhoz, mert a lazán rögzített kannát a víz hullámzása, vagy a szél nyomása a mélybe sodorhatja. A kanna ajtaja jól záródjék, a vízben ki ne nyíljék! A horgásztanyát mindig úgy válasszuk meg, hogy a felszerelés védett helyen legyen. A szákba rakjuk a fogott halat, s tegyük nyomban a vízbe. A horgász ügyeljen arra is, hogy a szák jó állapotban legyen, nehogy a csukák széjeltépjék. A szákot odahaza jól mossuk ki, s abból a halnyálkát távolítsuk el. A szákon maradt nyálka rothadást idézhet elő. A jől kimosott, megszárított szákot a következő alkalommal nyugodtan használhatjuk. Horgásztársunkat ne akadályozzuk a horgászásban! Tartsuk be az 5—10 méter távolságot. Az öltözködéssel az évszakhoz igazodjunk. Egy pillanatra sem megfeledkezve arról, hogy egészségünk a legfőbb kincs! A horgásztanyán ne szemeteljünk, ne gyúrjuk le a füvet, a kaszálót, veteményt. Ne mászkáljunk a vízparti gyümölcsösökben. Kárt ne csináljunk másoknak! Mit kell tudni a csukahorgásznak? Csukára a tavaszi és az őszi horgászat a legkedvezőbb. A csuka mozgási ideje: hajnali négy órától reggel hatig, nyolctól tízig, és a késő délutáni Órák. A horgászat sikeréhez nélkülözhetetlen a vlzismeret, tájékozottság a vízparton, hol lehet horgásztanyát létesíteni. A csukahorgász már jőelőre készüljön fel a halfogásra. Elegendő kishallal és halcsalival rendelkezzék. Ezen kívül a kishalfogó felszerelés is kéznél legyen, hogy a csalit rendszeresen cserélhessük. A kishorog-felszereléshez elegendő házilégy szükséges. De más csali — kenyérgaiacsin, apróra vágott giliszta stb. — is megfelel. A kishalas kannát ne hagyjuk a parton, mert a kishalak elpusztulnak benne. Kössünk a kanna fogantyújára erős zsinórt, s eresszük a vízbe, úgy-Milyen legyen a horgászbot, a zsinór és a horog? A csukára erősebb és mere— Már pedzi, öcsém... pedzi... fi VADÁSZ ö * HALASZ J7~ét éve lesz áprilisban... Másfél méter távolságból figyeltem egy süllöpár ívását. Ez a látvány leírhatatlan öröm minden halásznak. Figyeltem már kora tavaszi szerelmes csukapárt, kövek között ivó dévéreket, tavakban és ártereken fürdő pontyokat, de ez a süllőnász egészen más volt. Ilyet még nem sokan láttak! A süllő elrejtőzik párjával. A folyók gyökeres partszakadékai alatt, vagy a nádas vízfelöli, kimosott szövedékén keresi „fészkét" és rakja le ikráit. A kiszemelt helyet konokul őrző és tisztogató tejes süllő, az átlátszó vizű holtágak rejtett helyein, nem túl ritka látvány, de arról nem hallottam, hogy süllőket ívás közben figyeltek meg. Hogy folyt le az esemény? Egykilós körüli, csaknem feketére színezödött tejes már egy napja őrizte a füzgyökérből készített tógazdasági fészket. Ha egy másik süllő közeledett, azt kifeszített hátúszókkal és gyors rohanással riasztotta el. Mellúszóival és farkával tisztogatva a gyökérét, állandóan forgott a fészek fölött. (Közben riasztgatta az érdeklődőket.) Lámlám, most óvatos settenkedéssel egy pockos ikrás válik ki a süllőcsoport közül, és a fészeknek tart. Megáll, a fekete lovag elindul felé. Szembenéznek. A tejes támadás nélkül, gyorsan visszaúszik. Most mintha hevesebben tisztogatná a fészket, ilvebb horgászbot a legalkalmasabb. Damilból csukára 40-es, compóra 30-as megfelelő. Zsinórunk lehetőleg minél vékonyabb, de erős legyen! A horog kiválasztása egyéni ízlés dolga. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a 2-es, 4-es és az 5-ös horog válik be a legjobban. De ügyeljünk arra, hogy az úszó és a horog közötti részt (mintegy tíz centiméter hosszan) acéldróttal lássuk el, mert a műzsinórt a csuka könnyen elharaphatja. Hogy a horgászfelszerelés tel jes legyen, nem hiányozhat a kacsaszájú fogó és a nyeles szák sem. Nem elég a sporthorgászatot szeretni... Csukaállományunk a múlthoz képest nagyon megfogyatkozott. Igaz, hogy a horgászegyesületek évente halasítanak, de eddig még sem sikerült a régi szintre emelni. Egyik oka; folyóvizeink eliszaposodtak. A folyók szabályozása következtében a csukaállomány nem tud kellően fejlődni. Ahhoz, hogy elősegítsük a csukaállomány szaporodását, fokozottabban szükséges az ellenőrzés. Minden sporthorgász elsődleges feladata: éberen őrködni a folyó- és állóvizek halállományának biz-1 tonsága felett! Minden eddiginél szigorúbban kell harcolni az engedéllyel nem legeti magát a nőstény előtt. Az ikrás alig észrevehető mozgással halad a gyökérpárna felé. Hopp! ez túl közel volt, a hím figyelmeztetőleg elé úszik, s a süllóhölgy hátrál. De már nyoma sincs az üldöző kirohanásnak és rémült menekülésnek. Folytatódik a tisztogatás. Az SULLONASZ iiniiiwii iiMiHiii« iiiiii mi— ikrás egyre közelebb kerül, majd egészen a keret mellé fekszik. A tejes hirtelen belecsíp fogaival, együtt úsznak a fészektől, majd remegés végig a hím testén (itt már valami lesz, gondolja a szemlélő). Mint két szerelmes egymás mellett jönnek vissza, egyenesen a kúsza gyökerek fölé. A tejes megremeg és gyor■*-*- san megfordul, már az ikrás farka mellett a feje. Végig párhuzamosan maradva ellenkező irányba néznek és forogni kezdenek először jobbra, aztán balra. A fészek egész felületét végigpásztázzák lassú, néha a hím remegésével zajló táncukkal. A tejes „berezgése' egyre ritkul, majd az ikrás elúszik párja mellől. A hím marad és most egyedül, remegés nélkül legyezi a fészket. Képtelen voltam fegyelmezni rendelkező horgászok ellen, akik engedélyezett és tiltott eszközökkel pusztítják a halállományt. Különösen ügyeljünk az állóvizek, belvízlevezető csatornák vizeire, amelyekben rengeteg méreten aluli kiscsuka él (az árvíz elöntötte területekről van sző!). Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy még a horgászegyesület több tagja sem kivétel ez alól. Üzleti szempontok vezérlik őket — arra nem is gondolva, hogy az elkövetkező években is jó lenne eredményesen horgászni! ☆ Egyetlen sporthorgász se nézze tétlenül a vízparti kiöntésekben rekedt apró halak pusztulását. Minden igyekezetükkel azon legyenek, hogy mihamarabb visszakerüljenek a folyókba, tavakba. Főleg most, amikor még töméntelen apróhal meg-1 menthető... Itt az alkalom, a sporthorgászok bizonyítsák be e sportág Iránti szeretetüket! ANDRISKIN J„ Komárom — Ekkora halat fogtunk, ni! magamat. Kiemeltem a keretet és a gyökérszálakhoz ragadva ott voltak a szemem láttára született ikrák. Oly frissek, hogy néhány darab megduzzadását egy vékony gyökérszálon a mikroszkóp alatt figyelhettem meg. A fészket visszatéve a hím azonnal fölé állt, úszóival végigtapogatta és talán-talán örült a valami csoda folytán megkerült ikráknak. Nemsokára ismét kezdődött a remegés, a nőstény visszatért és pár perc múlva még több ikra volt a fészekben. Az ívás egyre hosszabb időközökkel, öt szakaszban zajlott le és 47 percig tartott. Ebből az időből 29 percet töltött a süllőpár együtt a fészek felett. Ennyi kellett ahhoz, hogy a nőstény lerakja ikráját. Végül az ikragyöngyök a fészek egész felületét beborítottak, majd a nőstény fáradtan és csöndesen messzire úszott párjától. A tejes a szerelem percei ■f*- után is fáradhatatlan volt. Ösztöne nem kímélte, forgott, úszott, állandóan legyezte az ikrákat. Friss vizet adott föléjük és ez már az utógondozás tevékenysége volt. A látvány láttán elgondoltam, hogy mennyire más ez mint a pontyfélék zajos, az ikrát, tejet szét fröccsent ő szaporodása. A süllő fejedelmi hal, ívása kot moly, nagy felkészüléssel történik és sokkal tartózkodóbban, mint a keszegfélék és a ponty pletykanépségéé. Tőig István
