Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-03-26 / 12. szám
Om mani padmehum NÉHÁNY takarmánykeverék szállításáról szóló gazdasági szerződés fekszik előttem. A dunaszerdahelyi, komáromi, topol'canyi és az olomouci járásokból származnak. Látszólag egyik sem különleges, hiszen szerződéseket nálunk ezrével kötnek. De ezek a szerződések mégis másfélék. A mezőgazdasági terményfelvásárló és ellátó üzemek kötelezték magukat a garantált súlygyarapodásra. Vizsgáljuk meg közelebbről a ma még újdonságnak számító szerződéseket, mit is tartalmaznak, amelyeket az oponicei Állami Gazdaság és a Topolíanyi Terményfelvásárló és Ellátó Üzem kötött. A SZERZŐDŐ FELEK KÖLCSÖNÖS ÖKONÓMIAI VISZONYA A fentebb említett terményfelvásárló és ellátó üzem az Oponicei Állami Gazdaságnak idén 1400 tonna takarmánykeveréket szállít sertéshizlalásra. A keveréket a terményfelvásárlók saját szállítóeszközeikkel juttatják a rendeltetési helyre, mázsánként két korona szállítói költségért. Nem kevesebb mint 1200 sertés, 45 dkg-os napi darabonkénti súlygyarapodását garantálja a terményfelvásárlő és ellátó üzem. Egy-egy 60—105 kg-os állat napi abrakadagját 2,60— 3,20 kg-ban határozták meg. De a legfontosabbat még nem említettem. Ha a terményfelvásárlók hibájából (egyenlőtlen szállítás, rossz minőségű keverék stb.) az állami gazdaság a garantált súlygyarapodáson alul termel, abban az esetben minden el nem ért kilogrammért 10 koronát térít a felvásárló és ellátó vállalat. Hústermelés garanciával Új jelenség az üzemek Vajon miért van ez? Talán a terményfelvásárló kegyelemből teszi? Szó sincs róla. Most pedig vizsgáljuk meg a másik fél szerződéses kötelezettségét. Nagyon természetes, hogy az Oponicei Állami Gazdaság a keverék előállításához szükséges nyersanyagot a keverőbe adja. Ezenkívül kötelezték magukat arra is, hogy a keverék rugalmas, ömlesztett állapotban történő átvételére átvevő állomást építenek. A hízósertések súlya nem haladhatja túl (darabonként) a 105 kg-ot. A szerződés továbbá tartalmazza a zootechnikai és az állategészségügyi Intézkedések pontjait is. Az a cél, hogy garancián felüli eredményt érjenek el. Minden kg hústöbbletért (a megszabott takarmánymennyiség mellett) 5 Kős prémiumot fizetnek a terményfelvásárló és ellátó üzemnek. Ez persze újdonság. KÖTBÉRT VAGY PRÉMIUMOT? Sokan azt mondhatnák, hogy ez a keveréket szállító részére jó üzlet, mert az állami gazdaságnak érdeke, hogy többet termeljen. Az oponicei példán kívül tudnék említeni meggyőzőbbet is, amikor a legkorszerűbb technológia mellett történik a hústermelés, s a terményfelvásárló 55 dkg-os napi darabonkénti súlygyarapodást garantál. Nagyon természetes, hogy az Oponicei Állami Gazdaság a garantált fölhízás túlteljesítése esetén prémiumot fizet, mert ezzel semmi esetre sem károsodhat, hiszen a terven felül elért összegnek csupán egy részecskéjét adja át. A terményfelvásárló és ellátó üzem ebből az összegből premizálja a keverőben, valamint a szállításnál foglalkoztatott munkásait és a tanácsadótestület tagjait. Az összeg további részét a szerződő mezőgazdasági üzem hizlaldájában dolgozó egyének kapják prémiumként. A megmaradt öszszeget pedig kölcsönzik a mezőgazdasági üzemek átvevő raktárainak építésére stb. A Bősi Állami Gazdaságon (dunaszerdahelyi járás), ahol hasonló szerződést kötöttek a sertéshizlalásra, előfordult, hogy a keveréket szállító autó jó fél órával előbb a hizlalda előtt állt, s csak azután érkeztek az etetők munkahelyükre. INGYENES TANÄCSADÖ-TESTÜLET Ez a szerződéseknek egyik fontos része. Ugyanis a terményfelvásárló és ellátó üzem megblzottainak jogukban áll ellenőrzést gyakorolni az állatok mázsálásánál, megyőződni az állategészségügyi eljárások betartásáról stb. Egyes esetekben — például az olomouci járásban — a mezőgazdasági üzemek vezetőivel együtt választják ki az etetőket és közösen állapítják meg azok pótjutalmát. NAP MINT NAP olvasunk azokról a hiányosságokról, amelyek miatt a mezőgazdasági gépek üzemképtelenek. Az írások további része pedig azt hangsúlyozza, hogy az alapvető hibák okát a munkaerőhiány idézi elő. Akadnak olyanok is, akik a kedvezőtlen időjárásban látják a termelés eredménytelenségét. Sajnos, nem vitatkoznak eléggé meggyőzően s nem tárják fel a hibák alapvető tényezőit. Tudni kell ugyanis, hogy a mezőgazdasági termelés alapja a talaj. Nemére (homok, agyag, vályog) mélységére vízkötő és felfogó képességére, tápanyagszükségletére, televénytartalmára való tekintet nélkül nem növelhetnénk termőképességét. Malinovon az volt a célunk, hogy az eddig ki nem használt lehetőségeket megismerjük, s a tartalékokat a terméshozam növelésének szolgálatába állítsuk oly módon, hogy azokat okszerűen történő intézkedéssel eredményezőkké tegyük. A cél eléréséhez nélkülözhetetlen volt a talajleletek felhasználása. Pótolnunk kellett az eddigi talajvizsgálatok hiányzó anyagát. Megállapítottuk azokat az előnyöket, amelyek szerint a tangazdaság már ez évben eredménvezőbben gazdálkodhat. Meggyőződtünk arról, hogy a talajban nem elegendő a televény és a tápanyag (NPK) tartalom. Az elemzés föltárta, hogy az eddigi növények helyett más fajtákat kell termelnünk, a talaj nemének, kémhatásának, a csapadékviszonyoknak megfelelően. A diagnózist az alábbiakban lehetne összefoglalni: A tangazdaság 306 hektárnyi területéből 164 hektár homokos, kavicsos terület. A többi középkötött, szintén kavicsos. Ezek, valamint a Gombai Állami Gazdaságtól átvett területek (a fenti területben foglalt 242 hektár) 1950 óta nem kaptak istállótrágyát. A belterjesség növeléséről az egyetemleges talajvizsgálatok pótlása nélkül szó se meshetett. Az állatállomány alacsony száma miatt az istállótrágya hiánya csakis zöldtrágyával volt pótolható. Zöldtrágyának legalkalmasabbnak a bíborhere és a som-A gazdasági szerződéseknek ezen formája új jelenség szocialista mezőgazdaságunkban. Nevezhetnénk integrációs szerződéseknek is. Az benne a különleges, hogy az integrátor szerepében államunk lép fel, illetve megbízottja, a terményfelvásárló és ellátó üzem. Mint ismeretes, a fejlett mezőgazdasággal rendelkező kapitalista államokban már 10—15 esztendeje, hogy bevezették a vertikális integrációt. közti kapcsolatokban Ott persze az integrátor, az erősebb fél szerepében az élelmiszeripari monopóliumok lépnek fel, amelyek a mezőgazdasági üzemeknek ugyan az általuk szállított nyersanyagokért, Illetve az általuk nyújtott szolgáltatásokért garanciát vállalnak, de partnereiket — a mezőgazdasági üzemeket — saját kapitalista érdekeiknek alárendelik. Eszerint a mezőgazdasági termékeket előállító egyének a valóságban az élelmiszeripari monopóliumok munkaerejévé válnak, akik akarva, akaratlan lemondtak gazdasági önállóságukról. A TÖKÉLETESÍTETT IRÄNYlTÄSI RENDSZER RÉSZE Milyen méretű jelenleg az említett szerződések kötése? A dunaszerdahelyi és a komáromi járásokban minden egyes mezőgazdasági üzemben bevezették, ahol sertéseket hizlalnak. Az olomouci járásban 20 mezőgazdasági üzem szerződött, s ezek közül több a tojástermelésre. A nyugatszlovákiai kerületben a két említett járáson kívül újabb nyolc szerződést kötöttek. Köztük szerepel az oponicei Állami Gazdaság is. Hasonló szerződések kötésére más üzemek is törekednek gazdasági helyzetük megszilárdítása érdekében. Ilyen integrációs szerződést kötött a közelmúltban a Xaverovoi Baromfihúselőállító Üzem is Prága közelében. Integrációs partnerként néhány állami gazdaságot választott. Ezekben állítják elő számára a keltető tojásokat. A takarmánykeverékért garanciát vál-j lalnak a tojóstyúkok hasznosságára. Persze ökonómiai szankciókkal. Befejezésül még egy megjegyzés. Az integrációs szerződések napjainkban a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszerének fontos részévé válnak. Tény, hogy a kölcsönös ökonómiai alapelveken nyugvó kapcsolatok sokkal hatásosabbak, mint a valamikori adminisztratív intézkedések, s talán ebben az új módszerben ez a legmeggyőzőbb érv. Dr. I. RUBlK A minták megmutatják, hogy a talaj foszfortartalma nem kielégíts. A képen látható Larisa Dancová és Matilda Hornáková a talajminták P2O5 tartalmát vizsgálják. (A szerző felvétele.) Belterjeseik a malinovoi tangazdaság növénytermesztését kóró bizonyult. A könnyű homokos talaj kémhatása (pH 7,2—8 között) gondolkozás nélkül kényszeríti a gazdaságok vezetőit a meszezés redukálására és minden olyan intézkedés életbeléptetésére, amelyek a talajokat közömbössé tehetik. Malinovon a talajban nemcsak szilárd halmazállapotú, hanem folyékony és légnemű anyagokat is találtunk, amelyeknek összetétele, neme, tápanyagkészlete, humusztartalma, szenw csézettsége igen különböző volt. Előző cikkeimben a fontosabb talajnemekre már rámutattam. Most pedig arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a talaj jellegét a talajszelvény valamennyi rétegének szemcsézettsége határozza meg. Figyelembe vettük, hogy az egyes agyagos homok, avagy homokos agyag feltalaj rétegek alatt lehet vályogos homok de homokos kavicsos réteg is, amely a növényzet begvökerezését, növekedését, vízfelvevő képességét erősen befolyásolja. Azt tapasztaltuk, ha a nehezebb feltalaj alatt van a homok, akkor a kémhatás erősen lúgos. Az említett gazdaságban megszűnt tettük az ipari trágyaszerek találomra történő alkalmazását. A szükséges NPK arányt a talajkartoték, illetve a laboratóriumi vizsgálatnak megfelelően biztosítjuk. Az eddig befektetett összegből is látható, hogy az egyetemleges talajvizsgálat megbízható kiindulópont, mert megállapított tény, hogy a 246 hektárnyi terület ipari trágyázásának költsége évente meg-* haladta az 50 ezer koronát. A tangazdaság az 1966—1967-es gazdasági évben képes lesz az állami tervfeladat 100 százalékon felüli teljesítésére. Természetes, hogy a meghatározott irányelveket, amelyeket minden egyes táblára előre meghatároztunk, teljesíteni kell. Ide soroltuk az istállótrágyázást, a trágyalé okszerű felhasználását, a komposztok készítését, meg kell továbbá akadályozni az ipari trágyázással kapcsolatos pazarlásokat, ügyelni kell a műtrágyák NPK anyagának, valamint ezek fajtaösszetételének helyes megválasztására s a növények szakszerű trágyázására stb. Malinovon sikeresen alkalmazhat-* juk az okszerű vetésforgóval kapcsolatos időszerű tudományos gyakorlati alapelveket. Az üzem számára nem rentábilis növények helyére kiválaszthatják azokat a növényeket, amelyek a legjobban megfelelnek a talaj és az időjárás követelményeinek. A talajtörzskönyvek felfektetésével járó kiadások tehát itt is, ugyanúgy mint az ivankai gazdaságban, rövid időn belül megtérülnek. KMOSKÖ LÄSZLÖ mérnök A lamaizmus mai megnyilvánulásai már csak látványos bemutatónak minősíthetők. Ezt az bizonyítja, hogy amíg negyven évvel ezelőtt a férfiak fele pap volt, ma már csak egy kolostor létezik, az ulanbátori Gandam. A lámák részben kihaltak vagy beolvadtak a dolgozó társadalomba. ☆ Egy élményekkel dús félév röppent el Mongóliában, s elérkezett a hazaindulás napja. Nehezen búcsúztunk mongol barátainktól. Azonban bárhogy vonzott bennünket az otthon, még egy utolsó kirándulást tettünk. Leutaztunk a Szovjetunió déli vidékére, majd onnan kerülő úton indultunk hazafelé. Az irkutszki repülőtérről induló géppel utaztunk Alma Ata-ba, Kazachstan fővárosába. Alma Ata „almák atyja“ kiérdemelte nevét, mert a várost és környékét almafaerdők borítják. A város nagy idegenforgalomnak örvend és nemzetközi szállodája igazi Babilon. Itt vacsorázik a hindu a svédekkel, a néger az amerikaiakkal, mi az osztrákokkal. tágításban játszódik le. A padlót a bejárattól az oltárig színes szőnyegek borítják. A templom mindkét oldalán négy sor pad húzódik az imádkozó lámák számára. A szertartást 60—80 láma mormolja négy órán keresztül. Kezükben pörgetik az imapörölyt, lapozzák az ó írással írt imafüzetet és morzsolgatják a rózsafüzért. Az ima mormolása hol erősen, hol halkan hallatszik és némely esetben a hangszereket is igénybe veszik. A pádon ülő lámák feje felett hatalmas dobok lógnak, s ezeket püfölik egy hajlított dobverővel, A zenekar a sarokban helyezkedik el, kürtökkel, sípokkal felszerelve. A legnagyobb trombita három méter hosszú is lehet. A szertartás közepette a lámák állandóan isszák a kumiszt. Jómagam egy kétszáz literes kumiszos hordó mögül figyeltem az eseményeket. A Om mani padme hum, volt a lámát titokzatos varázsmondata. Ezt a varázsigét belevésték a templomok hóm lokzatába, aranyfonállal belehímezték az imazászlókba, belevésték az imamalmokba, míg a lámák imájában is gyakran ismétlődik ez a mondat. Mindez azonban a múlté, mert a mai mongolok nem rettegnek a varázsszavaktól, nem csúsznak-másznak a kolostorok falai előtt, mert lerázták a lamaizmus vallási bilincseit. Tény. hogy a mongolok a forradalom óta felszámolták a lamaizmus minden megnyilvánulását. A XVI. század végefelé Észak-Mongóliában vált hivatalos vállássá a buddhizmus, illetve ennek külsőségeket kedvelő formája, a lamaizmus. A vallás által gondolkozóvá vált a mongol nép, de ugyanakkor kicsorbította a harci kard élét, kioltotta az emberek életerejét. A nép egyik része földhöz ragadt, semmivel sem törődő szegény lett, a másik fele bevonult a kolostorok falai közé elszakadva a tömegtől, annak vágyaitól, önzőén anyagiassá vált. A vallási tilalmak tovább korhasztották a nép erejét, rohamosan csökkent a szaporulat és a tilalmak egyike, az „őrizkedj az idegenektől“, elszakította a népet a további fejlődés lehetőségeitől. A gazdasági, politikai és kulturális Irányítás a lámák kezébe került. A lamaizmus legfőbb egyénisége a szent uralkodó Bogdo Gegen lett, császár, főpap, isten egy személyben. A buddhizmusnak három ilyen egyénisége volt: a tibeti Dalai Láma Lhasszában, Kínában a pekingi Nagy Láma és az Urgai Bogdo Gegen. Az utóbbi 1924- ben halt meg a forradalom után, még a forradalmi kormányban miniszteri széket foglalt el, mert nagy befolyása révén tisztelte a nép. Halála után testét aranylemezzel borították. Ma is megtekinthető az ulánbátori lamaista múzeumban. Aki Ulánbátorban jár, nem mehet el anélkül, hogy ne tekintené meg a lamaizmus emlékeit. Itt látható a legrégibb kolostor, a Gandam, a gyönyörű Vörös Palota egykori kolostor, amely ma lamaista múzeum. Itt díszeleg az utolsó Bogdo Gegen palotája és kolostora is. A kolostorok és templomok két stílusban épültek; tibeti és kínai stílusban. Amíg a tibeti stílus nehéz kőépületei kevés díszítéssel, színezéssel, csónaktetőzettel készültek, addig a kínai könnyű építőanyagokból, piros, zöld és arany díszítéssel. A kolostorokat kőfal vagy piros és zöldre festett kerítés övezi. A kerítésen belül több épület áll: szentélyek, templomok és a lámák lakásai. A templomokon nincsenek ablakok. Az egyetlen megvilágítást a tetőzeti rés biztosítja. így a templomok belsejében örök félhomály uralkodik, miszerint a misztikus szertartás a megfelelő vllámák ivóképességére jellemző, hogj rövid idő alatt üres lett a hordó, sől nagy meglepetésemre még egy hordf állt a sarokban, amelyből szintén fogyott a nedű. A szertartás alatt többször búzái áldoznak isteneknek. Ezt a műveletet is zenebona kíséri, s úgy látszik a galambok ismerik a melódiát mert ahogy a csengetyű megszólal ezrével repülnek be a hívők feje felett és zavartalanul felszedik a szétszórt búzát. A lámákról annyit, hogy nem viselik a delt, de bő köntöseket hordanak, vállukon átvetett piros sállal A köntös színe elárulja rangúkat. A: alacsonyabbrendű lámák barna köntöst hordanak, a nagyobb méltóságol piros köntöst, sárga sállal, a fő lámt pedig arany köntöst arany sállal. Fejüket borotválják, de télen, nyáror csúcsos sapkát hordanak, lábúkor pedig hímzéssel díszített, felfelí kunkorodó orrú, mongol csizma látható. Utunk további célja Taskent, Üzbekisztán fővárosa. A gépből alig intünk búcsút az Altajnak, s gyöngyének, alig bírunk felocsúdni Alma Ata szépségétől, amikor már Taskent látványosságában gyönyörködhetünk. Taskent utcái, parkjai még szebbek, mint Alma Atáé. Ahány utca, annyiféle virág, s a parkok tele egzótikus, trópusi növényekkel. Az utcákon rózsakertek, templomok, turbános és kaftánba öltözött szakállas üzbégeg és fehér lepelbe burkolt lefátyolozott üzbég nők vonulnak szemeink előtt. Alma Ata almáiról híres, míg Taskent gyönyörű lányairól. Indultunk tehát az egykori budhizmus földjéről, a görögkeleti pravoszláv emlékeket elhagyva megcsodáltuk az islám monumentális alkotásait, s így érkeztünk Moszkvába. A következő huszonnégy óra leforgása alatt lábunk újra érintette az otthon földjét. Végre sok-sok élménnyel, tapasztalattal, fáradtan de boldogan, hazaérkeztünk. (Vége) Az ulánbátori rézfedelű Gandam lamaista Aranv temnlom“-a.
