Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-03-26 / 12. szám

Gondolatok, melyeknek megvalósítása nem tűr halasztást Országunk minden dolgozójának módjában van, hogy pártunk XIII. kongresszusára kiadott tézisekhez hozzászóljon, kifejtse vele kapcsola­tos nézetét és javaslatokat tegyen, mielőbbi megvalósítása érdekében. A magam részéről a mezőgazdasági termelést érintő kérdésekkel kapcso­latban szeretnék néhány gondolatot felvetni, melyeknek megvalósítása a siker érdekében nem tűr halasztást. Jó vezetés, eredményes gazdálkodás Ha megvizsgáljuk a különböző szín­vonalon gazdálkodó és különböző eredményeket elérő mezőgazdasági üzemeket, megállapíthatjuk, hogy eredményeik elsősorban a természeti adottságoktól, a dolgozók szorgal­mas munkájától, de nem utolsósorban a vezetők, techniku­sok, szakemberek tudásától és szer­vezőképességétől függnek. A jó ve­zető a reális ter­vek alapján aktí­van irányítja a munkát és figye­lemmel kíséri az elért eredménye­ket. Néha csupán kis dolgokon múlik, hogy a munka örömteli vagy nehéz. Az emberek ki­fejezésmódja, viszonya, stílusa, ter­mészete nem egyforma, Embereket Irányítani nem könnyű feladat. Adha­tunk ajándékot olyan formában, hogy emberi méltóságában megsértsük az illetőt, ugyanakkor a nem jogos ké­­rést is szép szerével el lehet utasí­tani. A jó vezetőnek mindenkihez meg kell találnia a megfelelő utat, hangot. Az üzemi pszichológusok több pontban foglalják össze a jó vezető tulajdonságait. Ragadjuk ki a legfontosabbakat: az üzem vezetője ismerje a mezőgazdasági termelés csínját-bínját, tehát legyen jó szak­ember. Politikailag fejlett legyen, és tegye magáévá szocialista társadal­munk célkitűzéseit. Tudjon szervezni és kiválasztani az egyes munkahelyek­re legmegfelelőbb dolgozókat, a leg­jobb munkamódszereket, technológiát stb. stb. Legyen igazságos, szókimon­dó, tudjon egyforma mércével mérni, s nyugodt légkört biztosítani, mely ( i V (• ■ A drótférgek kártételének« lmegelőzése érdekében ellenőrizzük« a bevetetlen földterületeket. Ta-« f pasztalatból tudjuk, hogy az elsza-« j'porodott drótféreg, ha időben nemi f védekezünk ellene, annyira meg-1 «'dézsmálja elsőként az elvetett ve-« tőmagot, majd a kisorolt kukori-« cát, hogy több esetben az egész! területet fel kell szántani. Ennek« elkerülése végett tanácsos, hogy« előzetes talajvizsgálatot végezzünk« nemcsak a kukorica, de a cukor-« répa, dohány és a többi bevetendő« földeken. ! Az ellenőrzés végrehajtása ügy < történik, hogy a tábla különböző« részein Vi négyzetméteren 40—50* cm mély gödröt ásunk, majd a ki- * hányt földet átrostálva vagy ap-1 róra törve gondosan átvizsgáljuk* és a talált drótférget összegyűjtve * megszámláljuk. Ha a rovarok szá- * mát néggyel szorozzuk, megkapjuk * négyzetméterenként milyen mérvű* a talaj fertőzöttsége. Gyengén fér- ] tőzött a talaj, ha négyzetméteren-' ként egy-két kártevőt találunk,' 2—4-ig közepes, ezen tűi erősen! fertőzött. A cukorrépa esetében egy-két! drőtféreg jelenléte nem lesz ártal­mas, tehát eltekinthetünk a talaj fertőtlenítésétől, míg ha kukorica kerül a földbe, a fertőtlenítés nem maradhat el. i Gyenge fertőzés esetén célra­vezető a vetőmag csávázása, mert a vegyszer bizonyos ideig távol-! tartja a kártevőt a csírázó nö-! vénytől. Biztosabb azonban a talaj-J fertőtlenítés, melyet mésznitrogén-J nel, de főleg Gamaciddal végzünk.: # A kiszórt vegyszerek használata! iákkor lesz eredményes, ha a drót-J »férgek a talaj felszínéhez közel] «'vannak és a kivetett anyagot —j imivel az idegméregnek könnyen] iillanó vegyületei vannak — azon-] inai bedolgozzuk a talajba. Ezen-] ikívül ajánlatos az anyagot a reg-] f geli, délutáni órákban, vagy felhős i időben szórni a talajra, mert az íerős napfény ugyancsak csökkenti ia vegyszer hatását. -sá-4 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. március 26, az eredményes munka elengedhetetlen feltétele. A jó vezető igyekszik megismerni és alkalmazni mindazt, amit a gyor­sén fejlődő tudomány a mezőgazda­­sági termelésnek évről évre nyújt. Nemcsak saját tudását fejleszti, de munkatársai Iskoláztatásáról, tovább­tanulásáról is gondoskodik. Legideálisabb, ha minden ember olyan munkahelyen dolgozik, amihez legjobban ért, vagy amit szívesen csi­nál. Az üzem pedig olyan termékeket gyárt, megfelelő minőségben és ár­ban, amit a bel- és külföldi fogyasztó keres. A jobb eredményeket elérő dolgozó, kollektíva munkájához mérten kapja jutalmát. A jó irányítás legfontosabb ökonó­miai mutatója a gazdálkodás jövedel­mezősége. Természetes, nem minden áron és főleg nem a dolgozók kárára. Ceruzával a kézben A rendelkezésünkre álló földalap lényeges növekedésével nem számol­hatunk, tehát elengedhetetlen, inten­zívebb kihasználása. A jövőben tehát minden üzemben ökonómiai számítá­soknak kell eldöntenie, milyen növé­nyek termelését helyezzük előtérbe. Jónak mondható a rendelkezésre álló földalap kihasználása, ha: a) a ter­melés biztosítja az üzem szerződéses eladási tervét mind mennyiségileg, mind minőségileg, majd korona-érték­ben; b) az állatállomány takarmány­­szükségletét mennyiségben, keményí­tő- és fehérje értékben; c) a termő­föld termőképességének fenntartá­sát, sőt növelését. A szakosítás keretében gazdaságon­ként csökken a termelt növények száma a jelenlegi 30-ról 5—10-re, esetleg még jobban. Főleg azon nö­vények termesztése kerül előtérbe, melyre a kérdéses üzemnek adottsá­gai vannak. Természetesen akadnak növények, melyeknek termesztését szorgalmazni kell, például a búzáét. A szakosított növénytermesztésben speciális tudással rendelkező dolgo­zókra lesz szükség, akik aprólékosan ismerik a termesztett kultúrák bioló­giáját, kívánalmait, tehát a tudomány latbavetésével érnek el az átlagosnál magasabb hektárhozamokat. Ezek után az agronómusnak szoro­sabban együtt kell dolgozni a zoo­­technikussal és az ökonómussal. A jö­vőben ceruzával a kézben az össz- Uzemi ökonómián keresztül kell gon­dolkozni. Legintenzívebb növénytermesztés a kertészet. Azonban elgondolkoztató, hogy azonos természeti és ökonómiai felkészültség mellett, mily különbsé­gek tapasztalhatók az egyes üzemek eredményei között. Például a duna­­szerdahelyi szövetkezet kertészete öt év átlagában rendszeresen eléri a 76—80 ezer korona bevételt hektá­ronként. A hasonló üvegházzal dol­gozó közeli nyékvárkonyi kertészet ennek alig felét éri el. Aránylag pri­mitív felszereléssel a mihályfai ker­tészet 70 ezret, a békéi kerek 100 000 korona bevételt ér el hektáronként. A tiszta jövedelmet vizsgálva még na­gyobbak a különbségek az egyes üze­­meg eredményei között. Ezek a té­nyek gondolataink első részében ki­fejtetteket igazolják. Fontos, hogy a jó tapasztalatokat minél előbb el­terjesszük, hiszen ha a termelési adottságok hasonlóak, az eredmények másutt is növelhetők. A „Szocialista Akadémia" szakelőadó segítsége meg­gyorsíthatná ezt a folyamatot. Az eredményesebb állattenyésztés záloga Az életszínvonal emelkedésének biztos jele az értékesebb állattenyész­tési élelmiszerek fogyasztásának emel­kedése. Határt szab a rendelkezésre álló vásárló erő mértéke, valamint a termelés emelkedésének foka. Ez így van az egész világon. Az állattenyész­tési termelés növelésére jó megoldás annak okszerű szakosítása. Egy gaz­daságon belül minden fajta állat nem tenyészthető egyforma sikerrel. Az adott körülményeknek megfelelően ki kell választani, melyik állatfajta te­nyésztése legmegfelelőbb a gazdaság számára. A szakosított állattenyésztésen be­lül fő feladat: optimális állatsúrűség az arány javítása a haszonállatok ja­vára (pl. fejős) az állatokról történő szakszerű gondoskodás (felnevelés, teljes értékű, okszerű takarmányo­zással stb.), az állatok átlagos élet­korának meghosszabbítása mind a te­nyésztésben, mind a termelésben. Okszerű állattenyésztési intézkedé­sekkel kell gondoskodni az állat ha­szonhozamának növeléséről. Például teljesítmény, öröklődésl, örökítő ké­pességig utódellenőrzési vizsgálatok­kal. Ki kell fejleszteni a legmegfele­lőbb nagyüzemi istállótípust, ez je­lenleg a négysoros, de Itt még meg kell oldani a fennálló hiányosságokat: felületi szigetelést, komplex gépesí­tést stb. Az előre gyártott elemek készítésével olcsóbbá kell tenni az építés költségét, mely további módja az egységnyi termék előállítási rá­fordítás csökkentésének. Ki kell fejleszteni a külföldön jól bevált szénás-tornyok építésének ha­zai másait. Például töltés és kiürítés szempontjából a francia megoldás mutatkozik a legjobbnak. Számunkra célszerű, ha az Ismert típusokból — Alkosil (osztrák), Hervestor (NSZK), Marison (francia) — válogathatunk. A nyitrai Mezőgazdasági Főiskola gazdaságában (Jankov Dvor) 400 db fejőstehénre 12 db Harvestor rend­szerű silótornyot építettek, míg a Bajcsi Állami Gazdaságban ötöt, Pusztafödémesen pedig két darabot. Ugyanitt kísérletek folynak a kuko­rica 30—50 százalékos nedvességtar­talommal történő tárolására. Egyszó­val az új technológia tért hódít, de elterjesztésének meggyorsítása aján­latos. Gépek és emberek Sajnos, a mezőgazdasági gépekre vonatkozó bírálat megfelel a valóság­nak. További hiba, hogy az egyes gé­pek súlya rendkívül nagy. Például a P—5—35-ös jegyű eke súlya 1260 kg, míg a hasonló külföldi eke (Ford) csak 530 kg. Gondoljuk csak el, a többezer eke éveken sok száz kilo­méteren keresztül feleslegesen több mint 700 kg súllyal terheli az erő­gépet, holott a hajtóanyag nagy ré­szét a külföldről hozzuk. A géppark összetételében 1970-ig nagyobb változások nem várhatók. Fontos feladat tehát a meglévő gé­pek okszerű kihasználása, mely sok gazdaságban nem kielégítő. Nálunk aránytalanul nagy a gépek amortizá­ciója. Nagyon kevés gazdaságunk van a gépek téli raktározására gépszínje. Sok hiányosság fordul elő a gépek karbantartása és javításakor is. Igaz, többször nincs elegendő és jó minő­ségű alkatrész, de az is igaz, hogy több gépet nem készítenek elő a téli raktározásra. E téren javítana a hely­zeten, ha a traktorosok a traktor mellett névre kapnák a munkagépe­ket (4—6 darabot), s a munkák ér­tékelésénél, jutalmazásánál figyelem­be vennék a gépekről történő gon­doskodás hogyanját is. Jő traktorosból számos járásban hiány mutatkozik. A traktorok száma 1970—80 között a jelenlegi 135 ezer­ről 200 ezerre emelkedik, ugyanakkor a mezőgazdaságban dolgozók száma az 1 millió 150 ezerről előrelátható­lag 800—900 ezerre csökken. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik mező­­gazdasági dolgozónak, traktorosnak vagy traktorhoz értőnek kell lennie. A géphez értőkkel szemben is na­gyobb lesz a követelmény. Megbecsü­lésnek örvend majd az a traktoros, aki tavasszal lánctalpassal kezdi a ta­lajművelést, májusban a kultivációs traktoron folytatja a munkát, majd télen a gépjavításban is részt vesz. A jövőben emelkedik az erőgépek, munkagépek nagysága, teljesítménye egyaránt. A munkagépek sebessége a jelenlegi 4—5 km/óráról 5—8 km/ órára növekedik. A kultivációs mun­kákra körülbelül 20—25 lóerős, a ta­lajművelésre pedig 60—70 lóerős trak­torra lesz szükség. A lánctalpas traktorok száma a jövőben csökken, mert munkája, karbantartása, javí­tása drága, míg a gép kihasználása idényjellegű. Előreláthatólag a szük­séges kb. 20 ezer lánctalpast besze­rezzük a Szovjetunióból, ugyanakkor a hazai gépipar feladata lesz, hogy az erős kerekes traktorokat fejlessze. Erre nagy szükség mutatkozik, hiszen a jelenlegi legerősebb kerekes trak­torunk például a Fox silókombájnt (NSZK) csak az első sebességen tudja üzemben tartani. További feladat az egyes gazdasá­gok területének ésszerű rendezése, a táblák nagyüzemi formára történő kialakítása, hogy rajtuk a nagy telje­sítményű erőgépeket kihasználhassuk. Az üzemszervezés feladata Az üzemszervezés feladata meg­állapítani a termelési ágak helyes ará­nyát, összhangját, a helyi adottsá­gok maximális kihasználása mellett. Továbbá figyelni a gazdálkodás és a termelési költségek alakulását, vala­mint a terv teljesítését. Feltárja a rejtett tartalékokat, az előforduló hibákat és megfelelő intézkedésekkel eltávolítani azokat. Rá hárul továbbá a jövedelem elosztása, illetve a dol­gozók érdem szerinti jutalmazása. Az elmondottak feltételezik a me­zőgazdasági üzemek vezetőinek ma­gas szintű szakképesítését, mert csakis sokrétű tudással felvértezve birkózhatnak meg az előttük álló fel­arl afrikkal VARSÁNYI GABOR mérnök Ä DUNATŐKÉSI ÄLLÄM! GÄZDÄSÄÖ l 3ünaszer'daKeIyí járásban egySI azon üzemeknek, melyek a kemlzálás terén élen járnak. A mezőgazdasági terület 78 százalékán alkalmaznak kémiai szereket. Évek során értékes tapasztalatokra tettek szert, mind a szántóföldi növények, mind a zöldség, gyümölcs és szőlő vegyszeres gyomirtása, a betegségekkel szembeni véde* kezés, valamint a termést elősegítő serkentő anyagok használata terén. Jelenleg a szőlő éí gyümölcsök vegy­szeres kezeléséről szólunk, mely ke­vésbé Ismeretes termelőink köré­ben. Eredményes vegyszeres kezelés szőlőben, gyümölcsösben hogy a szőlő a gyomtalanítást leszámítva, is sok kézi munkát igényel. Nem csoda tehát, hogy Gáspár Sándor, az említett állami gazdaság növényvé­delmi felelőse e területre is kiterjesztette a vegyszeres gyomirtást. Hiszen a gyomok elősegítik a gombabetegségek terjedését, sőt a rovarok közve­títésével a vírusos fertőzést Is terjeszthetik. Tiszta, gyommentes kultú­rában a növényvédelmi munkák is könnyebben, szakszerűbben végezhetők, mely szintén a bő termés záloga. Dunatőkésen a szőlő gyomtalanítását Zeazlnnal végzik. Hektáronként 6 kg-ot adnak belőle, míg a gyomosabb részekre 8—10 kg-ot. A vegyszert 600—1000 liter vízben oldva szőlőpermetezőgépekkel juttatják a talajra. A Zeazin használata rügyfakadás előtt legalkalmasabb. A vegyszerezés jóvoltából csupán kétszeri sarabolásra és két gyöngébb kapálásra volt szükség a folyondár (szulák) s itt-ott felbukkanó acat el­pusztítása céljából. A gyümölcsösben az almás gyümölcsűeknél hektáronként 10 kg Her­­bex-et használnak 1000 liter vízben feloldva. A vegyszert márciusbari permetezik a talajba. Jól irtja a vadmuhart, az egyes fűféléket, de a perjét is tűrhetően pusztítja. Megfelelő időben és adagban történt permetezésekor a fákat nem káro­sítja. (Az almatermésű gyümölcsfák mélyebben gyökereznek, mint a csont­héjasok.) Az állami gazdaság á vegyszeres gyomirtás mellett kísérleteket végzett a szőlő és gyümölcs levéltrágyázásának hasznossága érdekében. A karbamfddal történő fejtrágyázást minden esetben összekötötték a pe­­ronoszpóra elleni permetezéssel. Rendszerint annyi karbamidot adagoltak a permedébe, amennyi a rézgálic százaléka. Permetezéskor a karbamid perzselő hatását nem észlelték, ellenben a levelek élénkebb színt kaptak, a növekedés meggyorsult, mely a fürtök fejlődését is elősegítette. A le­véltrágyázás kedvező hatását 1964-ben észlelték legszembetűnőbben, ami­kor 127 mázsás szőlőtermést takarítottak be hektáronként. A levéltrágyá­zást mindannyiszor ismételték, ahányszor a peronoszpóra ellen védekeztek. Az alma permetező trágyázását szintén egybekapcsolták a növényvéde­lemmel. Egy-egy permetezés alkalmával 2—2 százalék karbamidot adtak. Általában perzselő hatás nem mutatkozott, csupán az egyik forró délutánon észleltek némi perzselődést. A dunatőkésiek évről évre nagyobb tapasztalatokra tesznek szert a ke­­mizálás területén. Bátran alkalmazzák mind a gyomirtó és növényvédő szereket, mind a serkentő vegyi anyagokat. Munkájuk gyümölcse a hek­tárhozamok növekedésében s egyben a termelés önköltségének apadásában' mutatkozik. (Sándor) Rugalmasságot az üzemi hitelnyújtás terén Idén á szövetkezeteknek nyújtott üzemi hitelek juttatása terén ország­szerte új elveket érvényesítenek, ha a hitelezők nem teljesítik a bankkal szemben vállalt kötelezettségeiket. Ilyen esetekben a bank vagy elutasí­totta a kérelmezőt és ezzel annak fizetési nehézségeket okozott, vagy megadta számára a hitelt és magának okozott nehézségeket. Ennek gyak­ran az lett a következménye, hogy a szövetkezet, amely nem kapott hitelt, nem fizethette szállítóit. „Megállapítottuk, hogy a pénzbírság az úgynevezett szállítói hitelnél az évi hitel 18 százalékára nőtt“ — je­gyezte meg Srnsky elvtárs, a Köz­ponti Bank dolgozója. „Ezáltal a szövetkezet gazdálkodá­sában nehézségek keletkeztek. Ezért újabban, ha az EFSZ-ek saját hibá­jukból nem teljesítik kötelezettsé­geiket, nem szüntetjük meg a hitel nyújtását, hanem megdrágítjuk.“ A fölemelt üzemhitel kamatlába őt százalék (egyébként csak 3 százalé­kos.) Egyszerűsítik továbbá a hitelvi­szonyt a bankfiókok és a szövetke­zetek közt is. Ha például az évi terv teljesítésében átmenetileg bizonyos eltérés mutatkozik, a bank a szövet­kezet kérelme nélkül emelheti a hi­telt a szerződésben lekötött összegen túl is. Ilyen esetben nem szükséges a tagsági gyűlés összehívása az új helyzet megtárgyalására. A hitelszerződések megkötésénél a szövetkezet és a bank megegyezik a jövedelem elosztásában is. Két kerület tapasztalatai: a mező­­gazdaság tökéletesített irányítási rendszerére való felkészülés kereté­ben a bank idén újszerű kísérletbe kezdett. Lényegesen leegyszerűsítik a szövetkezetek, állami gazdaságok és a bankok közti hitelügyletet. Két kerületben — a közép-csehországi és a nyugat-szlovákiai kerületekben, va­lamint a brnői járásban — bevezetik a folyószámlára való hitelnyújtást. Az üzemek pénzügyletét a folyószámla alapján intézik. A bank erre a szám­lára nyújtja az üzemi hitelt meg­egyezés szerinti nagyságban és ugyanide könyveli a bevételeket és a kiadásokat is. A szövetkezet folyószámlájára ke­rül az adósság és innen fizetik a ka­matot. Fölemelt hitelkamat esetén öt százalékot. Amíg a számlán betét mu­tatkozik, addig a szövetkezetek 2,5 százalékos, az állami gazdaságok pe­dig 3,6 százalékos kamatot fizetnek. A Csehszlovák Állami Bank dolgo­zói elmondták, hogy megvan a felté­tele annak, hogy a kísérlet eredmé­nyessége esetén jövő év január ele­jétől valamennyi kerületben bevezet­hetik a hitelnyújtás leegyszerűsített formáját. A rási siker hiány, de szemesből igen. A tej zsír­­tartalma 3,4—3,6 fok között mozog. Mindig kifogástalan, tiszta tejet ad­nak a piacra. Ezért a Kassai Mező­­gazdasági Termelési Igazgatóságtól legutóbb több mint 9000 korona pré­miumot kaptak. Az összeg 50 száza­lékát a fejönök, 10 százalékát a szö­vetkezet vezetősége és a többit az állattenyésztés többi dolgozója kapta. Andreás Sándor, Kassa „ÉHES“ GÉP Az amerikai Johns Hopkins labora­tórium fizikusai — nem tudományos célokra, inkább csak saját maguk mulattatására — elektronikus mű­állatot konstruáltak, amelyben „az önfenntartás ösztönét“ programoz­ták be. A kb. 60 cm magas gép elek­tronikus agyból, valamint parányi kapcsoló űjjakkal felszerelt, hajlé­kony karból áll. Amikor a gép „érzi“, hogy tápláló elemei kezdenek kime­rülni, karjával végigtapogatja a falat, amely mellett áll, amíg egy csatla­kozó aljzatra nem talál. Ebbe azután bedugja ujjait, s újból feltölti a ki­merült telepet. A kassai járás számos szövetkeze­tében az év elejétől csökkent a tej­eladás. Csak február első dekádjában több mint 3000 literre rúgott a hát­ralék. Több üzemben különféle okok­ból csökkent a fejéshozam, másutt viszont megmaradt a nyári színvo­nalon. így van ez a rási szövetkezet­ben. Ráson két tehénistállóban 90 tehe­net tartanak, melyek átlagos napi tej­hozama 5,5 liter. Ebből 5,1 litert el­adnak. Mindkét istállóban négy nő dolgozik, akik az állatokat fejik, gon. dozzák, etetik. Fazekas Imre, a szö­vetkezet elnöke elmondotta, azon elvhez ragaszkodnak, hogy az állat­gondozók ne váltakozzanak. Például az 58 éves Fazekas Borbála és Len­­hart Borbála már tizedik éve dol­goznak az istállóban. A többiek is több mint három-négy éve. Főleg ennek és a jó takarmányozásnak köszönhetik eredményeiket. Az állatok napi takarmányadagja takarmányrépa, kukoricasiló, lóhere vagy lucernaszéna, valamint valame­lyes korpa. A takarmány ízesítését élesztő és ammóniák segítségével végzik. Szálastakarmányból nincs itt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents