Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-03-19 / 11. szám

Hárman a sok közül JÚNIUS KÖZEPE VOLT. A kisdiá­kok már a vakáció boldog pillanataira gondoltak. A ringó búzatáblák, a pio­nírok hófehér ingei, a néha-néha fel­ragyogó napsugár — a madárcsicser­gés, mind a nyár gyönyörét hirdette. Pár nappal később bekövetkezett á tragédia. Azután jött minden gyor­san. A megvadult ár, menekülés, riadt gyermekszemek, tele könnyel. Bizony­talanság. Gyermekek, akik csak a szépet, jót látták az életből, kutatták az ember tekintetében, mi van ott­hon? — mikor mehetünk haza? Újbánya környékének festői szép­ségű hegyeiről ki ne hallott volna. Talán Garam vi­dékének legszebb része. A napfénytől csillogó fenyvese­ket vidám gyer­mekkacaj teszi za­jossá, szebbé szá­munkra. Az együtt­érzés ragyogja be százhuszonhét csal­lóközi gyermek éle­tét. Hrabinyban ta­lált otthonra az or­szágban annyit em­legetett Csicsó ki­lencéves iskolája. Gyönyörű korata. vaszi nap köszön­tött ránk, amikor meglátogattuk az iskolát. Vidámság fogadott bennünket. A gyermekek közrefogtak és egymást túlbeszélve mondták el élményeiket. Ami a legjobban meglepett, mind az ötven kilencedikes diák tovább­tanulásra jelentkezett. Júlia mosolygó, élénkszemú kislány. Nap mint nap könyvet látni a kezé­ben. Most is kitűnő bizonyítványa volt. Kissé szégyenlősen felel, amikor afelől érdeklődöm, hol akar tovább tanulni. — Kereskedelmibe jelentkeztem. Nagyon szeretném, ha sikerülne a felvételi. Szabad időmben sokat olva­sok, no meg a kézimunkát is előve­szem. Anyukámnak készülök kedves­kedni egy csipketerítővei, ha majd hazamegyek ... Bányász vagy földműves ? A járási székhely vasútállomásán nagy volt a forgalom. Félévi szünetre utaztak haza a fiatalok. Csupa ismerős: diákok, tanoncok, ki-ki saját autóbuszára várva. A falubeliek kisebb-nagyobb csoportokat alakítanak. — No nézzétek a bányászokat! Csuda elegáns az egyenruhájuk! Nahát! A Jucival, a Magdival meg Sárival nem lehet majd bírni! Az egyik csoporthoz három prievidzai bányásztanonc közeledik. — Szervusztok parasztok! — lekezelnek a falubeli cimborákkal. Együtt végezték a kilencéves alapiskolát. — De betyárosan félrevágtátok a sapkátokat! Ne pöffeszkedjetek már annyira, hiszen megpukkadtok! — Hát ami igaz, igaz — mondja Gyuri — mi megtehetjük, hiszen bá­nyászok vagyunk és ki több? — No, no, csak lassan a testtel! — válaszol Jancsi. — Mi parasztok is jelentünk valamit. Peti és Karcsi a kétéves mezőgazdasági iskolát végzi, Jancsi, Pista pedig a hároméves mesteriskola növendéke. — Beszélhetsz nekem, pajtás, a bányász mégis csak bányász, azt min­denki tudja ... — Idefigyelj, — szólal közbe Pityu — ha mi nem termelünk elég kaját, akkor ti üres gyomorral nehezen fogtok majd- bányászkodni és felkopik az állatok. De nemcsak nektek, hanem mindenkinek! Tudjátok-e — folytatja Jancsi —, hogy a világon másodpercenként két gyermek szü­letik, hogy ma 60 millióval több ember él a földön mint egy évvel ez­előtt, és hogy a legutolsó 10 év alatt 480 millióval szaporodott az em­beriség? S ilyen arányban emelkedik hazánk lakosainak száma is. Je­lenleg Földünkön három és fél milliárd ember él, és ha ez így megy továbbra is, 2000-ben már 7 milliárdan leszünk. Tudjátok-e azt, hogy akkor háromszor annyi kenyérre, tejre, tojásra, húsra és zsírra lesz szükség? És mindezt nekünk, parasztoknak kell majd előteremtenünk! Csodálkoztok, ugye? Szóval a paraszt is valaki. Én mondom nektek, na9y jövője van a földművelőnek, az egész mezőgazdaságnak, és mi, fiatalok a technika és a kémia segítségével fellendítjük a mezőgazdasá­got, tehát a falut is. Annyit termelünk majd, amennyire szükség lesz. És duma ide, duma oda, ehhez is kell annyi hősiesség mint a bányászat­hoz! Csak gondolkozzatok egy kicsit, melyik a fontosabb foglalkozás, a bányászat vagy a földművelés! — Jő, jő, ott jön már a busz a kanyarban. Majd még beszélünk az ügyről. — tz Talán arra gondol, vajon hogyan is élnek anyukáék. A víz mindent tönkre tett. — Szeretnék már segíteni, hisz ott­hon annyi a dolog ... Irénke jeles tanuló. Bratislavába készül a vegyipari műszaki közép­iskolába. — Ha sikeresen végezném el a szakiskolát, szeretnék a Slovnaftban dolgozni. A jövőt nem tudja megjó­solni senki, de bízom magamban ... Olyan szép az élet... és imádom Wlnnetout. Sok színészképet gyűjtöt­tem, de a víz mindent tönkretett. Ha majd dolgozom, meghálálom mind azt a jót, ami értünk tettek, amióta el­jöttünk otthonról. Erzsiké nyúlánk, magas kislány. Szemében a fiatalság örök lángja ég. — Már szinte otthon érzem magam. Igaz, az első napokban még el szo­rult a szívem, amikor haza gondol­tam. Éjszakánként néha kihullott a könnyem. Ma már tudom, jobb, hogy itt vagyok. Minden lehetőségünk meg­van a tanulásra — de néha fáradt vagyok. Olyankor mindig arra gondo­lok, anyukáéknak otthon százszor ne­hezebb, és elmúlik a fáradtságom. Tornaijára jelentkeztem a könyvelői iskolába. Jaj, csak sikerülne a felvé­teli! A tágas irodában az osztálykönyvet lapozgatom. Nézegetem a beírt jegye­ket. Erdős Teréz tanító néni szeme az ablakon keresztül a távolban ku­tat. — A lányaim. Igazán büszke vagyok rájuk. A legjobb tanulók. Az élet vi­szontagságait elég korán megismer­ték. De bízom benne, hogy megállják majd a helyüket az élet forgatagában mind a hárman ... A „tavaszi“ napsugarak bágyadtan hullanak alá a hegyek koszorúzta üdülőre. A vonat már rég távol zaka­tol velem, de még most is látom a búcsút integető gyermekkezeket... CZITA BÉLA NÉHÁNY SZÓ A SZEPLÖKRŐL EZIDÉN SOKKAL KORÁBBAN érke­zett meg a napsütés és ezzel a lá­nyok és fiatalasszonyok minden évben megismétlődő gondjai, a szeplő és a májfolt. Biológiai szempontból ez nem más, mint a festékanyag egyenlőtlen elosztása a bőrben. Leginkább a ta­vaszi gyenge napsütésre reagál a bőr leghamarabb, mivel ilyenkor még min­denkinek jól esik a napon sütkérezni a hosszú és majdnem állandóan bo­rús téli hónapok után. Körülbelül negyvenötéves korban ä szeplők rendszerint eltűnnek, még­pedig azért, mert a bőr felülete eb­ijen a korban már megsötétedik. Teljesen eltüntetni azonban nem le­het a szeplőket a bőr felületéről, de kitartó és rendszeres házi kezeléssel el lehet halványítani. Ez elégséges is ahhoz, hogy a foltocskák ne rontsák az arc színének az összhangját. Hatékony házi halványító szerek közé tartozik az uborkáié, a citromlé, és a hagyma leve is. Ezeknek hasz­nálatán kívül mossuk le arcunkat na­ponta vajíróval vagy savóval. A rend­szeres lemosások után a szeplők olyannyira elhalványodnak, hogy még közelről is nehezen vehetők észre. Ismeretes még ezen kívül a hám­­lasztási módszer. Ez házilag egyálta­lában nem ajánlatos, és ezért csak orvosi felügyelet mellett alkalmazzuk. Végül még meg kell jegyezni, hogy néhány halvány szeplőcske nemhogy csúfítaná, hanem sokszor még érde­kesebbé és vonzóbbá teszi az arcot. M. VIRSlKOVÁ: dobozt illesztett, s büszkén elhelyez­kedett a trónuson. — Enged meg nekem is, hogy oda üljek! — kérte Anikó. — Csak egy picikét engedj a vár­ba! — könyörgött Palkó is, de Lackó kérlelhetetlen maradt. A gyerekek elmentek, Lackó király egyedül maradt. Unatkozni kezdett, nem lelte már örömét sem királysá­gában, sem trónusában, még a koro- A hangos beszélgetésre a lánykák nában sem. Vágyakozva tekintgetett is odasereglettek és érdeklődve néze- a gyerekek felé, vajon odajönnek-e gették Lackó építkezését. hozzá megcsodálni a várát, de azok bizony most már feléje sem néztek Lackó vára Elállt az eső. A gyerekek nagy örömmel szaladtak ki az udvarra. A napocska vidáman mosolygott rájuk. Vera, Kati és Anikó a kis lapátokkal és formákkal letelepedtek a még ned­ves homokba. Jancsi, Palkó és Jóska pedig papírhajókat eregettek a po­csolyákon. Csak Laci játszott egész egyedül. Köveket és tégladarabokat hordott össze az udvar sarkába. Sen­kihez sem szólt, de Jancsi észrevette, Mindjárt odacsődültek a többiek is. — Mi lesz ez, Lackó? — érdeklő­dött Jancsi. — Ne légy kíváncsi! Én sem szól­tam bele a ti játékotokba, amikor a hajókat csináltátok, te se törődj vele, amit én csinálok! — Én már tudom, mi lesz! Kemen­cét épít Lackó — szólt Palkó. — Tévedsz. Ha már olyan kíván­csiak vagytok, hát megmondom: vá­rat építek! ^ Qszabad FÖLDMŰVES 1966. március 19. — Lackó várat épít! Nicsak, milyen szép! Segítünk neked Lackó, hogy gyorsabban elkészülj vele — ajánl­koztak a gyerekek. — Nem keli, úgy sem tudtok sem­mit. Egyedül építem fel a váramat és magam leszek benne a király. Trónt is állítok belé. Ti csak menjetek a dolgotokra, úgyis csak útban vagytok itt nekem. — Nézd már, hogy henceg! Hát tudd meg, megleszünk mi a várad nélkül is. Pukkadj meg! — kiáltották a nagyobbak és ott hagyták Lackót. Csak a két legkisebb, Anikó és Pal­kó maradt ott. Nagyon tetszett ne­kik a vár. Lackó azonban nem törő­dött velük. Gőgösen, szó nélkül tett­vett, rakosgatta a tégladarabokat és titokban örült, hogy a gyerekek meg­bámulják. Amikor már készen állott a vár, vesszőből font kisszéket ho­zott. Ez volt a trónus. A fejére ki­rályi koronát, egykori pléh konzerv­többé. (ford.: Vércse Miklós, Párkány) Tavaszodik Megy a traktor a határba, Büszkébben tán mint a páva. Elveti a sok kis magot, Kukoricát, búzát, zabot. Elveti a sok kis magot, amit ősszel learatott, Hogy aztán majd ismét ősszel Arathasson friss erővel. A sok kis mag kicsírázik, A csírából kalász válik, S a kalászból lesz a kenyér, Amely mindennél többet ér. OROSZLÁNY BÉLA, Fülek Rövid ruha — karcsú láb AZ IDEI DIVATBAN a párizsi Cour­­réges-divatirányzat sokkal rövidebb szoknyát ír elő, mint az előző években. Azok a nők, akik az új divathoz al­kalmazkodnak, akarva — nem akarva, közszemlére kénytelenek tenni a lá­bukat. Sajnos, azonban nem minden­kinek szép a lába. Ennek a cikknek nem az a célja, hogy a nőket lebeszél­jem a rövid ruha viseléséről (bár az valójában csak a fiataloknak illik), hanem inkább tanácsot szeretnénk adni, hogyan lehet a lábat megszépí­teni. Bizonyos módon elérhetjük, hogy a lábunk szép formájú, sima _ bőrű, egyenletes színű és deformációiktól mentes legyen. Ha nem is tudjuk azt pótolni, amit a természet nem adott meg (a kifo­gástalan formájú, csinos lábat), sport­tal, masszírozással és gondos ápolás­sal azonban figyelemre méltó ered­ményeket érhetünk el. Ha a lábikrák megvastagodását nem betegség (vese-, máj-, szívbaj vagy egyéb) okozza, akkor masszázst alkal­mazhatunk, amelyet hetenként há­romszor kefével végzünk. A masszí­rozást mindig helyes irányban, még­pedig alulról felfelé és sohasem for­dítva végezzük. Ezt a műveletet aján­latos vízben végezni. A kefe nélküli, ujjakkal vagy tenyérrel történő láb­­dörzsölés is hatásos. Ha csak időnként dagad meg a lá­bunk, pl. fárasztó napokon, akkor igen jót tesz, ha lefekvéskor a lábunkat magasan helyezzük el. A visszérre hajlamosak kerüljék a hosszú álldogá­­lást. Ha álló munkát végeznek, hasz­náljanak gumipólyát vagy gumiharis­nyát. A gyengén fejlett izomzatú, vékony lábikra esetében sokat segít a rend­szeres sportolás, kerékpározás, sízés, úszás, futás, gimnasztika, ritmika stb. Ha azonban bármilyen okból ezeket a sportokat nem űzhetjük, úgy a lábujj­hegyen való járással is szép eredményt érhetünk el. Továbbá ajánljuk, hogy a lépcsőkön lábujjhegyen járjunk, s na­ponta legalább három percig gyako­roljunk ugrókötéllel. Egyet azonban jegyezzünk meg: nem létezik olyan krém vagy kozmetikai szer, amellyel az erősen vagy gyengén fejlett lábikrát teljesen megváltoztat­hatnánk. Egyedüli hatásos eszköz a türelemmel és kitartóan végzett spor­tolás, masszírozás, Ennek segítségével 6 -*10 hónap alatt figyelemre méltó eredményeket érhetünk el. Végül szívleljék meg a következő jó tanácsot: 1. Ülő helyzetben sose tegyék ke­resztbe a lábukat, mert ezzel akadá­lyozzák a helyes vérkeringést. Egész­ségi, de esztétikai szempontból is he­lyesebb, ha a lábunkat egymás mellett tartjuk. 2. Ne viseljünk körgumi ha­risnyatartót, mert az akadályozza a vérkeringést és visszérképződést idéz elő. 3. Alvás közben úgy helyezzük el a lábunkat, hogy magasabban legyen a fejünknél (tegyünk párnát lábunk alá). 4. Kerüljük a hosszabb ideig tartó, egyhelyben álldogálást. 5. A ki­sebb háztartási munkákat végezzük ülve. 6. Magassarkú cipőt csak délután vagy esti alkalomra viseljünk. Munká­ban, kiránduláson alacsonysarkú cipőt, kisebb sétákhoz, bevásárláshoz pedig félmagas sarkú cipőt viseljünk. Ez legfőbb biztosítéka annak, hogy lábunk egészséges legyen. —Pa — Atlö-rejtvény VÍZSZINTES SOROK: 1. Baráti ál­lam. 2. Város Kanadában. 3. Útburko­lat. 4. Ceylon fővárosa. 5. Város Ke­­let-Szlovákiában. 6. Egyhangú. 7. A hadsereg tagjai. Ha helyesen töltitek ki a vízszintes sorokat, a vastag kockás átlóban Mó­ricz Zsigmond egyik ismert regényé­nek címét kapjátok. Beküldendő a regény címe. ★ MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A Szabad Földműves 9. számában közölt átló-rejtvény helyes megfej­tése: SCHIRRA. Könyvjutalomban ré­szesült: Ifj. Békési János, Farnad és Szomolai Ernő, Nyárasd. REFLEX — jeligére: A levelében közölt adatokból még'* csak megközelítőleg is nehéz követ-* keztetni, milyen rendellenességekről lehet sző. Legcélszerűbb lenne, ha felkeresné üzemi vagy körzeti orvo­sát, aki szükség szerint elküldeni szakorvosi vizsgálatra is. Minden va­lószínűség szerint idegrendszeri meg-* betegedés esetével állunk szemben, ezért a belgyógyászati vizsgálaton kí­vül idegorvosi vizsgálatra is szüksége lesz. Más tanácsot adni panaszaira így a távolból nem lehet. 65 ÉVES Nő — jelige alatt egyik olvasónőnk arról panaszkodni, hogy évek óta tartó hasmenésben szenved és panaszai a háború alatti bombázások idején kezdődtek. Az idült hasmenéseknek különböző okai lehetnek. Ezért elsősorban rész­letes orvosi vizsgálatra, esetleg kór­házi kivizsgálásra van szüksége, hogy a hasmenés pontos oka megállapítha­tó legyen. A gyomor és a belek rönt­genvizsgálatán kívül alaposan meg kell vizsgálni a gyomornedvet, a szék­letet, a “vizeletet és különböző vér­­vizsgálatokat is kell megejteni. Ezek­nek eredménye alapján állapítható meg, hogy szervi megbetegedésről van-e szó. Hasmenés gyakran tapasz­talható gyomorsavhiánynál, ilyen eset­ben a hasmenés hatásosan gyógyít­ható gyomorsavpótló szerekkel. Olva­sónk soraiból feltételezhető, hogy pa­naszai ideges alaoon jelentkeznek, ami szintén elég gyakori tünet. Azonkívül a pajzsmirigy megbetegedése is ki­válthat hasmenéseket. Alapos kivizs­gálása éppen ezért fontos, mert csak annak alapján állapítható meg, mi­lyen gyógyítási mód a legmegfele­lőbb. REMÉNY — jeligére: Egy 28 éves olvasónő már vagy öt éve aluszékonyságban szenved, s erre kér tanácsot. Mint sok más esetben, itt is csak azt ajánlhatom, hogy alapos belgyó­gyászati vizsgálatra kell jelentkeznie, amelyet aztán idegorvosi kivizsgá­lással kell kiegészíteni. Jelentkezzen tehát körzeti orvosánál, utaltassa ma­gát belgyógyászhoz és idegorvoshoz, akik bizonyára megállapítják örökös álmossága okát és kellő tanácsokkal látják majd el, azaz hogy milyen gyógyszert használjon, illetőleg mi­lyen változásokat kell eszközölnie életmódjában. Az aluszékonyságnak több oka lehet, s ezért csupán levele alapján nem adhatunk más tanácsot. Azt azonban semmi esetre sem aján­lom, hogy panaszait túlzott fekete­kávé fogyasztásával igyekezzék meg­szüntetni. Dr. Manigatti István N. M. jeligére: Arról panaszkodik, hogy a „szív­idegesség“, mint az orvosi vizsgálatok végeredménye, nem nyugtatja meg. Nem érti, hogy mit jelent és nem szeretne életmódján változtatni. Az ilyen jellegű diagnózis csak­ugyan magyarázatra szorul és min­denekelőtt azt jelenti, hogy a szíve nem beteg. A pillanatokig tartó szív­csúcs körüli szúrás, a sóhajtási kény­szer, a kimelegedés és a feszültség­érzés nem szívbetegségtől származik. Az ön által elgondolt fizikai pihenés és szénsavas fürdők nem segítik elő a gyógyulást. Egyetértünk az orvosi előírásokkal: nyugtatók, altatók átmeneti szedé­sével, amikkel természetesen nem egyeztethető össze sem a szeszes italok fogyasztása, sem pedig a napi 50—60 cigaretta elszívása. Az értel­metlen gőzfürdő helyett sokkal jobb a hideg vízben való fürdés, úszás. E rendszabályoktól nemcsak állapotának javulása, hanem teljes gyógyulása várható. Dr. F. J. Mii főzzünk? Vasárnap: Csontleves, egybensült sertéscomb tört burgonyával és ubor­kával .rakott palacsinta, narancs. Hétfő: Rántottleves, vagdalthús kelfőzelékkel, befőtt. Kedd: Gulyásleves, parajfőzelék tükörtojással. Szerda: Sólet füstölthússal, alma vagy narancs. Csütrtök: Lebbencsleves, gomba tojással és burgonyával. Péntek: Sertéskocsonya, túróscsu­sza, alma, Szombat: Savanyú tojásleves, lek­város gombóc pirított zsemlemorzsá­ban. SAVANYÚ TOJÄSLEVES: Zsírt for­rósltunk és kellő mennyiségű liszttel szép piros rántást készítünk. Ha meg­pirult, annyi vízzel eresztjük fel, ahány személynek készül a leves. Egy-két szál babérlevéllel, kis ecettel ízlés szerint cukorral jól felforral­juk, majd lassú tűzön hagyjuk forr­ni, és a tojásokat vigyázva bele­eresztjük, egyenként, hogy külön-kü­­lön kerüljenek egymás mellé. Addig főzzük, míg a tojásfehérje teljesen megkeményedik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents