Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-03-19 / 11. szám
A szocialista mezőgazdaságérti Bratislava, 1966. március 19. Ára 1,— Kés Szakmelléklet: MÉHÉSZ XVII. évfolyam, 11. szám. Két hét múlva kezdjük közölni folytatásokban L o v i c s e k Béla „Almok nélkül“ című legújabb regényét. A regény két fiatal zátonyra futott szerelmének története. A kiváló író eddigi regényeihez hasonlóan fordulatosán, érdekesen írta meg a tragikus végű szerelem történetét. AZ EFSZ-EK ÉS AG-OK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK HATÁROZATA Az egységes földművesszövetkezeteknek és az állami gazdaságok országos konferenciájának résztvevői a CSKP XII. kongresszusának mezőgazdaságunk fellendítését célzó határozata eddigi teljesítését értékelték s a CSKP XIII. kongresszusa előkészítése téziseinek alapján megvitatták a további fejlődés lehetőségeit és véleményt mondtak a mezőgazdaság tervszerű irányításának tökéletesített rendszerére tett javaslatról. Teljesen egyetértenek azokkal a célkitűzésekkel és feladatokkal, amelyeket a tézisek szocialista társadalmunk további felvirágoztatását célozva kifejezésre juttatnak. A XII. pártkongresszust követő időben az állattenyésztési termelés növelésének hatására rendszeressé vált élelmiszerpiacunk ellátása, jelentősen nőtt a mezőgazdasági dolgozók munkatermelékenysége s megszilárdultak a szövetkezetek s az állami gazdaságok gazdasági feltételei. A jó eredmények ellenére sem teljesítik azonban mindenütt maradéktalanul a XII. pártkongresszuson kitűzött feladatokat, ezért a mezőgazdasági termelés nem növekszik a kívánt ütemben. A növénytermesztés a legutóbbi öt évben egy helyben topog. Ez pedig nincs kellő összhangban sem a társadalom, sem a mezőgazdasági vállalatok igényeivel és nemcsak mezőgazdaságunkban, hanem népgazdaságunkban Is számos nehézséget okoz. Egyre nagyobbak az igények különböző mezőgazdasági termékek behozatala iránt. Még mindig jelentősen csökken a mezőgazdasági dolgozók száma, s ha a mezőgazdaság számára nem sikerül elegendő fiatalt megnyerni, s olyan dolgozókat sem, akik falun laknak vagy ipari üzemekben vannak alkalmazásban. Ennek egyik oka, hogy a mezőgazdasági üzemekben mindeddig nem hozták létre mindazokat a feltételeket, amelyek megnyerésüket és állandósításukat lehetővé tennék. A pótalkatrészeket és a szerviz-szolgáltatásokat illetően ugyancsak kedvezőtlen a helyzet, ennek következtében egyrészt csökken a gépek kihasználásának lehetősége, másrészt ennek rovására írhatók az aránytalanul nagy termelési és betakarítási veszteségek. A műtrágya hatásfoka csekély, mivel kevés a tápanyagtartalma, ezenkívül nem megfelelő az összetétele és választéka. Jelentősek a fogyatékosságok a mezőgazdasági üzemekben Is, ami különösen abban nyilvánul meg, hogy nem tartják kellőképpen karban az alapeszközöket. Hasznosításukat erősen gátolja egyes munkafolyamatok alacsony színvonalú irányítása, megszervezése, s a dolgozók hiányos szakképzettsége is. Nem mindenütt érvényesítik megfelelő módon a termelés végső eredményeiben való anyagi érdekeltség elveit, minek következtében veszteséges a termelés. A konferencia az említett fogyatékosságok kiküszöbölésének szükségességét szem előtt tartva, helyesli a CSKP XIII. kongresszusa előkészítése téziseibe foglalt s a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztése alapjául szolgáló intézkedéseket. A mezőgazdasági üzemek a jelenlegi problémák egész sorát maguk is megoldhatják s a konferencia ezért minden mezőgazdasági üzemhez és dolgozóhoz azzal a felhívással fordul, hogy: 0 társadalmunk igényeinek minél teljesebb kielégítését szem előtt tartva törekedjenek a termelés növelésére, s ennek érdekében szervezzenek szocialista munkaversenyt a CSKP XIII. kongresszusa tiszteletére; • gazdálkodjanak gondosan minden hektár termőfölddel s a nemzeti bizottságokkal megegyezve ne engedjék felhasználásukat nem mezőgazdasági célokra, növeljék a szántóföldek területét, azok termelékenységét és belterjes hasznosításukat; 0 nyerjék meg a fiatalokat, hogy állandó munkát vállaljanak a mezőgazdaságban, hozzák létre ennek szükséges feltételeit, éspedig nemcsak az anyagi érdekeltség s a jobb munkafeltételek s környezet megteremtésével is s e célból használjanak fel minden lehetőséget lakások építésére, szociális és kulturális létesítmények biztosítására. Ezzel egyidejűleg szilárdítsák a munkaközösségek elvtársi kapcsolatait, amelyek erősen befolyásolják a mezőgazdasági üzemek fiatal és szakképzett dolgozóinak állandósítását; 0 i. legmegfelelőbb díjazási rendszerrel mélyítsék el állandóan a dolgozók anyagi érdekeltségét a termelés eredményeiben és következetesen részesítsék előnyben az alapvető fontosságú foglalkozási ágakban dolgozókat, akik döntő módon befolyásolhatják a gazdálkodás végeredményeit; 0 tekintsék egyik elsőrendű feladatuknak a termelési egységekként! költségcsökkentést az üzem jobb gazdasági eredményeinek elérése, s a mezőgazdasági dolgozók jövedelmének növelése érdekében; 0 a termelési költségek csökkentését szem előtt tartva célszerűen és maradéktalanul hasznosítsák a gépeket, gondoskodjanak karbantartásukról, szakszerű kezelésükről és arról, hogy kellőképpen legyenek elraktározva; • gondoskodjanak nagyobb mértékben a gazdasági épületek karbantartásáról s megfelelő korszerűsítésekkel teremtsék meg a munkatermelékenység növelésének kedvezőbb feltételeit; 0 tudományos ismeretek alapján a lehető legkedvezőbb mértékben használjanak vegyszereket a növényápolásnál és a védelemnél s a gazdasági állatok táplálásánál; 0 a helyi feltételekhez igazodva, kezdeményező készséggel Juttassák érvényre a legújabb tudományos és kutatási ismereteket, valamint az élenjáró állami gazdaságok s földművesszövetkezetek termelési tapasztalatait; bontakoztassák ki a poprádi—Havlíckúv Brod-i és a jicíni mozgalmat, továbbá a rétek és legelők jobb hasznosítását célzó mozgalmat is; • hozzák létre a természetbeniek szükséges tartalékait, elsősorban a takarmányfélékből s az üzemvitelt biztosító alapok megfelelő pénzügyi tartalékával biztosítsák a gazdasági eredmények kellő egyensúlyát. Minden mezőgazdasági üzemben szenteljenek ez idén fokozott figyelmet a növénytermesztésnek, különösen a gabona, a cukorrépa és a burgonya termesztésének. Szenteljenek hasonló figyelmet a rétek és legelők hozama növelésének s minél több jó minőségű széna betakarításának. A mezőgazdasági üzemek ezzel elegendő mennyiségű s jó minőségű takarmányra tesznek szert az állattenyésztési termeléssel kapcsolatos feladatok teljesítésében, különösen a tej termelésében úgy, hogy a tehenenként! átlagos tejhozam 1970-ig 2500 liter legyen. A konferencia maradéktalanul egyetért a mezőgazdaság tervszerű Irányítása tökéletesített rendszerére vonatkozó elvek javaslatával. E rendszer előnyét különösen abban látja, hogy alkalmat ad az egyéni kezdeményezésre a termeléssel összefüggő megoldásokban, a helyi termelési feltételek hasznosításában s a társadalmi, vállalati és egyéni érdekek összhangba hozásában. A konferencia arra kéri a mező- és erdőgazdasági minisztert, hogy a többi miniszterrel együttműködve dolgozza fel a küldöttek kezdeményező javaslatait, vonja le belőlük a szükséges következtetéseket s terjesszen (Folytatás a 2. oldalon.) Jobb későn, mint soha 1 Fejők iskolája Ny Urán Március elején ünnepélyesen megnyitották a Nyitrai Országos Mezőgazdasági Kiállítás iskolázási központját. Elsőként a mechanizátorok vesznek részt egyhónapos iskolázáson, amelyen a fejőgépek helyes üzemeltetéséről lesz szó. Az iskolázási központ berendezésével néhányéves vágyat váltottak valóra. Az érdekeltek már régen vártak arra, hogy Csehszlovákiában is legyen az állattenyésztők számára egy színvonalas iskolázás, hasonlóan a német, román, bulgár, lengyel és magyarországi gyakorlathoz. Az SZNT mezőgazdasági osztálya, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola, a nyitrai GTÄ, a pelhrimovi Agrostroj, valamint a Nyitrai Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás gazdasága együttes erővel építette ki a központot. A központ kiépítésének fő célja, hogy eltávolítsa a fejőgépek rossz kihasználása és helytelen alkalmazása folytán keletkező károkat. Az említett okok miatt a szlovákiai kerületekben egy év alatt 10—12 millió korona kár keletkezett. A mezőgazdasági üzemek dolgozóinak toborzását az iskolázási központokba a mezőgazdasági termelési igazgatóságok végzik. A jelentkezők összpontosítását és egyes csoportokba való beosztását Szlovákiában az SZNT mezőgazdasági osztálya intézi. A fejőmesterek iskolázása háromhónapos lesz és a sikeres vizsgák után a dolgozókat magasabb fizetési osztályba sorolhatják. D. Marková i Buzgó Lászlóné kitüntetett fejönö az Ojmajori A Állami Gazdaság (dunaszerdahelyi járás) sárkányt ifi részlegén tizennégy tehenet gondoz. Az ő szorgos munkájának is köszönhető, hogy az állami gazdaságban 10,04 literes jejési átlagot érnek el tehe- 1 nenként. ■ Bővül a gépállomások feladatköre ■ Első a kísérletezés ■ Előreláthatólag 25—30 százalékkal kerül kevesebbe a gépi munka ■ Javul a szolgáltatás az állattenyésztésben ■ Jobb lesz az alkatrészellátás „LASSAN, DE BIZTOSAN!“ Az utóbbi évek során ezt a közmondást számtalanszor elfelejtettük és az elhamarkodott Intézkedések egész sorával lassítottuk a gazdaságosabb termelést. A kevésbé átgondolt, átszervezések közé tartozott a gép- és traktorállomások munkaterületének túlzott lecsökkentése, mivel a kisebb szövetkezetek kénytelenek voltak olyan erőgépeket vásárolni, amelyeket csak minimálisan tudtak kihasználni a termelésben. A rozsnyói járásban például a 61 EFSZ közül több mint a felének a földterülete nem haladja meg az 500 hektárt, De még azok a kis szövetkezetek is, amelyeknek szántóterülete 100—200 hektárt tett ki, kénytelenek voltak kombájnt, DT—54-es traktorokat és másféle gépeket vásárolni, ahol a fizikai kopás az erkölcsihez hasonlítva túl lassúnak mutatkozott. Ezért a „jobb későn, mint soha“ közmondás igaza alapján a termelési igazgatóság kezdeményezésére a gép- és traktorállomás feladatát jelentősen bővítették és a szolgáltatások is egyre jobban segítik majd a termelési feladatokat. Természetesen és nagyon helyesen, nem hűbelebalázs mődjára, hanem kísérletezések, mély ökonómiai elemzés alapján döntenek a hogyan továbbról. Az elmúlt ősztől a 321 hektár szántóval rendelkező gömörtapolcai szövetkezetben kísérleteznek, ahol az összes gépi munkálatokat a gépállomás végzi. A gépek kérdését a gyakorlatban úgy oldották meg, hogy az állomás kölcsönbe vette a közös gépparkját. A gépállomás a gazdasági évre megtéríti az EFSZ-nek a leírásokat és az ő feladatuk a gépek karbantartása a generáljavításokon kívül. A szövetkezetből a gépállomás állományába átvett traktorosokat egy brigádvezető irányítja, aki szorosan együttműködik a helyi agronómussal. A brigád dolgozói nemcsak a helyi gazdaság földjét művelik, hanem segédkeznek a környékbeli szövetkezetekben és így a gépeket maximálisan kihasználják. Az előzetes számítások szerint a közösnek mintegy 25—30 százalékkal kerül így kevesebbe a gépi munka, mint az elmúlt években. Amennyiben az elképzelések Igaznak bizonyulnak, jövőre több szövetkezetiben hasonló intézkedéseket tesznek. Az ezévi tervek alapján jelentősen bővítik a szántási szolgáltatásokat és 1100 hektáron az állomás végzi majd a kombájnaratást is. A trágyarakás, kihordás és szétszórás komplex feladatát, a permetezést és a vegyszeres gyomirtást teljes egészében a gépállomás végzi. De megjavul a szolgáltatás az állattenyésztésben levő gépek karbantartásánál is. Egy autóval felszerelt külön csoport' rendszeresen ellenőrzi a gazdasági udvarokat és időben javasolják, mit kell megjavítani. Van már jőnéhány szövetkezet, ahol az előre meghatározott összeg ellenében javítják a gépeket és a különféle berendezéseket. Emellett körzetemként egy-egy beosztott mechanizátor gyakorol ellenőrzést a gépek fölött és addig tartózkodik a gazdaságban, míg a gépeket rendbehozzák. A körzeti mechanizátor feladata még, hogy figyelemmel kísérje az újításokat, s ha azok beváltak, minél előbb bevezessék a többi mezőgazdasági üzemekben is. Az új gépek átvételénél is mindig jelen van a gépállomás képviselője és védi a szövetkezet érdekeit. Emellett, ha a gép a jótállási időn belül elromlik, elintézi annak megjavítását vagy kicserélését. Jelentős előnyt jelent az egyes munkálatok meggyorsításánál, hogy a gépállomások alkatrész ellátottsága jobb mint volt és a sürgős munkák idején előre összeszerelt részeken gyorsabban el tudják végezni a javítást. Emellett számottevő még, hogy a vezető funkcionáriusok nyugodtan végezhetik irányító munkájukat és nem kell szaladgálni alkatrészek után, illetve azon a címen nem költhetnek el nehéz ezreseket. Azt hiszem, az eddigi intézkedések is jelentősek. De talán még helyesebb lenne, ha a gépállomás nem kölcsönbe venné át, hanem fölvásárolná a mezőgazdasági üzemektől a minimálisan kihasznált gépeket. Minden bizonnyal az is gazdaságosabb lenne, ha a javításra szoruló gépekre nem kellene várni, hanem rögtön másikat tudnának helyette adni s így kiesés nélkül végezhetnék a fontos tennivalókat. Napjainkban egyre jobban a gépeké a sző. Már nemcsak az iparban döntő tényező, hanem a mezőgazda.ságbanis. A törődés a gépek rendbentartásával azonban nem kielégítő. Renczés Sándor, a felsőpatonyi szövetkezet elnöke, nemzetgyűlési képviselő, a diőspatonyi zárszámadó gyűlésen a következőket mondotta: „Á lovakat, teheneket, és más termelőeszközöket rendben tartjuk és sokoldalúan törődünk velük. Nem így a gépekkel, holott az egyes szövetkezeteknek többmilliós gépparkjai vannak.“ Azt hiszem, a Renczés elvtárs által felvetett komoly kérdés megoldását is elősegíti majd a gép- és traktorállomásokkal való szorosabb együttműködés, illetve a sokoldalú tanácsadás, ellenőrzés. -td-Lapunk tartalmából : ŐSZINTE VÉLEMÉNYEK ÉS FIGYELEMRE MÉLTÓ JAVASLATOK 3. old. GARANTÁLT SÚLYGYARAPODÁS 4. old. így látja A SZÖVETKEZET ELNÖKE .... 5. old. PETER JILEMNICK? . . 6. old. TÖBB MEGÉRTÉSSEL AZ IFÜSÄG IRÁNT 7. old. HALLOTTUK — OLVASTUK — VÁLOGATTUK . . 8. old. KI AZ ISTEN VIETNAMBAN? . 9. old. RÖVID RUHA — KARCSÚ LÁB . . 10 old. KI HAGYTA MAGÁT?. t , .15. old. RÁDIÓ ÉS IV-MÜSOR , , . 16. old.
