Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-03-19 / 11. szám

Az EFSZ-ek és ÁG-ok országos konferenciájának határozata

(Folytatás az 1. oldalról.)

javaslatokat a kormány elé. A konferencia egyidejűleg azt is javasolja, hogy a tökéletesített irányítási rendszer elveinek konkretizálását célzó tanácskozáson a mezőgazdasági üzemek és mezőgazdasági termelési igazgatóságok dolgozói s funkcionáriusai is részt vegyenek.

A konferencia résztvevői tudatosítják, hogy a tervszerű irányítás tökéletesített rendszere nem érvényesülhet haladéktalanul, mert ehhez közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben kell a szükséges feltételeket létrehozni. Ezért azzal a felhívással fordulunk minden földmüvesszövetkezethez, állami gazdasághoz és mezőgazdasági termelési igazgatósághoz, hogy különösen a vállalaton belüli irányítás s az anyagi érdekeltség eszközei érvényre juttatása terén tett célirányos előkészületekkel már most hozzák létre az új rendszer hatásos érvényesítésének feltételeit.

A konferencia résztvevői nagyra értékelik az ipari és más dolgozók áldozatkész segítségét a csúcsmunkák idején, s tudatosítják, hogy a mezőgazdaság ezentúl sem nélkülözheti ezt a segítséget. Egyidejűleg arra kéri őket, hogy jó munkájukkal járuljanak hozzá a mezőgazdasági üzemeknek szállított eszközök minőségének tökéletesítéséhez, mert ez is lehetővé teszi a mezőgazdasági munkaerők hiányának pótlását és a termelési költségek csökkentését.

A konferencia felszólítja

Bí nehézipari vállalataink dolgozóit, hogy tökéletesítsék a mezőgazda-* Ságban szükséges gépek s egyéb berendezések minőségét, növeljék üzemképességüket, emeljék műszaki színvonalukat stb. A konferencia elvárja, hogy megszűnjék a pótalkatrészek hiánya és technológiai szempontból komplett gépek kerüljenek szállításra;

■ a vegyipari vállalatok dolgozóit, hogy gyártsanak több tápanyagot tartalmazó, jobb összetételű s megfelelően csomagolt műtrágyát és ezzel járuljanak hozzá a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű növeléséhez;

■ az építőipari vállalatok dolgozóit, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben segítsenek a mezőgazdasági üzemek számára végzett építkezéseken, de különösen lakások építésénél és világviszonylati szinten érvényesítsék a technika vívmányait s az építkezés ipari módozatait.

A konferencia résztvevői méltatják azt a hathatós segítséget, melyet a nemzeti bizottságok nyújtanak mezőgazdaságunknak, a mezőgazdasági üzemek termelése fejlesztésével összefüggő problémákat megoldani. Ezért elvárják a nemzeti bizottságoktól, hogy szenteljenek fokozott figyelmet a mezőgazdasági dolgozók lakásépítésének, a munkaerők toborzásának, elsősorban a fiatalok megnyerésének, a falun kedvezőbb létfeltételek létrehozásának és a mezőgazdasági dolgozók szociális helyzete javításának.

A konferencia résztvevői maradéktalanul egyetértenek a főbeszámolóval, valamint a CSKP Központi Bizottsága és a kormány küldöttsége vezetőjének beszédével s pártunk bel- és külpolitikai irányvonalával.

Teljes mértékben támogatják a Szovjetunió béketörekvéseit és különösen az atomleszerelésre, valamint a vitás nemzetközi kérdések békés megoldására tett javaslatait.

Elítélik az Egyesült Államok és szövetségesei embertelen agresszióját Vietnamban, s minden módon támogatják a vietnami nép harcát az igazságos győzelem s a teljes szabadság kivívásáért. Elítélik a Német Szövetségi Köztársaságban a kormány által támogatott revansista irányzatokat, amelyek indokoltan késztetik felháborodásra hazánk dolgozóit.

A konferencia résztvevői az elhangzott beszámolókról s a konferencia következtetéseiről részletesen tájékoztatnak minden mezőgazdasági dolgozót, hogy tevőlegesen járulhassanak hozzá a jóváhagyott irányelvek megvalósításához. Azzal a felhívással fordulunk minden mezőgazdasági dolgozóhoz, hogy munkahelyükön vállaljanak kötelezettségeket az 1966. évi termelési-pénzügyi tervekben foglalt feladatok teljesítése, túlteljesítése érdekében, s indítsanak szocialista munkaversenyt a XIII. pártkongresszus tiszteletére.

A konferencia résztvevői arról biztosítják Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottságát, köztársaságunk kormányát, hogy becsülettel teljesítik a mezőgazdaságunkra háruló feladatokat és a többi mezőgazdasági dolgozóval együtt minden erejüket latba vetve hozzájárulnak szocialista társadalmunk felvirágoztatásához.

Prága, 1966 márciusában.

Az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok országos konferenciájának résztvevői

TANÁCSKOZOTT Ä NEMZETGYŰLÉS X. ÜLÉSSZAKA

Külpolitikánk a béke és a haladás ügyét szolgálja

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének X. ülésszaka március 15—18. között tanácskozott Prágában. Az ülésen résztvett a kormány több tagja, központi intézetek, szervezetek küldöttségei, valamint a prágai diplomáciai képviseletek vezetői is.

Az ülésen három fő napirendi pont szerepelt: a) a kormány jelentése a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külpolitikájáról, b) az új főiskolai törvény, c) a kormány új egészségügyi törvényjavaslata. Az előzőhöz Václav DAVID külügyminiszter, a másikhoz dr. Jifí HÄJEK professzor iskola- és művelődésügyi miniszter, s az utolsóhoz dr. Josef PLOJHAR egészségügyi miniszter tartott beszámolót.

Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük Václav David külügyminiszter expozéját hazánk külpolitikájáról.

Ez év februárja az időjárás szempontjából rendkívül szélsőséges volt. Fagyok helyett az egész hónap folyamán olyan meleg időjárás volt nálunk, amire a legöregebbek sem emlékeznek. Bizonyos esetekre még a hosszú évtizedek óta vezetett időjárási statisztikában sem találunk példát.

Itt nálunk a maximális nappali hőmérséklet több napon át több mint százéves csúcsmagasság fölé emelkedett. A legmagasabb hőmérsékletet ögyallán mérték, ahol 19 C°-ra emelkedett a hőmérő higanyoszlopa. Az egész február rendkívül meleg volt. Bratislavában a hónap átlagos hőmérséklete 7,1 C°-t ért el, míg a sokesztendős megfigyelés alapján kiszámított februári hőmérséklet középértéke mindössze 0,6 fok. Az ez évi februári időjáráshoz hasonló meleget nem jegyeztek fel meteorológusaink legalább 1775 óta Bratislavában, de Bécsben és Budapesten sem.

Rendkívül meleg időjárás uralkodott februárban csaknem egész Közép-, Dél- és Nyugat-Európában. Ezzel szemben ugyanakkor Európa északi felét igen kemény fagyok sanyargatták. Norvégiában, Svédországban, Finnországban, valamint a Szovjetunió északi tájain az éjjeli fagyok —30 sőt —45 fokig éreztették hatásukat.

A meleg tengeri légáramlás időnként csapadékot is hozott. Délnyugat- és Közép-Szlovákiában az átlagosnál többet esett, Közép- és Kelet- Szlovákia déli körzeteiben viszont ritkábban volt eső vagy hó.

Dr. P. Forgáé

Václav David elvtárs beszámolójából

Kormányunk külpolitikája Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusa által kitűzött irányvonalból indul ki.

A kitűzött feladatokat a kormány abban az időszakban teljesítette, amikor a nemzetközi kapcsolatok a szocializmus és a kapitalizmus között kiéleződő sokrétű és egyre bonyolultabb küzdelem feltételei között fejlődtek. Az utóbbi időben a világimperializmus, elsősorban az Egyesült Államok egyre fokozódó agresszív akciói következtében lényegesen romlott az általános nemzetközi helyzet. A nemzetközi békét mindenekelőtt az agresszív antikommunizmus veszélyezteti, amellyel az Egyesült Államok kormánya meg szeretné állítani és visszatartani a világban végbemenő progresszív fejlődést.

Az imperializmus pozícióinak megőrzése, céljainak elérése érdekében, önkényesen „jogot“ formál arra, hogy nyíltan beavatkozzék más országok belügyeibe. Erről tanúskodnak a Kubai Köztársaság szabad fejlődése elleni merényletek, a dominikai fegyveres intervenció, a latin-amerikai, ázsiai és afrikai országok belügyeibe való durva beavatkozások, elsősorban pedig a vietnami nép elleni nyílt agreszszió.

A nemzetközi kapcsolatok egészséges fejlődésének útjában a legnagyobb akadályt az amerikai imperializmus békeellenes agresszív politikája jelenti. E politika végső célja továbbra is a szocializmus felszámolása. A szocialista országok hatalmas ereie és elsősorban a Szovjetunió óriási védelmi ereje, s egyszersmind saját sebezhetőségének tudata az Egyesült Államokat arra kényszerítette, hogy bizonyos mértékben módosítsa a szocialista országokkal szemben folytatott politikáját és átértékelje azt a nézetét, hogy egy globális háború megoldaná a szocializmus és á kapitalizmus közötti alapvető ellentéteket.

Az európai nemzetközi helyzettel foglalkozva David elvtárs különösen a német kérdést elemezte: Délkelet- AzSia nem az egyedüli terület,- amely a jelenlegi nemzetközi helyzetet kedvezőtlenül befolyásolja. A legnagyobb éberséget követeli a közvetlen szomszédságunkban végbemenő fejlődés. A Német Szövetségi Köztársaság az USA által támogatott revansista és militarista politikájával szüntelenül növeli a feszültséget és veszélyezteti Európa békéjét.

Az NSZK-ban egyre nyíltabb revansista követelések hallatszanak és egyre arcátlanabb területi követeléseket támasztanak a szocialista országokkal szemben. Nyugat-Németor. szág az európai határok megváltoztatását szorgalmazza, szándékosan gátolja a nemzetközi feszültség enyhülését. S Németország egyesítését a bonni elképzelések szerinti feltételhez, vagyis az NDK bekebelezéséhez köti. Ezzel az állásponttal szorosan összefügg a bonni kormány vonakodása, hogy érvénytelennek tekintse a müncheni szerződést, amely

köztársaságunk szétzúzásának eszközé volt.

Meg kell hiúsítani a nyugatnémet militarizmus minden kísérletét arra, hogy valamilyen úton atomfegyverhez jusson. Az európai népek nem engedhetik meg, hogy a német militaristák célt érjenek atomzsarolásukkal, s újból — még veszélyesebben — fenyegessék Európa és az egész világ drágán megfizetett békéjét.

Václav David külügyminiszter ez-; után részletesen foglalkozott hazánk és más szocialista országok, valamint a fejlődő országok és egyes nyugati országok kapcsolatával is. Befejezésül hangsúlyozta:

Köztársaságunk néoe a CSKP közelgő XIII. kongresszusának jegyében él. A kongresszus meghatározza feladatainkat majd a külpolitika terén is. A kormány biztosítja a Nemzetgyűlést és általa az egész csehszlovák népet, hogy mindent megtesz a köztársaság biztonságának szavatolása, nemzetközi helyzetének további szilárdítása érdekében és azért, hogy kialakuljanak hazánkban a szocializmus építésének még kedvezőbb feltételei.

A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal testvéri együttműködésben, az összes imperialistaellenes erővel szoros összefogásban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fáradhatatlanul folytatja harcát a békéért és a társadalmi haladásért

Az életszínvonalról

Ceruzát, papirost vettem a kezembe, s amennyire szerény ökonómiai ismereteim lehetővé tették, megpróbáltam kis családom gazdaságpolitikáját elemezni. Sok mindenre fény derült, sikerült feltárnom bizonyos rejtett tartalékokat, különböző befektetések effektivitásán is lehetne javítani, sőt a tartalékalap nagyobb mérvű feltöltésére is sor kerülhet. Végeredményben megnyugtató dolgokat elemeztem ki, s racionálisabb gazdálkodással az elkövetkező időszakban tovább emelhetem családom életszínvonalát.

Az ötletet mindehhez, talán mondanom sem kellene, az új gazdasági irányítási rendszer bevezetése s ezzel összefüggésben a rugalmasabb árpolitika alkalmazása adta, s úgy vélem, hozzám hasonlóan többen is készítettek ilyen kis családi „chozraszcsotot“. Az életszínvonal kérdése ugyanis a jelenlegi időszakban, pont az említett intézkedések következtében napi beszédtémává vált.

Csökken-e, stagnál-e avagy továbbra is emelkedik életszínvonalunk? — ez a kérdéscsoport nyújt alkalmat lemondó kézlegyintésekre, türelemre intő, higgadt megállapításokra, végül bizakodó derűlátásra.

S most azokról a polgártársakról szeretnék pár szót szólni, akik ízetlen viccekkel, heves kirohanásokkal, kézlegyintéssel reagálnak mindenre, ami e intézkedések érvénybe lépése folytán létrejön. Azokról, akik most lehetetlenül logikátlan alapon hasonlítgatják életszínvonalunkat néhány vezető nyugati kapitalista állammal. Ám legyen; én elhiszem, hogy néhány

nyugati államban sokkal olcsóbb a tranzisztoros rádió, az autó és még jónéhány iparcikk. Sőt, örömmel veszem tudomásul, hogy léteznek mesés fizetések, s érdekelnek az olyan statisztikák amelyekből kiderül, hogy mondjuk egy villamoskalauz mi mindent vehet havi fizetéséből például az Egyesült Államokban. Vegyen, ha te-* heti. Persze arra már kevésbé vagyok hajlamos, hogy a kiragadott példákból végső következtetéseket vonjak le a kapitalista társadalmi rendszer nyújtotta lehetőségekről, életszínvonalról. Mert amikor a nyugat-német nyomdaipari szakember „mesés“ életszínvonaláról hallok akaratlanul is melléhelyezem a nyomorgó kongói bányászt s nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok munkás-arisztokráciájának is cseppen valami a mindennapijáért gürcölő latin-amerikai proletár verejtékéből. S jogosan vetem össze a kettőt, hiszen a kapitalista államok külföldi tőkeérdekeltségei lényegében szorosan, egymásbafoniák, elválaszthatatlanul összefűzik ezeket az országokat. Az erősebb a gyengébb rovására gyarapszik.

Népgazdasági problémáink őszinte feltárása végeredményben egészséges vitára adott alkalmat. Bizonyosságot szerezhettünk arról, hogy az emberek szívükön viselik társadalmunk ügyét. S hogy akadnak kárörvendő, önző emberek, vészmadarak, akik a szocializmust legsajátabb érdekeik kielégítésére szűkítik le, ezt tudomásul kell venni. S nem szabad rá sajnálni az időt, az energiát, hogy megmagyarázzuk nekik: életszínvonalunk

magassága mindnyájunktól függ, s ha netán kevesebb is jut valamiből akkor egyformán jut kevesebb mindenkinek, illetve kinekkinek érdemei szerint. (p. i.)

' A GEMINI 8 KÉNYSZERLESZÁLLÁSA

A Gemini 8 űrhajó, amely két űrutasával Neil Armstrong és Dávid Scott űrpilótákkal szerdán, 16 órakor bocsájtottak fel, csütörtökön reggel 4.30 órakor kényszerleszállást hajtott végre a Csendes- Óceánon. Az űrhajó kormányszerkezete felmondta a szolgálatot és az űrhajó saját tengelye körül forogni kezdett. A mentő repülőgépek megtalálták a tengeren úszó kabint. A pilóták életben vannak.

2 SZABAD FÖLDMŰVES

1966. március 19.

Választott szerveink többségénél a funkcióba lépés együtt jár az ígéretek halmozásával. A megválasztott funkcionáriusok vállalják, hogy a dolgozó nép érdekeivel összhangban levő kötelességeiket teljesítik, harcolnak az össztársadalmi érdekek érvényesítéséért, betartják a szocialista törvényességet és az állami rendet, valamint gazdaságosan rendelkeznek a szocialista vagyonnal.

Bár többségük kétségtelenül — beleértve a nemzeti bizottságok, szövetkezetek, népi ellenőrző szervek, társadalmi szervezetek stb. funkcionáriusait — tevékenyen és felelősségteljesen igyekszik az ígéreteket tettekre váltani, mégis akadnak olyanok, akik az adott szavakat és az ebből eredő kötelezettségeket gyorsan elfelejtik, vagy valahogy kimagyarázzák. Előfordul az is, hogy a funkcionárius dolgozik,ugyan, de a problémák megoldásánál a közös érdekkel szemben a helyi és nemegyszer saját érdekét helyezi előtérbe. A sógorságot-komaságot, a hamis barátságot ápolgatja, a közvagyonnal viszont rosszul és célszerűtlenül gazdálkodik. Mi lehet az ilyen munka eredménye? Az illető elveszíti a polgárok bizalmát, az emberek lebecsülik azt a szervezetet, melynek tagja.

Ilyen funkcióhoz való rossz viszonyt többet is találhatunk mindennapi életünkben. Például a hankovcei Helyi Nemzeti Bizottság titkára helytelenül gazdálkodott a fejlesztési alappal és egy részét szeszes italok vásárlására használta fel. M. Jenca, a éelovcei EFSZ elnöke pedig a mezőgazdasági

Önként, de felelőségteljesen

építkezésekre szánt építőanyagokból több mint 5000 korona értékűt saját családi háza építéséhez használt fel. Nem egy esetben visszaélnek hatalmukkal a funkcionáriusok az állami lakások kiutalásánál, de a szövetkezeti lakásépítkezéseknél is. Rendelenesség észlelhető a házhelyek kiosztásánál, a családi házak elosztásánál is stb.

Emellett az említett hibákat elkövetők közül nem egy a javítószándékú kritikára körülbelül így válaszol: „Funkciómat önként vállaltam és végzem, s ha nem tetszik, keressenek mást.“ Bizony sokszor meghajolnak az ilyen érvelés előtt.

El kell gondolkodnunk az ilyen eljárás felett. A CSKP XIII. kongreszszusának téziseiben összefoglalták azokat a gondolatokat, melyek kapcsolatban vannak az említett kérdésekkel. A tézisek hangsúlyozzák, hogy a demokrácia fejlődését tevékenyen össze kell kapcsolni a felelősség és a rend megerősítésével. Enélkül a szocialista demokrácia megvalósíthatatlan. Fontos, hogy képviselő szerveink helyesen tolmácsolják az állami irányvonalat és védjék az össztársadalmi érdekeket. A tézisek kimondják azt is, hogy az irányító munka keretében szükségszerű az elhatárolás és a feladatok teljesítésében való konkrét felelősség társadalmunk progresszív előrehaladása érdekében.

Ezen követelmények következetes teljesítésének a múltban számos akadálya volt, így például az igazgatás megoldatlan problémája, a jogi előírások áttekinthetetlensége, ezek gyakori módosítása, a gyenge ellenőrzés, valamint az, hogy az irányelvek gyakran nélkülözték a felelősség elhatárolását stb. Ezek eltávolítását az új irányítási rendszer érvényesítésétől várjuk. Természetesen ez nem megy majd magától. Demokráciánk fejlődésében elért fok és az objektív szükségletek vonatkoznak választott szerveink munkája terén is az igényesség fokozására.

• KÜLÖNBÖZŐ ALKALMAKKOR megszoktuk arról beszélni, hogy a funkciókba a legjobbakat választjuk. Az eddigi gyakorlat azonban igazolja, hogy ez az általánosítás bizonyos számú választottakkal kapcsolatban nem felel meg a valóságnak. Ezért alaposan át kell vizsgálnunk, hogy azok, akiket funkcionáriusoknak szánunk, teijesítik-e a követelményeket, politikailag fejlettek-e, rendelkeznek-e elegendő szakképzettséggel és gyakorlati tapasztalatokkal, képesek-e jó szervezésre, gyors határozásra és intézkedésre, helyesen tudnak-e tájékozódni különböző körülmények között, nem félnek-e az ésszerű kockázattól, s tudják-e vezetni az embereket.

• ELLENŐRZŐ SZERVEINK dolgozói megszokták, hogy a gazdasági feladatok teljesítése szerint tájékozódnak. Emellett azonban nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk az irányítás színvonalára, formájára, módszereire és főleg hatásosságára.

• GYAKRAN HANGSÚLYOZZAK, de — sajnos — ritkán valósítják meg azt az alapelvet, hogy a nemzeti bizottságok funkcionáriusainak és a tömegszervezeteknek különböző üléseit nemcsak a feladatok ismertetésére kell kihasználni, hanem államunk és felsőbb pártszerveink legidőszerűbb határozatainak és a jogi előírások módosításának jelentőségére, céljára és megvalósításuk formájának magyarázatára. Ezzel bizonyára csökkentenék a tudatlanságból fakadó intézkedések számát.

e A JOGI SZAKASZON szorgalmazni kellene a jogi előírások élettartamának emelését, világosságukat és egyértelműségüket, továbbá azt, hogy érzékenyebben reagáljanak az életre, megsejtsék a fejlődést, a problémákat komplexen oldják meg, úgy hogy necsak a kötelesség, de a felelősség is világos legyen mindenki előtt.

• A SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGÉNEK értékelésénél a feladatok mögött mindig egy konkrét ember álljon és ne feledkezzünk meg arról, hogy a jó munka elismerése mellett felelősségre vonjuk azokat, akik feladataikat a társadalom érdekeivel ellenkező módon teljesítik, vagy könnyelműen elhanyagolják. Az önként vállalt funkciót sohasem szabad összekötni a nem kötelezőség érzésével. (Zs)

Példátlan meteorológiai tünetek