Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-03-12 / 10. szám

Éppen munkából igyekezett haza Hósz Ferenc, amikor be­szédbe elegyedtünk vele a de­­méndi kisállattenyésztők helyi szervezetéről. Megtudtuk, hogy Deménden ez a szervezet 1965 márciusában alakult. A tagság szaporodik s létszáma az ere­deti harmincról, a negyven jelé közeledik. A tenyésztők közül ki kell emelnünk Konopka Jánost, aki tenyészetéből 904 tojást adott át tavaly a jelvásárló szervezet­nek, továbbá Keliár Jánost, aki 862 tojást adott be és kimuta­tott nyugta alapján megkapta az ennek jejében járó abrakta­karmányt. Az eladott gyapjú minden kilója jejében a tagok öt kiló abraktakarmányt kaptak. Bohus Pál tanító a deménd­­pusztai tenyésztőket tömöríti maga köré. Tiszta vérvonalú csincsilla jajt a házinyulai van­nak. Minden évben húsz nyulat küld kísérleti célokra Prágába és Brnóba. Megjelelő ketreceket készít és a tenyésztési ismere­teket igyekszik a többi tagnak átadni. Legalább harminc pél­dánnyal szeretnének kiállításon résztvenni. A jövőben tiszta véri vonalú tenyészállománnyal kí­vánják feltölteni a nyúl-, a tyúk-, a juh-, és a galambállo­mányt. A szervezet vezetői már lépéseket tettek annak érdeké­ben, hogy a deméndpusztai szö­vetkezet vezetőségétől, Tuhár­­szky János elnök közbenjárásá­val két-három hektárnyi parla­gon heverő földet kapjanak. A tagok ezt a területet tavasszal gabonával és kukoricával kíván­ják bevetni, majd közösen megi munkálni. Az így nyert abrak­takarmányt a gazdasági kisálla­tok etetésére használják majd lel. BELÁNYI JÁNOS (Deménd) Amíg a kisgida megszületik A VEMHES, HASAS KECSKÉ­VEL nincsen semmilyen külön munka, de azért nem árt, ha vigyázunk, hogy nagyon el ne hízzon. Hideg vizet, hideg mos­lékot, valamint romló, rothadt eleséget ne adjunk az állatnak. Lehetőleg minden nap, s így a hűvös időben is engedjük ki néhány órára járkálni. Övjuk a kutyák kergetésétől. Az októberben behágatott kecske márciusban ellik. Az ezt megelőző napokban a faroktő beesik és a párából nyúlós nyál­ka folyik. Az újszülött gödölyék és a gidák súlya két és fél — három kilogramm körüli szo­kott lenni. Természetesen, ha több az újszülött, úgy testsú­lyuk is kisebb. Az ellés rendes lefolyása után néhány órára a magzatburoknak is el kell tá­vozni. Erre nagyon ügyeljünk, mert ha nem jönne ki a mag­zatburok, úgy egy százalékos sós vizet kell engednünk a kecske hüvelyébe. Arra is vigyázzunk, hogy a magzatburkot a kecske meg ne egye. Ez súlyos betegséget okozhat. Ha elfoglaltságunk miatt az ellésnél nem lehetünk jelen, úgy az anyára tegyünk szájkosarat, s így gátoljuk még a magzatburok me§evését. A gidák felszáradásuk után azonnal szopjanak. A kecskének adjunk langyos darás-korpás vizet, hogy szülési lázát- és fájdalmait mielőbb kiheverje. Továbbra is jó minőségú szénát, darás-, korpás langyos moslé­kot adjunk a kecskének. A kis­­gidákat és gödölyéket a harma­dik héttől kezdődően szoktas­suk a széna- és az abraktakar­mány fogyasztására. Anyjuk mellett a fiatal álla­tok gyorsan nőnek és hamaro­san legelni is megtanulnak. Hét-nyolchetes korukban az­után fokozatosan elválasztjuk őket. Ekkor, hogy a növendék­­állatok napközben ne tudjanak szopni, az anya tőgyére kös­sünk vászonból készített zacs­kót. A jól fejlődő gidák és gödö­lyék súlya körülbelül kilenc­tízhetes korukban tizenkét­­tizenöt kilogramm. Ebben a korban a továbbtenyésztésre nem alkalmas állatokat elad­hatjuk, vagy saját célra levág­hatjuk. P- E. Kacsatojás és a szalmonella betegség A TOJÁS fontos helyet foglal el az élelmiszerek között. Nemcsak magas tápértéke járul hozzá gyakori fogyasztásához, de a tápanyagok optimális összetétele, kellemes íze és jó die­­tikai tulajdonságai is. Fontos vitaminokat, főleg az A, E, D és a B csoportba tartozókat nagy mennyiségben tartalmazza. Tavasszal a tyúktojásokon kívül a kacsatojások is — bár kisebb számban — fogyasztásra kerülnek. Ezek olykor rejtett veszélyt jelentenek egészségünk számára. A nyers kacsatojás­ban jelen lehetnek az úgynevezett szalmonella baktériumok, amelyek az ember bélcsatornájába kerülnek és súlyos, lázas megbetegedést okoznak. Ez erős fejfájással és hasmenéssel jár, melynek következménye a szervezet nagyfokú legyengü­­lése. Az antibiotikumok felfedezését megelőzően e betegségnek halálos kimenetele is volt. Az említett baktériumok a bél­­csatornában rövid időn belül sokszorosan elszaporodnak, és a szervezetre kártékonyán ható mérgeket (toxinokat) termel­nek. Ezek a vérbe szívódnak fel, és vérmérgezést okoznak. Közvetlenül ez okozza a beteg súlyos állapotát, amely orvosi kezelést kíván. A veszedelmes baktériumok kétféle úton kerülhetnek a to­jásba. Az vagy még a kacsa szervezetében a tojásképzödés idején fertőződik meg, vagy pedig azután a külső környezet­től. Hangsúlyoznom kell, hogy a szalmonella baktériummal fer­tőzött kacsatojásokat nem íehet a szokott módszerekkel meg­különböztetni a fertőzés mentes tojásoktól. És- éppen ebben rejlik a betegség esetleges terjedése. A szalmonella bakté­riumok leggyakrabban úgy kerülnek szervezetünkbe, hogy olyan ételt, süteményfélét fogyasztunk, amely nyers, vagy nem tökéletesen főtt, illetőleg sütött kacsatojást tartalmaz. A szal­monella baktériumokat legtökéletesebben magasabb hőmérsék­leten semmisíthetjük meg. Legalább 8 percig kell főznünk a kacsatojást olymódon, hogy feltételezhető legyen, hogy a tojás a 85 C fokos hőmérsékletet elérte, mivel ez a hőfok a szalmonella kórokozóit tökéletesen tönkre teszi. A szalmonellán kívül a tojás más baktériumokat és penész­gomba törzseket is tartalmazhat, de ezek rendszerint a tojás látható és érezhető romlását okozzák, ezért az ilyen tojások idejében kiselejtezhetők. _ Általános vélemény a szakemberek között is, hogy a szal­­monellózist kizárólag a kacsatojás okozza, azonban az utóbbi években végzett vizsgálatok igazolták, hogy a tyúktojásokban is előfordul, főleg ha hosszú konzerválás után kerülnek for­galomba. Tojásfogyasztáskor a józan óvatosság tehát nem fölösleges, ezért a megbetegedést saját érdekünkben igyekezzünk a leírt módon elhárítani. Dr. SZABÖ SÁNDOR, a Bratislavai .Virológiái Intézet dolgozója NUTRIA­TENYÉSZTÉSSEL kapcsolatos tudnivalókat Pé­kár Imre Ruszkai olvasónk a magyar nyelven e hónap­ban megjelenő KISÁLLAT­­TENYÉSZTŐK KÉZIKÖNYVE című 370 oldalas szakkönyv­ből meríthet. Tenyészanyag és felvilágosítás ügyében for­duljon Deák György mér­nökhöz, Léva, Bernolákova 34. Tíz érdeklődő esetén a CSKSZ trebisovi járási szer­vezete megalakítja a helyi szervezetet. -ksz-NYULAT ÉS GALAMBOT A CSKSZ dunaszerdahelyi szervezete jó tenyészértékű francia ezüst fajtájú, továb­bá óriás csincsilla és újzé­­landi házinyulakat kínál el­adásra, ezenkívül költözkö­dés miatt jutányos áron elad egy egész koburgi pacsirta galambtenyészetet. Tájékoztatást nyújt: Sidó Ferenc (Dun. Streda, Kuku­­cinova ul. 874). A NAPRÄGYI Alapfokú Kilencéves Iskola (1—5. évf.) gazdasági köré­nek tagjaival tudatjuk, hogy az őket érdeklő állatfajták beszerzése céljából vegyék fel a kapcsolatot a követke­ző személyekkel: Fehér pulyka ügyében: Ing. Stenová, Vyskumny ústav hydinársky, Ivanka p. Dunaji. Ezüstszürke gyöngytyúk ügyében: Horváth Róbert, a CSKSZ járási titkára, Dunaj­­ská Streda, Cintorínska 11. Morva strasszergalambok ügyében: Országh Jaroslav, a CSKSZ járási titkára, To­­várniky 103 pri Toporcanoch.-ksz-TENYÉSZKACSÁT ÉS GÁCSÉRT az 1966-os keltetési idényre megrendelés alapján külön­böző vérvonalból szállítunk. Külön kérés esetén meg­küldjük az egyes vérvonalak pároztatási tervét, amely a szülőpárok eredetének és ho­zamának áttekintését is tar­talmazza. Állami Halgazdaság (Státní rybárství, odstépny závod Tábor) CSINCSILLA amerikai eredetű prémesállat (Chinchilla brevicaudata) te-, nyésztés iránt érdeklődik le­velében a nagykaposi EFSZ és néhány kistenyésztő. Kér­jük vegyék fel a kapcsolatot egy tenyésztővel a követke­ző címen: Szász Jenő, Brati­­slava-Petrzalka, Sledová c. 5.-ksz-Egyre több az érdeklődő t Czanik Ferenc érsekújvári te- 1; nyésztő édesanyja Lenke-néni h bemutatja a nyúlgerezna helyes n kifeszítésének módját. A feszi- v tökeretet 6 mm vastagságú, ru- n galmas gömbvasból készítették, z (Kucsera Sz. felv.) s

Next

/
Thumbnails
Contents