Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-03-12 / 10. szám
Visszatért bizalom k SZÄZD KÖZSÉG is rohamosan fejlődik. Építéséből tevékenyen kiveszik részüket a falu lakói is, hisz a múlt évben 217 ezer korona értékű társadalmi munkát végeztek. Nagy a tenniakarás minden téren. Sok buktató után a szövetkezet is teljesítette termelési és eladási tervét. Ezek a kedvező jelenségek foglalkoztatnak még ma is, a szövetkezet évzáró gyűlése után. Magam előtt látom a szövetkezeti zenekar ütemére táncoló fiatalokat, öregeket, fejkendős néniket, a bizakodást tükröző tekinteteket. Még mindig fülembe cseng az egyik kajlabajszú bácsi megjegyzése: — Ki tudja, mit ír majd rólunk á riporter?! ... Bizony nem könnyű a gondolatokat papírra vetni, ítéletet, véleményt formálni. Három évvel ezelőtt, az évzáró gyűlésen még bizalmatlanságot észleltem. Most, a felszabadult jókedv, bizalom légköre fogadott. A tagok féltik szövetkezetük hírnevét. Pénz János bácsi legalább tízszer megszólított: — Nehogy rosszat írjon szövetkezetünkről ... Tréfálkozva magyaráztam neki, hogy mindez a szövetkezetesek munkájától függ. Legszívesebben papírra vetném, hogy ők is az elsők közé tartoznak már a járásban. De szívesen írok arról is, hogy a szövetkezet már 18 koronát fizetett munkaegységenként és gazdaságilag szilárd, mert a tartalékalapra is több mint félmillió koronát helyeztek. Emellett gépparkjuk is ütőképes, mert igyekszenek minél jobb gépeket vásárolni. A bővített újratermelés előfeltételeit tehát biztosították. S ezt főleg a múlt évi szép eredményeknek köszönhetik, hiszen gabonafélékből 11 vagonnal, cukorrépából pedig 18 vagonnal termeltek többet a tervezettnél és a tehenenkénti tejhozam egy év alatt 204 literrel emelkedett. A szövetkezet vezetősége a tagsággal együtt megmutatta, hogy kedvezőtlen időjárás ellenére is lehet eredményesen gazdálkodni. Hektárhozamaik említésre méltóak. Repcéből például 27, cukorrépából 450, kukoricából pedig 34 mázsát termel-A dunaszerdahelyi járásban nemcsak a mezőgazdasági üzemek gyümölcsöseiben permeteznek, hanem a magánosok kertjeiben is. Bochman Antal a gellei traktorállomás dolgozója Nitrozannal 'permetez Kása János kertjében Mihályjün. Szőgyénben is emelkedik a termelés egy millió koronát fordítottak prémiumra. Az előforduló nehézségek ellenére kenderből, cukorrépából, kukoricából, korai burgonyából jóval többet adtak el a tervezettnél. Figyelemre méltó, hogy búzából 32,61 mázsás hektárhozamot értek el. Az állattenyésztésben is születtek jó eredmények, hisz a tejhozam 1550 literről 2250 literre emelkedett, Vígh József fejő például már 3115 literes átlagos tejhozamoi ért el tehenenként. A sertéstenyésztésben Fekete Sándor és Porubszky István 30 mázsával többet adott á tervezettnél. A kacsakeltetők is kitettek magukért, hisz 100 tojásból 76 kacsát keltettek. A munkaegység értéke az 1964-es 22,70 koronáról 24 koronára emelkedett, hiszen a tagság is jő jövedelemhez jut. Kicsindi Károly, Szőgyén Egy árvíz sújtotta szövetkezet gondjai Harmincezer liter tej a kongresszus tiszteletére Á Szenei Állami Gazdaság panholeci részlege nem messze fekszik Pezinoktól. Itt találjuk Bilcsík Fülöpöt, az egyik legjobb fejőt. A középtermetű Bár a tizenharmadik évzárást tartották Hosszúszón, mégis szerencsésnek nevezhetjük, mert az előző években a 7 korona előleghez mindössze egykét korona jutott osztalékként, most pedig 6 koronát kaptak. Az elnöki beszámolóban a tavalyi mostoha idő ismét életre kelt, hiszen a mostoha idő miatt közel egy hónappal később kezdődhettek meg a tavaszi munkálatok. A nyáridőben jégeső verte el a rozsot. Ki kellett szántani 25 hektár gabonát és 19 hektár lent. Nem csoha hát, ha a növénytermesztésben nem értek el oly virágos eredményeket. Ha a növénytermesztésben súlyos kilengések is következtek be, a többi termelési ág biztató volt. Eredményes volt a szarvasmarha-tenyésztés, túlteljesítette a tej és a tojáseladást. A szárnyasok nevelése terén is figyelemre méltó sikereket könyvelhet el a szövetkezet. A traktoroso>k is külön figyelmet érdemelnek, hiszen a szövetkezet ingóvagyonúnak tetemes része elővigyázatosságukon, gondosságukon és munkabírásukon múlik. Öten vannak: Varga Sándor, Bartók László, Csuha] Sándor, Pavlínyi Sándor, Flander Sándor és a hatodik hozzájuk az 5 tonnás szövetkezeti tehergépkocsi vezetője, ifj. Varga László. Ök hatan képviselik a szövetkezetiek között a fiatalabb korosztályt, mert a szövetkezet tagjainak általános életkora 55 esztendő. Ök valamennyien, legtöbbje jócskán alatta van a korhatárnak. Most itt a gyűlésen össze is tartanak. Olyanok ők, mint valami különítmény. Mint a huszárok szakasza, akiknek kattogó erőgép a paripájuk. Jól dolgoztak ők is. De itt a nehézség, hogy a gépek javítása egyenként tetemesen százon felül kötött le munkaórákat. További nehézség, hogy egyikük munka közben eltörte a lábát. Most ugyan sántikalva, de itt van ő is. Csuhaj Sándor, aki felpanaszolja, hogy hátrányban van az ipari dolgozókkal szemben, mert azok hasonló esetben 90 százalékos betegségi járulékban részesülnek, ő viszont betegsége idején fizetésének csak 60 százalékát kapja. SZAKKÉPZETT VEZETŐKET ÉS MUNKÁSOKAT! Sok feladat és mellékági jövedelem érhető el a szövetkezetben. Itt konyhakertészettel a megfelelő termőföld ellenére sem lehet kísérletezni, mert a legszükségesebb időben egyszerűen nincsen víz az öntözésre. Száraz nyarakon még a kutakban is kiszárad a víz. De a környező domboldalak igen alkalmasak a juhtenyésztésre. A sziklás,, kevés füvű hegyoldalak igen jó föltételt biztosítanak a juhtenyésztésnek. De folytatni kell a szarvasmarha tenyésztést is. Es nem utolsósorban lehet a gyümölcstermesztés bevezetésére és kifejlesztésére gondolni. De mindezek mögött a munkák mögött ott kell állnia a szakképzett felelősnek. A szakképzett gyümölcskertész előbb legyen itt, mint a kiültetett csemeték. Ugyanúgy fontos a kellő állatgondozás is. Oj istállókra van szüksége a bangbetegséggel sújtott ser éstenyésztésnek. Megfelelő pásztorolásra szorulnak a juhok is. Ezért olyan fontos, hogy a szövetkezet saját fiai közül iskolákra küldjön olyanokat, akik itt fogják gyümölcsöztetni tudásukat a szövetkezetben. Az első lépés ebben az irányban már tavaly megtörtént, amikor is a zootéchnikus Bacsó István hasonló nevű eddig traktoros fia egyéves tanfolyamon vesz részt Szepsiben, hogy szakképesítést szerezzen a mezőgazdasági gépjavítás terén. Van azgnban a szövetkezetnek már egy mechanikusa, Flander István személyében. Ez az igen tehetséges és munkája iránt komolyan érdeklődő szövetkezeti alkalmazott autodidakta, aki a műszerészet sokféle ága iránt nemcsak érdeklődik, hanem szakfolyóiratok és könyvek önszorgalomból való tanulmányozásával műveli is magát állandóan. Az elromlott traktoroktól kezdve saját házában egyéni elgondolás szerint bevezetett központi fűtésen keresztül a tévé készülékek sokszor sikeres javításáig mindenhez szerencsésen nyúl. Felpanaszolja, hogy öt annak idején nem küldték tovább tanulni. Az a nézetünk, hogy nála még most sincs késő. Mindössze 33 éves. Fel kellene figyelni erre a különös tehetségre, s levelező iskola vagy tanfolyam látogatásával továbbképzését lehetővé tenni. SOKAT SEGÍTETT a rozsnyói védnökséget gyakorló gépállomás is, amit a beszámolók és hozzászólások többszörösen kihangsúlyoztak. A gépállomás képviseletében jelenlevő Tóbizs László ki is fejtette, hogy mennyire szívügyüknek tekinti egész kollektívájuk a hosszúszói szövetkezet további felvirágoztatását. Egy példa, hogy milyennek kell lennie a jó védnöki és szövetkezeti viszonynak. MOHR GEDEON lacnevelés olcsóbb legyen, lényegesen kell emelni a munkatermelékenységet. Megmondom őszintén, nagyon tetszett az idősek lelkesedése, de kissé elszomorított, hogy a szövetkezetben kevés a fiatal. A gépesítés fokozásával pár évig még bírnak a munkával, de később hiányzik majd a fiatal munkaerő. El kell ismerni, hogy a százdi szövetkezetben jól kihasználják a gépeket, de ennek ellenére, az elkövetkező években tartsák egyik fontos feladatuknak a fiatalok megnyerését. A faluból sok fiatal jár a távoleső ipari üzemekbe, építkezésekre, és csak a hét utolsó napján térnek viszsza. Sok esetben bizony laposabb erszénnyel, mint a szövetkezetesek. Ezekkel a fiatalemberekkel talán el kellene beszélgetni arról, hogy falujukban is megtalálhatnák számításukat, hisz 1600—1700 koronát a szövetkezetben is megkereshetnének havonta. A vezetőség a hazatérő fiataloknak kifizethetné a munkaegység teljes értékét és munkaegységenként még egy-két korona pótlékot is adhatnának. Ezt ma már a szövetkezet anyagi helyzete megengedi. Azt mondhatjuk, hogy a százdi szövetkezet fordulóponthoz ért. Egészséges fejlődést tapasztalhatunk minden szakaszon. A falu funkcionáriusai sokat tesznek a lakosság gazdasági és kulturális életének fellendítéséért. Egyre növekszik a vezetők tekintélye, mert a falu fejlesztésében és a szövetkezeti gazdálkodásban elért sikerek visszaadták az ősi rögön verejtékező lelkes parasztság hitét, bizalmát a közös gazdálkodás iránt. BÁLLÁ JÖZSEF tek hektáronként. Földjeik nem valami humuszgazdagok, búzából mégis 28 mázsát gyűjtöttek be minden hektárról. Az aránylag magas hektárhozamok után a múlt évi pénzügyi mérlegből még egy dolog ragadta meg figyelmemet. Az egy hektárra eső termelési költség 100 koronával csökkent, ugyanakkor egy dolgozó 5100 koronával többet termelt az előző évinél. Ebből látszik, hogy a termelési költségek csökkentek és ezért több jutott a munkaegységekre. Az elismerésre méltó eredményekhez göröngyös út vezetett ebben a faluban is. Hiszen pár évvel ezelőtt a rossz vezetés miatt sokszor még előleget sem kaptak a tagok. A munkaegység értéke még 1961-ben is csak 8,50 korona volt. Mivel a tagok a közösben nem találták meg számításukat, inkább többet foglalkoztak a háztájival. A szövetkezet fejlesztésével a vezetőség vajmi keveset törődött. Éveken át többször találkoztunk, a szövetkezetesek mindig lemondóan vélekedtek a közösről és nem bíztak a kibontakozásban. Pedig megvoltak a lehetőségek éppúgy, mint más községben. Azóta sokat változott a helyzet. Bartal Lajos, a szövetkezet elnöke, az elmúlt évi termelési eredményekre támaszkodva joggal állíthatja, hogy az új gazdasági évben 19 koronát is fizethetnek egy munkaegységre, de ha a tagság munkakedve fokozódik, ennél még sokkal többet is. Megvan rá minden lehetőség, mert a vezetőség irányító és szervező munkája szüntelenül javul. Mindez a szakképzettség fokozásának is köszönhető. A szövetkezet elnökének szakérettségije van, az agronőmus pedig nemsokára befejezi a középiskolát. A helyi nemzeti bizottság elnöke Frenkó elvtárs mezőgazdasági főiskolán gyarapítja szaktudását. Tehát megvan minden előfeltétel a szakszerű gazdálkodásra. A gazdálkodásnak azonban még vannak gyenge oldalai is. Az egy tehénre eső évi tejhozam még mindig csak 1789 liter és anyakocánként csak tíz malacot választottak el. Pedig ha azt akarjuk, hogy a tejtermelés és a ma-A szőgyéni szövetkezetesek évzáró gyűlésén egy igen komoly eredmény lepte meg a tagságot. Az előirányzott tervet 12 millió 450 ezer korona helyett 14 millió 789 ezer koronára teljesítették. Nagy eredmény ez egy 3800 hektáros gazdaságban. Csermák Boris, a szövetkezet elnöke, Grenyo János agronómus, Galo Gusztáv zootechnikus és Szlabák József főkönyvelő gyakorlott kézzel irányítják a szövetkezetét. A jő eredmények főleg a jobb munkára serkentő prémizálásból erednek. Hisz a kifizetett 6 millió 651 ezer korona mellett több mint ebben az évben ötven előhasi üszőt vásárolunk. Amennyiben mód nyílt volna, feltételeink mellett, kizárólag a kifizetődő termelési ágazatokra szakosítottunk volna. Ha figyelembe vesszük a gazdaság jelenlegi helyzetét, az ötéves terv iránymutatóit, úgy látjuk, hogy annak teljesíthetősége is kétséges. A tehénállomány fokozására jelenleg nincsenek meg a feltételek. Az állattenyésztésben munkaerőhiánnyal küzdünk. Nincs elegendő állatgondozó, s a tehenek tejelékenysége is alacsony. A gépi fejést nem igen alkalmazhatjuk s minden 15 tehénhez egy fejőt kell állítanunk. A jelenlegi tehénistállók férőhely szempontjából nem kielégítők, csupán 180 állat fér el bennük, viszont az előirányzott állatok száma 250. — Szerencsésebb választás lett volna Inkább a marhahizlalást bővíteni, mert így kevesebb munkaerőre lenne szükségünk. A marhahús előállítása részünkre már a múltban is kifizetődő volt, s férőhely szempontjából is megfelelnének a jelenlegi istállók. Nem kellene a szövetkezetnek nagy befektetés árán újakat építenie. Az állatok jelenlegi takarmányozása nem kielégítő és jó eredményt különösen a tehénállománynál nem várhatnak. Az évelő takarmányokat az árvíz teljesen tönkretette. Ebben az évben a herefélék helyett kilencven hektáron különböző keverék takarmányt vetnek, hogy némileg helyreállíthassák a takarmányalapot. Sajnos, a közel száz hektárnyi rét és legelő még ebben az évben is hasznavehetetlen lesz, mert víz alatt van. A sertésállomány növelésénél sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Csupán az a pozitív eredmény, hogy az állatlétszám az árvíz következtében sem csökkent. Jelenleg a hizlaldában négyszáz állatot tudtak elhelyezni. Hideg, szeles időben is a kifutókban kell etetni. A szövetkezet sertésállományának nagy részét a borjúistállóban helyezték el. Már ebben az évben 720 ezer korona befektetéssel építeni akartak egy 1200 férőhelyes hizlaldát. De ez kimaradt a szövetkezet ez évi tervéből, mivel a járási termelési igazgatóság erre az évre csak 300 ezer koronát hagyott jóvá az építkezés megkezdéséhez. Ilyen feltételek mellett ez évben nincs rá lehetőség, hogy a gazdaság sikeresen megbirkózzon a szakosítással. A járási termelési igazgatóságnak a tervek összeállításánál figyelembe kellene vennie a jelenlegi körülményeket. Legelső sorban is feltételeket kellene teremtenie ahhoz, hogy a tervet ne csak papírra fektessék, hanem a valóságban is teljesítve legyen. —z— és 280 juh alkotta a szövetkezet állatállományát. Az árvíz ideje alatt elszállított állatok azonban leromlottak, s a szarvasmarha-állománynak a nagy zűrzavarban majdnem a fele elveszett. Bár az állami biztosító a kárt megtérítette, mégis ily rövid időn belül saját erőből nehéz lesz az állományt felújítani. Hogyan látja a szövetkezet zootechnikusa a feladatok megvalósítását? — A szakosítás terén nagy gondok várnak ránk. Az elkövetkezendő öt évben a tejtermelésre, a hízómarha nevelésre, valamint a sertéstenyésztésre térünk át. A tejtermelésben 1970-ig el szeretnénk érni a 3000 literes tehenenként! fejésátlagot. Amenynyiben az árvíz következtében az állatállományt nagy veszteség érte, s a beteg állatokat eladtuk, ebben az esztendőben nagy erőfeszítésre lesz szükség, hogy helyrehozhassuk a visszaesést. A tehenek egy részét saját nevelésű üszőkből pótoljuk és már AZ ÄRVlZ OKOZTA KAROK helyrehozásánál nagy feladatokkal kellett megküzdenie a nagykeszi szövetkezetnek. Míg a környező falvakban részben már hozzáláttak a termelés felújításához, addig Nagykeszin mindaddig várni kellett, amíg a szomszédos falvak határából idehúzódott víztömeget átszivattyúzták a Dunába. A szorgos munka, a jó szervezés gyümölcsöző volt. Hatszáz hektárnyi szántó területen kétszer végeztek mélyszántást. A talajerő helyreállítása céljából 478 mázsa nitrogént, 510 mázsa foszfort, 633 mázsa káliumot tartalmazó műtrágyát és 3100 tonna szervestrágyát juttattak a talajba. Az adott helyzetből kiindulva most olyan vetésforgót kell létesíteniük, amely számol a többéves takarmányok vetésterületének felújításával, az állattenyésztés fejlődésének legfontosabb előfeltételével. Az elmúlt év elején 425 szarvasmarha, ebből 179 tehén, 1021 sertés ember kiskorától fogva szarvasmarhákat gondozott. Sokéves tapasztalatát most igyekszik gyümölcsöztetni. A gondjaira bízott dán-vörös tehenek gazdasági méretben a legtöbb tejet adják. Az előirányzott terv szerint tehenenként naponta 8 liter tejet kellett volna fejni, de a hattagú fejőcsoport ezt lényegesen túlteljesítette. Főleg Bilcsík elvtárs, aki egymaga 54 700 liter tejet fejt a múlt évben. Idén a párt XIII. kongresszusának tiszteletére még jobban dolgozik. Szakszerű etetéssel és helyes fejési technikával a napi tehenenkénti tejhozam 16 literre emelkedett. A jő munkáért Bilcsík elvtárs megkapta a kiváló munkáért járó kitüntetést. Törődik fejőkollégáival is. A tejtermelés az egész csoportban elég magas. A párt XIII. kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy terven felül 30 ezer liter tejet adnak el. Hogy a vállalás nem maradt papíron, azt abból is látni, hogy januárban már 10 ezer literrel többet adtak el a tervezettnél. Amint látjuk, ezen a kis gazdasági részlegen a többtermelésért harcoló, lelkes emberek élnek. 1, Krátky A13. évzáró közgyűlésről
