Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-03-12 / 10. szám

A szocialista mezőgazdaságérti

Bratislava, 1966. március 12.

Ára 1,— Kcs

XVII. évfolyam, 10. szám.

TANÁCSKOZTAK A FÖLDMÜVESSZÖ VETKEZETEK ÉS ÁLLAMI GAZDASAGOK DQLGQZOl

Mezőgazdaságunk fejlesztésének kulcsfontosságú kérdései

A prágai Július Fucík park kongresszusi palotájában nyílt meg szerdán reggel a földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok országos konferenciája, amely az új tökéletesített irányítási rendszer alapelveiről tárgyalt.

Több mint ezer delegátus hallgatta meg A. Novotny* köztársaságunk elnökének felszólalását, valamint Jíri Burián mérnök földművelésügyi miniszter beszámolóját.

ElvtársakI

A mai konferencia Kommunista Pártunk Központi Bizottságának határozatából ült össze, s az a küldetése, hogy megvitassa a mezőgazdasági termelés tervszerű irányítására és annak tökéletesítésére vonatkozó javaslatokat, továbbá mezőgazdaságunk fejlesztésének fő irányait és feladatait, mert ezek fontos helyet foglalnak el a párt gazdasági politikájának és szocialista társadalmunk további fejlődésének programjában, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kongresszusa hagy jóvá.

A szocialista társadalom további fejlődése az irányító tevékenység, a termelőbázis szervezetének, az állami szervek és az egész társadalmi élet elrendezésének rendszere tökéletesítéséhez kapcsolódik. A CSKP már 1960-ban rálépett erre az útra, amikor jóváhagytuk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új alkotmányát. Az ezirányú fő feladatokat a XII. kongreszszus határozta meg, s e változások betetőzésével a CSKP XIII. kongreszszusa foglalkozik majd.

E folyamat fő eredményének a népgazdaságfejlesztés tervszerű irányítása és új szervezete tökéletesített rendszerét kell tartanunk. A párt természetesen mindjárt, kezdettől fogva sokkal szélesebben értelmezte ezt, s nem csupán az irányító tevékenység tökéletesítését látta benne a gazdaság egyes szakaszain. A demokratikus cenralizmus s a szocialista demokrácia elvei további elmélyítésének folyamatáról van szó, amelyek a szocialista társadalom alapját képezik, s ezeknek az elveknek a szocialista társadalom fejlődése és élete egész területén való érvényesítéséről.

Mindezeket a változásokat végérvényesen majd a XIII. kongresszus hagyja jóvá. Ezzel kialakul országunkban az irányítás és szervezés fő rendszere, amelynek jelentős segítséget kell nyújtania a gazdaság és szocialista társadalmunk egész életének fejlesztésében. Társadalmunk továbbfejlesztéséről és ebben a viszonylatban ipari termelésünkről szólva, a legkomolyabban ki kell emelnünk a mezőgazdasági termelés minél gyorsabb és tartós fellendítésének kulcsfontossági szerepét. Már a XII. kongresszuson megmondtuk, hogy társadalmunk alapvető feladata az ipar fejlesztése mellett a mezőgazdaság fellendítése. Enélkül nem haladhatunk előre, társadalmunk megfelelő mértékben nem elégítheti ki a növekvő szükségleteket.

Felmérve a CSKP XII. kongresszusa óta eltelt időszakot, azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági üzemek kétségtelenül elértek bizonyos jó eredményeket Az anyagi érdekeltség elmélyítése hozzájárult az állattenyésztési termelés gyarapításához. Megnőtt főleg a hús, a tej és a tojás piaci termelése. Egyes években gabonafélékből, burgonyából, takarmányokból és más terményekből is növekvő hozamokat értünk el. A fejlődés azonban nem volt folyamatos, egyes esztendők között jelentős különbségek tapasztalhatóak és a mezőgazdasági termelési tervet nem teljesítettük minden esztendőben.

Csehszlovákia Kommunista Pártja ezért állítja ilyen hangsúlyozottan előtérbe a mezőgazdaság intenzív fejlődését. Ezen nemcsak az egész mezőgazdasági termelés lényeges fellenditojásból 21,3 százalékkal többet vásárolunk fel.

Az általam említett feladatok kétségtelenül jelentősek. Ennek ellenére, Elvtársak, nem mondhatjuk azt, hogy teljes egészében megfelelnek az 1970- ben feltételezett szükségleteknek, főleg a növekvő élelmiszerszükségletnek. Ugyanakkor azonban e feladatok teljesítése jelentősen hozzájárul a negyedik ötéves tervben a dolgozók életszínvonalának feltételezett növekedéséhez, mivel az élelmiszerfagyasztás az általános személyi fogyasztás fontos részét képezi.

Véget kell vetnünk a termőföld bármiféle nem gazdaságos felhasználásának. Számos határozat száll szembe a mezőgazdaságunk és a szántóföld aránytalan méretű csökkentésével és akciók folytak e földterület gyarapítására. Nagy nehézségekkel, a pártszervek erős nyomására három év alatt sikerült termékennyé tenni 114 000 hektárnyi, azelőtt egyáltalában nem, vagy csak csekély mértékben kihasznált földet.

A másik oldalon viszont az utóbbi Időben évente átlag 33 000 hektárnyi mezőgazdasági és 11 000 hektár szántóföldet veszítünk el. Évente így mintegy 300 000 mázsa gabonát veszítünk.

jelenleg hozzávetőleg egymillió hektár rétünk és 735 000 legelőnk van. Ogy vélem, hogy a rétek és legelők egy részéből szántóföldet kell csinálnunk és a fennmaradó területen növelnünk kell a hozamot.

Kéz a kézben a mezőgazdasági termelés fellendítését elősegítő anyagi feltételek kialakításával sor kerül a mezőgazdaság tervszerű irányításának és megszervezésének tökéletesítésére is.

Elsősorban hangsúlyoznom kell, hogy a tökéletesített rendszer bevezetése semmiképpen sem csökkentheti az állami terv szerepét. A helyi, a csoport vagy az egyéni érdek nem kerekedhet a társadalmi érdek fölé.

Tudatában vagyunk annak, hogy a mezőgazdaságban a jövőben érvényre jutó gazdasági tényezők kiválthatnak olyan irányzatokat, amelyeket most nemcsak jelentős jogkörrel ruházunk fel, hanem nagy felelősséggel is.

A mezőgazdasági termelési igazgatóságok bebizonyitották életképességüket, de őszintén szólva, tevékenységük jelenlegi formái mellett nem teljesíthetnék a következő esztendők feladatait. Elsősorban számolnunk kell a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok káder, megerősítésével. De úgy, hogy ugyanakkor csökkenthetnénk alkalmazottai számát. Központilag nem fogjuk megszabni, hogy hány dolgozójuk legyen és milyen belső szervezettséget válasszanak. Ez az egyes járások feltételeihez fog igazodni.

Már többször beszéltünk róla, hogyan képzeljük el ezeknek az Igazgatóságoknak a munkáját. Célkitűzésünk az, hogy felszámoljuk a felesleges hivataloskodást, a meddő gyűlésezést. Ennek feltétele természetesen az, hogy a mezőgazdasági termelési igazgatóságok fölé rendelt szervek ne halmozzák el őket körlevelekkel, utasításokkal és javaslatokkal, feleslegesen ne kívánjanak tőlük kimutatásokat és jelentéseket. Értsék meg már végre, hogy a papír segítségével nem termelhetünk sem kenyeret, sem húst, ez csak a földeken és az Istállóban végzett munka eredménye lehet. Ezért a termelés szervezőinek helye ott van, ahol a termelés folyik. A munka eddigi formái azonban mély gyökereket vertek, néha szinte meglepő, milyen görcsösen ragaszkodnak hozzájuk és — (Folytatás a 2. oldalon) '

Tavaszi határjárás a lévai járásban

Jamárik Pavel a Lévai Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság vezetője felhős arccal épp egy kimutatást böngészget. Bosszúsan fakad ki.

— Amióta funkcionárius vagyok, még nem álltunk ilyen rosszul alkatrész dolgában.

Bukoven Pál főagronómus szintén elégedetlenkedve jegyzi meg.

— A lánctalpas traktorok 27 százaléka üzemképtelen. Pedig az előző években a legmagasabb üzemképtelen, ség mindössze 15 százalék volt. Bizony, a gépjavítás lemaradása nagy gondot okoz a termelési igazgatóságnak és a mezőgazdasági üzemeknek is. Ezek után nehéz körülmények között oldhatjuk meg a problémákat.

A nyárias tavasz tehát jó, gyors munkára serkent, viszont a gépek jelentős része tétlenségre van ítélve. Pedig sok a tennivaló, — mert mint az Ipoly mentén — itt is vannak olyan területek, amelyeket a víz miatt őszszel nem lehetett felszántani. Báti elvtárstól, a Szakállasi Helyi Nemzeti Bizottság elnökétől például megtudtuk, hogy 729 hektár rét és szántóföld van még víz alatt, ami az összterület több mint felét teszi ki. Háromszáztizenhárom hektár a műit évben sem termett és most is majd csap április végefelé, vagy május elején szánthatják meg, ha az idő kedvez. Jamárik elvtárs is látja ezt a problémát, és úgy tervezik, hogy Ipolyszakállasra az ütőképes gépparkkal rendelkező szövetkezetekből 12 lánctalpas traktort adnak kisegítésképpen.

A problémák megvitatása után, meggyőződtünk arról, hogy a gépjavítás lemaradása ellenére is minden órát kihasználva, szorgalmasan dolgoznak a lévai járás földművesei.

Szabó József, a felsőtúri szövetkezet mechanizátora is kedvezően nyilatkozott.

— Igaz, nálunk is betegek a traktorok, de azért vetjük a borsót és az árpát is. Teljes ütemben halad a gabonák fejtrágyázása. Nem fog ki rajtunk a tavasz.

Az egyre erősödő napsütésben Jamárik elvtárssal és Juraj Hvizd mérnökkel a járási pártbizottság mezőgazdasági titkárával határszemlére indultunk. Léva környékén még kissé néptelen a határ, de lejjebb már traktor traktor hátán, vetőgép vetőgép hátán nyüzsög a parcellákon. Szinte nyoma sem látszik annak, hogy a gépjavítás döcög a járásban. Nagysallón például valóságos offenzívá folyik. Egyszerre nyolc traktor vet, összesen pedig több mint húsz végez különféle munkákat. Balogh Gyula mérnök mechanizátor a legnagyobb meglepetésünkre elárulja, hogy mind az öt lánctalpas traktoruk üzemképes és a 41 kerekesből is csak kettő szorul javításra. Holub Mihály agronőmus inkább a parcellákon lévő víztócsákat átkozza, mert egyes táblákon ezek miatt késik a munka. A vetéssel egy időben fejtrágyázzák a gabonát is, jó

hektárhozamot akarnak elérni. Á múlt évben búzából 35, árpából 32 mázsát termeltek hektáronként, idén többet akarnak.

Farnadon két hármas gépcsoport várja a traktort, de ki tudja mennyi van már a határban. Petro Ferenc cscm portvezető több mint 200 hektáros vetési eredményről tájékoztat. Még a betegeskedő szövetkezeti elnök, Bf rlcz Ernő is körüljárta Balázs Lajos agronómussal a határt. A tavasz őt sem hagyja nyugodtan. A szemle után határozottan jelenti ki:

— Én úgy látom emberek, hogy két év múlva a gabonafélék hektárhozama már 40 mázsán felül lesz.

A gazdag szaktudással rendelkező agronómus egy cseppet sem ijed meg ettől a bátor hangtól. Nyugodtsága jogos, hisz tavaly is 37,60 mázsás hektárhozamot értek el búzából, a Bezosztája meg 52 mázsát adott. Igaz, mégis adják a növénynek, ami jár. Hektáronként 115—120 kg tiszta tápértékű műtrágyát szórtak a gabonaföldekre. Istállótrágyában sincs hiány* Az agronómus tehát jó szakember, de nagy segítségére van Bogdány Ernő mechanizátor is. Szinte előre tudja az agronómus kívánságát. A géppark traktorai rendben vannak és hat traktor éjjeli műszakban is dolgozik. Egy kicsit méltatlankodik is, hogy épp most kell mennie a lipcsei vásárra, de az agronómus vigasztalja, hogy hasznos dolog az, hisz bizonyára hoz valami jó tapasztalatot, amit hasznosíthat a gépparkban. A farnadiak, amint elmondják, nagy gondot fordítanak a talajelőkészítésre. Az elnök és az agronómus is azt állítja, hogy minden’ vetést meg kell hengerelni, persze úgy, hogy egyidejűleg könnyű magtakaró porhanyítsa a földet.

A következő állomás Nagyölved. Amint meggyőződünk róla, itt sem hagyják magukat az emberek. Mácsadi István csoportvezető örömmel jelenti: „lassan már a befejezéshez közeledünk. Eddig jól dolgoznak a gépeink. Három lánctalpas éjjel simítózik, így napközben akadály nélkül mehet a vetés“.

Bohák elvtársat, a kétyl szövetkezet elnökét a gazdasági udvarban találjuk meg. Megtudjuk tőle, hogy ők sem maradtak le a tavaszi munkákkal. Igaz, jő és gyors munkára serkent a 30 ezer korona időprémium is. De fájlalja, hogy a 10 hektár szőlő ültetéséhez nincs elég oltványuk. Nem bánná, ha nagyobb választék volna alkatrészekből is.

Lassan alkonyodik, estbe hajlik az Idő. De a traktorok zaja nem gyengül. A meleg tavaszi estében messze világítanak a gépek fényszórói. A járási termelési igazgatóságon azt hittem, a lévai járás messze mögötte maradt a Csallóköznek. Az élet, a gyakorlat mást mond. Ha kissé mostohán is bánik velük a mezőgazdasági gépipar, a gépkiesést lelkesedéssel, jobb munkaszervezéssel pótolják, és amint a felsőtúri szövetkezet mechanizátora is mondotta, nem fog ki rajtuk a tavasz, BÁLLÁ JÖZSEF

Fiatal lány holttestét

fogták ki a Dunából

A vizsgálat megállapította, hogy nem öngyilkosság, hanem gyilkosság történt ... így kezdődik Lovicsek Béla új regénye, amelyet lapunk 13. számától kezdünk folytatásokban, közölni

A történet magávalragadóan izgalmas és mégsem bűnügyi regény. Már az első oldalak olvasásánál érezzük, hogy örök emberi szenvedélyek, a szerelem és a féltékenység a fő motívumai annak a tragédiának, amely egy egészséges, élniakaró fiatal lány halálával végződik.

Szakmellóklet:

„KISÁLLATTENYÉSZTÉS“

Pavol Jamárik határszemle kőzben ellenőrzi a borsó-vetőmag minőségét.

(Bállá felv.)

A köztársasági elnök, és a földművelésügyi miniszter beszédeit az alábbiakban kivonatosan közöljük, a konferencia vitájára még visszatérünk.

Antonín Novotnv elvtárs beszédéből

tését értjük, hanem a lényegében azonos természetű feltételek között dolgozó mezőgazdasági üzemek és egész vidékek termelési színvonalában jelentkező különbségek kiegyenlítését is. Kétségtelenül elgondolkoztató, hogy a statisztikai adatok szerint a hátul kullogó szövetkezetek az átlagos üzemekhez viszonyítva, hektáronként 1250 koronával kisebb árutermelést mutatnak fel. Ugyanakkor becslés szerint 1,1 millió hektár földterületen gazdálkodnak, vagyis önmagukat és a társadalmat évente 1,4 milliárd koronával rövidítik meg és a gyengén gazdálkodó állami gazdaságok további 600 millió koronával.

Tartalékaink nagyságára mutatnak ezek az adatok. Ezeknek a tartalékoknak a feltárása nagy segítséget nyújtana mind társadalmunknak, mind a mezőgazdaság dolgozóinak.

A mezőgazdasági termelés intenzitásának növelése képezi az alapját a mezőgazdaság 1970-ig való fejlesztése, és a lakosság élelmiszerellátása biztosítására javasolt koncepciónak, amelyet már megtárgyalt a párt Központi Bizottságának Elnöksége, előterjesztette a CSKP KB plénumülésének, s amelyet véglegesen a XIII. kongresszuson hagyunk jóvá.

Nyíltan megmondom már előre, hogy a negyedik ötéves terv mezőgazdasági feladatainak kidolgozásánál elsőrendű szempont a társadalom érdeke. Ugyanakkor igyekeztünk megfontoltan kitűzni a feladatokat és ezért nagy figyelmet fordítottunk a feladatok kiindulási bázisa tárgyilagos meghatározására. Tekintetbe veszszük az elmúlt években elért fejlesztési ütemet.

E koncepció értelmében az 1961— 1965-ös évek eredményeihez viszonyítva, a mezőgazdaság brutto termelése például 14,2 százalékkal, az árutermelés 19 százalékkal növekszik majd. A termelés évente tehát 2.84 százalékkal, az árutermelés 3,8 százalékkal gyarapodik, s ez sokkal igényesebb feladat, mint az elmúlt években. A feladatokat azonban reálisnak tartjuk, elsősorban azért, mert a közelmúltban volt két terméketlen évünk, és ugyanakkor jelenleg a belterjesebb gazdálkodást elősegítő több anyagi eszközzel, főleg műtrágyával, gépekkel stb. rendelkezünk. Ezen túlmenően az árutermelés gyarapodásával összhangban számolunk a mezőgazdasági dolgozók anyagi érdekeltségének további elmélyítésével is.

Végül tekintetbe kell vennünk azt a tényt is, hogy számos mezőgazdasági üzem, már most eléri a jövő tervezett mutatóit, mégpedig minden termelési övezetben. Cukorrépából például 15 százalékkal, burgonyából 39 százalékkal kívánjuk növelni a hektárhozamot és ez az elmúlt évek átlagéhoz mérten nagyon igényes feladatnak tűnik. Nem is becsülöm le, de az elműt öt kedvező esztendőben nemcsak egyes kiválasztott üzemek érték el ezt a szintet, az eddiginél sokkal kisebb befektetés mellett, hanem országosan is elértük. Hasonló a helyzet más terményeknél is.

Az állattenyésztési termelés feladatait és árutermelésének gyarapodását tekintve, számolunk azzal, hogy a negyedik ötéves tervben az elmúlt őt év átlagához viszonyítva, marhahúsból 19,7 százalékkal, sertéshúsból 17,2 százalékkal, tejből 28,5 százalékkal és