Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-03-05 / 9. szám
Ma MÄR A CSAvAzAS érdeme a termelési siker elérésében általánosan el van ismerve. Ugyanis a magvak minősége és egészségi állapota lényegesen befolyásolja a magvak csírázóképességét. A maghéj felületén, de az alsó rétegekben is különböző gombabetegségek spórái találhatók. A csírázásnál a hőmérséklet és nedvesség hatására a gombamycélium is növekedni kezd, aztán a csírázó növényt támadja meg. Azokból a magvakból, ahol a kórokozó spórái a maghéj alatt helyezkedtek el, gyönge csíranövények fejlődnek. A legtöbb növény a csírázási folyamat közben fertőződik meg a maghéj felületén, vagy a talajban levő kórokozó gombákkal vagy baktériumokkal. A csávázással fertőtlenítjük a vetőmagot. A csávázásnak nemcsak fertőtlenítő, de kelésvédő hatása is van. Ugyanis zöldségeink nagyrésze melegigényes, ám éghajlatunk alatt nem mindig biztosított az optimális talajhőmérséklet, és ezzel a kelés elhúzódik. A legjobb csírázóképességű magnál is lényegesen csökken a kelésszázalék. Ennek következtében gyöngébb palánták fejlődnek. A talajban élősködő kórokozók fertőzőképessége azonban növekedik, és igen nagy veszteségeket is okozhatnak. A talajkártevök is okozhatlak kellemetlen meglepetéseket. Ezek ellen is még magvetés előtt védekezünk talajfertőtlenítéssel, vagy rovarölő csávázószerrel. Milyen csávázó módszereket használunk? A fizikális módszerek kevésbé használtak, ezek a villany, hősugárzás, ultrahang stb. fel^ használásán alapulnak. Jelenleg leghasználtabbak és legrentábilisabbak a vegyi csávázási módszerek. Ezek különböző vegyszerek biológiai hatásán alapulnak. Az egyes vegyszereket felhasználási módjuk szerint a következőképpen lehet felosztani: a) Száraz, illetve porcsávázás: Megsemmisíti a maghéj felületén levő kórokozókat és védi a kelő növényt a talajból eredő fertőzésektől. A csírázó mag körül ugyanis kialakul az ú. n. fungistatikus övezet, amely nem engedi a növekedő gombamycéliumok áthatolását a csírázó növényhez. b) Nedves csávázás: Csak a maghéjon elhelyezkedő kórokozókat semmisíti meg, de kelésvédő hatása már nincs, tehát ha a csávázott mag vagy csírázó növény újból a kórokozók közelébe kerül, ezek megfertőzhetik. c) Gázos (fumigáns) csávázószerek (nálunk kevésbé használtak) tulajdonképpen folyadékok, vagy szilárd anyagok. Ezeket zárt térségben hagyjuk H GYÜMÖLCS • ** ZÖLDSÉG • VIRÁG Miért fontos a zöldségmagvak CSÁVÁZÁSA? “ Betegség 3 ill. kér- Vegyszer Felhsszná- Adagolásé Használati ld8- Megjegyzés ek 0 tevő lése pont Falántadö- Tartalékba is lehet csá-/ lés Hermái Csávázás 6-10 fi/kg vetés aldtt vázni,*ert a Hermái na* gátolja a csírázást Gőz Talaj de- Vetés e}ött 2 hét Csak akkor alkalmasba s zlnfekcló 1 hónap főid nincs befagyva______ Formalin Locsolás 250 cca 10 Vetés előtt 3-4 40* lit.vízben héttel Gernisan Locsolás 20-25 g 2 héttel vetés Az utasítás szerint dolgo/ w előtt zunk. A Germiean méreg! vízben ° 1 m -re KNV?olr Loc80láa 136-03 8J4»*- Néhány nappal a Kelés után la lehet hasz" penzió vetés előtt nálni, csak a földet öntő zz ük Agronol Porozás 5-10 g 1 m2- Vetés után Csak melegágyakban azok- M re hál a palántáknál, anelye.. két át fogjuk Ültetni. A* átültetésnél kezeinket gu^ ^ mikeaztyűvel védJük.Méreg! * Talajkárte- Wematia Locsolás 50-150 cc* télen azahn***! „ * vők,betegc 1 vízben Jíien 3zaDadfol- Vetés vagy ültetés előtt ségek,gyom- i *2-re probavetésael próbáljuk, M magvak ien növényházban hogy a vegyszer maradvó-4-5 hónappal ve- nyal már teljesen kiveaz•a téa előtt tek-e a talajból. Fróbave° j ~~ ------ tésre érzékeny növényeket o. Ha a hőmérséklet használunk, legjobban a 15 C fok felett saláta vált be. van, 4-5 héttel W_______________________________________vetés előtt ______ Gombabeteg- Hermái Forceávézde . .. ségek az«8 A* érzékeny zo^deégfajtéknél a caírázoképesség Agronal Porcsávázá* Germlean ce*- 0,25%-oa ol- A Germlsan-oldatbsn 10-15 8 “at percig csávázzuk, aztán tiszta vízzel átíblítjük ____________________________Be6szérítJuk. g&g" "Tit 55 'nass- g fem-fíz Veté8 zssz* * Repcegubacs Lidenal Talajfer- 0,4 kg barkó vagy Super tőtlenités cr gam Repceggbaca Lidenal Talajferzn km /ba barkó vagy Super títlenitéa 200 kg/ba gam________________ * S/ EJ vagy ^ Vetőmagpre- 50 g /kg ♦ Vetés előtt A dughagvménéi vagy fok® Dleidrex pörácio TM cc» hagySánü 5 g /liRtöaéiy-B ségben használjuk.Az ül— 60 _______________ . __ tetéare elkészített anyacö .. got ezltára rakjuk éa Alvit 55 A gerezdek 50 g-ra 1 1 Ültetés előtt perc ®l®tt kétszer végy Llel- caávézá8a víz belesiillyeaztJük az elkédrex B szított folyadékba. Ez % adag 3 kg dughagyméra elegendő. Dieldrex B-nél ugyanannyi Adhezint ia használunk, egyenletesen elkeverjük az elkészített a ____________ vlzadaggal * Germlaan A gerezdek 0.25 * UUetáa a^tt Áztat ás után a fokhagymáiba tegségek áztatáaa /mint gumonélkdl/ rögtön ültethetjük az * 1/1-1 óra előkészített nedves taxi lajba. M Ha nem akarjuk rögtön ül" tetni, gondosan megszá° rítjuk, éa ültethetjük U» később ia.- ............ ----------- i------ - ■ -____________________ EáffEír 5UlJ“ 5 * Ültetés előtt Sulka használata után lenálréreg 1/2-1 óra het még Germiaijnnal ceé___vázni. Ezt a módszert . csak közvetlen az ültetéj' « Uborka fe- -_________________________ ^__________ glőtt lehet alkalmazni néeeaése, ” "" Ha az előző óllomény a nomézgáevavónyhézban fertőzött volt, u raaodása. Hermái 5 g/kg Vetéa előtt ki kell cserélni a talajt o Ubőrkévéez l-50 vazaa éa az egéai növényházat jó ée nyári fertőtleníteni erős azodskópoeztaoldattal. A növényeket ne légy ellen ültessük nagyon sűrűn.
