Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-03-05 / 9. szám
elpárologni; a vetőmagon levő kórokozókat életképtelenné teszik. A kombinált csávázás, illetve vetőmag preparáció, vagy inkrusztáció — olyan munkamenet, amelynél a vetőmagot először kevés vízzel megnedvesítjük, vagy mást tapadást fokozó anyagokkal (adhezívumokkal) • és porcsávázószerrel jól átkeverjük, vagy összerázzuk. így a csávázószer egyenletesen bevonja a magvakat. Ezt a módszert általában síma felületű magvaknál használjuk. Hátránya az aránylag nagyobb vegyszerfogyasztás. Milyen vegyszereket használhatunk a magvetés előtti növényvédelemhez? Agronal (fenylmerkuri-bromid 1,7—2 % Hg), méreg, porcsávázószer, a zöldség gombabetegségei ellen használható, vagy a melegágy talajának meghintésére palántadőlés ellen. Formalin (formialdehyd 40%), az egészségre káros hatású, csak talajfertőtlenítésre alkalmas. Cermisan (nátrium-fenylmerkuri pyrokatechinát 7 %), méreg, nedves csávázószer; gombabetegségek ellen és talajfertőtlenítésre használható. Hermal (TMTD 70 %), az egészségre káros hatású porcsávázószer; gombabetegségek ellen használják. Hermal L-50 (TMTD 40 % +' lindan 50 %) az egészségre káros hatású porcsávázószer, a csíranövényeket gombabetegségek és talajkártevők ellen védi. Alvit 55 (dieldrin 90 %) méreg, vetőmag-preparációra hasz. nálható a tavaszi káposztalégy és a hagymalégy ellen. Dieldrex B (dieldrin 75 % + TMTD 25%) méreg, vetőmagpreparációra használható a gombabetegségek, tavaszi káposztalégy és hagymalégy ellen. A felsorolt vegyszerek a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatban PNZP) kaphatók. A zöldségnél is magvetés előtt kezdjük a növényvédelmet Az előbbiekben megmagyaráztuk a csávázás fontosságát és felsoroltuk azokat a csávázószereket és talajfertőtlenítő szereket, amelyek a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatban (PNZP) kaphatók. A mellékelt táblázatban szeretnénk gyakorlati használati utasítást adni a termelőknek. Az altalajnedvesség elhasználása almafák és más fás-növények által Két tartam-kísérlet (1934 —1955 termőben lévő és 1943—1953 fiatal telepítés) eredményei szerint az altalajnedvesség-felhasználódás függ a fa korától, a telepi-* tés sűrűségtől és a talajművelési módoktól. Az elhasználódás legnagyobb a korona alatt. A faj és a korona nagyság kisebb jelentőséggel bír. Mélyen gyökeresedő zöldtrágya növény (lucerna) csak öntözés esetén alkalmazható. Mulcsozással az altalajnedvesség megtartható. A természetes csapadék a felső 15 centiméternyi talajréteg víztartalmát jelentősen, egy méter mélységben azonban csak elenyészően befolyásolta. A szőlő vízigénye kisebb, mint az almafáé. A rövidebb életű fák gyorsabban használják fel a talaj nedvességtartalmát. Meiegágvi növényeink fontosabb károsítói A MELEGÁGYAK természetes adottságai, valamint a növények zsenge és aránylag sűrű állománya a különböző kártevők fejlődéséhez és kártételükhöz kedvező feltételeket nyújt. A kártevők megjelenésének megfigyelését és ellenük a védekezéseket ennek megfelelően fokozottabban kell végrehajtani. ÁLLATI KÁRTEVŐK LÓTÜCSÖK (LÖTETÜ). Közismert melegágyi kártevő. Napközben a trágyában és a talajban tartózkodik. A talajban élő állatokkal (giliszta, drótféreg stb.) táplálkozik elsősorban és ezek után járva, a növényeket járatai készítése közben kidönti, s így azok elpusztulnak. Gyakori eset, hogy állati táplálék hiányában a fiatal növényeket tövénél elrágja. Védekezés: A trágya és a melegágyi talaj teregetésekor, rostáláskor a baromfiakat engedjük rá, ahol erre lehetőség van. Az éjszaka mászkálókat melegágyi ablakonként 2 db felsőszéléig besüllyesztett kb. 10 cm átmérőjű és 15—20 cm hosszúságú konzervdobozzal fogjuk össze. Eredményes eljárás, ha járatában ujjunkkal a fészkét megkeressük és kb. 1 dl benzint öntünk bele és utána földdel betakarjuk, hogy a benzingőz a fészekben fejtse ki ölőhatását. A cinkfoszfid hatóanyagot tartalmazó vegyszert az esti órákban szórjuk ki a melegágyi talajra, m2-ként 20—30 grammot. LÖSZÜNYOG ÉS BÁRSONYLÉGY LÁRVÁI. Testük hengeres 1—3,5 cm hosszú, barnásszürke színűek. A fiatal növények gyökereit rágják meg. Védekezés: A lárvák csoportosan fordulnak elő és így kiszedésük, forróvízbeni megsemmisítésük könnyen elvégezhető. Jelenlétüket a melegágy talajába süllyesztett, félbevágott burgonyagumóval állapíthatjuk meg. A burgonyagumóban szívesen telepszenek meg. PAJOROK, DRÖTFÉRGEK kártételét megelőzhetjük, ha a melegágyi talaj forgatásakor a pajorokat, drótférgeket összeszedjük és megsemmisítjük. Ajánlatos a talaj forgatásakor és rostálásakor baromfiakat a talajra engedni. NÖVÉNYI KÓROKOZÓK PALÁNTAVÉSZ. A palánták megdőlése a legtöbb növényféleségen előfordul. A megdőlés; csírázástól 6—7 leveles állapotig fordul elő. A palánták töve elhalványodik, vizenyős lesz, elvékonyodik és a növény a földre dől. Védekezés: A betegséget okozó gomba a talajban él. Ha a palánták erőteljes fejlődését biztosítjuk: nem vetünk sűrűn, kerüljük a bőséges öntözést, és friss talajt használunk — a kártétel kialakulását megakadályozzuk. Eredményesen védekezhetünk, ha a megtámadott helyekre négyzetméterenként 5— 10 g-os adagolásban Agronal csávázószert vagy faszénport szórunk. Ha beteg palántákat észlelünk, azokat és körülötte 2 ujjnyi csíkban az egészségesnek mutatkozókat is szedjük ki és elégetéssel semmisítsük meg. A kiszedett palánták helyét V2 %-os bordóilével locsoljuk meg. A tőfekélyes káposztapalánták gyengefejlődésűek és sárgulnak. A fertőzött palántaszár megpuhul és elrohad. A palántavésztől külső tünetben főként abban tér el, hogy a palántákon 2—4 leveles fejlettségi, állapotban mutatkozik. VANEK ARANKA mérnöknő, a Dimitrov Vegyiművek dolgozója Védekezés: azonos a palántavésznél ismertetettekkel. BAKTÉRIUMOS ROTHADÁS. A kórokozó baktérium a talajból kerül a levélre. A melegágyi és melegházi saláta veszélyes betegsége. A fertőzött saláta leveleinek szélei vizenyősek, áttetszőek, majd később hártyaszerűen megvékonyodva száradnak el. A melegágyi saláta párás környezetében igen gyakori a nyálkás rothadási foltok képződése. Védekezés: a fertőzött palánták kiszedéséből és elégetéssel történő megsemmisítéséből áll. Megelőzhetjük a bajt, ha friss és fertőzéstől mentes talajt használunk, kerüljük a bőséges öntözést és a párás-meleg levegőt. Gyakori szellőztetéssel és száraz meleggel a kártételt megakadályozhatjuk. PERONOSZPÖRA elsősorban á hajtatott salátán fordul elő. A saláta levelein világossárga, majd később barnás foltok mutatkoznak. A foltok fokozatosan növekednek és a levél elpusztul. A kórokozó gomba a talajból fertőzi a növényt. Védekezés. A melegágyak párás melege kedvez a fertőzés elterjedésére, ezért a melegágyak szellőztetését és mérsékelt öntözését biztosítsuk. A sűrű vetés elősegíti a fertőzés kialakulását, ezért az előírt vetőmagmennyiségnél többet ne vessünk. ÁRMAI ISTVÁN GYÜMÖLCS • C ZÖLDSÉG • VIRÁG b betegség Vegyszer Felha.zná- Adagolása Használati idd- „ . , , , S ill .kártevő “ láaa pont Megjegyzéaek S 9 ja Antraknózis Hermái Porcsévázás 6 &/kg Vetés előtt-Q ---------------------------------------------*---------------------------------------------------------------------------------------------b Gonbabetegsé- Hermái Porcsévázás 6 g/kg Vetés előtt .5.____üí____________________________________________________________________________________ ő. o *2® Fűz ár ^um, an- Hermái Porcsévázás 3 g/kg Vetés előtt Lehet tartalékba csávázni fi)£ traknozie 300 g/2 az elraktározott vetőmagot is. A Hermái nem gátolja a ts o. csírázást • Ezzel a vetomagot védjük a raktári beteg• _________________________ eégek ellen le. • 3 Zsizsikek Hermái 'porcsóvázáe 3 g/kg Ezzel mér a kővetkező év 300 g/2 vetőmagjáijak a egészségi | § i állapotáról gondoskodunk. 60
