Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-03-05 / 9. szám
MÄR IDÉN BE KEÉLENE VEZETNI Alapelvek a szövetkezeti vezetők díjazására SZÖVETKEZETEINKBEN Jelenleg I vezető dolgozók javadalmazására több egymástól teljesen eltérő formát alkalmaznak. Egyeseket előre meghatározott munkaegység, másokat szilárd pénzbeli munkadíjazás szerint jutalmaznak. Azonban a gyönge szövetkezetek jelentős része az alkalmazotti viszonyban lévő vezetőknek bért állapított meg. Ezen belül külön elbírálás alá esnek a járási szervek által kinevezett szövetkezeti vezető dolgozók (a gyönge EFSZ-ek vezetői). A sokoldalú díjazáson tehát változtatni kellene, mert amíg egyik helyen egészen jól, a másikon már kevésbé jól díjazzák a vezető dolgozókat. Ennek pedig legtöbbször a közösség látja kárát, mert a tehetséges szakemberek nem vállalnak semmilyen tisztséget, s a gyengék kezébe kerül a gyeplő. A mezőgazdasági minisztérium — fe dunaszerdahelyi járásban szerzett tapasztalatok nyomán — új munkadíjazási alapelvet hagyott jóvá, és annak bevezetését javasolják már ebben az esztendőben. ALAPELVEK Ä szövetkezeti vezetők díjazását két Srészre osztották: alapmunkadíjra és prémiumra. A feladatkörhöz mérten a vezetők besorolhatók a műszaki, vagjr az adminisztratív dolgozók díjazási csoportjába. Mindkét fizetési skálát az első számú táblázaton mutatjuk be: szakképzettsége és szakmai gyakorlata alapján. Az elbírálásnál figyelembe veszik a vezetők irányítói és szervezői képességét és az általuk előzőleg felmutatott termelési eredményeket. Eszerint egyes vezető dolgozóknak elismerhetnek 50 százalékig terjedő (le és föl) fizetési különbözetet is. Év közben minden egyes vezetőnek havi előleget fizetnek, alapmunkadíjának 80 százaléka erejéig, de az év végén a tervteljesítés alapján elszámolnak, s ennek megfelelően kifizetik a hátralevő összeget. Ha tehát az üzem teljesíti bevételi tervét, akkor a vezetők megkapják a visszatartott 20 százaléknyi pénzösszeget is, de ha az EFSZ nem éri el tervezett Az évi terv teljesítéséért járó prémiumot azonban csak az esztendő végén ajánlatos kifizetni, mégpedig a tervezett összüzemi bevétel minden 1 százalékos teljesítése esetén 2 százaléknyi prémiumot, az alapmunkadíjhoz, de legfeljebb 20 százalékot évente. AZ ÜJ MÖDSZER LÉNYEGE A szövetkezeti vezetők munkadíjazásának újszerűsége, hogy bevezethetősége a termelés hatékonyságától válik függővé, szerint ezt a módszert a szövetkezeteknek csak bizonyos hányadában vezethetik be. Tény azonban, hogy ahol az új díjazási rend3. sz. táblázat A szlovákiai EFSZ-ek kategóriába sorolása Az EFSZ-ek kategóriája Ttmlitl körzetek x, -ix. III. , ív. | T. HezQgazdasági ás más termékekből eredd tervesett -_______________________ bevételek ____________________ Kukorica 3-ig 3 - 6 3,6 - 9 9 - 12,5 12,5-fel5l Répa 2,2-ig 2,2 - «,4 4,4 - 6,6 6,6 - 9.3 9,I-fal5l | Burgonya 1,7-lg 1,7 - 3,3 3,3 - 5 5 - 6,9 6,9-falSl | Burgonya - tab 1,2-lg 1,2 - 2,5 2,5 - 3,7 3,7 - 5,1 5,1-felűl Hegyi 1,2 1,2 - 2,5 2,5 - 3,8 3,8 - 5,2 5,2-felül 2. sz. táblázat rÁz EFSZ-ek vezető dolgozóinak díjazási fokozata A műszaki személyzet díjazási mutatói Bérskála Bérezési különbözetek havonta (Kis) 4. 940,— . 1120,— 5. 1020,— 1240,— 6. 1120,— 1360,— 7. 1230,— 1510,— 8. 1350,— 1670,— 9. 1490,— 1850,— 10. 1650,— 2050,— 11. 1820,— 2280,— ., 12. 2010,— 2530,— 13. 2220,— 2820,— 14. 2240,— 3120,— Az adminisztrációs személyzet díjazási mutatója 5. 750,— 890,— 6. 820,— 980,— 7. 900,— 1080,— 8. 990,— 1200,— 9. 1080,— 1320,— 10. 1180,— 1460,— 11. 1310,— 1610,— 12. 1440,— 1800,— A' vezetőknek egyes fizetési cső* portokba történő besorloása nem tét* szés szerint történik, hanem az erre a célra kiadott irányelvek figyelembe vételével. A besorolás függővé válik az iskolai végzettségről és természetesen a hozzá szükséges termelési gyakor(1000 Kős-ben értendő) bevételét, akkor minden százalék lemaradásért 2 százalékot fognak le a vezetők visszatartott alap-munkadijából. Megjegyzendő azonban, hogy a legmagasabb lefogás 20 százalékig terjedhet. Az alapelvek szerint a hegyvidéki körzetben fekvő podlavicei EFSZ elnökének (511 ha szántó 3 millió 500 ezer Kés tervezett összüzemi bevétel) a fizetése a következőképpen alakul: Dusán Súr mérnök az említett szövetkezet elnöke mezőgazdasági főiskolai végzettséggel és kilencéves általánps gyakorlattal rendelkezik. A termelés hatékonysága és más tényezők figyelembe vétele mellett ezt a szövetkezetei a taggyűlés és a termelési igazgatóság döntése alapján az V. kategóriába sorolták. A munkakatalógus alapján az elnöki funkcióra a bérskála 11. pontja vonatkozik, — vagyis 1820—2280, vagy pedig a bérskála 12. pontja 2010—2530 Kcs. Ez esetben az elnök rendelkezik 5 szükséges főiskolai végzettséggel, azért sorolták őt magasabb bérskálába. Az elbírálásnál elismertek neki 50 százalékos béremelést, vagyis = + 260 Kés-t, lattól. A munkakatalógus I—V. kategóriáját a második számú táblázaton közöljük. Az I—V. kategóriába (harmadik táblázat) termelési körzetenként csoportosították a szövetkezeteket termelési hatékonyságuk szerint (a tervezett jövedelem mezőgazdasági tevékenységből, a melléktermelésből stb.). Ezenkívül az üzemek vezető műszaki dolgozóit két különböző kategóriába sorolták a redukált hektárok terjedelme és a számos állatok állománya szerint. Minden egyes szövetkezetben a vezetők alapmunkadíját a vezetőség határozza meg az illető EFSZ-re érvényes bérskála szerint, s az egyének de mivel nem rendelkezik 12 esztendős gyakorlattal, emiatt a fizetése így alakul: 2010 + 260 = 2270 Kés. Év közben ennek 80 százalékát (1816 koronát) kapja kézhez havonta. A TERMÉSZETBENI ÉS A HÁZTÁJI JUTTATÁSA A természetbeni juttatás nem tartozik a vezetők alapdíjazásába. Szükség esetén a számukra fontos terményeket, a megszabott mennyiségben, pénzért megvásárolhatják a szövetkezettől, az új munkadíjazás viszont nincs hatással a háztájira. PREMIZÁLÁS Ajánlatos a vezető dolgozóknak év közben történő premizálása, az időtervek teljesítése, illetve az egyes üzemek prémiumrendszere alapján (tehát nem mindenütt egyformán). szert alkalmazzák, a vezetőket érdekeltté teszik a fontos ökonómiai mutatók, azaz az összüzemi bevétel kedvező teljesítésében, s egyben a költségek csökkentésében. A vezetők munkadíját egymástól teljesen függetlenül állapítják meg, nem úgy, mint a régebbi módszereknél. A munkadíj egy része az egyének értékelésétől függ. Ezt a szövetkezetek vezetőségei állapítják meg a termelési igazgatósággal karöltve. Hasonló díjazásban részesülnek a tagként jelentkezett vezetők és a kádersegítségként működő szakemberek, jóllehet nem tagjai, hanem alkalmazottai az EFSZ-nek. Az ökonómus funkcióját az új díjazási rendszer alapján, a magasabb kategóriába tartozó EFSZ-eknél első ízben sorolják kedvezőbb bérskálába, mint az agronómusi, zootechnikusi, gépesítői stb. funkciókat. Ez a besorolás, az ökonómus munkaköre helyes értékelésének eredménye, aki valójában az egész üzem gazdálkodásáért felelős. Ennél a módszernél a vezetők díjazását a terv kedvezőtlen teljesítése esetén sem csökkenthetik 80 százalék alá, ami minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy további kiváló képességű szakemberek jelentkeznek majd szövetkezeteinkbe. HOL VEZETHETIK BE? Hangsúlyozni kell, hogy az új díjazási rendszer bevezetése nem kötelező. Senkire nem akarjuk rákényszeríteni. A szövetkezetek tagjain és vezetőin múlik, melyik jutalmazási formát választják. Ezért a régebbi alapelvek továbbra is érvényben maradnak, s az új jutalmazási módszert főleg a szilárd alapokkal (üzembiztosítási alap) és más ehhez hasonló, kedvező feltételekkel rendelkező szövetkezetekben ajánlatos bevezetni. Különben a termelési igazgatóságok válasszák majd ki azokat a szövetkezeteket, amelyek erre a jutalmazási formára már érettek, s kihagyják az új díjazási rendszerből az állami támogatást élvező EFSZ-eket. FRANTlSEK SlMUNlC, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozója rÁ műszaki és az adminisztratív funkciók munka-katalógusa (kivonat) 2. sz. táblázat Az EFSZ-ek kategóriája _______Előze- Kvalifikációs követei. Keg_ Sói * Dijatea Gyakorlati jegj’-6Z> , Funkció záBl X. II. HI. ív»_____I;__díjaévek zés fok. Bérskála 06ztályok az Illető ka- • x/S Alta- Ebből- xx/ , ___________________teóriákban___________‘ zoí______________lános szak_________ 1. íz EFSZ elnöke_____________T 9-10 10-11 11-12 • 12-13 13-14 - vEP-VSe 12 V 2. Íz EFSZ ökono'musa T 8-9 9-10 10-11 11-12 12-13 - vEp-VÍE 10 8 2/ 37 jnállő technikus /agrono • ~ ’ ’ ius,zoo technikus, gépe sí- T £_q • g_io 3-10 10-11 10-11 - VEP 8 6 2/ tő,mellékterm.vezető/ , ---------------------------------—:---------------------------------*-------------------------------------- ■ tfsoE---------r---------------------‘ 4. Ónálló könyvelő A - ■ - ~ | ~ B~10 |US0P 4 - . | MEGJEGYZÉSEK: VSP = mezőgazdasági főiskola VSE = ökonómiai főiskola 0SOE = teljes középiskolai végzettség (ökonómiai) ÜSOP = teljes mezőgazdasági műszaki középiskolai végzettség **) 1. m A vezetöfunkcióban megkövetelt szak gyakorlat. Az 1000 ha-s EFSZ-ekig a főiskolai végzettséget helyettesítheti a teljes középiskolai végzettség, ha megvan a 16/12 éves gyakorlat. 2. ** A díjazást osztályzatnál (8 — 9) az ÜSO 1016 kvalifikációs követelmények érvényesek. Kiváló munkát végzett a Dunaszerdahelyi Felvásárló üzem Amikor a szennyesvizű Duna tavaly június 17-én elszakította a töltést és ezer hektárok kerültek víz alá, tízezrek hajléktalanná, senki sem mert arra gondolni, hogy az ilyen természeti csapás ellenére a járás teljesíti felvásárlási tervét. A csoda megtörtént. Az évi tervet teljesítették, sőt egyes termékekből túl is lépték. Beszéljenek a számok. A húsfelvásárlás tervét 325 vagonnal túlteljesítették. Lódból 50 ezer, pulykából 38 ezer darabot vásároltak fel. A tojásfelvásárlást is alaposan túlszárnyalták, míg a tejfelvásárlás tervét 104,5 százalékra teljesítették. — Minek köszönhetik ezt a szép eredményt? — kérdezem Tóth József elvtárstól, az üzem igazgatójától. — Az üzem életében ez volt a legnehezebb, legválságosabb esztendő. Im-f már 16 éve vagyok itt, de ilyen kétségbeejtő helyzet még nem állt elő. Mi mindent megtettünk azokban a válságos napokban. Autóink és embereink éjjel-nappal mentették a menthetőt. Áz elért eredmények önmagukért beszélnek. A járás szövetkezeti parasztsága látta, hogy az egész ország egy-emberként siet a segítségükre. Az emberek nem estek kétségbe, bíztak a kormányban, a pártban, a jövőben. Példázza ezt a következő eset: Kulcsod határában jártam egy katonai kétéltűvel. Megnéztük a szövetkezet telepét és a falut. Az utcákon hömpölygőit az ár az összedőlt házak között. Egyszercsak látom, hogy egy magaslaton emberek mozognak. Szólok a parancsoknak, mentsük meg őket. Amit láttunk, sohasem felejtem. Három ember vetőmagot szórt a földre. A terület nem volt nagyobb három-négy hektárnál, de vetettek. „Kell a teheneknek a takarmány, ha visszakerülünk“ — magyarázták. A parancsnok egész úton a fejét csóválta és szüntelen hajtogatta: — Nem értem, nem értem ... Ilyen emberek a csallóközi parasztok. Ezért sikerült a tervteljesítés, s azért, mert nagy segítséget kaptunk a járási pártszervezettől, valamint a termelési igazgatóságtól. Az üzem nehéz napokat élt át a katasztrófa kezdetétől november elejéig. Ugyanis a nagymegyeri takarmánykeverőt elöntötte a víz, ugyanakkor a dunaszerdahelyi keverőüzem átépítés alatt állt. Ez okból más járások keverő üzemei szállították a takarmányt, melynek minőségét több esetben kifogásolták a zootechnikusok és megtörtént, hogy az állatok meg sem ették. Ugrásszerű javulás mutatkozott november elején, amikor a nagymegyeri, valamint a dunaszerdahelyi takarmánykeverőket üzembe helyezték. A két üzem az év végéig 3766 vagon keveréktakarmányt készített, mely rekordteljesítménynek számított. Ekkor az üzem szerződést kötött a járás mezőgazdasági üzemeivel, a takarmány etetése, illetve a súlygyarapodással kapcsolatban. Kezességet vállalt a napi 42 dkg súlygyarapodásra, Amíg 1964-ben 5,58 kg keveréktakarmányra volt szükség, 1 kg súlygyarapodás eléréséhez és 40 dkg volt az átlagos napi súlygyarapodás, addig tavaly 3,94 kg takarmánnyal értek el 1 kg felhízást napi 48,4 dkg súlygyarapodás mellett. Ennek köszönhető, hogy a sertéshús kitermelése a múlt év utolsó két hónapjában 2160 mázsával volt több, mint az 1964 ugyanazon időszakában. A többlethús értéke 2 millió 484 ezer koronát tesz ki. Ezekután az üzem az évi felvásárlási tervét 114,3 százalékra teljesítette. Ezek az eredmények nem szorulnak bővebb magyarázatra. A felvásárló- Uzejn valamennyi dolgozója megértette, az árvíz-okozta károkat csak úgy lehet minél előbb pótolni, ha kiváló minőségű takarmányhoz jutnak a szövetkezetek. A takarmány minőségének javításán kívül az üzem magára vállalta az áru házhoz szállítását. Ez nem kis munka, hiszen naponta 32 vagon takarmányt kell szétfuvarozni. Amíg a szövetkezetek maguk jártak a takarmányért, 40—50 gépjármű töltötte idejét várakozással sokszor reggeltől estéiig. Ezek a gépek nap mint nap kiestek a termelésből. A vízáztatta földekre való tekintettel az üzem időben gondoskodott a műtrágyák beszerzéséről és 8200 vagont osztott szét, 1200 vagonnal többet a tervezettnél. Megkértem az igazgatót, mondjon valamit az üzem évi tervéről és jövőjéről. — Az idei év a komplex szolgáltatások éve lesz. A mezőgazdasági üzemeket mindazzal ellátjuk, amire szükségük lesz. Takarmánykeverékekkel, vetőmaggal, vállaljuk a gabona kitisztítását és szárítását. A kombájn utáii elvégezzük a szalma betakarítását, mely jelentős mértékben hozzájárul a takarmányalap növeléséhez, mert ha az árpaszalma időben kazlakba kerül, jó minőségű takarmányt jelent. A gabona tisztításának gyorsítása érdekében új gépcsoportokat állítunk össze. Nagyteljesítményű gépeket kapunk a Szovjetunióból, melyekkel eddig is jó tapasztalataink vannak. A gabona gyorsított szárításával lénye* gesen meggyorsítjuk az aratás menetét, mert már a kombájntól felvásároljuk a gabonát, így a mezőgazdasági üzemek megszabadulnak a tisztítás és tárolás munkájától. Samorján keverőüzem épül, s ezzel párhuzamosan hetven molnárt iskoláztat az üzem a keverőmalmok részére. A felvásárlóüzem a járási székhe* lyen megnyitotta a szolgáltatások boltját, ahol mindent kiárusítanak, tehénlánctól az egyelőkapáig, permeteőzszórófejtől a patkányméregig. A vevő 500—600 fajta áru között válogathat. Az üzem igazgatósága, a munka biztonsága és az egészség védelemre is gondot fordít. Mind Dunaszerdahelyen, mind a fiókiizemeknél, Nagy* megyeren és Somorján zuhanyozókat, szociális helységeket épít, hogy a dolgozók kellemesen tölthessék szabad idejüket. A súlyos elemi csapás ellenére megállapítható, hogy a járás mezőgazdasági termelése sokat fejlődött áz elmúlt esztendőben: 3 millió töjással, 325 vagon hússal adtak többet a közellátásnak, mint 1964-ben. Annak ellenére, hogy az árvíz elöl 13 ezer szarvasmarhát költöztettek el a járás területéről, a tejeladás tervét is túlteljesítették a mezőgazdasági üzemek. Az eredményeket összegezve elmondhatjuk, hogy a dunaszerdahelyi felvásárló üzem példás munkát végzett az elmúlt esztendőben. Mind az üzemvezetést, mind az üzem „sorkatonáit“ dicséret illeti. Molnár Ferenc, Dunaszerdahely ■ Ne hanyagoljuk el a savanyú talajok meszezését. Sok a vizenyős, savanyú talajunk, amely meszezésre szorul. Tapasztalatból tudjuk, több szövetkezet nem fordít kellő gondot erre a munkára. Megtörténik, hogy a cukorgyárainkban felgyülemlett mésziszap nem lel gazdára még akkor sem, ha az üzem, valamint a termelési igazgatóság bizonyos kedvezményeket nyújt elszállítására. Ha mészhiány mutatkozik, elsősorban kedvezőtlen a talaj fizikai állapota, csapadékdús esztendőben hamar tömődik, szárazságban kőkeménnyé válik, s emiatt nehéz a megmunkálása. Az ilyen föld kevésbé értékesíti az istállótrágyát, műtrágyát, s ennélfogva nem is adja meg a várt hektárhozamot. A meszezés nemcsak a savanyúságot gyógyítja, de morzsalékossá teszi a talajt, mely a tömődöttség fékezője. Agyag és vályogtalajainkon ha tartalmaznak is némi televényt, csak akkor áll elő a kívánt morzsalékosság, ha megfelelő menynyiségű mész van a talajban. Az sem vitás, hogy az aprómorzsás, omlós talajok nemcsak könnyen művelhetök, de legtermékenyebbek. Á meszezést a talaj savanyúsága (kémhatása) szerint végezzük. E célból legmegfelelőbb s egyben legdrágább az Ipari égetett mész. A mészkőpor, melyet ásványi mészkőből őrléssel nyernek, egy-két év alatt fejti ki hatását. A cukrogyári mésziszap előnye, hogy a mészen kívül egyéb tápanyagokat is tartalmaz és bármilyen talaj javítására alkalmas. A márga mésszel vegyült föld, amelynek használata akkor ajánlatos, ha legalább 50 százalékban meszet tartalmaz. Általános elv, hogy a kötött, erősen savanyú talajokra databos, égetett mész, míg a könnyebb talajokra a mésziszap használatos. Kevésbé savanyú talajok mésztartalmú műtrágyákkal is javíthatók. —sá— 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. március 5,
