Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-02-26 / 8. szám

■ MÁRCIUSBAN elsőrendű feladatunk a télen legyengült vadállomány védelme, amely ke­vésbé figyelmes és így könnyen ragadozó állatok, vagy az orv­vadászok zsákmányává válhat. A ragadozókat befödő fogókkal, vércsekosarakkal és más olyan eszközzel fogtuk, amely az ál­latnak nem okoz hiábavaló fáj­dalmat. A kilövést az úgyneve­zett uhuzó területeken is elvé­gezhetjük, melyeken csupán var­júra, szarkára, szajkóra, héjára és karvalyra vadászhatunk. Megjavítjuk a megrongált ete­tőket, vályúkat, ülőkéket, széna­bódékat, fogószerszámokat s más vadászfelszereléseket. Megfigye­léseket teszünk a vadállomány egészségi állapotával kapcsolat­ban és intézkedünk az előfor­duló betegségek terjedésének megakadályozása érdekében. Az elhullott állatokat az illetékes állategészségügyi intézetbe küld jiik kivizsgálásra •ft TOVÁBBI, nem kisebb fon­tosságú feladatunk folytatni a vad etetését, amíg a téli időjá­rás tart. A vadállományt mind gyakrabban és nagyobb mennyi­ségben látjuk el gumóstákar­­mánnyal vagy silázzsal, hogy az állatok fokozatosan szokják meg az átmenetet a szárazról a le­gelőn lévő természetes tavaszi lédús takarmányra. Az etetés befejeztével fertőtlenít jiik az etetőket, a vályúkat és ezek környékét. A sótartókat feltölt­jük. '-4- MÁRCIUSBAN a szlovákiai kerületekben a 22/1965 Zb. szá­mú rendelet értelmében a kö­vetkező állatok vadászhatok: vaddisznó a kocán és a malaco­kon kívül, farkas, hiúz, róka, pézsmapocok (csupán fogható), üregi nyúl, nyestkutya, görény, mezei görény, hermelin, menyét, gatyás ölyv, héja, karvaly, var­jú, szarka, szajkó, csóka, nagy kárókatona. Március 16-án kez­dődik a vadászati idény a siket­­fajd kakasra, a nyírfajd kakas­ra és az erdei szalonkára. A kü­lönálló elismert fácánosokban vadászható a nyuszt, a nyest, a borz, a südisznó, az egerész­ölyv, a macskabagoly és a vad­macska. Az ivadék nevelő tava­kon, valamint a nyújtó tavakon a szürke gémre is vadászni sza­bad. A A VADÁSZATI JOG gyakor­lói kötelesek vadászterületükre vonatkozóan legkésőbb március 10-ig a JNB-re (ONV-re) be­nyújtani a vadállomány tavaszi jegyzékét Mihelyt a JNB-ről megkapják az élővad befogás és a közellátás céljait szolgáló lóttvad beadás irányszámait, ki kell dolgozniuk az I. számú va­dászat tervét. A csülkösvadas területek vadászjog gyakorlói ezenkívül tenyésztési tervet is kidolgoznak és benyújtanak. 4 A költöző madarak tavaszi vonulása (Folytatás a 3. oldalról) és nem képes belőle kiszaba­dulni. A vonulás ideje a különböző madárfajoknál különböző, és attól függ, mikor keres táplá­lékot. A vadliba meg a többi növény-' és magevő madár leg­inkább nappal vonul. Reggel és este. A nap többi részét eledel­szerzéssel tölti. A rovarevők éjszaka vonulnak, mert nappal nekik is harapni valót keli ke­resniük. Azután meg biztonsági szempontból is előnyösebb rá­juk nézve az éjszakai utazás, mert ritkább a ragadozó ma­darak támadása. Az orvmadarak különösen a vonuló éneklöma­­darak szüntelen üldözői. Érdekesek a költözömadarak repülési sebességére vonatkozó adatok: A tőkés réce (vadkacsa) röp­­sebessége 80 km óránként, a sarlófecskéé meg 300 km, ha fejjel bukik lefelé. A kis lilik tipikus maratoni repülő: ki­tartó és 55 km-t tesz meg órán­ként. Az apró vándormadár röpsebessége átlagosan 30—60 kilométer. A költöző madarak visszaté­résének oka a természet újjá­­ébredése: a tavasz. Amikor már minden éled, sarjad a fű, szárnypróbát kísérel meg a pillangó, szálldogál a téli álmá­ból felocsúdott rovar, hóvizes, tóesás rétjeinken nagy csapa­tokban jelennek meg a megúj­hodás szárnyas hírnökei: a csóka, a seregély, a kék galamb, a bíbic stb. A fajfenntartási ösztön úzi-hajtja valamennyit költöhelyük felé. A madarak tavaszi vonulása, illetőleg annak időpontja a te­lelőhely távolságától és a hazai Légi példa A dunaszerdahelyi járásban a Lég községbeli vadásztársaság 2100 hektáros vadászterülettel rendelkezik. Tizennégy tagja kötelezettséget vállalt 80 nyúl befogására a nagymegyeri va­dászterületek részére, de ki­tűnt, hogy 120 nyulat is be­foghatnak. A megyeriek a befogás meg­jelölt napján segíteni jöttek, hiszen az ő területük betelepí­téséről van szó. Jelen volt a modrankai élővad befogó köz­pont dolgozója Grigel elvtárs is, aki elpanaszolta, hogy az elmúlt év az ő terveik teljesí­éghajiati viszonyoktól függ. A bíbic, a pacsirta, a kék galamb, az erdei szalonka előbb tér vissza, mint a fecske, mert azok a Földközi-tenger meleg partvidékén telelnek, míg a fecske Afrika vidékén üdüi. Márciusban és április elején tér vissza a legtöbb költöző­madár. Az aranymálinkó és a sarlófecske csak májusban ér­keznek, hogy már augusztusban itt hagyjanak bennünket, pedig akkor még bőven van élelem. Ennek kétségkívül a csökkenő hőmérséklet, a nap rövidülése, élelmi viszonyok, de főleg a faj­fenntartási ösztön az oka ... S. A. tését lehetetlenné tette, mert például a losonci, a lévai, a ta­­polcsányi, a nyitrai és az érsek­újvári járásban nyúlbefogásról szó sem lehetett. Például a lé-* vai járásban 550 élönyúl befo­gását tervezték, de az ellenőr­zés alkalmával megállapították, hogy még saját törzsállomá­nyuk is hiányos. Hasonlóképpen áll a helyzet a fácán- és a fo­golyállomány terén is. Így nemcsoda, hogy szlová­kiai viszonylatban az 1965/66-os idényben élőnyúl exportra a tervezett 20 ezer helyett mind­össze 3120 nyúl jutott. Grman L. A Csehszlovák Vadászszövetségi Tiszteletbeli elismerés A CSVSZ Szlovákiai Választ­mánya a természetvédelem te­rén kifejtett érdemeiért az SZNT Iskola- és Művelődésügyi Megbízotti Hivatala részéről tiszteletbeli elismerésben része­sült. Ezt szövetségünk képvise­lőinek a Szlovákia területén ér­vényes állami természetvédelem törvénybeiktatásának 10-ik év­fordulója alkalmából, ünnepé­lyes külsőségek között nyújtot­ták át. Az élőnyúl befogás, melynek célja az elmúlt évben árvízsújtotta területek újra­telepítése volt, ez év január második felében zajlott le a dunaszerdahelyi és a komáromi járás 34 vadászterületén. A szél­sőségesen rossz éghajlati viszo­nyok ellenére 1822 nyulat sike­rült befogni, amelyek ugyan­ezen járások 13 erre kiválasz­tott vadászterületére kerültek. A volt elárasztott területekre telepített nyulakat vérvizsgálat­nak vetették alá és tetoválták. Ez volt a kezdete a három rész­letben végrehajtásra kerülő be­telepítési akció I. részének. Az I. etapban még 3000 fácánt kell terv szerint befogni és áttele­píteni. A befogás jelenleg fo­lyik és március 15-én ér véget. A vadászeb világkiállításon, amelyet 1965. június 19—20-án tartottak Brnóban, a zárójelen­tés szerint a Csehszlovákiából kiállított különböző fajta va­dászkutyák közül a következő mennyiségű eb nyert díjat: 16 vadászeb a fiatal kutyák győz­tese lett, 17 a szolgálati eb cso­port győztese, 21 a meg nem határozott csoport győztese, 24 a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság 1965-ös sampionja, 16 a CACIB, 9 a tartalék CACIB, 8 eb pedig az 1965-ös Brnói Vadászeb Világkiállítás győzte­se elismerést és díjat nyert. Az idegenforgalom fejlődésében nem kis szerepet játszott a vadászat. Az elmúlt esztendőben külföldi vadászok 505 gímszarvast, 822 őzet, 62 dámvadat, 78 muflont, 101 vad­disznót, 2500 tőkés récét(vad­kacsát), 63 500 nyulat és fá­cánt stb. lőttek. Szlovákia szá­zalékaránya az 1964-ben kimu­tatott 10 °/o-ról az elmúlt év­ben 25 %-ra emelkedett és ez­zel körülbelül egy millió de­viza koronát ért el. A vendégek elismerőleg nyilatkoztak va­dászterületeinkről s vadászaink vadállományról történő gondos­kodásáról. Cseh bajuszos vizsla Tenyésztők Klubja ismerteti, hogy az elhunyt Valenta elvtárs helyébe a cseh bajuszos vizsla vadászkutyák szlovákiai tenyész­tésének tanácsadójául Kolesár Ladislavot jelölte ki. (Címe: Vysné Opátske, í. 27, posta Ko-. sice 1.) Vadászeb vizsgák A CSVSZ szervezetei 1965- ben Szlovákia területén össze­sen 32 vizsla vadászeb idomí­­tási vizsgát rendeztek, amelyek közül 13 tavaszi, 17 őszi, egy erdei és egy általános vizsga volt. Továbbá a vérebeket 6 előzetes és 5 fő vizsgán, a haj­tó ebeket pedig 6 vizsgán érté­kelték. Az összes vizsgára 530 vadászebet jelentettek be, me­lyek közül 461-et mutattak be. A vizsgák száma és színvonala az előző évhez mérten fokozó­dott, s megszervezésükben je­lentős javulás állt be. (rf) SZAKKÖNYV □ Egyes olvasóink kérik, ^ hogy a vadászvizsga anyagát □ közöljük mellékletünkben. □ Mivel helyszűke miatt erre H nincs módunk, ezért az ér­□ deklődőknek ajánljuk besze­dj rezni Richter Béla mérnök q és dr. Ruman Lajos „VADÄ­□ SZATI ALAPISMERETEK“ □ című 470 oldalas könyvét, ^ amely magyar nyelven a □ Szlovákiai Mezőgazdasági Könyvkiadó (SVPL) gondo­n zásában 1965-ben jelent meg □ (ára 23 Kcs). □ Ugyanazon szerzőktől az □ ötvenes évek elején megje- H lent „A VADÁSZVIZSGA KÉ­□ ZIKÖNYVE (kérdések és fe­□ leletek)“ című 44 oldalas [=1 brozsúra, amely azonban ma □ már üzletben nem szerezhe­ss tő be, de esetleg kikölcsö­□ nözhető a vadásztársaságok n könyvtárából. -ksz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents