Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-02-26 / 8. szám

Fejlődik a horog? ASPORTHORGÄSZAT leg­fontosabb kelléke a ho­rog. Egyszerűnek látszik, sze­repe azonban elöntő: reá vár a hal megfogása. De korántsem egyszerű ... Lényeges különbség nincs a pompeji ásatások során napvi­lágra került régi római horog és a mai Kendal, Limerick vagy Sneck-Bent horog között. Leg­feljebb simább felületű a mai horog, pontosabban vágott a szakálla, acélanyaga is jobb, alakja formásabb, de a lényeg látszólag ugyanaz. De csak lát­szólag, mert a mai horog nem egyszerű begörbített huzalda­rabka, hanem olyasmi, mely sok százféle tudományos elgondolás és gyakorlati tapasztalat alap­ján megszerkesztett alakban és kivitelben, méretezésben jelent­kezik. De ez sem elégíti ki a horgászok igényeit, rendszerint olyan horog kell nekik, amilyen nem létezik. Hiába gyárt egy maga a nor­vég Mustad gyár vagy hatszáz féle alakú horgot, típusonként legalább 25—30 féle nagyság­ban, ez sem elég annak a hor­gásznak, aki elképzelése szerint nem képes a tudásának és ta­pasztalatának megfelelő zsák­mányra szert tenni, mert hor­gának a szára másfél millimé­terrel rövidebb, egy tizeddel vé­konyabb annál, melyet — meg­álmodott. Mi is az a káros szög ? Károsnak azt a papiroson megszerkeszthető szöget nevez­zük, mely a horog rövid szárá­nak meghosszabbításába rajzolt egyenest képez azzal a vonallal, mely a horog hegyét és fülét köti össze. Ha az ábrát tanul­mányozzuk és különféle horgai­nak káros szögét vizsgáljuk, arra az eredményre jutunk, hogy minél nagyobb a különb­ség a horog két szárának hosz­sza között, annál hegyesebb a káros szög, minél kisebb a kü­lönbség, annál tompább. A hal­szájba történő bevágáskor a ho­rog annál nagyobb erővel hatol be, minél hegyesebb a káros szög, ugyanakkor azonban ke­vesebb húst is „markol“. Minél tompább a káros szög, annál kisebb a behatolás ereje, a ho­rog viszont több, szélesebb ré­tegű halhúsban akad el. Ezért használunk a keményszájú halak horgászatakor hosszabb szárú, A hosszúszárú rablóhorog káros szöge a (alfa) hegyes, jól hatol be a kemény szájba, de keveset markol. A rövid szárú ponty­horog káros szöge ß (beta) tom­pább. behatoló képessége ki­sebb, viszont sokat markol. a lágyszájú pontyfélékhez rövi­debb szárú horgot. Persze a ká­ros szög mellett jelentős a ho­rog öbölszélességének szerepe is, ha az kicsiny, úgy' természe­tesen keveset markol. A vezető horoggyárak régen foglalkoznak olyan alakú horog megteremtésén, melynek káros szöge igen kicsiny, vagy éppen a nullához közeli, ugyanakkor azonban annyi halhúst markol, mint a tompa káros szögű ho­rog. így születtek meg a kor­szerű horgok, melyek hatalmas fejlődést ígérnek. Milyenek ezek a horgok és mit „tudnak“? Az ábrát vizsgálva észrevesz­­szük, hogy az új horgok öble meglepően, szokatlanul széles, hegyrészük pedig olyan hajlású, hogy a horoghegy szinte oda­pillant a horog fülére, káros szögük ennek következtében lé­nyegesen kisebb, mint az eddig ismert horgoké, alig néhány foknyi. Ez azzal jár, hogy be­vágáskor az erő szinte minden veszteség nélkül szolgálja a be­hatolást, ugyanakkor a széles öböl következtében legalább annyit markol, mint a tompa károsszögű horog. Az ilyen ho­rog jól hatol be a kemény hal­szájba is és mivel sokat markol, nem a halszáj szélén akad, ha­nem az „ajkak“ mögött. Ponty esetén a porckarika mögött akad és mivel a behatolás ereje en­nél a típusnál jóval erősebb, mint azonos erejű bevágás so­rán, a nagy károsszögű horgok­nál, a bevágás akkor is sikeres, Az újtípusú Kahle-horgok öble meglepően tág a kontúrvonallal megrajzolt közönséges horog alakjához viszonyítva. A tág öböl következtében a horoghegy mintegy „ránéz“ a fülre, a káros szög szinte nulla. Tehát erősen hatol be, egyúttal sokat is markol. ha rendkívül rugalmas bottal vágunk be nagy távolságról, te­hát a bevágás ereje erősen csök­ken, amíg a horoghoz ér. A Mustad gyár nem ment el odáig, mint tengerentúli ipar, hanem konzervatív módon vá­lasztott középutat, amikor az új, úgynevezett Central-Draught (No. 3777) horgait hozta forga­lomba. Ezeknek rendkívül hosz­­szú a száruk, melynek a fülhöz közeli része mintegy 45 fokos szögben van kifelé hajlítva. A káros szög így csökken, a beha­tolás erős, a szár meghajlítása következtében több halszáj-húst markol. A maradiság a fejlődés féke Látjuk tehát, hogy a látszó­lag egyszerű horog fejlesztése is folyik. Ennek azonban erős fékezője egyes horgászok mara­di hajlama, legtöbbjük nem akar eltérni attól a horogtól, mellyel annak idején megfogta emléke­zetes kapitális zsákmányát. Ügy véli, hogy a sikert egyes-egye­­dül annak a bizonyos horogtí­pusnak köszönheti, pedig nyil­ván megfogta volna akkor is, ha merőben más mintájút kö­tött volna zsinegvégre. Hiszen ismerjük jól ezt a szektás hor­gásztípust. Szemében — például — csakis az az egy bizonyos típusú villantó jó, mellyel annak idején félcsónaknyi balint fo­gott. Pedig akkor a balin nyil­ván olyan vadul kapott, hogy horogra tűzött kóemadzagra is rárabolt volna. A mellékelt ábra pontosan mutatja az újtípusú horgok alakját, ennek alapján elkészí­teni a kísérleti példányokat nem művészet. És amikor beköszönt a tavasz és megindul ismét a nőni nem akaró pontyok vad kapása, könnyen meggyőződhe­tünk arról, vajon betartják ezek a horgok^nindazt, amit — ígér­tek ... (házy) Még egyszer a vízszennyezésekről SOKAT VITATKOZNAK s még többet írnak évek óta a víz­­szennyezések állapotának tart­hatatlanságáról. Törvény üldözi a vízszennyezést, ám csupán ettől nem lesznek tisztábbak folyóvizeink. Az elmúlt év sem hozott vál­tozást. Ellenkezőleg: a szennye­ződés okozta halpusztulásból eredő kár elérte az ötmillió ko­ronát. Tetemes károkat okoznak halgazdaságunknak az ipari üze­mek. A törvény előírta szenny­víztisztító berendezéseket sok esetben elfelejtik betervezni, vagy késve szerzik be. SZÁMOS KÁRESET kútforrá­­sa: mezőgazdasági üzemeink nemtörődömsége. Többször be­lemossák a traktorosok, nö­vényvédelmi dolgozók a folyó­vizekbe a vegyszeres tartályo­kat, hordókat, beledobálják a kiürült dobozokat. Ezáltal ugyani csak fokozzák a folyóvizek szennyeződését. Ha már nem tekintik szívügyüknek a halte­nyésztést — tisztelet a kivétel­nek! —, legalább a vizeket óv­ják a szennyeződéstől. A városokból, gyárakból és községekből csatornákon ki­áramló szennyvíz Csehszlová­kiában 5100 kilométer hosszan mérgezi folyóvizeinket. De még ez sem „határkő“, mert hiszen a vízben semmi sem állja útját a további szakaszok szennyező­désének. VÍZGAZDASÁGI SZAKEMBE­REK véleménye szerint a tűr­hetetlen állapotokon lényegesen javíthatnak a szennyvízszürő berendezések és hatalmas víz­derítők. Az ezirányú távlati ter­vek már elkészültek, de a szeny­­nyeződés fokának csökkenésére csak a szennyvíztisztítók üzem^ behelyezésével kerülhet sor. Addig is a halászokra, horgá­szokra hárul a védekezés fel­adata: figyelemmel kell kísér­niük a folyóvizek szennyeződé­sét, idejében kell jelenteniük minden káresetet, hogy lelep­lezhessék a károkozókat, s gá­tat vethessenek a további ká­rosodásnak. A folyóvizek tiszta­ságát ellenőrző aktivisták köte­lesek rendszeresen ellenőrizni az ipari vagy mezőgazdasági üzemek szennyvíztisztító be­rendezéseinek üzemképességét és az illetékes szervekkel kar­öltve további károk keletkezé­sét megakadályozni. A FOLYÓVIZEK TISZTASÁGA felett őrködő aktivisták eddigi tevékenysége több helyütt ered­ményesnek mutatkozott. Két­ségtelen, hogy a Földművelés­­ügyi Minisztériumnak a múlt év elején közzétett irányelvei némi javulást eredményeztek. Meg­határozták az aktivisták teen­dőit. A említett minisztérium intézkedett az aktivisták részé­re egységes igazolvány kiállítá­sa ügyében. Ezen igazolványok kiadása a járási nemzeti bizott­ságok hatáskörébe tartozik. A jelenlegi helyzet megköve­teli a halászok, horgászok fo­kozott együttműködését a víz­gazdasági szervekkel, amelyek közvetlenül felelősek a folyóvi­zek tisztántartásáért. Kedvező jelenségnek tudható be az is, hogy a Mező-, Erdő- és Vízgaz­dasági Alkalmazottak Szakszer-" vezeti Szövetségének központi bizottsága is bekapcsolódott a küzdelembe. HORGÁSZAINK, HALÁSZAINK gyakran rámutattak arra, hogy a patakok, folyók szennyező­dése elleni küzdelem eszközei nem elég hatásosak. Nem ele­gendő a „víztisztaság hónapjá­nak“ megrendezése. A széles néprétegeket egész éven át kell tájékoztatnunk a mindenkori helyzetről. Az említettekből nyilvánvaló, hogy horgászaink, halászaink küzdelme nem reménytelen. Hi­szen egész társadalmunk érde­ke, hogy a károkat megelőzze. Igenis, rajtunk halászokon, hor­gászokon is múlik, hogy a ren­delkezésünkre álló eszközökkel teljesítsük kötelességünket. JÓL TUDJUK, hogy folyóvi­zeink tisztulását nem várhatjuk holmi csodától. Össze kell fog­nunk, hogy együttes erővel le­­küzdjük a nehézségeket, hogy gazdag zsákmányra tehessünk szert, s a horgászat minél több örömet, pihenést és kikapcso­lódást jelentsen számunkra. (ry) 7

Next

/
Thumbnails
Contents