Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-02-26 / 8. szám
ZÁRSZÁMADÁSOKRÓL JELENTIK A víz sok kórt okozott Zselízen a Hron kávéházban a szövetkezeti tagok február 12-én évzáró taggyűlésre jöttek össze, hogy közösen értékeljék az elmúlt év eredményeit és fogyatékosságait. Dóka Ernő, a szövetkezet elnöke ismertette a növénytermesztés terén elért eredményeket. Szavaiból kitűnt, hogy a rendkívüli szeszélyes időjárás sok nehézséget okozott. A tavasz nem jól kezdődött, ennek ellenére sikerült a növényeket agrotechnikai határidőben elvetni. Itt elismerés jár a traktorosoknak, akik fáradtságot nem ismerve mindent megtettek annak érdekében, hogy a rájuk háruló feladatokat minél rövidebb idő alatt teljesítsék. Az áradás következtében árpából á Garamon túl 11 ha-ról egy szemet sem tudtak betakarítani, míg a többi gabonaneműekből elérték a tervezett átlageredményt. A cukorrépából szép eredményt értek el. Míg 1961-ben csak 181 mázsa volt az átlagtermés, addiq 1965-ben már 498 mázsa cukorrépájuk termett hektáronként, s így 77 vagonnal teljesítették túl a tervet. Ez alkalomból a tagoknak 45 ezer korona prémiumot osztottak szét. Az őszi munkák nehézségekbe ütköztek, mivel a gépek megrongálódtak, s nem volt mivel dolgozni. 40 hektáron nem tudták elvégezni a mélyszántást. A kertészet földjei háromszor elöntötte a víz és így a bevétel 1000 koronával alacsonyabb lett. Az állattenyésztésben már szebbek az eredmények. 196 906 liter tejet, 710 mázsa szarvasmarha- és 285 mázsa sertéshúst adtak a közellátásnak. 50 százalékkal teljesítették túl a tervet. A tojáshozam tervét is jóval túlszárnyalták. A szarvasmarha törzsállományt likvidálták és így félmillió koronához jutottak, s egyúttal kiselejtezték a TBC-s állatokat. Az élénk vita alatt a szövetkezeti tagok bírálták a szövetkezet hibáit. Egyesek nem tisztelik a közös vagyont, így történhetett, hogy egy éjjel 15 méter kerítést megrongált-valaki, azonkívül egy zsák kukoricával károsította meg a szövetkezetét. A szalmakészletet sokan úgy károsítják meg, hogy alulról kihuzigálva a szalmát, meglopják. Ezáltal az egész kazal összedől, beázik és értékét, veszti. A továbbiakban sok szó esett a sertésistállók, dohányszárítók és utak építéséről, valamint a vízvezetékcsövek és az emésztőgödrök javításáról. Az itt felsoroltakat összegezve elmondhatjuk, hogy a zselízi szövetkezetnek a felsorolt hibák ellenére 16 éves munkája után sikerült magát felküzdeni a járás élenjáró szövetkezetei közé. Rafael János, Zselíz Lipovsztki Pálnak több mint egy évtizede húzza a vállát az inszeminátortáska. Hogy szakszerűen, jól végzi feladatát, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a dióspatonyi szövetkezetben 100 tehén után 95 borjút választottak el az elmúlt évben. Ez olyan kiváló eredmény, hogy hasonlót alig találunk a mezőgazdasági üzemeinkben. Változások Felsőkemencén Jobban bánjunk vele { •••••••• Könyökig olajos fiatal legények szorgoskodnak a korponai szövetkezet udvarán. A lánctalpas traktornak esett baja. A gyors beavatkozást Jozko Gregán gépjavító végzi, hogy fennakadás nélkül haladjon az istállótrágya mezőre hor•* dása. (Foto: nki) (............... Bogotái évzáró VIDÁM HANGULATBAN zajlott le a felsőkemencei EFSZ (kassai járás) évzáró gyűlése. A kedvezőtlen időjárás ellenére is a múlt éven szép eredményeket értek el. Amint ing. Simcsák János szövetkezeti elnök elmondja, tavaly a mezőkről mindent betakarítottak. A munkaegvség értékét 13,60 Kcs-ra tervezték, s ebből előlegként 9 koronát fizettek. De nem feledkeztek meg a premizálásról sem. Például a lóhere betakarításánál minden munkaegységre 3 koronát fizettek prémium címen, az aratásnál pedig 14 koronát. A gabonaféléknél 21 mázsás átlagos hektárhozamot értek el, s évelőtakarmányuk is van annyi, hogy jövőre is marad belőle. Bár a növénytermesztésnél a bevételt nem teljesítették, 25 ezer korona a hiánv, az állattenyésztésben ezt 295 ezer koronával túllépték. Csak a gyapjúért 81 ezer koronával több bevételt értek el, mint terveztek. Ez Orosz János, Miklós János és Gróf Ferenc juhpásztorok érdeme. A 230 darab anvajuhon kívül 220 darab tenvészbárányuk is van. Egy darabért 1009 koronát kapnak és a gyapjú megmarad nekik. Pala János és Ondro Mária érdeme pedig az, hogy a beadott 15 darab tenyészüszőért a szövetkezet vagy 30 090 koronával magasabb bevételt ért el. A tejfelvásárlást 45 000 literrel túllépték. A 74 darab tehénnél Kmec Erzsébet, Ondko Erzsébet, Miklós Anna és Pala Anna fejőnők, valamint Singlár Hona, Singlár György, Ondko János és Juhász János tehéngondozók 8 literes napi fejéshozamot értek el, jelenleg naponta töbh mint 400 liter tejet fejnek ki, tehát annyit, mint nyáron. Ez az eredmény annál szebb, hogy most csak kb. 40 tehenet fejnek (a többi borjas). A tej zsírtartalma 4—4,2 százalék. E hónap végétől háromszor fejik naponta a teheneket, s így a napi fejéshozam legalább 100 literrel emelkedik. A húsfelvásárlást 62 mázsával lépték túl. Singlár Ferenc a szarvasmarha hizlaldában 1 kilós átlagos napi súlygyarapodást ért el. A kőbányában is jól megy a melléktermelés. összesen e szövetkezetben a bevételeket 570 000 koronával lépték túl. 145 600 Kcs-t betettek a biztosítási alapba, 60 000 Kés-t kifizettek a tagoknak a szövetkezetbe adott állatokért és 284 300 koronát osztalék címen. Minden munkaegységre 6 korona osztalékot fizettek ki. Például Gajdos János feleségével együtt több mint 18 090 Kcs-t kapott, Singlár Ferenc 11000 Kcs-t, ugyanannyit Gondola János is, Mackó Erzsébet és Miklós Anna 9700 Kcs-t, Orosz János juhászpásztor 7200 Kcs-t. — Munkaerőnk éppen van elég — mondja Gajdos András ökonómus —, csakhogy ennek döntő része nő és idős férfi. Tavaly az iparból hazatért Szabados János, aki az állattenyésztésben dolgozik és havonta 1500 koronán felül keres. Még öt-hat ifjú férfi munkaerőre lenne szükségünk. ÍMPtO Kobori Miklós elvtárs, az EFSZ főkönyvelője bejelentette, hogy a 17 millió korona összvagyonnal rendelkező szövetkezetben közel 1 millió Kcs került elosztásra, vagyis 6 korona osztalékot fizetett a 12 koronás előleghez. A 235 ezer koronás üzem biztosítási alapot a sikeres továbbfejlesztés érdekében megtoldották 84 ezer koronával. A főkönyvelő emellett megjegyezte: „Nem rosszak az eredmények, mégsem lehetünk túlságosan elégedettek. Mert a mi földünkből, mi tagadás, többet ki lehet hozni.“ Végül felszólalt a 80 éves, gazdag tapasztalatokkal rendelkező Kekes bácsi a következő szavakkal: — Itt a nagydarab föld, csak jól kell vele bánni! Most már a miénk ez a föld, nem a nagybirtokosoké. Ha jobban bánunk vele, nekünk ad többet! Balogh Kálmán, Királyhelmec A zétényi szövetkezet elnöke beszámolójában nemcsak az elért eredményeket méltatta, hanem rámutatott a fonákságokra, a hibákra, a munkaidő nem elegendő kihasználására és a fegyelem lazulására is. Elöljáróban Haminda elvtárs elmondotta, hogy az 1500 hektáron gazdálkodó szövetkezet munkabíró tagjainak száma 150, akiknek átlagos életkora 45—47 év. Családtagjaik száma megközelíti a hatszáz személyt. Tavaly a szövetkezet túlteljesítette marha- és sertéshizlalási tervét. Ugyancsak túlszárnyalta a betervezett bárányhús, a juhsajt és gyapjú eladását. Ezen a szakaszon Csarnakovics László és Rigó Zoltán zootechnikus érdemelnek külön dicséretet. Az időjárás mostohasága ellenére a növénytermesztésben sem vallottak szégyent a zétényiek, sőt a kendertermesztésben csúcsteljesítményt értek el. E téren érdemeket szerzett többek között Bohács János agronómus. Miért hanyatlik az inámi szövetkezet navehetetlenné. Hozzájárult a nehézségekhez, hogy a szénát a több száz kilométernyi távolságra fekvő Ozsgvánból kellett beszerezni. így a te-' henek napi átlagos fejéshozama nem haladta meg a 2,3 liter tejet, a betervezett 150 000 liter helyett csak 120 ezret tudtunk a közellátás számára juttatni 153 darab tehéntől. A húsellátást ezzel szemben száz százalékra teljesítettük, a hektárhozamok is tűrhetők voltak. Búzából 21,7, árpából 23 és cukorrépából 316 mázsát tudtunk elérni. Ha nyomon követjük az inámi szövetkezet történetét, könnyen megállapíthatjuk, hogy nemcsak tavaly, hanem már 1964-ben is hanyatlásnak indult, jóllehet a megalakulását követő években kitűnően gazdálkodott, fejlődött, túlszárnyalta a környező EFSZ-eket, sőt a járás legjobbjai közé küzdötte fel magát. De a rohamosan fellendülő szövetkezetnek nem kellett volna ennyire visszaesnie, ha nem került volna sor a sikereket elért vezetők leváltására. De a vezetőket tavaly is, tavalyelőtt is egyre váltogatták-cserélgették. Nem helyes, ha a tapasztalatokkal rendelkező, bevált vezetőket rövid időn belül komoly ok nélkül kicserélik. Főleg akkor nem, ha helyükbe kevésbé tehetséges dolgozók igyekeznek vezető álláshoz jutni. Szocialista társadalmunkban nincs helye a könyökölésnek! Ugyancsak kerékkötője az inámi szövetkezet kibontakozásának a 17— 25 éves fiatalok gyér részvétele a termelésben. Olyanok is akadtak, akik elvégezték a mezőgazdasági szakiskor lát, de mégsem találták fel magukat az EFSZ-ben. Az új vezetőség szintén jónak ígérkezett, az árvíz okozta károk azonban keresztezték számítását. A szövetkezet tervfeladatai között szerepel egy művelődési klub létesítése, ahol mindenki tetszése szerint szórakozhat. Talán ezzel karöltve jobban egybeforrnak a tagok és a fiatalok is megkedvelik a munkát a hazai berkekben. Tervbe vették továbbá a tavaly elárasztott 120 ha legelő lecsapolását és újratelepítését. Végül pedig szép sikerekkel kecsegtetne egv nagy befogadóképességű, korszerű hizlalda építése 1000 állat számára. Reméljük, hogy a tagok összefogása és munkalendülete tavaszra meghozza a kívánt eredményeket! C s á k y Károly, Kleftany SZABAD FŐI DVtOVFS ^ / 1966, február 26, A komáromi járás EFSZ-eiben lassan végefelé közelednek az évzáró taggyűlések. A számvetés, a gazdálkodás eredményeinek ismertetése és j jövőévi feladatok kitűzése kettős ünnep a szövetkezet dolgozóinak életéjen. Ilyenkor kellemesebb, néha emelkedettebb is a hangulat, az emberek ünneplőbe öltöznek. így történt ez Bagotán is, ahol nagyszámú közönség slőtt tartották az évzárót, hasonlóképpen, telt el az évzáró gyűlés. Mácsik elvtárs, az EFSZ elnöke ismertette a múlt évi feladatok teljesi:ését. Elmondotta, hogy szövetkezetük az 1964-es évhez viszonyítva tavaly \ aránylag megfelelő eredményeket ért el, bár a munkákat sok rendkívüli , cörülmény nehezítette. Többek között a kedvezőtlen időjárás, ami sok ssetben hátráltatta a betakarítási munkákat. A bagotai EFSZ túlteljesítette :ervezett pénzbevételét és eladási kötelezettségeit is. Jó eredményeket : űrt el a szövetkezet a termelés növekedésében, mind az állattenyésztés- ! sen, mind a növénytermelésben. i A hiányosságokról szólva elmondotta, hogy a tejtermelésnél és a szarvas- ' narhák tervezett súlygyarapodásánál bizonyos lemaradás volt észlelhető. ! ^ gépesítési csoport pedig az üzemanyag tervezett összegét lépte túl : mintegy 170 ezer koronával, s ugyancsak a gépek javításánál az önköltség , »okkal több lett a tervezettnél. i A bagotai EFSZ gazdasági eredménye az utóbbi évben állandóan felfelé vei. Elsősorban a taglétszám növekedését kell említenünk, amely 1,4 szá- i talékkal nagyobb. Az alaptermelőeszközök értéke is jóval magasabb: 9,5 i nilüóról 12,5 millió koronára emelkedett. A munkaegység értéke az 1960-as i L4 koronával szemben 1965-ben már 25 korona. A növénytermesztésben is 1 »zép eredményeket értek el, hiszen például a búza átlagos hektárhozama i az említett öt év alatt 10 mázsával, a kukoricáé 9 mázsával, a cukorrépáé 1 Jedig 120 mázsával emelkedett. i A szarvasmarha és sertésállománynál is jelentős változás állt be. Míg ' a szövetkezetnek 1960-ban 684 szarvasmarhája és 1619 sertése volt, ebből 1 az állományból 1623 mázsa húst termeltek ki, 1965-ben 676 szarvasmarha i ás 1217 sertés képezte az állatállományt s ebből 2491 mázsa húst termel- 1 tek ki. A tejtermelés hiányosságait kutatva bebizonyosodott, hogy a lemaradást lényegében a magaskorú tehenek kicserélése okozta. Külön dicséretet érdemelnek a szövetkezet asszonyai, akik különösen a sertéstenyésztésben értek el kiváló eredményeket. Ezek közé tartozik Botos Anna, Erős Anna, valamint Osztruzsli Katalin. A bagotai EFSZ tagjainak idei évzáró gyűlése a jövőbeni feladatok még jobb teljesítésének jegyében folyt le. A megérdemelt munka után kultúrműsorral tarkított szórakozásban volt részük. Dobrocsányi Ibolya Erősödik a madari szövetkezei kodásához nagyban hozzájárult az árutermelés fokozása az állattenyésztésben. Az 1962-es évhez viszonyítva például csupán marhahúsból hatszor annyit adott el tavaly a madari szövetkezet. Emellett 12,20 koronás átlagárat ért el, ami minden kiló után 3,19 koronás hasznot jelent. A sertéshús 11,34 koronás átlagáron kelt el. A malacszaporulat tavaly megütötte a 2338 darabot. Édes Zoltán és Szekeres Vince, a legjobb, traktorosok is hat^ftonyan elősegítik a madari EFSZ fejlődésének ütemét. Ami pedig a hiányosságokat illeti, rámutattak a rajtuk kívül álló okokra: a Járási Építkezési Vállalat például még mindig nem fejezte be a két év előtt megkezdett üvegház építését. Uqyancsak 8 év előtt fogtak a művelődési otthon építéséhez, ezt állítólag májusban végre tető alá hozzák. A taggyűlésen négy évi időtartamra újból megválasztották Sóki Lajos elnököt és Fábik Albert alelnököt. Ugyanakkor 15 főre bővítették a vezetőséget, a nőtagok érdekeinek képviselete Édes Lászlónéra és Kun Andrásnéra hárul. A madari szövetkezet vagyona elérte a 21 millió koronát, tavaly félmillió koronával gyarapodott. Az egy főre eső átlagkereset 10 947 koronát, az állattenyésztési dolgozóké pedig 16 000 koronát tett ki. Szénássy János, Komárom Madáron nemrégiben került sor az ottani EFSZ tavalyi eredményeinek értékelésére, az évvégi zárszámadásra. Megjelentek a védnökséget vállalt • Komáromi Hajógyár képviselői is. Valamennyien örömmel vették tudomásul az 1952-ben alapított szövetkezet eredményes fellendülését, amennyiben 1 200 000 korona került elosztásra, átlagosan 20 koronát számítva egy-egy munkaegységre. Sóki Lajos szövetkezeti elnök beszámolójában ismertette a sikereket és hiányosságokat egyaránt. Mindent egybevetve — hangoztatta — a vezetőség immár harmadik éve eredményes gazdálkodásról tud számot adni. Megjavult a tagok viszonya a szövetkezethez és ezzel karöltve megerősödött a munkafegyelem éppúgy, mint a helyes irányítás. Ha az árvíz és az időjárás mostohasága folytán lemaradás is történt a növénytermesztés néhány szakaszán, mégis terven felüli menynyiséqet termesztettek búzából, kukoricából, borsóból, babból és évelő takarmánynövényekből. Hátrányosan befolyásolta viszont az egész évi pénzügyi terv teljesítését az az 1 millió koronás lemaradás, amely a kertészetben a dinnye és a fűszerpaprika terméskiesése folytán beállott. Érzékeny veszteségeket szenvedtünk ugyancsak a gabonafélék betakarítása és eladása során, ami a termés beázásának tudható be. Az 1965-ös év eredményes gazdál-A LOSONCI JÄRÄSBAN fekvő Inámban 1957-ben alakult meg a közös gazdálkodás 50—60 tag részvételével Az EFSZ közepes keretek között mozgott, de azután gyors fellendülésnél indult. Tavaly viszont határozottar hanyatlás állott be a gazdálkodásbar és tervteljesítésében. Felkerestem tehát P a p p Ferenc elvtársat, az EFS2 elnökét, hogy megérdeklődjem a hanyatlás okát. — Az 1965-ös év — kezdte beszámolóját az elnök — sok kellemetlei meglepetést hozott a mezőgazdaság dolgozóknak, így az inámiaknak is Mint Ipoly-menti község kivette részét az áradások átkából. Ennek folytán az eredmények is meglehetősei silányak voltak. Nem csoda, amiko a 700 hektár termőföldből 120 hektái legelő és 70 hektár szántó vált hasz
