Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-02-26 / 8. szám
Itthon történt... Pártunk XIII. kongresszusa előkészítésének tézisei és a Nemzetgyűlés különböző bizottságainak javaslatai, valamint az SZNT bizottságainak ülései hazánk belpolitikai életének legfontosabb eseményei. AZ ORSZÁGÉPÍTÉS MINDNYÁJUNK ELSŐRENDŰ FELADATA Szerte az országban ezekben a napokban zajlanak le a párt alap- és üzemi szervezeteink évzáró közgyűlései. örvendetes tény, hogy ezeken a gyűléseken társadalmi életünk fontos politikai-gazdasági és tudományos kérdései kerülnek előtérbe. Á népgazdaság új, tervszerű irányításának bevezetése a párttagok és pártonkívüliek széles rétegeit mozgósította. Az évzáró taggyűléseken elhangzott vitafelszólalások azt bizonyítják, hogy gazdasági életünk elemzése, a nehézségek kiküszöbölése, a hibák feltárása mintegy vezérfonalként húzódik végig-Különösen sokan foglalkoznak az új irányítás rendszerének bevezetésével, valamint ár és bérpolitikánk jelenlegi helyzetével. A párt XIII. kongresszusa előkészítésének tézisei gazdag anyagot szolgáltatnak ezekhez a vitákhoz, amelyet még a CSKP Központi Bizottságának az alap és üzemszervezetek évzáró gyűléseihez Intézett levele egészít ki. Hazánk dolgozói a februári események dicső hagyományainak szellemében méltóképpen készülnek a nagy eseményre. Azzal a meggyőződéssel teszik munkafelajánlásaikat és ígéretüket, hogy a XIII. kongresszus újabb, jelentős mérföldkő lesz szocialista társadalmunk felépítésének időszakában. A MŰSZAKI FEJLESZTÉS FELADATAI A Szlovák Műszaki Bizottság Ján Marko mérnöknek, a bizottság elnökének irányításával megtartott legutóbbi ülésén a bizottság tevékenységének fő irányelveit mutatta meg. A bizottság elsőrendű küldetése, hogy a köztársaság egységes gazdaságának további fejlesztését szem előtt tartva gondoskodjék a műszaki gazdasági, valamint természetadta lehetőségek hasznosítását megalapozó feltételek létrehozásáról. A bizottság első ülésén jóváhagyta a XIII. pártkongresszus előkészítésének tézisein alakuló intézkedéseket és az 1966 első felére előirányzott legfontosabb feladatok tervét. Ez után az 1966-ra tervezett fontos építkezésekkel összefüggő feladatokról s problémákról tárgyalt. Intézkedést hozott arról, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai, megbízotti hivatalai, valamint egyes szlovákiai területi szervek az eddiginél jobban járuljanak hozzá a beruházásokkal kapcsolatban felmerült sürgős problémák megoldásához. A SZOLGÁLTATÁSOK MEGJAVÍTÁSÁÉRT A Szlovák Nemzeti Tanács helyi gazdálkodási bizottsága keddi ülésén a CSKP XIII. kongresszusa előkészítése téziseinek alapján foglalkozott a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő problémákkal. A bizottságnak az a meggyőződése, hogy a helyi gazdálkodási üzemek csak abban az esetben nyújthatnak a lakosságnak több és jobb szolgáltatást, ha megoldódnak az anyagi-műszaki alappal kapcsolatos problémái, kellőképpen biztosíthatják a szolgáltatási üzemek jövedelmezőségét, a munkások, valamint a műszaki gazdasági dolgozók szakképzettségének rendszeres növelését. Köszönet a segítségért A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front csehszlovákiai képviselete megkérte a CTK-t a következő köszönet közlésére: „A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front prágai képviseletének címére ez év január 31-től február 17-ig ezrével érkeztek levelek és táviratok, amelyekben Csehszlovákia dolgozói felháborodással elítélik az amerikaiak mind nagyobb méreteket ölté détettaMami agresszióját és gaztetteit, s a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának felújítását. A csehszlovák állampolgárok ez alkalomból is kifejezésre juttatták Irántunk érzett rokonszenvüket és azt, hogy támogatják az amerikai imperialisták ellen küzdő dél-vietnami nép szabadságharcát. Csehszlovákia népe hathatós segítségével kitartásra buzdítja népünket a hazája felszabadításáért vívott igazságos harcában. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front prágai képviselete a testvéri együttérzés e megnyilvánulásáért ezúton mond köszönetét Csehszlovákia népének és sok további sikert kíván munkájában s hazája felvirágoztatásában.“ Összeül a Nemzetgyűlés A Nemzetgyűlés elnöksége szerdai ülésén megtárgyalta három bizottságnak, a helyi építőipar és a házak karbantartásának problematikájával foglalkozó bizottságainak jelentését. Az elnökség megállapította, hogy a kormánynak a házak karbantartása és javítására vonatkozó intézkedései javulást eredményeztek. Ennek ellenére a házak karbantartásában és javításában mutatkozó fogyatékosságok kiküszöbölése a helyi építőipar feladatainak megerősítését követeli. Ezzel kapcsolatban az illetékes szakágazatok képviselői tájékoztatták a nemzetgyűlés elnökségét a megtárgyalt kérdések megoldására tett intézkedésekről. A Nemzetgyűlés elnöksége március 15—17-re összehívta a Nemzetgyűlés 10. plenáris ülését, amelyen megtárgyalják a kormány külpolitikai beszámolóját, s a főiskolákra vonatkozó, valamint az egészségügyi gondoskodással kapcsolatos törvényjavaslatokat. A Nemzetgyűlés elnöksége tudomásul vette azt a levelet, amelyben a kanadai országgyűlés mindkét kamarájának elnökei látogatásra hívták meg a Nemzetgyűlés hivatalos küldöttségét. Külügyminiszterünk Dániába utazott Václav David külügyminiszter a dán kormány meghívására szerdán feleségével hivatalos látogatásra Koppenhágába utazott. Václav David ezzel viszonozza Dánia külügyminiszterének őszi csehszlovákiai látogatását. A csehszlovák külügyminiszter négynapos látogatása folyamán a dán külügyminiszterrel a csehszlovák—dán kölcsönös kapcsolatok fejlesztéséről és néhány időszerű nemzetközi kérdésről tárgyal. David elvtárs a repülőtéren többek között kijelentette, hogy meggyőződése szerint látogatása hasznos megbeszélésekre ad alkalmat. Emlékeztetett arra, hogy a két ország kapcsolatai jól fejlődnek mind kereskedelmi, mind tudományos és kulturális téren, valamint a turistaforgalom tekintetében is. Reményét fejezte ki, hogy a kapcsolatok tovább bővülnek. Szovjet—csehszlovák megbeszélések Prágában A csehszlovák—szovjet kormány közti tárgyalások keretén belül Prágában megbeszélések folytak a gazdasági és tudományos műszaki együttműködés elmélyítése érdekében. A tárgyalásokra szovjet részről hazánkba érkezett M. A. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke és számos szakember. A csehszlovák küldöttséget Otakar Simúriek miniszterelnök helyettes vezette. A szovjet küldöttség csehszlovákiai megbeszélése szerves része a KGST tagállamai közti együttműködés elmélyítésének. Tiltakozás Indonéziába A csehszlovák—indonéziai bizottság táviratot küldött Sukarno elnöknek, amelyben kifejezi felháborodását Njono szakszervezeti vezető, a kommunista párt vezető egyéniségének halálra ítélése felett. Tiltakozást küldött a Szakszervezetek Országos Tanácsa is. Egy készülő törvény margójára Nem középiskolás fokon A bizottság megvitattá az 1965. évi állami költségvetésben a szolgáltatások tökéletesítésének céljaira tartalékolt összeg Szlovákiára jutó részének felhasználásában elért eredményeket. Megállapította, hogy a rendelkezésre álló összegnek csupán 69,5 százalékát használták fel. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy késett több építkezés megkezdése, mert nem készítették el idejében a tervrajzokat, nem volt elegendő építő-1 anyag stb. >• A VÉDNÖKSÉGI JÁRÁSOK TEL JESÍTIK ÍGÉRETÜKET Komáromban a Szakszervezetek Házában kedden nagyjelentőségű értekezlet zajlott le, amelyet a nyugatszlovákiai kerületi pártbizottság és a kerületi nemzeti bizottság hívott öszsze az árvíz sújtotta Csallóköz építésében résztvevő védnökségi járások vezető képviselőinek részvételével. Az értekezleten jelen volt Ján Janik elvtárs, az SZLKP KB titkára, Vincent Krahulec miniszter, a Szlovák Tervbizottság elnöke, Frantisek Dvorsky elvtárs, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára, valamint a központi és a kerületi szervek képviselői. A Csallóköz újjáépítésének helyzetét, valamint a védnökségi járások munkáját Ján Koscelansky elvtárs, a nyugat-szlovákiai kerületi nemzeti bizottság elnöke értékelte. Beszámolójában többek között elmondotta: az egész ország összefogására volt szükség ahhoz, hogy az árvíz sújtotta területen felújíthassák a mezőgazdasági termelést és újjáépíthessék az összeomlott épületeket. E munkában az állami segítség mellett hatékonyan részt vettek a védnökségi járások is. A katasztrófa után alig fél év elteltével megállapíthatjuk, hogy a dunaszerdahelyi és az érsekújvári járásban lényegében befejeződött az újjáépítés s jelenleg arra van szükség, hogy a komáromi járásba összpontosítsák a védnökségi járások segítségét. Koscelansky elvtárs hangsúlyozta, hogy pártunk XIII. kongresszusára az lenne a legszebb ajándék, ha ekkorra befejeznénk a teljes újjáépítést. Számos védnökségi járás képviselője ilyen értelemben biztosította is az érdekelt faluk vezetőit. Ján Jány, a gútai HNB elnöke felszólalásában kijelentette: Csallóköz népe soha nem felejti el azt a segítséget, amit az egyes járásoktól és egész társadalmunktól kapott. Olvasóink aligha értesültek bővebben arról a közel két éve tartó előkészítő vitáról, amelynek során új főiskolai törvényt dolgoztak ki népgazdaságunk, társadalmi életünk fejlesztésének, valamint távlati terveink és feladataink sikeres megoldásának érdekében. A kérdések fő csoportja arra korlátozódott, hogy a tudományos műszaki fejlődés által követelt igényeknek megfelelően főiskoláink és egyetemeink jelenlegi szervezeti felépítésük következtében már nem képesek megfelelő színvonallal rendelkező kádereket adni a népgazdaság számára. Továbbá nincs kellő összhang a tudományos kísérletezés és az elméleti, valamint gyakorlati^ oktatás között, nem beszélve a különböző adminisztratív intézkedések káros voltáról. Iskolarendszerünkben az utóbbi 10— 15 évben szinte egymást követték a reformok és átszervezések, zűrzavar támadt az oktatásban, az egyik kísérletezés a másikat követte anélkül, hogy annak gyakorlati jelentőségéről vagy helyességéről meggyőződtünk volna. A főiskolákra és egyetemekre került hallgatók többsége sok esetben megdöbbentő tájékozatlanságot és felkészületlenséget árult el. Így pedagógusaink képtelenek voltak rendszeres egyetemi szintű előadások bevezetésére, hiszen a középiskolai oktatás következtében mutatkozó hézagok pótlására az egyetemi oktatás sok esetben középiskolai szintre és módszerekre esett vissza. Nem volt jobb a helyzet a végzett hallgatók gyakorlati tevékenysége és fizetése helyzetében sem. A főiskolát végzett hallgatók igen jelentős része bérpolitikánk következtében sok esetben egész más szakmát választott, mint amilyent évekig tanult. így aztán nemcsak hogy hézagos ismeretekkel rendelkezett, hanem újabb kiadásokat okozott népgazdaságunknak. Iskolarendszerünk egyik legnagyobb fogyatékossága közé tartozott a hall* gatók elméleti és gyakorlati oktatása összehangolásának hiánya. Megtörtént például, hogy egy és ugyanazon kísérletezésen egészen más úton és módon haladtak a tudományos intézetek dolgozói, mint az ugyanezzel a kérdéssel foglalkozó egyetemek és főiskolák előadói, illetve hallgatói. Az egyetemeknek nem volt önálló joguk nagyobb jelentőségű tudományos kísérletezésre és így a kiváló tanulók Is csak az iskola befejezése után tudtak hozzáfogni koiúolyabb munkához. Ezen az áldatlan állapoton azért is szükséges változtatnunk, mert a népgazdaság új, tervszerű irányításának elvei politikailag és szakmailag egyaránt képzett kádereket követel társadalmi életünk valamennyi szakaszára. Az új főiskolai törvény többek között ezeknek a követelményeknek jegyében készült és a fejlett szocialista országépítés feladatainak megoldására képes ifjúság nevelését tűzte ki elsőrendű feladatul. Az 1953-ban hozott legutóbbi főiskolai törvény jóformán teljesen elavult. Különösen vonatkozik ez a főiskolákat és egyetemeket végzett hallgatók társadalmi helyzetére. Az akkori feltételek és elképzelések ma már nem időszerűek. A tudomány és technika, de a társadalmi tudományok Is mérföldes léptekkel haladnak előre. Ezért nem vissza, hanem a jövőbe kell nézni. Egyetemeinknek és főiskoláinknak meg kell adni azt a helyet, amelyet minden fejlett társadalomban betöltenek; a haladás és a tudományos előrelátás kovácsműhelyeivé kell válniok. Hisszük, hogy a közeljövőben a Nemzetgyűlés elé kerülő új főiskolai törvény figyelembe veszi ezeket a nélkülözhetetlen feladatokat és fejlett szocialista társadalmunk, valamint az egyetemes tudomány fejlődése követelményeinek figyelembevételével méltó lesz Komensky nagy öröké folytatóinak nevéhez. TÖTH GÉZA Törvények-rendeletek JAVÍTSUK MEG A NÖVÉNYEK TÁPANYAG-ELLÁTÁSÁT ÉS JOBBAN GAZDÁLKODJUNK A MŰTRÁGYÁKKAL portokat kell szervezni a növények tápanyag-ellátására. Ezek — mint a mezőgazdasági termelési igazgatóságok segítő szervei — értékelik majd a műtrágyával való gazdálkodás színvonalát és gyakorlati tanácsokat adnak a megállapított hibák kiküszöbölésére. A növények tápanyag-ellátását illetően ezek irányítják majd a tanácsadói és ismeretterjesztői ténykedést, figyelemmel kísérik, ellenőrzik és segítik az új ismeretek gyakorlati bevezetését. Minden nagyobb mezőgazdasági üzemben tápanyag-ellátó, esetleg tápláló-takarmányozási, illetve növényi tápanyag-ellátó- és növényvédelmi munkacsapatoknak kellene alakulniuk. (Ö) (A MEVM Közlönyének 46/1965-ös cikkelye alapján.) hogy kell a növényeket megfelelő tápanyaggal ellátni. A mezőgazdasági kísérleti állomások a mezőgazdasági iskolák összes fokozatának, valamint a felvásárló üzemek dolgozóinak tanácsadói ténykedést kellene kifejteniük. Minden járásban ki kell építeni néhány minta-munkahelyet. Ezeken a helyeken aztán a gyakorlatban kipróbálhatnák a növények tápanyag-ellátásával kapcsolatos hazai és külföldi kísérletek eredményeit. Ugyancsak minden járásban állandó munkacso-A műtrágya jelentősége a növények tápanyag-ellátása és a hektárhozamok növelése szempontjából ma már eléggé ismert. Igaz ugyan, hogy a műtrágyák tápanyagtartalma nálunk még nem éri el a megfelelő színvonalat, azonban gyakran még azzal sem tudunk gazdaságosan bánni, amink van. Éppen ezért a Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium rendeleteket adott ki erre vonatkozóan, amelyekből az alábbiakban ismertetünk néhány érdekesebb adatot. A mezőgazdasági üzemekben ki kellene használni főként a már meglévő alkalmas létesítményeket, és ezeket műtrágyaraktárakká kellene átalakítani. Az átalakításkor ügyelni kell arra, hogy a műtrágya ki- és berakodásakor a nehezebb járművek is könynyen megközelíthessék. Az épületek fém-szerkezetét, úgyszintén az alapfalazást és a kerületi falazást, megfelelő védő-festéssel kellene megvédeni a trágya kedvezőtlen hatásától. Az így átalakított létesítményekben elegendő helyet kell hagyni a trágyákkal végzett munkálatokra (pl. keverés, stb.). Ha nincs átalakításra megfelelő létesítmény, akkor lehet egyszerű acél, vagy vasbeton vázú fészereket építeni. Ezt a vázat aztán be kellene falazni, szilárd padlóval ellátni, hogy alkalmas legyen mezőgazdasági termékek, gépek, stb. tárolására. Oj típusraktárakat csak azok a mezőgazdasági üzemek építhetnek, amelyeknél nagyobb mennyiségű műtrágya-tartalék készletre van szüksége. Az 50 és 80 vagon műtrágyát befogadó raktárak mintatervei már készen vannak. A téli időszakban iskolázást kell rendezni a mezőgazdasági dolgozók számára, hogy a műtrágyával gazdaságosabban tudjanak bánni, s ezt filmek vetítésével és ismeretterjesztő anyag felhasználásával kell egybekapcsolni. Az internátusi tanfolyamokon részt kell venniök a mezőgazdasági üzemek agronómusainak, míg a rövidlejáratú tanfolyamokat az üzemek többi dolgozói látogatják (az Üzemi Munkaiskola keretében). A járásokban tanácsadó-központokat kell létesíteni, amelyek majd irányítják a mezőgazdasági dolgozókat: hogyan kell a műtrágyával bánni, 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. február 26. y növelésével, az időveszteségek teljes kiküszöbölésével, vagy lényeges csökkentésével és a munkaidő teljes kihasználásával. 5. A csökkentett munkaidőre való áttérés nem jelenti a túlórák számának emelkedését. 6. A munkaidő csökkentése, valamint a munka- és üzemeltetés irányításának módosítása összhangban kell hogy legyen a dolgozók érdekeivel és a társadalom szükségleteivel. Ami annyit jelent, hogy a rövidített munkaidőnek nem szabad kedvezőtlenül befolyásolnia a termelő szervezetek tervteljesítését. 7. A rövidített munkaidő csak egyes összefüggő szervezeti egységeknél vezethető be. Ezek a vállalatok, üzemek, üzemrészlegek (nem egyes munkahelyek). 8. A munkaidő csökkentésére kér-' vényt kell kidolgozni, amit mindig az a szerv hagy jóvá, amely az illető szervezetet irányítja. A munkaidő csökkentését csak azoknál a szervezeti egységeknél lehet jóváhagyni, amelyek teljesítették az összes meghatározott feltételeket. A csökkentett munkaidővel kapcsolatos minden kérdést meg kell tárgyalni a szakszervezetekkel. 9. Azon bér és munkajogi-kérdések megoldására vonatkozóan — amelyek a csökkentett munkaidőben előfordulnak — az eddigi előírások érvényesek. A felsorolt alapelvek 1965. december 1-től érvényesek. (A MEVM Közlönyének 45. cikkelye alapján.) (D) Kormányunk 1965. szeptember 7-én határozatot hozott a munkaidő további lerövidítésére. Ezért a Mezőgazdasági, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottsága mező- és erdőgazdálkodási ügyosztályával együttesen rendeleteket ad ki a rövidített munkaidőre való áttérés megszervezésére, valamint a mezőgazdasági üzemek módosított munka- és üzemeltetési irányítására vonatkozólag. Ezen rendeletekből kiválasztjuk a legérdekesebbeket: í. Heti 42 órára engedélyezték a munkaidő csökkentését, ez azt jelenti, hogy azokon a helyeken, ahol az üzemeltetés állandó, a megengedett szabad napok száma — négy heti időtartam alatt — három nap. Az állandóan üzemeltetett helyek alatt értjük a vízműveket, szennyvíz-tisztítókat, gátakat, stb, ahol a munka sohasem szünetelhet. 2. Azokban a szervezetekben, ahol betartják a 46 órás munkaidőt és a 6 napos munkahetet, engedélyezve van a munkát és üzemeltetést úgy módosítani, hogy négy hét folyamán egy szabad napot kapjanak a dolgozók. 3. Ahhoz, hogy a munkaidő csökkenhessen és hogy módosulhasson a munka és az üzemeltetés irányítása — meg kell — saját erőnkből — teremteni a feltételeket, úgy az ez idei, mint az elkövetkező évek tervének a teljesítéséhez. 4. A csökkentett munkaidő-alapot belső tartalékaink felhasználásával kell pótolnunk, főképp a termelés technikai szervezése színvonalának a A MTTNKAinŐ CSÖKKENTÉSE A MEZŐGAZDASÁGBAN
