Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-02-26 / 8. szám

Bratislava, 1966. február 26. Ara 1,— Kcs XVII. évfolyam, í8. szám. Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát Győzelmünk évfordulója A dicső Februári Események amelyek a munkásosztályunk meg­osztott hatalmának végéhez, tehát a burzsoázia hatalmi törekvéseinek kudarcához vezettek és létrehoz­ták a munkás-paraszt szövetségre támaszkodó szocialista államha­talom kibontakozásának előfelté­teleit, mint hazánk történelmi, forradalmi átalakulásának kifeje­zői arany betűkkel íródtak be né­peink fejlődésének történelmébe. A győzelemtől lelkesített és Csehszlovákia Kommunista Pártja köré tömörült dolgozó népünk, mint a gyárak, a föld és hazánk természeti kincseinek birtokosa — aránylag rövid idő leforgása alatt — korszerű szocialista ipart és a szétforgácsolt parcellák helyén vi­rágzó nagyüzemi mezőgazdaságot teremtett. Szövetkezeti parasztságunk — a kezdeti nehézségek leküzdése után — hozzálátott a mezőgazdasági termelés korszerűsítéséhez, s így fokozatosan megszűnt a föld rab­szolgája lenni. Tudatosította, hogy a könnyebb munkával párosuló jobb életkörülmények szaktudásá­nak szüntelen gyarapítása, a gé­pek és egyéb termelési eszközök maximális kihasználása és a hala­dó termelési technológia gyakor­lati alkalmazása nyomán érhetők el. A társadalomformáló Februári Események tizenhetedik évfordu­lóján, a CSKP XIII. kongresszusa előkészítésének idején, amikor dol­gozó népünk — a nyilvánosságra hozott tézisek alapján — értékeli szocialista építő munkánk ered­ményeit és bizakodóan latolgatja fejlődésünk távlatait joggal állít­hatjuk, hogy a mezőgazdaságban is meghonosodott szocialista ter­melési viszonyok lényeges minő­ségi változást eredményeztek fal­­vaink társadalmi életében. Az anyagi jólét, amely lakás­­kultúránk színvonalának szüntelen emelkedésében, az igényesebb ét­kezésben és ruházkodásban, vala­mint a fényűzés! és egyéb ipari szükségleti cikkek irányában mu­tatkozó növekvő érdeklődésben nyilvánul meg, hazánk népeit a leg­­kultúráltabb nemzetek sorába emelte és mindjobban elhomályo­sítja a különbséget a város és a falu kulturális színvonala között. A magántulajdonnal párosuló és a társadalmon belüli ellentétekben megnyilvánuló viszályok ma már a múlté. S míg a múltban a társa­dalmi lét természetes velejárója, vagyis törvényszerű kísérője a korlátlan önzés, tehát az egyéni érdekek túlbecsülése volt, addig ma azt tapasztaljuk, hogy a mun­ka közösségekben, s így természe­tesen a szövetkezeti közösségekben tömörült parasztságunk is, az együttműködés, a kölcsönös segít­ségnyújtás szellemében elsősorban a közösség vagyonának gyarapítá­sára törekszik. Ez a tény pedig a falu boldogulásának egyik legfon­tosabb előfeltétele. Nekünk, csehszlovákiai magyar dolgozóknak a tizenhét év előtti események különösen sokat hoztak. A megkülönböztetéssel, a megszé­gyenítéssel és az ok nélküli üldöz­tetéssel járó jogfosztottság szo­morú évei után végre megnyitot­ták a sérelmek orvoslásának áldá­sos korszakát. S a megpróbáltatá­sok után, mint hazánk egyenértékű és egyenjogú polgárai, alkotó tö­rekvéseink teljes kibontakoztatá­sával vehettünk részt szocialista hazánk építésében. Meggyőződésünk, hogy a CSKP XIII. kongresszusa, amely lehető­ségeink és szükségleteink reális mérlegelése nyomán meghatározza majd hazánk szocialista fejlődésé­nek távlatait, felmérhetetlen szol­gálatot tesz nemzetgazdaságunk fejlődésének meggyorsítása, ha­zánk népei barátságának és test­véri együttműködésének további elmélyítése szempontjából is. Tavasz a télben A naptár még csak február közepét mutatta, amikor már éreztük a tavasz lehelletét. Az első napokban azt hittük, hogy csak néhány nappal tréfál meg az időjárás. Nos, valamennyiünk örömére, a kellemes, szivet-lelket bizsergetö tavaszi szellő azóta egyre melegebben simogatja az arcokat, szikkasztja a hó tevével öntözött földet Még tartottak a zárszámadó gyűlések, ahol vitatták a múlt év gazdálkodását és jóváhagyták az idei tervet, amikor egy-egy szövet­kezetben az agronómus bejelentette: vége a téli pihe­nőnek, itt az ideje a mák. borsó sőt az árpa vetésé­nek. Itt-ott már a gépeké a „szó", traktorberregéstől hangos a határ, vetőgépek csöveiből szóródik a nemes mag, az idei gazdag termés egyik záloga. így van ez rendjén, Ha alkalmas a talaj, nincs értelme a várakozásnak, hozzá kell látni a munkához, Ahol pedig nem megfelelő a föld, ott ezekben a na­pokban a gondos felkészülés a legfontosabb tennivaló. Több helyen még a kukoricaszár is kint sárgul a föl­deken és annak a betakarítása halaszthatatlan feladat. A jól irányított szövetkezetekben a téli időszakot alaposan felhasználták és a gépek kijavítva, rendbe­hozva várakoznak. Sajnos, nincs ez mindenütt így, sokhelyütt most futkosnak alkatrészek után, hogy a traktorokat és más szükséges gépeket üzemképessé tegyék. Ezekben a gazdaságokban sürgős feladat, hogy a javítatlan gépeket, munkaeszközöket, szerszámokat rendbehozzák. A fontos tennivalók közé tartozik a jó vetőmag előkészítése és átgondolt tervek kidolgozása a tavaszi munkákhoz. A legközelebbi tennivalók közé tartozik a megkésve vetett kenyérgabonák ápolása, a fejtrágyázást is mi­nél sürgősebben el kell végezni, nagy gondot kell fordítani a vadvizek levezetésére és ahol szükséges, hengerelni, fogasolni kell. Ahol a megáradt folyók, patakok nem öntötték el a réteket, ott ez az időszak a legalkalmasabb a rétek, legelők ápolására is. Minden jel arra mutat hát, hogy rövidesen ránk köszönt a bíztató, igazi tavasz és így a mezőgazda­ságban is szívvel-lélekkel neki kell látni az ezerannyi tennivalónak. — ff — LAPUNK TARTALMÁBÓL: EGY KÉSZÜLŐ TÖRVÉNY MARGÓJÁRA . 2. old. ZÁRSZÁMADÁSOKRÓL JELENTIK ... 3. old. B EGY ÉRDEKES KÍSÉRLET . . < 4. old. fl HOGY AZ ŐSZIEKET KORÁBBAN ETETHESSÜK . . 5. old. ■ A MAGYAR NEMZE­TISÉGI KÉRDÉS MEGOLDÁSA SZLOVÁKIÁBAN ÉS A MAGYAR PARASZTSÁG 6. old. KÖVETKEZETESEBBEN AZ ISKOLÁK SZÍNVONALÁNAK EMELÉSÉÉRT . . 7. old. • HALLOTTUK • OLVASTUK • VÁLOGATTUK. 8. old. B VILÁGÍTÓ TORONY A HOLDON ... 9. old. SZÉP SZÓ VAGY VERÉS?. . 10. old. SPORT . . .15. old. Indulás ◄◄◄ előtt ◄◄◄ A PERESZLÉNYI szövetkezeteseknek is sok a gondjuk-bajuk a tavaszi mun­kák megkezdése előtt. Hisz az Ipoly által elöntött területeket is újra kell szántani. Az időjárás igen mostoha ehhez a szövetkezethez. A múlt évben egymilliós kárt okozott a víz, a jég és a sebes eső. Ennek ellenére, amint Moksó István mechanizátortól és Moksó László agro­­nómustól megtudtuk, a szövetkezete­­sek nem ülnek karbatett kézzel. Az őszieket hektáronként 125 kg műtrá­gyával fejtrágyázták, hogy magas hek­tárhozamot érjenek el. Kisebb-nagyobb zökkenőkkel halad, a gépjavítás is, de nem elég gyorsan. A kilenc, kerekes traktorból még csak hat üzemképes. Igen beteg az egyik lánctalpas is, mert a javításhoz nem kapnak elég alkatrészt Ezzel szemben a fogasok, simítok, vetőgépek munkára készek. A tavaszi munkák mennyiségét gya­rapítja az is, hogy közel 20 hektár búzát tönkretett a víz és ehelyett is árpát kell vetni. De az agronómus szerint megbirkóznak a feladatokkal. A munkákat a hetenként fizetendő prémiummal is meggyorsítják. Erre a célra csak a tavaszi munkák első sza­kaszában közel 20 ezer koronát fizet­nek. Ez a pénzbeli serkentő bizonyára jó hatással lesz majd a traktorosok munkakedvére és teljesítményére. A mechanizátor és az agronómus kicsit gondterhelten szemléli a víz­tengert, de remélik, hogy mire a mun­ka dandárja elérkezik, medrébe hú­zódik az örökké rakoncátlankodó Ipoly is, b -Széljegyzetei! egy zárszámadásról A szocialista mezőgazdaságért! Szakmelléklet: „VADÁSZ ÉS HALÁSZ“ kissé hosszú idő ... Főleg a gyerme­kes családok részére lesz nehéz vá­rás (a tejet megvonták a tagoktól!). Tavaly 79 előhasi üszőjük borjazott le. Mint ahogy mondották: ezektől semmiképp sem várhatnak — az első laktációban — 15—20 litert naponta. Mindamellett érzik, hogy tenni kén# valamit. Feltétlenül javítaniuk kell a takormányozás technikáján. Ugyanakkor nem ártana, ha bő te-' jelékenységű teheneket vásárolnának, így a három év — az a kritikus 3 év — lerövidülhetne, mondjuk a felére, így a szövetkezet legfájóbb kérdése hamarabb megoldódna! Mint ahogy megoldódott a tojástermelés kérdése is: három évvel ezelőtt 90-et, tavaly már 160-at tojott átlagosan egy tyúk-' juk. Ez jelentős fejlődés! Járási mé­retben a második helyet tartják a tojástermelésben. Előrelátóbb, alaposabb tervezéssel, még szakszerűbb termeléssel a mun­kaegységük értéke 35 helyett 40 ko­rona is lehetett volna. A tagok fize­tett szabadságot élveznek: erre a cél­ra 140 ezer korona betervezéséről megfeledkeztek. Ugyancsak nem szá­moltak az üzemelési tartalékalappal, s 421 ezer koronát helyeztek letétbe. Reméljük, az 1966 évi pénzügyi ter­vük a tavalyitői reálisabb, pontosabb. Sok még a tennivaló az ipolyviski „Vörös Lobogó“-ban. De a 42 év át­lagéletkorú tagság megbirkózik a reá váró feladatokkal. Adott szavát — a XIII. pártkongresszus tiszteletére 400 ezer korona értékű terméket termel az előirányzotton felül — teljesíti. Ez tükröződött az emberek arcáról. A fel-i adatok valóra váltásának záloga: vas­akaratuk, kezdeményező készségük és szorgalmuk!. N. Kovács István tunk, a kertészetről is meg kell mon- 1 dani — bár 42 ezer koronát adott 1 hektárja —, semmiképp sem elége- i dettek. A szőlészetet és gyümölcsé- ’ szetet is ideszámítva, 221 ezer korona 1 hiányzik az előirányzott összegből, ! vagyis a növénytermesztés hiányzö ] bevételének több mint a fele. Komoly figyelmeztető! Ide kívánko- i zik a szövetkezet méhészének, László i elvtársnak a vitafelszólalása. Jogosan kifogásolta: „Tíz éve termesztünk szőlőt, s tizenöt éve gyümölcsöt — ! szakember nélkül!" Ez nem kíván kü- ■ lönösebb magyarázatot. A szakember 1 élreállítása múlhatatlanul szükséges. 1 Száz család méhe van a szövetke- i zetnek. Méhésze bátor kötelezettséget i vállalt: a tervezett 13 mázsa mézet i 4 mázsával túlteljesíti, s megpróbál- ; kozik anyapempő készítésével. Mivel i első kísérlete lesz, tanácsoljuk, mi- 1 előtt a pempőkészítéshez hozzáfogna, forduljon tapasztalt méhészhez jó- i tanácsért. ] Tóth Ignác, zootechnikus szavaiból i kivehettük: csökkentik a sertésállo- l mányt, hogy a szarvasmarha-állomány i fejlesztésére fordíthassák fő figyel- í műket. Legfájóbb pontjuk, a tejter- j melés. j Jakus elvtárs, vitafelszólalásában olyképp vélekedett, hogy hitvány a i legelő, szűkös a táplálék, a kihajtott tehén nem is adhat annyi tejet, , amennyit kielégítőnek mondhatnának. 1 Annakelőtte kisvárosban fejőgulyás- i kodott. Saját tapasztalataira hivatko- 1 zott, mondván: a frissfejös tehénnek < 19—20 liter tejet kell anponta adnia, i Ehhez semmi kétség nem fér!... t A zootechnikus bízik abban, hogy i a tejtermelés problémáját 3 éven ; belül sikerül megoldaniuk. Ám ez : ELSŐK KÖZÖTT emlegetik a lévai járásban az ipoly­viski szövetkezetét. Tagjai nemrég tar­tották zárszámadási közgyűlésüket. A kultúrház zsúfolásig megtelt. Még jónéhányan kint Is rekedtek. Pedig jókora ez az épület. Sokmindenről szó esett: eredmé­nyekről, hibákról, fogyatékosságokról, Ezek részletezésére nincs hely. így hát csak a legfontosabb dolgokról, amelyek jellemezték ezt a népes, de­rűs hangulatú évzárót. Mindjárt elöljáróban hadd jegyez­zem meg: tetszett a bátor szókimon­dás. Nemcsak a vezetők hallatták szavukat, a tagok is értékes javasla­tokkal rukkoltak ki. Véleményt mond­tak a főbeszámolóban elhangzottak­hoz. Ha a fő termelési ágazatokat mér­legeljük, a mérleg serpenyője az állat­­tenyésztők javára billen, ők 360 ezer koronával teljesítették túl évi pénz­ügyi tervüket; míg a növénytermesz­tők 429 ezer koronával maradtak adó­sak. Míg az állattenyésztés szakaszán csupán a tejtermelés sántikál (évi tejátlag csak 1715 liter tehenenként) addig a növénytermesztésben a hek­tárhozamok a tervezetten alul ma­radtak: gabonafélékből 3, kukoricá­ból pedig 7 mázsával. Ez utóbbi csak egy kapálást kapott. Az esőzések ... Tehát nem lehet csak úgy ukmuk­­fuk a növénytermesztők rovására írni a közel félmillió korona lemaradást. Kétségtelen, a szeszélyes időjárás be­folyásolta a terméshozamokat. Az Ipoly áradásai okozta vízkár körül­belül egymillió koronára rúg. Annak ellenére, hogy 250 hektár rét, s 150 hektár szántó termése kiesett, a szö­vetkezet pénzügyi tervét több mint félmillió koronával (110 %) túlteljesí­tette. Ha már a növénytermesztésnél tar-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents