Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-02-19 / 7. szám
Á tanulók feleletük többsége után Jegyet kapnak. A tanítók viszont e jegyek összessége és szubjektív megítélésük alapján alkotnak véleményt tanítványaikról. Ezt az egyéni értékelést az egyestől ötösig terjedő számok valamelyikében fejezik ki. De mielőtt a jegyek a bizonyítványokba kerülnének, összeülnek a tantestület tagjai, hogy az érvek és ellenérvek súlya alatt hozzák meg végső döntésüket. Minden bízonyítványosztást ilyen konferencia előzi meg. Az osztályozási konferenciák sok esetben adnak alkalmat élénk vitákra. Vannak, akik a buktatásban látják vélni a tudás színvonalának emelését és vannak, akik határozottan ellenzik az osztályismétlést. Ha a két nézetet elemeznénk, önkéntelenül is a középutat választanánk: és az esetek többségében ez így is történik. A félévi bizonyítványok jegyei sok esetben előhírnökei az évvégi bukásoknak. Az osztályismétlések árnyékában próbáljuk megvizsgálni a szigorú osztályzás hatását — a károsult oldalára állva! A tapasztalat azt igazolja, hogy az osztályismétlés negatívan hat a fiatal tanuló további fejlődésére. Kiragadást jelent megszokott környezetéből, ahol egyenlőnek érezte magát osztálytársaival. A kisebbek közé teszik, ő pedig minél hamarabb felnőtt szeretne lenni. Olyanok közé kerül, akiktől semmit sem tanulhat, mert már túlnőtt azok érdeklődési körén. Menekülni szeretne, mert itt mindenki bukottnak „az osztály apjának vagy anyjának“ nevezi. Nagyon gyakran iskolakerülő lesz belőle, amit Számtalan eset is bizonyít. A tanulók elbírálása ezért nagy megfontoltságot, körültekintést, a gyerek tulajdonságainak és lelki állapotának ismeretét követeli meg. A feleletek minősége nemcsak a diákok felkészültségén, biztonságérzetén, hanem a feleltető pedagógusok nyugodt, kiegyensúlyozott lelkiállapotán, kellemes. biztató légkör kialakításán is múlik. Ez pedig nem minden esetben sikerül. Hányszor hangzott már el számonkérés alkalmával a fenyegetések ezernyi változata! Vannak órák, amikor az ötösök csak úgy röpködnek. Vagy e'őfordul az Is, amikor ugyanaz a tanuló negyvenöt perc leforgása a'att kettőt-hármat is beszed. És talán ő maga sem tudja, hogy miért. Ha kérdést adunk fel neki, nem felel — fél. Miért van úgy megijedve, vetődik fel a kérdés? Azért, mert nem tud. Nem értette meg az anyagot. De azt sem érti, hogy miért kapott ötöst. Valamit sejt, tudja miről volt szó a múlt órán, át is olvasta otthon a leckét egyszer, de felmondani nem tudja. Gondolatai kuszáltak — majd csak hazudik otthon valamit! Legfeljebb azt mondja, hogy nem felelt. A könyvecskéjébe írt jegy fölött elgondolkozva megy a helyére és nem egészen világos előtte, miért kapott ötöst, hiszen emlékszik olyan esetre is, mikor a helyére küldött, rosszul felelő diák nem kapott osztályzatot. És ilyenkor egy egész világ dől össze a gyerekben. Megrendül a felnőttekbe vetett hite. Feltételezi, hogy az osztályban nem mindenki egyenlő. Néha tálán az igazságérzete is fellázad: „Engem soha nem hívnak fel, ha jelentkezem, csak akkor, ha nem tudok! De másokat, felhívnak!“ Később belenyugszik sorsába, magához hasonló megalázottakat, lenézetteket keres barátnak és a tanulás terén teljes passzivitásba vonul. Ezeket a tanulókat visszanyerni az iskola számára már nagy fáradságba kerül. Minél korábban lép föl a gyerekben ez a passzivitás — és nincs aki a helyes útra térítse — annál veszélyesebb a dolog. Sok esetben komoly következményeket vonhat maga után: alacsonyrendűségi érzés lesz úrrá a gyermeken, azt képzeli magáról, hogy buta — hisz mások mondták — és kilenc év alatt sem hajlandó elsajátítani az írást és olvasást. Vannak tanulók, akik Csak azért vesztik el kedvüket a tanulástól és válik kényszerré számukra az iskola, mert a tanító nem kutatta készületlenségük okát. Pedik sokszor nem is sejti az ember, hogy a padok előtt álló gyerek milyen lelki tusát vív magával. Mert pl. hogy is készülhetett volna és kinek panaszolja el, hogy tegnap fizetés volt és az apja részegen jött haza. Mindent tört, zúzott, verte az anyját is, ő is kikapott. És most itt, az iskolában mégis ő a rossz. Ebből is láthatjuk, hogy sokszor nemcsak a gyerekben van a hiba, és nagyon gyakran vezekel hozzátartozói bűneiért. A gyönge előmenetelü tanulók igen nagy hányada zilált családi körülmények közül kerül ki. A gyermek emberi tulajdonságait otthoni környezetében sajátítja el; ott él, nevelkedik, hozzátartozóitól látja, hallja a jót, de a rosszat is. Figyeli őket akkor is, ha nem is veszik észre. Az év ismétlése a gyerekek többségében súlyos lelki válságokat, életre szóló sebeket okozhat, és nincs a világon senki, aki ennek az ellenkezőjét előre be tudná biztosítani. Szülők és tanulók megítélése alapján — ők ugyanis az érdekeltek — a buktatás nem helyes. Helytelen már csak azért is, mert csak az a tanuló kaphat ötöst, aki többé-kevésbé rendesen látogatja az iskolát. Ennélfogva részese az oktató, nevelő munkának. S habár passzív magatartású, rosszat Nem dombon, nem kerítésen, fenn tanyázik a kéményen, egész napon elpipázgat, a szellőkkel elcicázgat, forog, hogyha kedve szottyan, nem kell félni le nem pottyan: fújhat a szél akármerről, ő is nyomban arra perdül. Ha úgy tetszik, pont éjfélkor táncot jár és kukorékol. Bádogos és kéményseprő, arra ügyel mind a kettő: jól szeleljen a pipája és a rozsda meg ne rágja. No de mit tud még azon túl, hogy mindig a széllel fordul? Nem akármit bíztak rája: talpig páncél a ruhája, sisakja is van hozzája, ilyet nem adnak hiába. Rászolgál ő arra joggal, szembeszáll a viharokkal. Keményen vív bajban, vészben, el nem futna semmiért sem! — Vagy: dehogy vív! Nincs kardja. Lába sincs, hogy elfuthatna. Olyan vitéz a szélkakas, belül üres, lent, fent lyukas, ő s az ellen: két tekergő, széllel bélelt mind a kettő. A szélkakas olyan vitéz, hátat fordít ha jön a vész. Nem hős, semmiféle csatán, annyit tesz, hogy forog csupán. Ha úgy tetszik, hát az ellen a hátával veszekedjen. Száját félti, csak a száját, ki ne üsse a pipáját. azért nem követett el. Az osztály újraismétlése viszont megfosztja a fejlődés lehetőségétől, megbélyegezettnek tekintik, pedig csak nem fogta föl kellő mértékben az anyagot. Lehet, hogy más dolgokban túl is tesz osztálytársain. Hiszen minden épkézláb gyermek tud valamit, van ami vonzza. Keresnünk kell a gyermekben nemcsak a hibákat, hanem a jótulajdonságokat is. A feleltetések szolgáljanak a hiányosságok megállapítására. Mit fogtak fel a tanulók és mit nem! így aztán az osztályzás a gyermek fejlődését szolgálná és a nevelő munkájában tényleg pedagógiai eszközzé válna. Vannak országok, ahol az értékelést csak pazitív szempontból elemzik és az osztályismétlést a kötelező iskolákban egyáltalán nem alkalmazzák. A felnőtteknél ez nálunk is így van: a munkás bére a teljesítménytől függ, ami mindlig csak pluszt jelenthet. Ugyanakkor a tanulóknál, akik legtöbbje alig tíz éves, a haladást néha mínuszban fejezzük ki. Miért mérünk tehát kétféle mércével? A kilencéves iskola elvégzése minden normális gyerek részére nemcsak kötelesség, hanem jog is, amit az alkotmány biztosít fajra és nyelvre való tekintet nélkül. A jegyek tükrözzék vissza az előírt tananyag elsajátításának fokát, de a jegy gazdáját, különösen, ha az az alsó évfolyamok tanulója, ne bélyegezzék meg másokkal szemben. A szülőkön és a pedagógusokon múlik, hogy nevelői rátermettségüket a gyerekért, a gyermek érdekében, vagy pedig ellene gyümölcsöztetik. KURCSA BANDI, Berencs Apróságok apró történetei Amióta TV van a házban, nehe-' zen megy este a lefekvés és még nehe-1 zebben a reggeli felkelés. A minap is' csak hosszabb unszolásra ébredeztek a1 fiúk, s Lalikátik a szemét dörzsölve' felsóhajtott: „De jó volna, ha minden' szülő tanító lenne’.“ — Miért, kisfiam? — Mert akkor mindenki tanítaná* saját gyerekét, és nem kellene isko-' lába járni. Múlt év szeptemberében izgalom-< mai vártuk a harmadik babát. Kiseb-f bik fiam tanítónője is nap mint nap^ érdeklődött. Aznap, mikor a kislány4 megszületett, ismét kedvesen kérdezted Lalit: ( — Nos, Lalika, meghozta-e már aj gólya a kistestvéredet? ( — Igen, az éjszaka — lelkendezett ( Lali. — De nem a gólya hozta, hanem\ a nagy kórházban született, császár- < rali ( Zavart csend támadt az osztályban\ egy pillanatra, de - mint később aj tanítónő elmondta — a „gólyaproblé- \ ma" egycsapásra megoldódott. j + Lali született balkezes. CsúnyaI az írása és füzetei nagyon rendetle-í nek. Amikor a tanítónő ellenőrzés cél-í jóból begyűjtette az irkákat, a Lalién' nem volt borítólap. 1 — Lali, honnan tudjam, tiéd-e ez a füzet? — kérdezte. ’ — Hát onnan, hogy nincs rajta a nevem. (Sz. F.) 1 ÖRMÉNY NÉPMESE Messze, messze, még az Óperenciás-tengeren is túl, élt egyszer egy mesés gazdagságú földesúr. Annyi kincse volt, hogy már nem volt hová elraktá-t rozni. Földje pedig akkora, hogy nem is tudta, hol végződik. Jódolgában és“ unalmában egyszer közhírré tétette, hogy birtokának felét annak ajándékozza, aki a legnagyobb hazugságot kitalálja. Elsőnek egy pásztor érkezett a földesúr portájára és előadta mondókáját: Nagyapámnak olyan hosszút pásztorbotja volt, hogy azzal vakargatta a Holdat,'ha viszketett a háta. — Ebben nem kételkedem — válaszolta a földbirtokos talpraesetten — mert az én nagyapámnak akkora pipaszára volt, hogy a Napon gyújtotta meg csibukját, ha elaludt. Á szegény pásztorlegény csalódottan távozott, de csakhamar egy szabómester lépett a helyére a következő mesével: — Uram, már tegnap akartalak felkeresni, de elkéstem. A tegnapi zivatar alkalmával a villám elszakította a mennyboltozatot, azt kellett megfoltoznom. Mostanáig dolgoztam rajta. — Helyesen cselekedtél'. — felelte a fürge észjárású földesúr. — Meg kell azonban állapítanom, hogy mégis kontár vagy Fércmunkát végeztél, mert amint látod, újból megeredt az eső. Elsomfordáit a szabó is, de jött egy agyafúrt paraszt, aki egy nagy üres hordót gurított maga előtt. — Mit akarsz azzal a behemót hordóval, te buta paraszt?.1 — Azt, hogy töltsd meg színarannyal, amivel tartozol nekemI — jelentette ki nyugodtan a legényke. — Már hogy én tartozom neked, ebadta parasztja? Ez hazugság! — ordított rá a hatalmas úr. — Ha hazugság, akkor a birtokod fele az enyém! — hetvenkedett a parasztlegény a földesúr ígéretére hivatkozva. — Azaz... vagyis... nem hazugság. Nem, nem hazugsági — sopánkodott a dúsgazdag ember észbe kapva. - Nem hazugság, igazad van! f — Ha meg igazam van, meg kell fizetned tartozásodat! — jelentette ki léleknyugalommal a furfangos paraszt. Közben összesereglett a földesúr egész személyzete, amely előtt nem akart a zsugori ember felsülni. Kénytelen volt tehát a hordót színültig megtölteni arannyal. A szegény paraszt meg otthon elosztotta olcsón szerzett kincsét a falubeliek között. (G-k) „Egy beteg olvasó“ jeligére/ válaszolunk. .' ; 1. A TÜDÖTÄGULÄS aránylag gyak* " ran előforduló betegség, mely gyakrabban támadja meg a férfiakat mint’ a nőket, s főleg a 40 évnél idősebbekét. A tüdőtágulás tulajdonképpen á légutak idült betegségeit (tüdőasztma, idült hörghurut, tuberkulózis stb.) követő elváltozás a tüdőben, amelyben a tüdőhólyagocskák szerfölött kitágulnak és ezáltal zavarok’ állnak be a légcserében. Ez azt jeenti, hogy a szervezet nem jut megfelelő mennyiségű oxigénhez, viszont a széndioxid sem választódik ki tökéletesen. A tüdőtágulás igénybe veszi a szívet is, tehát ha nem kezelik és elhanyagolják, idővel a szívet is károsodás érheti. Maga a tüdőtágulás nem gyógyítható. A kezelés célja a tüdőtágulatot kiváltó alapbetegségek gyógyítása. — azok rosszabbodásának megakadályozása. Óvakodni kell a légutak fertőzéses megbetegedéseitől (influenza, légcsőhurut stb.), illetőleg ezeket nagy gonddal kell kezelni. A poros környezet is súlyosbíthatja a beteg állapotát és természetesen a dohányzás is. Fontos, hogy a beteg orvosi felügyelet alatt maradjon és kövesse annak utasításait. ★ 2. FIA HAJHULLÄSÄVAL kapcsolatban azt tanácsolom, hogy vizsgáltassa meg magát belgyógyásszal és bőr-szakorvossal. A hajhullásnak különböző okai lehetnek. Néha helyi okok váltják ki (a fejbőr gyulladásos betegségei, a hajhagymák beidegzési zavarai), de más, fertőző betegségek nyomán is sor kerülhet hajhullásra és gennyes gócok is lehetnek okai. Végül még a belső kiválasztású mirigyek betegségei is járhatnak hajhullással. Éppen ezért fontos a lehetőségek’ alapján megkeresni a hajhullás okát és azután vagy a kiváltó okot kezelni vagy helyi kezelést alkalmazni, esetleg mind a kettőt. A helyi kezelés cől.ja a bőr esetleges betegségek orvoslása és a fejbőr vérbőségének fokozása hajvizekkel vagy besugárzásokkal (kvarclámpa, Bucky-lámpa). Természetesen csakis orvosi utasításra. MUDr. Manigatti István Mit főzzünk? HÉTFŐ: Savanyú tojásleves, diós tészta, alma. KEDD: Zöldségleves, rácponty körítéssel, narancs. SZERDA: Gulyásleves, tejberizs reszelt csokoládéval. CSÜTÖRTÖK: Zeller-krémleves pirított zsemlyével, tűzdelt nyúlgerinc mártással. Gyümölcs. PÉNTEK: Gombaleves, sólet, savanyú paprika, alma. SZOMBAT: Lebbencsleves, sült hurka burgonyapürével és párolt káposztával. VASÄRNAP: Tyúkleves, a főtt húshoz citrommártás, kakaós szelet. VADHÚS-KÉSZÍTÉS A VADNYULAT nálunk általában savanyú pácolással, „vadasan“ szokták elkészíteni. Valóban nagyon ízletes étel ez zsemlye- vagy burgonyagombóccal. A nyúlból azonban nagyon finom pástétomot is készíthetünk: a darabokra vágott nyulat hagymás zsíron — egy kevés víz hozzáadásával teljesen puhára pároljuk, hogy a hús könnyen leváljék a csontról. A menynyiségnek megfelelően 1—2 kanál mustárt, sót, feketeborsót, egy kevés porrá tört majoránnát és tetszés szerinti mennyiségű habosra vert friss vajat teszünk hozzá. Az egészet alaposan megkeverjük, üveg vagy porcelánedénybe rakjuk jól legyömöszölve, hogy lehetőleg ne maradjanak benne légbuborékok. Hideg helyre vagy hűtőszekrénybe rakjuk. Ezt a finom, ízletes kenőt tízóraira vagy vacsorára fogyaszthatjuk el forró teával. Megfejtések — nyertesek A Szabad Földműves 5. számában közölt rejtvény helyes megfejtése: AUSZTRÄLIA. Könyvjutalomban részesülnek: Búkor Pöntyi, Szimő, Cinke Pista, Nagykapos. KIEGÉSZÍTŐ — REJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Nem jó tanácsadó. 2. Mezőgazdasági idénymunkás. 3. Két szó. fedd — jegyes. 4. A francia forradalom kimagasló alakja. 5. Nemes fém. 6. Pápai korona. A fenti meghatározások szerint egészítsétek ki értelmes szavakká az ábrában levő „ARA"-töredékeket. Helyes megfejtés esetén a függőleges a) sorban „csapadékot“ jelentő új fogalmat kaptok. Csillagos díszferífő Készítéséhez 60- as horgolócérnát és• 12-es horgolótűt| használunk. A nagy csillag első sora:' 16 láncszemből gyűrű. 2. sor: a gyűrűbe 32 kétráhajtásos pálca, 3. sor: min-', den pálca tetejére egy kispálca és 3, láncszem. 4. sor:' minden ívbe 1 kétráhajtásos pálca, utána 2 láncszem. 5. sorr 5 láncszemes Ivekkel körülhorgol, juk. 6. sor: elké-< szítjiüc a cakkot: 8' láncszemet horgolunk, és 2 négyróhajtásos pálcát öltünk az 1. ívbe. A következő ívbe 2 három- és 1 kétráhajtásos pálcát öltünk. A 4. ívbe 2 rövidpálca, majd 1 hamis kispálca és utána 8 láncszemmel kezdjük a következő cakkot. Az összekapcsolás 8 láncszem után két cakknál történik. Az összekötő kis csillagot 14 láncszemes gyűrűvel kezdjük. A második sorban 12 négylánc szemes ívet horgolunk a gyűrűbe. 3. sor: 5 láncszemes íveket horgolunk és 2 ötláncszemes ív után 9 láncszemes ívvel a nagy csillag összekapcsolásához öltünk, ismét 2 ötláncszemes ív és 1 kilencláncszemes ívvel kapcsolunk stb. A tanuló érdekében Medgyesi Károly: *| 0SZABAD FÖLDMŰVÉ! 1986. február 19,
