Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-02-19 / 7. szám
Itthon történt... ® A hét folyamán a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács számos ^bizottsága ülésezett. Az üléseken különösen az új gazdaságirányítás felit tételeit vitatták meg. TÖBB SEGÍTSÉGET A MEZŐGAZDASÁGNAK A Nemzetgyűlés mezőgazdasági bizottsága komoly kérdéseket vitatott meg. Napirendjén elsősorban a XIII. pártkongresszust előkészítő tézisek szerepeltek. A képviselők vitafelszőlalásaikban a mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek, és állami gazdaságok problémáiról tanácskoztak és a Földművelésügyi Minisztérium dolgozóihoz számos kérdést intéztek. Javaslataikban arra is figyelmeztettek, hogy az ipar nem mindig tartja szem előtt a mezőgazdaság szükségleteit. Számos képviselő a mezőgazdaságban mutatkozó munkaerőhiánnyal foglalkozott. Ezzel szorosan összefügg a fiatalok problémája, akiknek mielőbb gyökeret kellene verniök a falun. Ezt a célkitűzést azonban megnehezíti a vidéki lakásprobléma megoldatlansága. AZ IFJÚSÁG A LEGJOBB UTÁNPÓTLÁS A prágai Várban Antonin NOVOTNÍ a CSKP KB első titkára, köztársasági elnökünk fogadta földműves ifjúságunk küldötteit, akik egy hetet töltöttek a fővárosban. Az egyhetes prágai találkozó alatt a fiatalok találkoztak a párt és a kormány képviselőivel, s így lehetőségük nyílt arra, hogy az őket érdeklő kérdésekre első kézből kapjanak választ. Antonín Novotny elvtárs a földművesifjúság küldötteihez intézett beszédében megjegyezte, hogy az ifjúság kezdeményezése megfelel a párt és a kormány mezőgazdaságfejlesztési politikájának. — Jelentős időszak előtt állunk, összefoglaljuk mindazt, amit az elmúlt időszakban tettünk — hangoztatta Novotny elvtárs —, értékeljük a párt eddigi politikai, gazdasági és ideológiai munkáját. Nagyon fontos intézkedést valósítunk meg: tökélesitjük az ipar tervszerű irányítását, s előkészületeket teszünk a tökéletesített irányítási rendszer bevezetésére a mezőgazdaságban is. A CSKP XIII. kongresszusának előkészületeiről szólva Novotny elvtárs elmondotta, hogy nemcsak arról van szó, milyen feladatokat vállalunk, hanem elképzeléseink olyan távlatokat érintenek, amelyeknek megvalósulása egyrészt hazánk jelenlegi fejlettségétől, másrészt pedig a többi szocialista ország fejlődésétől és a műszaki forradalom vívmányaitól is függ. A fiatalokhoz szólva többek között ezeket mondotta: „Ti vagytok a biztosíték arra, hogy a szakosítás és a korszerű technika segítségével a tér-Elítélik az agressziót Az amerikaiak vietnami agreszsziója szerte a világon, így hazánkban is a leghatározottabb elutasításra talál. Üzemeinkben, gyárainkban, szövetkezeteinkben és egyéb munkahelyeken a dolgozók mély együttérzésüket fejezik ki a vietnami nép hősies harca iránt, s a leghatározottabban elítélik az amerikai agresszorokat. Az alábbiakban kivonatosan közöljük a búcsi EFSZ (komáromi járás) tagjainak az évzáró gyűlésen elhangzott felhívásukat, amelyet közvetítés céljából a VDK prágai ügyvivőjének küldtek: „Forró testvéri üdvözletünket küldjük a hős vietnami népnek és mélységesen elítéljük az Egyesült Államok beavatkozását országuk beliigyeibe. Bár messze van tőlünk az önök gyönyörű országa, da mégis szinte ide halijuk a tankok dübörgését, az ágyúk dörgését, a repülők idegtépő bugását, az árván és kenyér néikül maradt gyermekek sírását, a szülők jajveszékelését gyermekeikért. Kérjük önt, hogy tolmácsolja őszinte együttérzésünket a vietnami parasztoknak, munkásoknak és tolmácsolja, hogy szívünk együtt dobban az ő hazájukat forrón szerető szíveikkel, valamint azt, hogy velük együtt követeljük a vietnami háború azonnali beszüntetését.“ A búcsi EFSZ évzáró gyűlésének résztvevői 2 SZABAD FÖLDMŰVES mőíöldet a legelőnyösebben kihasználjuk. Ne feledjétek, hogy szocialista társadalmunk további fejlődésében és az előttünk álló időszakban nagy jelentősége van a mezőgazdasági termelésnek. Népgazdaságunk és egész hazánk építésének, fejlesztésének egyik legfontosabb szakaszán álltok." AZ SZNT BIZOTTSÁGAINAK ÜLÉSEI A Szlovák Nemzeti Tanács iskola- és művelődésügyi bizottsága dr. Matej Lúéan elnökletével megvitatta a CSKP XIII. kongresszusa előkészítésének téziseit és ezzel kapcsolatban a további fontos teendőket is. A bizottság hangsúlyozta, hogy az előirányzott fejlesztési feladatokat a minél nagyobb hatékonyság és gazdaságosság figyelembevételével kell megoldani. Elsősorban az szükséges, hogy a jelenlegi és távlati szükségletek elemzése alapján tervezzék az új iskolák építését. Igen nagy jelentőségű az iskolahálózat, különösen pedig az általános középiskolák és a szakközépiskolák körzetesítését célző munkálatok befejezése. A gazdaságosság elvének a művészet és a kultúra terén is érvényesülnie kell. Míg eddig a népművelődési intézmények központi forrásokból merítették a tevékenységükhöz szükséges eszközöket, erről az idén már a nemzeti bizottságoknak kell gondoskodniuk. Az SZNT építésügyi bizottsága idei első ülésén a szlovákiai épitőváilalatok tavalyi tervteljesítéséről, majd az idei feladatokról tárgyalt. A szlovákiai építővállalatok dolgozói tavaly érték el eddigi legnagyobb teljesítményüket, s a tervezett feladatokat öt milliárd koronával túlteljesítették. Az építőanyagokat gyártó üzemek is túlteljesítették tervfeladataikat, de az alapvető fontosságú építőanyagokat illetően még nem sikerült bizonyos aránytalanságokat teljesen kiküszöbölniük. Az 1966. évi terv az építkezések és az építőanyag-gyártás növelését irányozza elő. A tavalyi eredményekhez viszonyítva ez idén 7 százalékkal növekszik az építkezési munkálatok' terjedelme. ! KGST-ÉRTEKEZLET HAZÁNKBAN Hétfőn kezdődött meg Veiké Karlovlcén a KGST-tagállamok bányamunka biztonsági és egészségügyi, tudományos műszaki tanácsának ülése. Az ülésen megtárgyalták a magyar küldöttség beszámolóját a bányapor ellen folytatott küzdelemről és a szovjet küldöttség beszámolóját a hirtelen kitörő bányalégről és az ellene folytatott küzdelemben elért eredményekről és tapasztalatokról. Az ülés résztvevői megtekintették a munkabiztonsági és bányapor elleni műszaki berendezések kiállítását is, majd ellátogattak az ostravai szénbányászati kutatóintézetbe. KÉSZÜL AZ ÜJ FŐISKOLAI TÖRVÉNY A Nemzetgyűlés művelődésügyi bizottsága a héten ismét a főiskolai törvényjavaslatról tárgyalt. Mint ismeretes, az egyetemeken, főiskolákon, tudományos és kulturális intézményekben már hosszú idő óta vita folyt a főiskola-törvány megváltoztatására. Az ülésen dr. Hatíka professzor, művelődésügyi miniszterhelyettes indokolta meg a bizottság tagjainak, majd kijelentette, hogy népgazdaságunknak a jövőben olyan szakemberekre és tudományos dolgozókra lesz szüksége, akik lépést tartanak a tudományosműszaki forradalom követelményeivel. Az új irányítási rendszer elveit közvetett értelemben a főiskolák életének is tükröznie kell. Az előadó többek között kifejtette még, hogy a törvényjavaslat alapgondolata értelmében a főiskolai tanulmányok befejeztével nem érhet véget a művelődési folyamat. A továbbiakban bővebben ismertette az új törvény elveit, amelyek a főiskolák életével kapcsolatos más törvényekhez, mint például a munkatörvénykönyv elveihez is igazodnak. A vitában számos képviselő szólalt fel, s annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az új főiskolai törvény minden bizonnyal elősegíti egyetemeink és főiskoláink színvonalasabb tevékenységét és a feladatok jobb teljesítését. Kishirdetés p • Nagy gyakorlattal ren- §§ §j~ delkező méhész állást keres. § p Cím a kiadóban. s JOZEF LENÁRT MINISZTERELNÖK BESZÁMOLÓJÁBÓL Több önállóságot és felelősséget a nemzeti bizottságoknak A prágai Várban február 9 — 11. tartották meg a CSKP kerületi és járási bizottságai vezető titkárainak, a kerületi, járási, valamint egyes városi és helyi nemzeti bizottságok elnökeinek országos konferenciáját. A konferenciát a CSKP XIII. kongresszusa előkészítésével kapcsolatban a párt Központi Bizottsága és a kormány hívta egybe. A konferencián jelen voltak a CSKP KB elnökségének tagjai, több miniszter, nemzetgyűlési képviselők, valamint más központi szervek és hivatalok képviselői. A nemzeti bizottságok jövőbeni tevékenységéről Jozef LENÁRT miniszterelnök tartott beszámolót. A konferencián felszólalt Antonín NOVOTN? elvtárs, aki beszédében ismertette a szocialista országok politikai és gazdasági, valamint tudom I os-müszaki együttműködésének eredményeit. Továbbá szólt a XIII. kongresszus előkészítésével kapcsolatban összefüggő legfontosabb kérdésekről is. Üj irányítási rendszer a mezőgazdaságban is A KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI határozatot fogadtak el, amelyben támogatásukról biztosították elsősorban azokat a javaslatokat, amelyek azt célozzák, hogy a jövőben fokozódjék a városi és a helyi nemzeti bizottságok pénzügyi-önállósága, mert így fokozottabb vállalkozó szellemmel hasznosíthatják a hatáskörükben levő nyersanyagforrásokat és egyéb lehetőségeket is. A nemzeti bizottságok jogköre és feladatai Beszéde elején Lenárt elvtárs hangoztatta: A Központi Bizottság és a kormány azzal a céllal hívta össze ezt az értekezletet, hogy közösen elgondolkozzanak és elbeszélgessenek arról, hogyan lehet a fejlődés jelenlegi szakaszában a nemzeti bizottságok tevékenységét tovább fejleszteni és összehangolni az egész társadalom fejlődésének szükségleteivel. — Abból az alapgondolatból indulunk lei, hogy a szocialista társadalom sokoldalú fejlődésének a párt XII. kongresszusi határozatában megállapított távlati irányvonalát kell konkretizálni. Ez lényegében a fejlett szocialista társadalom eddig még ki nem merített lehetőségeinek felhasználását jelenti. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fejlődés megelőzése lehetetlen, ugyanakkor az adott helyzetből felmerülő problémák reális megoldása szükséges. A XIII. kongresszus tézisei külön kiemelik azt a gondolatot, hogy szocialista államunk tekintélyének megszilárdítása csak úgy lehetséges, ha fokozzuk minden állampolgár öntudatos és felelősségteljes részvételét a közéletben, a politikai életben és az államirányításban, s így biztosítják a szocialista demokrácia kiszélesítését társadalmi életünk valamennyi szakaszán. A nemzeti bizottságokat a tömegek forradalmi ereje hozta létre, s a párt vezetésével nemzeti és szociális felszabadulásunk eszközévé váltak. A felszabadult területeken kezükbe vették a hatalmat és minden erejüket latba vetették, hogy országunkban a haladás diadalmaskodjék, megszilárduljon a népi demokratikus rendszer. Hathatósan kivették részüket a háború utáni újjáépítésből, a népgazdaság átépítéséből, Szlovákia és más területek iparosításából. Megállták helyüket olyan bonyolult feladatok teljesítésében is, mint a kis- és közepes magánvállalkozás szocializálása, valamint a mezőgazdaság szövetkezesítése. Ilymódon jelentősen hozzájárultak a szocializmus építéséhez” hazánkban. Lenárt elvtárs ezután részletesen foglalkozott a nemzeti bizottságok szerepével a szocializmus építésének eddigi időszakában, majd jövőbeni feladatait körvonalazta. A szocialista társadalomnak érdeke, hogy az ún. társadalmi szervezetek sokoldalúan és kezdeményezően, önszántukból igyekezzenek olyan feltételeket és eszközöket létrehozni, hogy a közérdeket és a közszükségletet kielégíthessék, hogy a községek, városok és más területi közigazgatási egységek lakosságának társadalmi szükségleteit ne az össztársadalmi szükségletekkel ellentétben, hanem azokkal összhangban elégítsék ki. A helyi községeknek biztosítékot kell adni arra, hogy mindannak, amit közös törekvésükkel megteremtenék, ők is veszik hasznát, saját szerveik döntenek majd arról, hogyan használják fel közös munkájuk eredményét. Az operatív irányítást a központokról és a kerületekről át kell ruházni a járásra, városokra és a falvakra. Ezen a területen természetesen megfelelően fogjuk alkalmazni a gazdasági eszközöket, valamint az anyagi érdekeltséget a gazdasági eredményekben. A nemzeti bizottságok pénz- Ugyi, gazdasági önállóságának megszilárdítása nem szervezési-technikai kérdés. Ez egy út kezdete, amelyre azért lépünk, hogy politikai és gazdasági téren lényegesen megszilárdítsuk a nemzeti bizottságokat. A miniszterelnök ezután részletesen foglalkozott azokkal a kérdésekkel, miként képzeljük el a nemzeti bizottságok nagyobb gazdasági önállóságát és ezzel a természetes velejárót, a több kezdeményezést és felelősséget tetteikért. Hangsúlyozta: meg kell határoznunk, hogy a nemzeti bizottságok melyik fokán és milyen arányban hagyják jóvá a nemzeti bizottságok költségvetését, úgyhogy minden faluban, városban, járásban tudják, milyen eszközökkel gazdálkodhatnak felelősséggel és önállóan. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk az árakat illetően tett intézkedéseknek. Elsősorban is a helyi termelésben és szolgáltatásban kell az árak csoportosítását kihasználni. Joggal elvárjuk, hogy a nemzeti bizottságok az árképzéssel kapcsolatban bővített jogkörüket ne a drágításra, hanem a szolgáltatások minőségének megjavítására, bővítésére, a választék gazdagítására, a műszaki és divatújdonságok bővítésére használják ki. A piac érdekében azonban ki ' kell használni az árak csökkentését is és egyáltalában a kapacitások hatékonyabb kihasználását. ...Lenárt elvtárs külön kitér a lakáskérdés megoldásának halaszthatatlanságára, amely nemzeti bizottságaink egyik legsarkalatosabb munkáját képezi. — Nem tekinthetünk továbbra Is tétlenül a lakáshiányra. Ezen a helyzeten változtatnunk kell. Elsősorban egészséges gazdasági alapokra kell helyezni a lakáspolitikát és keresnünk kell a módokat, hogyan fokozhatnánk a lakosság részvételét a lakáskérdés megoldásában. A következő években tovább akarjuk fejleszteni a szövetkezeti építkezést és az állami lakásépítkezést az elkerülhetetlen bontás következtében szükséges pótlakások és a komoly szociális esetek megoldására korlátozzuk. Egyben feltételezzük, hogy a lakásépítkezésből anyagilag kivennék részüket a vállatok és a nemzeti bizottságok is, amelyek így eredményesebben és hatásosabban oldhatják meg a munkaerők stabilizációjának kérdését is. Az egyéni lakásépítkezés gyorsabb fejlesztését is támogatnunk kell, meg kell szüntetnünk az eddigi korlátozó irányzatokat, az adminisztratív jellegű akadályokat és minden szempontból meg kell javítanunk a városi és a falusi önsegélyes lakásépítkezés anyagi ellátottságát. A mezőgazdaságban is győzedelmeskedniük kell az új elemeknek Ügy számítjuk, hogy jövőre bevezetjük a mezőgazdaságban is az irányítás tökéletesített rendszerét. Több felelősséget kell adnunk a vállalatoknak, hogy maguk döntsenek a tervezésről és a szervezésről. El kell érnünk, hogy az érdekeltség kifejezőbben hasson a mezőgazdasági termelés belterjességére és rentabilitására. Az állami terv feladatait a termelésben és a felvásárlásban az eddigieknél sokkal inkább az ökonómiai eszközök rendszerével biztosítjuk. A mezőgazdasági vállalatok és a szállítási valamint átvevő szervezetek közötti kapcsolatokban fokozottabban érvényesülni fog a gazdasági egyenértékűség. Ezzel kapcsolatban fokozatosan áttérünk a gépek, vegyszerek, takarmány és a szolgáltatások nagy részének eddigi elosztási rendszeréről a szabad árusításra. A szocialista termelési viszonyok megszilárdítása a mezőgazdaságban és a termelőerők fejlesztése az intenzitás és rentabilitás útján megköveteli továbbra is a munkásosztály és az állam, valamint a nemzeti bizottságok nagyfokú gondoskodását. A Központi Bizottság és a kormány bírálóan és reálisan értékelve a helyzetet, arra a következtetésre Jutott, hogy az irányítási elvek alkalmazása érdekében a mezőgazdaságban olyan viszonyokat kell teremtenünk, hogy a nemzeti bizottságok teljes mértékben kivegyék részüket a mezőgazdaság irányításából. Természetesen nincs szó arról, hogy a mezőgazdaságban visszatérünk az irányítás régi módjához. Olyan problémakörrel állunk szemben, amelyet a mezőgazdasági termelési igazgatóságok a nemzeti bizottságok részvétele nélkül nem oldhatnak meg, s nem is irányíthatnak. Ebből a szempont-* bői kell újból meghatároznunk a kötelességeket és a jogokat, a nemzeti bizottságok, termelési igazgatóságok és a mezőgazdasági üzemek közötti kölcsönös kapcsolatokat. Az alapvető irányítószervek a mezőgazdasági járási termelési igazgatóságok lesznek. Tevékenységüket egyre inkább a hozrascsot elvei alapján fogják fejleszteni, főleg az állami szektorban. A termelési igazgatóságoknak tiszteletben kell tartaniok az EFSZ-ek szövetkezeti formájának sajátosságait. A járási nemzeti bizottságok feladata nemcsak az lesz, hogy jóváhagyják a mezőgazdasági termelés és felvásárlás fejlesztési tervét, hanem részt vegyenek már e tervek kidolgozásában és így kezdettől fogva gondoskodnak arról, hogy a mezőgazdaság jelentőségének megfelelő helyet kapjon a járás általános fejlesztésében. így például arra biztosan nem kerül majd sor, hogy azokban a járásokban, ahol érezhetően kevés a munkaerő a mezőgazdaságban, a nemzeti bizottságok hozzájáruljanak a munkaerő toborzáshoz más ágazatok számára. Ellenkezőleg, arra kell törekedni, hogy a nem rentábilis ipari üzemekből munkaerőket szerezzünk a mezőgazdaság részére. A járási nemzeti bizottságok ugyanakkor ellenőrizni fogják a termelés és felvásárlás teljesítését, valamint a párt és kormány által a mezőgazdaság elé tűzött további feladatok megvalósítását. Az egyes alkalmi munkáknál a foglalkoztatott munkaerőket illetően helyes lesz, ha a járási nemzeti bízott-* ságok nagyobb súlyt fektetnek a helyi lakosság bekapcsolására ezekbe a munkákba. Az üzemek segítségét idejében be' kell tervezni és nem várni arra, hogyan, mint lesz, mert a rohammunka mindig sokba kerül. Lépéseket kell tenni a mezőgazdasági dolgozók jobb érvényesülése érdekében is, az ún. vegetációs pihenés időszakában. A gazdaság más szakaszain, mint például a melléktermelésben, az építkezésben, vagy a szolgáltatások terén kell foglalkoztatni őket. A kerületi nemzeti bizottságok a területi tervezőszerv funkcióját töltik be a mezőgazdaságot illetően is, különös tekintettel a szakosítás feltételeinek kialakítására. A legközelebbi években figyelmüket elsősorban a rendszeres korszerűsítésre és a kerületi, járási sajátosságok kihasználására keil összpontosítanunk. A helyi nemzeti bizottságok a me* zőgazdasági vállalatokkal együtt oldják meg a vállalatok távlati és aktuális, az egész közösség életét érintő fejlesztési kérdéseit. Az EFSZ-eknek, állami gazdaságoknak és a nemzeti bizottságoknak tudatosítaniuk kell, mennyire fontos a lakásépítés kérdése falun. Ezekkel a kérdésekkel szorosan összefügg a falusi társadalmi viszonyok fejlődése elsősorban a mezőgazdasági üzemek részvétele a község kulturális és szociális intézményeinek közös építésében a helyi közlekedés és összeköttetés kiépítésében stb., a mezőgazdasági üzemek és a helyi nemzeti bizottságok anyagi és pénzügyi eszközeinek öszszekapcsolásával. Lenárt elvtárs ezután a fiatalok nevelésének kérdésével és azok problémáival foglalkozott, majd ismét a nemzeti bizottságok feladatait elemezte. — Valamennyi fokú nemzeti bizottságnak képviselőinek és dolgozóinak tudatosítaniuk kell, hoc-' nem az értekezletek, gyűlések és határozatok, hanem az eredmények és a tettek szolgálnak mércéül a nemzeti bizottságok tevékenységének és a polgárrokhoz fűződő viszonyának értékelésénél. A nemzeti bizottságok új feladatai megkövetelik, az apparátus feladatának kellő értékelését, politikai és szakképzettségének növelését. Munkájának a kezdeményezésen, a felelősségérzeten, a valóságon és a rugalmasságon kell alapulnia. 1986. február 19.
