Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-02-19 / 7. szám

Itthon történt... ® A hét folyamán a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács számos ^bizottsága ülésezett. Az üléseken különösen az új gazdaságirányítás fel­it tételeit vitatták meg. TÖBB SEGÍTSÉGET A MEZŐGAZDASÁGNAK A Nemzetgyűlés mezőgazdasági bi­zottsága komoly kérdéseket vitatott meg. Napirendjén elsősorban a XIII. pártkongresszust előkészítő tézisek szerepeltek. A képviselők vitafelsző­­lalásaikban a mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek, és állami gazdaságok problémáiról tanácskoztak és a Föld­művelésügyi Minisztérium dolgozóihoz számos kérdést intéztek. Javaslataik­ban arra is figyelmeztettek, hogy az ipar nem mindig tartja szem előtt a mezőgazdaság szükségleteit. Számos képviselő a mezőgazdaságban mutat­kozó munkaerőhiánnyal foglalkozott. Ezzel szorosan összefügg a fiatalok problémája, akiknek mielőbb gyökeret kellene verniök a falun. Ezt a célkitű­zést azonban megnehezíti a vidéki la­kásprobléma megoldatlansága. AZ IFJÚSÁG A LEGJOBB UTÁNPÓTLÁS A prágai Várban Antonin NOVOTNÍ a CSKP KB első titkára, köztársasági elnökünk fogadta földműves ifjúsá­gunk küldötteit, akik egy hetet töl­töttek a fővárosban. Az egyhetes prágai találkozó alatt a fiatalok talál­koztak a párt és a kormány képvise­lőivel, s így lehetőségük nyílt arra, hogy az őket érdeklő kérdésekre első kézből kapjanak választ. Antonín Novotny elvtárs a földmű­vesifjúság küldötteihez intézett be­szédében megjegyezte, hogy az ifjú­ság kezdeményezése megfelel a párt és a kormány mezőgazdaságfejlesztési politikájának. — Jelentős időszak előtt állunk, összefoglaljuk mindazt, amit az el­múlt időszakban tettünk — hangoz­tatta Novotny elvtárs —, értékeljük a párt eddigi politikai, gazdasági és ideológiai munkáját. Nagyon fontos intézkedést valósí­tunk meg: tökélesitjük az ipar terv­szerű irányítását, s előkészületeket teszünk a tökéletesített irányítási rendszer bevezetésére a mezőgazda­ságban is. A CSKP XIII. kongresszusának elő­készületeiről szólva Novotny elvtárs elmondotta, hogy nemcsak arról van szó, milyen feladatokat vállalunk, ha­nem elképzeléseink olyan távlatokat érintenek, amelyeknek megvalósulása egyrészt hazánk jelenlegi fejlettségé­től, másrészt pedig a többi szocialista ország fejlődésétől és a műszaki for­radalom vívmányaitól is függ. A fiatalokhoz szólva többek között ezeket mondotta: „Ti vagytok a biz­tosíték arra, hogy a szakosítás és a korszerű technika segítségével a tér-Elítélik az agressziót Az amerikaiak vietnami agresz­­sziója szerte a világon, így ha­zánkban is a leghatározottabb el­utasításra talál. Üzemeinkben, gyá­­rainkban, szövetkezeteinkben és egyéb munkahelyeken a dolgozók mély együttérzésüket fejezik ki a vietnami nép hősies harca iránt, s a leghatározottabban elítélik az amerikai agresszorokat. Az alábbiakban kivonatosan kö­zöljük a búcsi EFSZ (komáromi járás) tagjainak az évzáró gyűlé­sen elhangzott felhívásukat, ame­lyet közvetítés céljából a VDK prágai ügyvivőjének küldtek: „Forró testvéri üdvözletünket küldjük a hős vietnami népnek és mélységesen elítéljük az Egyesült Államok beavatkozását országuk beliigyeibe. Bár messze van tőlünk az önök gyönyörű országa, da mé­gis szinte ide halijuk a tankok dübörgését, az ágyúk dörgését, a repülők idegtépő bugását, az árván és kenyér néikül maradt gyerme­kek sírását, a szülők jajveszéke­lését gyermekeikért. Kérjük önt, hogy tolmácsolja őszinte együtt­érzésünket a vietnami parasztok­nak, munkásoknak és tolmácsolja, hogy szívünk együtt dobban az ő hazájukat forrón szerető szíveik­kel, valamint azt, hogy velük együtt követeljük a vietnami há­ború azonnali beszüntetését.“ A búcsi EFSZ évzáró gyűlésének résztvevői 2 SZABAD FÖLDMŰVES mőíöldet a legelőnyösebben kihasz­náljuk. Ne feledjétek, hogy szocialista társadalmunk további fejlődésében és az előttünk álló időszakban nagy je­lentősége van a mezőgazdasági terme­lésnek. Népgazdaságunk és egész ha­zánk építésének, fejlesztésének egyik legfontosabb szakaszán álltok." AZ SZNT BIZOTTSÁGAINAK ÜLÉSEI A Szlovák Nemzeti Tanács iskola- és művelődésügyi bizottsága dr. Matej Lúéan elnökletével megvitatta a CSKP XIII. kongresszusa előkészítésének té­ziseit és ezzel kapcsolatban a további fontos teendőket is. A bizottság hangsúlyozta, hogy az előirányzott fejlesztési feladatokat a minél nagyobb hatékonyság és gazda­ságosság figyelembevételével kell megoldani. Elsősorban az szükséges, hogy a jelenlegi és távlati szükség­letek elemzése alapján tervezzék az új iskolák építését. Igen nagy jelentő­ségű az iskolahálózat, különösen pe­dig az általános középiskolák és a szakközépiskolák körzetesítését célző munkálatok befejezése. A gazdaságosság elvének a művé­szet és a kultúra terén is érvénye­sülnie kell. Míg eddig a népművelő­dési intézmények központi forrásokból merítették a tevékenységükhöz szük­séges eszközöket, erről az idén már a nemzeti bizottságoknak kell gondos­kodniuk. Az SZNT építésügyi bizottsága idei első ülésén a szlovákiai épitőváilala­­tok tavalyi tervteljesítéséről, majd az idei feladatokról tárgyalt. A szlovákiai építővállalatok dolgozói tavaly érték el eddigi legnagyobb tel­jesítményüket, s a tervezett feladato­kat öt milliárd koronával túlteljesí­tették. Az építőanyagokat gyártó üze­mek is túlteljesítették tervfeladatai­kat, de az alapvető fontosságú építő­anyagokat illetően még nem sikerült bizonyos aránytalanságokat teljesen kiküszöbölniük. Az 1966. évi terv az építkezések és az építőanyag-gyártás növelését irá­nyozza elő. A tavalyi eredményekhez viszonyítva ez idén 7 százalékkal nö­vekszik az építkezési munkálatok' ter­jedelme. ! KGST-ÉRTEKEZLET HAZÁNKBAN Hétfőn kezdődött meg Veiké Kar­­lovlcén a KGST-tagállamok bánya­munka biztonsági és egészségügyi, tu­dományos műszaki tanácsának ülése. Az ülésen megtárgyalták a magyar küldöttség beszámolóját a bányapor ellen folytatott küzdelemről és a szovjet küldöttség beszámolóját a hir­telen kitörő bányalégről és az ellene folytatott küzdelemben elért eredmé­nyekről és tapasztalatokról. Az ülés résztvevői megtekintették a munkabiztonsági és bányapor el­leni műszaki berendezések kiállítását is, majd ellátogattak az ostravai szénbányászati kutatóintézetbe. KÉSZÜL AZ ÜJ FŐISKOLAI TÖRVÉNY A Nemzetgyűlés művelődésügyi bi­zottsága a héten ismét a főiskolai törvényjavaslatról tárgyalt. Mint is­meretes, az egyetemeken, főiskolákon, tudományos és kulturális intézmé­nyekben már hosszú idő óta vita folyt a főiskola-törvány megváltoztatására. Az ülésen dr. Hatíka professzor, mű­velődésügyi miniszterhelyettes indo­kolta meg a bizottság tagjainak, majd kijelentette, hogy népgazdaságunknak a jövőben olyan szakemberekre és tudományos dolgozókra lesz szüksége, akik lépést tartanak a tudományos­műszaki forradalom követelményeivel. Az új irányítási rendszer elveit köz­vetett értelemben a főiskolák életének is tükröznie kell. Az előadó többek között kifejtette még, hogy a törvényjavaslat alap­­gondolata értelmében a főiskolai ta­nulmányok befejeztével nem érhet véget a művelődési folyamat. A továb­biakban bővebben ismertette az új törvény elveit, amelyek a főiskolák életével kapcsolatos más törvények­hez, mint például a munkatörvény­könyv elveihez is igazodnak. A vitában számos képviselő szólalt fel, s annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az új főiskolai tör­vény minden bizonnyal elősegíti egye­temeink és főiskoláink színvonalasabb tevékenységét és a feladatok jobb teljesítését. Kishirdetés p • Nagy gyakorlattal ren- §§ §j~ delkező méhész állást keres. § p Cím a kiadóban. s JOZEF LENÁRT MINISZTERELNÖK BESZÁMOLÓJÁBÓL Több önállóságot és felelősséget a nemzeti bizottságoknak A prágai Várban február 9 — 11. tartották meg a CSKP kerületi és járási bizottságai vezető titkárainak, a kerületi, járási, valamint egyes városi és helyi nemzeti bizottságok elnökeinek országos konferenciáját. A konferenciát a CSKP XIII. kongresszusa előkészítésével kapcsolat­ban a párt Központi Bizottsága és a kormány hívta egybe. A konferen­cián jelen voltak a CSKP KB elnökségének tagjai, több miniszter, nem­zetgyűlési képviselők, valamint más központi szervek és hivatalok kép­viselői. A nemzeti bizottságok jövőbeni tevékenységéről Jozef LENÁRT mi­niszterelnök tartott beszámolót. A konferencián felszólalt Antonín NO­­VOTN? elvtárs, aki beszédében ismertette a szocialista országok politi­kai és gazdasági, valamint tudom I os-müszaki együttműködésének ered­ményeit. Továbbá szólt a XIII. kongresszus előkészítésével kapcsolatban összefüggő legfontosabb kérdésekről is. Üj irányítási rendszer a mezőgazdaságban is A KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI ha­tározatot fogadtak el, amelyben tá­mogatásukról biztosították elsősorban azokat a javaslatokat, amelyek azt célozzák, hogy a jövőben fokozódjék a városi és a helyi nemzeti bizottsá­gok pénzügyi-önállósága, mert így fokozottabb vállalkozó szellemmel hasznosíthatják a hatáskörükben levő nyersanyagforrásokat és egyéb lehe­tőségeket is. A nemzeti bizottságok jogköre és feladatai Beszéde elején Lenárt elvtárs han­goztatta: A Központi Bizottság és a kormány azzal a céllal hívta össze ezt az értekezletet, hogy közösen elgon­dolkozzanak és elbeszélgessenek ar­ról, hogyan lehet a fejlődés jelenlegi szakaszában a nemzeti bizottságok tevékenységét tovább fejleszteni és összehangolni az egész társadalom fejlődésének szükségleteivel. — Abból az alapgondolatból indu­lunk lei, hogy a szocialista társadalom sokoldalú fejlődésének a párt XII. kongresszusi határozatában megálla­pított távlati irányvonalát kell kon­kretizálni. Ez lényegében a fejlett szocialista társadalom eddig még ki nem merített lehetőségeinek felhasz­nálását jelenti. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fejlődés megelő­zése lehetetlen, ugyanakkor az adott helyzetből felmerülő problémák reális megoldása szükséges. A XIII. kongresszus tézisei külön kiemelik azt a gondolatot, hogy szo­cialista államunk tekintélyének meg­szilárdítása csak úgy lehetséges, ha fokozzuk minden állampolgár öntuda­tos és felelősségteljes részvételét a közéletben, a politikai életben és az államirányításban, s így biztosítják a szocialista demokrácia kiszélesítését társadalmi életünk valamennyi szaka­szán. A nemzeti bizottságokat a tömegek forradalmi ereje hozta létre, s a párt vezetésével nemzeti és szociális fel­­szabadulásunk eszközévé váltak. A fel­szabadult területeken kezükbe vették a hatalmat és minden erejüket latba vetették, hogy országunkban a hala­dás diadalmaskodjék, megszilárduljon a népi demokratikus rendszer. Hatha­tósan kivették részüket a háború utáni újjáépítésből, a népgazdaság átépítéséből, Szlovákia és más terü­letek iparosításából. Megállták helyü­ket olyan bonyolult feladatok telje­sítésében is, mint a kis- és közepes magánvállalkozás szocializálása, vala­mint a mezőgazdaság szövetkezesí­­tése. Ilymódon jelentősen hozzájárul­tak a szocializmus építéséhez” ha­zánkban. Lenárt elvtárs ezután részletesen foglalkozott a nemzeti bizottságok szerepével a szocializmus építésének eddigi időszakában, majd jövőbeni feladatait körvonalazta. A szocialista társadalomnak érdeke, hogy az ún. társadalmi szervezetek sokoldalúan és kezdeményezően, ön­szántukból igyekezzenek olyan felté­teleket és eszközöket létrehozni, hogy a közérdeket és a közszükségletet ki­elégíthessék, hogy a községek, váro­sok és más területi közigazgatási egy­ségek lakosságának társadalmi szük­ségleteit ne az össztársadalmi szük­ségletekkel ellentétben, hanem azok­kal összhangban elégítsék ki. A helyi községeknek biztosítékot kell adni arra, hogy mindannak, amit közös törekvésükkel megteremtenék, ők is veszik hasznát, saját szerveik döntenek majd arról, hogyan hasz­nálják fel közös munkájuk eredmé­nyét. Az operatív irányítást a központok­ról és a kerületekről át kell ruházni a járásra, városokra és a falvakra. Ezen a területen természetesen megfelelően fogjuk alkalmazni a gaz­dasági eszközöket, valamint az anyagi érdekeltséget a gazdasági eredmé­nyekben. A nemzeti bizottságok pénz- Ugyi, gazdasági önállóságának meg­szilárdítása nem szervezési-technikai kérdés. Ez egy út kezdete, amelyre azért lépünk, hogy politikai és gaz­dasági téren lényegesen megszilárdít­suk a nemzeti bizottságokat. A miniszterelnök ezután részlete­sen foglalkozott azokkal a kérdések­kel, miként képzeljük el a nemzeti bizottságok nagyobb gazdasági ön­állóságát és ezzel a természetes ve­lejárót, a több kezdeményezést és fe­lelősséget tetteikért. Hangsúlyozta: meg kell határoznunk, hogy a nem­zeti bizottságok melyik fokán és mi­lyen arányban hagyják jóvá a nemzeti bizottságok költségvetését, úgyhogy minden faluban, városban, járásban tudják, milyen eszközökkel gazdálkod­hatnak felelősséggel és önállóan. Különösen nagy jelentőséget tulaj­donítunk az árakat illetően tett in­tézkedéseknek. Elsősorban is a helyi termelésben és szolgáltatásban kell az árak csoportosítását kihasználni. Joggal elvárjuk, hogy a nemzeti bi­zottságok az árképzéssel kapcsolatban bővített jogkörüket ne a drágításra, hanem a szolgáltatások minőségének megjavítására, bővítésére, a választék gazdagítására, a műszaki és divat­újdonságok bővítésére használják ki. A piac érdekében azonban ki ' kell használni az árak csökkentését is és egyáltalában a kapacitások hatéko­nyabb kihasználását. ...Lenárt elvtárs külön kitér a lakás­kérdés megoldásának halaszthatatlan­ságára, amely nemzeti bizottságaink egyik legsarkalatosabb munkáját ké­pezi. — Nem tekinthetünk továbbra Is tétlenül a lakáshiányra. Ezen a hely­zeten változtatnunk kell. Elsősorban egészséges gazdasági alapokra kell helyezni a lakáspolitikát és keres­nünk kell a módokat, hogyan fokoz­hatnánk a lakosság részvételét a la­káskérdés megoldásában. A követ­kező években tovább akarjuk fejlesz­teni a szövetkezeti építkezést és az állami lakásépítkezést az elkerülhe­tetlen bontás következtében szüksé­ges pótlakások és a komoly szociális esetek megoldására korlátozzuk. Egy­ben feltételezzük, hogy a lakásépít­kezésből anyagilag kivennék részüket a vállatok és a nemzeti bizottságok is, amelyek így eredményesebben és hatásosabban oldhatják meg a mun­kaerők stabilizációjának kérdését is. Az egyéni lakásépítkezés gyorsabb fejlesztését is támogatnunk kell, meg kell szüntetnünk az eddigi korlátozó irányzatokat, az adminisztratív jelle­gű akadályokat és minden szempont­ból meg kell javítanunk a városi és a falusi önsegélyes lakásépítkezés anyagi ellátottságát. A mezőgazdaságban is győzedelmeskedniük kell az új elemeknek Ügy számítjuk, hogy jövőre beve­zetjük a mezőgazdaságban is az irá­nyítás tökéletesített rendszerét. Több felelősséget kell adnunk a vállalatok­nak, hogy maguk döntsenek a terve­zésről és a szervezésről. El kell ér­nünk, hogy az érdekeltség kifejezőb­ben hasson a mezőgazdasági termelés belterjességére és rentabilitására. Az állami terv feladatait a termelés­ben és a felvásárlásban az eddigiek­nél sokkal inkább az ökonómiai esz­közök rendszerével biztosítjuk. A me­zőgazdasági vállalatok és a szállítási valamint átvevő szervezetek közötti kapcsolatokban fokozottabban érvé­nyesülni fog a gazdasági egyenértékű­ség. Ezzel kapcsolatban fokozatosan áttérünk a gépek, vegyszerek, takar­mány és a szolgáltatások nagy részé­nek eddigi elosztási rendszeréről a szabad árusításra. A szocialista termelési viszonyok megszilárdítása a mezőgazdaságban és a termelőerők fejlesztése az intenzi­tás és rentabilitás útján megköveteli továbbra is a munkásosztály és az állam, valamint a nemzeti bizottságok nagyfokú gondoskodását. A Központi Bizottság és a kormány bírálóan és reálisan értékelve a hely­zetet, arra a következtetésre Jutott, hogy az irányítási elvek alkalmazása érdekében a mezőgazdaságban olyan viszonyokat kell teremtenünk, hogy a nemzeti bizottságok teljes mértékben kivegyék részüket a mezőgazdaság irányításából. Természetesen nincs szó arról, hogy a mezőgazdaságban visszatérünk az irányítás régi módjához. Olyan prob­lémakörrel állunk szemben, amelyet a mezőgazdasági termelési igazgató­ságok a nemzeti bizottságok részvé­tele nélkül nem oldhatnak meg, s nem is irányíthatnak. Ebből a szempont-* bői kell újból meghatároznunk a köte­lességeket és a jogokat, a nemzeti bizottságok, termelési igazgatóságok és a mezőgazdasági üzemek közötti kölcsönös kapcsolatokat. Az alapvető irányítószervek a me­zőgazdasági járási termelési igazgató­ságok lesznek. Tevékenységüket egyre inkább a hozrascsot elvei alapján fog­ják fejleszteni, főleg az állami szek­torban. A termelési igazgatóságoknak tiszteletben kell tartaniok az EFSZ-ek szövetkezeti formájának sajátossá­gait. A járási nemzeti bizottságok fel­adata nemcsak az lesz, hogy jóvá­hagyják a mezőgazdasági termelés és felvásárlás fejlesztési tervét, hanem részt vegyenek már e tervek kidolgo­zásában és így kezdettől fogva gon­doskodnak arról, hogy a mezőgazda­ság jelentőségének megfelelő helyet kapjon a járás általános fejlesztésé­ben. így például arra biztosan nem ke­rül majd sor, hogy azokban a járá­sokban, ahol érezhetően kevés a mun­kaerő a mezőgazdaságban, a nemzeti bizottságok hozzájáruljanak a munka­erő toborzáshoz más ágazatok számá­ra. Ellenkezőleg, arra kell törekedni, hogy a nem rentábilis ipari üzemek­ből munkaerőket szerezzünk a mező­­gazdaság részére. A járási nemzeti bizottságok ugyan­akkor ellenőrizni fogják a termelés és felvásárlás teljesítését, valamint a párt és kormány által a mezőgazda­ság elé tűzött további feladatok meg­valósítását. Az egyes alkalmi munkáknál a fog­lalkoztatott munkaerőket illetően he­lyes lesz, ha a járási nemzeti bízott-* ságok nagyobb súlyt fektetnek a he­lyi lakosság bekapcsolására ezekbe a munkákba. Az üzemek segítségét ide­jében be' kell tervezni és nem várni arra, hogyan, mint lesz, mert a ro­hammunka mindig sokba kerül. Lépéseket kell tenni a mezőgazda­­sági dolgozók jobb érvényesülése ér­dekében is, az ún. vegetációs pihenés időszakában. A gazdaság más szaka­szain, mint például a melléktermelés­­ben, az építkezésben, vagy a szolgál­tatások terén kell foglalkoztatni őket. A kerületi nemzeti bizottságok a területi tervezőszerv funkcióját töl­tik be a mezőgazdaságot illetően is, különös tekintettel a szakosítás fel­tételeinek kialakítására. A legközeleb­bi években figyelmüket elsősorban a rendszeres korszerűsítésre és a ke­rületi, járási sajátosságok kihasználá­sára keil összpontosítanunk. A helyi nemzeti bizottságok a me* zőgazdasági vállalatokkal együtt old­ják meg a vállalatok távlati és aktuá­lis, az egész közösség életét érintő fejlesztési kérdéseit. Az EFSZ-eknek, állami gazdaságok­nak és a nemzeti bizottságoknak tu­datosítaniuk kell, mennyire fontos a lakásépítés kérdése falun. Ezekkel a kérdésekkel szorosan összefügg a fa­lusi társadalmi viszonyok fejlődése elsősorban a mezőgazdasági üzemek részvétele a község kulturális és szo­ciális intézményeinek közös építésé­ben a helyi közlekedés és összeköttetés kiépítésében stb., a mezőgazdasági üze­mek és a helyi nemzeti bizottságok anyagi és pénzügyi eszközeinek ösz­­szekapcsolásával. Lenárt elvtárs ezután a fiatalok nevelésének kérdésével és azok prob­lémáival foglalkozott, majd ismét a nemzeti bizottságok feladatait ele­mezte. — Valamennyi fokú nemzeti bizott­ságnak képviselőinek és dolgozóinak tudatosítaniuk kell, hoc-' nem az ér­tekezletek, gyűlések és határozatok, hanem az eredmények és a tettek szolgálnak mércéül a nemzeti bizott­ságok tevékenységének és a polgár­­rokhoz fűződő viszonyának értékelé­sénél. A nemzeti bizottságok új fel­adatai megkövetelik, az apparátus fel­adatának kellő értékelését, politikai és szakképzettségének növelését. Mun­kájának a kezdeményezésen, a felelős­ségérzeten, a valóságon és a rugal­masságon kell alapulnia. 1986. február 19.

Next

/
Thumbnails
Contents