Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-02-12 / 6. szám

Ölesó háztáji csibenevelő műanyák f Keltető üzemeink úgyszólván januártól-deceniberig mű­­(' kődnek, így már a háztáji gazdaságokban sem kell várni a r kotlára. Az ügyes gazdasszony már február végén, március elején vehet naposcsibéket és egy üres szobában (helyiség­ben) vagy a konyha etkerített sarkában ötven vagy akár száz kiscsirkét is könnyen felnevelhet. De hogyan? Erre szeretnék választ adni. sok helyen alkalmazzák, főleg a nagyüzemi malacneveléskor és a baromfinevelés során. Ház­táji csibenevelés esetén például száz darabot számláló csibeállo­mány részére egy 250 kW-os infravörös lámpa elég. Csibéin­ket eleinte egy nagyobb ládá­ban, vagy helyiségben elkerített részen, vastagabb alomrétegen tartjuk. Áz infravörös lámpát a csirkék felett ötven, esetleg TALÁN A LEGOLCSÓBB és legegyszerűbb a melegvíz­­fűtéses csibenevelő láda. Egy ötven centiméter magas, 60X70 cm oldalméretű ládát vastagabb papírral (csomagolópapírral) jól kiragasztunk, azaz szigetelünk. A ládát zárható-nyitható tető­vel látjuk el. Egyik oldalán alul kilenc vagy tíz cm magas, har­minc vagy negyven cm hosszú, lefelé nyíló ajtót vágunk. Ezen keresztül járnak majd a csibék ki a melegedő hőmérsékletű lá­dából. Majd a láda minden ol­dalán hét vagy nyolc cm ma­gasságban nyolc esetleg tíz lyu­kat fúrunk, húsz mm átmérőjű fúróval. Ez a szellőztetés, he­­lyecsebben a levegőcsere céljait szolgálja. Szellőztető lyukakat a lefelé nyíló kis ajtócskára is fúrunk. Azután egy tíz literes befőt­­tes üveget megtöltünk forró vízzel, a tetejét lekötjük, ne­hogy a víz párologjon. A lekö­tést úgy végezzük mintha ubor­ka lenne benne. Ezt követően a forró üveget papírral vagy ruhával néhányszor körülcsa­varjuk, nehogy megégesse a majd hozzábújó kiscsibéket, és így a láda közepébe állítjuk. A kiscsibék az üveg körül he­leírt ládát valamivel alacso­nyabbra készítjük. Ez esetben a láda ne a tetején nyíljon, ha­nem egyik oldalán. Az is jó megoldás, ha a láda egyik olda­la helyett vastagabb vászon­függönyt alkalmazunk. A láda­teret itt nem meleg vízzel, ha­nem egy hatvan kW-os égővel fűtjük, mégpedig úgy, hogy gu­mikábellel vezetjük a villanyt a ládába. Az égőt egy üres kon­zervdobozba szereljük (egy-két kg-os). A konzervdobozba há­rom—négy cm-re az alsó és a felső peremtől lyukakat fúrunk. A konzervdobozban lévő villany-3. Az infravörös lámpás módszer. hatvan cm magasságban füg­gesztjük fel. Ha a helyiség meleg, fűtött, úgy még maga­sabbra is tehetjük. Például, ha a helyiség légtere 18 C fokos hőmérsékletű, úgy a 70 centi­méter magasságban elhelyezett infravörös lámpa az alatta lévő almot 27—28 C fokra is felme­legíti. A háztáji csibenevelők az in­fravörös nevelési módszer al­kalmazása során nagyon vi­gyázzanak, nehogy takarításkor, etetéskor, itatáskor a működő infra-lámpára folyadék csep­penjen, mert ez abban a pilla­natban meghasad és felrobban. A baromfi, a galambok Is nagyon egyszerű. Az imént SZERVEZETT baromfi- és ga­lambtenyésztőink részére ma már természetes állataik jelző­számos gyűrűzése. A gyűrűt a tenyésztő megfelelő időpontban a csirke vagy a galambfiőka jobb lábára húzza. Gyűrűvel ezen kívül a kanárikat, valamint a távoli, tengerentúli, főként forrőégövi országokból szárma­zó díszmadarakat, az úgyneve­zett exotákat is ellátjuk. A lábgyűrűn (jelzőgyűrűn, re­gisztrálógyűrűn) a nyilvántar­tási számon kívül az állat szü­letési évét, a gyűrű nagyság számát (amelyet a kaparóba­romfi és a víziszárnyasok ese­tében római számmal, galam­boknál pedig arabszámmal jel­zünk), továbbá a „CS“ (Cseh­szlovákia) jelzést találjuk. A GYÜRÜZÉS ÉRTELME Mi az értelme a baromfi és a galambok lábgyűrűvel történő ellátásának? Az a tenyésztő, aki a Csehszlovák Kisállatte­nyésztők Szövetségének tagjává válik, ' kötelezettség vállal, hogy egy éven belül tiszta vér­vonalú tenyészállatokat szerez be. Ennek a követelménynek értelme van, hogy a tenyésztők udvaráról fokozatosan eltűnnek a rossz termelékenységű, gyen­ge minőségű basztard állatok. Az állat gyűrűvel történő je­lölésének a nyilvántartáson kí­vül a tenyészmunka terén is nagy jelentősége van. A jelződ szám alapján a tökéletesen szá­­montartott tojáshozam ellenőr­zését, vagy a termelékenység más szempontból vett megfi­gyelését végezhetjük. Az üze­melés közbeni ellenőrzés előse­gíti a fajtán belüli legjobb egyedek kiválasztását. Szerve­zetünk egyik fő célja a gazda­sági kisállatok termelékenysé­gének állandó fokozása. Végül a jelzőszám a kérdéses állat megismerésére is szolgál. E szerint az esetleg elveszett tyúk, liba, kacsa vagy galamb azonosságát könnyen igazolhat­juk. A csibéket életük harmadik hónapjának végén (fejlettségük szerint) lábgyűrűzzük. E közben meg kell győződnünk arról, hogy a gyűrű nem esik-e le az z. A vdlanyegös megoldás. 1. Melegvízfütéses csibenevelő láda. ego felmelegiti a doboz légté­rét. E fémdoboz felső lyuksorán áramlik ki a meleg, az alsó lyu­kakon pedig a lehűlt levegő ke­rül vissza az égő közelébe. A levegő körforgása az egész láda légkörét melegen tartja. Ter­mészetesen a konzervdoboz fel­ső részének zártnak vagy fe­dettnek kell lennie. Amint a csibék nőnek, a hatvanas égőt negyvenesre, majd huszonöt kW-osra cserélhetjük ki. AZ INFRAVÖRÖS LÄMPÄS csibenevelési módszert, amely a legegyszerűbb, — mivel azon­ban több áramot igényel így egyben a legrágább is — utol­jára hagytam. Ezt a nevelési módszert nálunk már nagyon lyezkednek el, melynek belse­jében lévő meleg víz a láda lég­terét egyenletes meleggel el­árasztja. A láda tetejét mindig jól zárjuk le nehogy a meleg el­szánjon. A jól szigetelt ládában tíz liter forró víz reggeltől estig és estétől reggelig elég meleget nyújt. Megfelelőbb, ha a befőttes üveget egy gömbö­lyű bádogtartállyal vagy tejes­­kannával tudjuk pótolni, mert ez esetben nem kell attól tar­tanunk, hogy elpattan. A VILLANYÉGŐS MEGOLDÁS I« nanvnti _* _ :_- .

Next

/
Thumbnails
Contents