Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-02-12 / 6. szám
VALAHOL OLVASTAM, hogy a ma dúsgazdag Rotschildcég londoni bankját 1815-ben postagalambok útján értesítették I. Napóleon waterlói vereségéről, és az ilyen módon nyert háromnapi előnyt a cég óriási méretű pénzügyi spekulációra használta fel. Azonban a galambokat hírközlésre már azelőtt az ókorban is használták. A görögök galambok útján adták hírül az olimpiai játékok győzelmeit. Az ókori rómaiak már galampostát is használtak a lóverseny-eredmények és a gladiátorok győzelmeinek közlésére, valamint vendéghívásra, sőt hadiüzenetek továbbítására is. Egyiptomban, Szíriában és Perzsiában ugyancsak volt szervezett galambposta. A felhasználás skálája később a hajótöröttek megmentésén, a •sempészésen és kémkedésen keresztül igen bő volt. Ili:illllllllll!lllllllll!i!llllll!ill!!lll!lllllll!lll!ll!li:!llillllllllllll A rádió feltalálásával a postagalamb küldönc szerepe háttérbe szorult, viszont rohamosan fejlődött a sportcélú, versenypostagalamb tenyésztés. E vonzó, nemes szórakozás bilincselte le napjainkban ifjú C sut k ay Mihály érsekújvári tenyésztőt is. Ügy tűnik, hogy ezt a paszsziót édesapjától örökölte, aki a környék ismert „angolásza“. Fiát az úgynevezett standard katonai csoportba tartozó galambok bűvölték meg. Szerencsénk volt, mert kezünkbe került az Amszterdami Röpgalamb Olimpia Egy verseny-postagalamb győztesének unokája a 447-013- -53 törzskönyvi számú versenyző. A Dolihal nevű tenyésztő (Popúvky, Brno melletti község) állományából származó kék kovácsolt, népiesen babos utazó postagalambnak Csutkayék tulajdonában lévő testvérei már szintén megtették a kötelező röputakat és így benevezhetnek a következő időszak kiállításaira. Hazai előírásaink szerint egy évben kétízben kell résztvenni a hím postagalambnak olyan verseny röptetésben, ahol a rkptávolság legalább négyszáz kilométer. Jelenlegi 40 nyilvántartott galambjának 20 %-a már részt vett különböőz versenyröptetéseken. A fiatal galambokkal előbb tréningutakon, kisebb távon kezdik a röptetést, az egyesület helyi szervezetének terve szerint, ami összefügg a kerületi röptetési tervekkel. Ilyen versenyeket kétszáz kilométeren felüli távon nem rendeznek. tenyésztőnél standardot elérő galambok kiállításokon vehetnek részt. Ha verseny alkalmával elérkezik az indítási idő, kattannak a stopperórák, megtörténik a kibocsájtás, a bírálók figyelik a röpmagasságot, a tűnő magasságot. A röptető tekintete pedig ég az izaglomtól és önmagában latolgatja galambjai megülési esélyeit. S milyen nagy az öröm, ha odahaza megjelenik a néhány száz kilométert repülő versenygalamb. Az öröm szószólói Ezt az örömet örökítik meg a díjak, a plaketták és az elismerések. Ifjú Csutkay Mihály sportszerű kedvtelése, — amely nagy áldozatot kíván, hiszen nem egyszerű úgy betanítani a ezek fogják fel. Összegezésképpen talán azt mondhatnánk, hogy a hazarepülés oka a fészekhez visszatérés ösztöne, ennek élettani alapja pedig a kitűnő emlékezöképesség, a látás, az orröblök nyálkahártyájára gyakorolt különböző hatások, pl. légáramlatok, mágnesesség, gyakoroltatás, valamint a földforgás érzékelése. Eredet A mai verseny postagalamb külemjellegének (standardjának) változékonysága abban rejlik, hogy kialakulásában számos fajta játszott közre. Legfontosabbak közülük a sirályka különböző fajtái, a keringők és a kistestű begyesgalambok. Később ezeket a fajtákat keletről hozott Egy-egy verseny jelentős esemény. A versenybizottság körül nagy a sürgés forgás, mert a röptető részére minden utasítás ismerete fontos a siker érdekében.. A versenyeredmények tisztasága érdekében a szövetség utasításait és a ropverseny szabályait minden helyi szervezetnek és minden versenyzőnek kötelessége betartania. A versenyrendező bizottság segítségére van a tárgyilagos gondolkozású tenyésztőkből álló bíráló ellenőri testület. A röpkészséget teljesítmény pontozással értékelik. A helyi szervezeti és az országos versenyeken eredményesen szereplő és az előírt rop-és az exóták lábgyűrűzése Az Amszterdami Röpgalamb Olimpia győztesének unokája, az előtérben. (A szerző felvétele) állat lábáról. A gyűrűt elvből az állat jobb lábára húzzuk. A galambfiókákat rendszerint életük nyolcadik-tizedik napján lábgyűrűzzük (ugyancsak fejlettségük szerint). GYÜRÜHÜZÁS A jelzőgyűrű lábrahúzását a csirkék és a galambok esetében úgy végezzük, hogy a három karmot egymáshoz nyomjuk és hátul a sarkantyút a lábközéphez (lábszárhoz) nyomjuk. Igen fontos, hogy ne feledjük, hogy a gyűrűhúzást a szokásos jelzett időben megtenni. Egy-két napos késedelem olykor megakadályozhatja a jelzőgyűrű felhúzását. Különösen a galambfiókák kikelésük utáni első 14 napon gyorsan nőnek. Ezért szükséges a rendszeres fészekellenőrzés, mert ellenkező esetben a lábgyürüzéssel megkéshetünk. >1 A tenyésztő részére a lábgyúrúzés még pontos jegyzetek vezetését is lehetővé teszi, amelyek szükségesek az elért tenyésztési eredmények felméréséhez és összehasonlításához. Mivel a jelzőgyürűn a csirke vagy a galamb születési évét is megtaláljuk, ezt a gyűrűt a baromfi „születési lapjának“ is tarthatjuk. Hazánkban a jelzőgyűrűket a CSKSZ kizárólag a szervezett tenyésztők állatai részére adja ki. A jelzőgyűrű egyúttal biztosítéka az állatok tiszta vérvonalhoz való tartozásának. Kiállítások alkalmával díjat csakis érvényes jelzőgyűrűvel ellátott tenyészállat nyerhet. A bírálónak joga van a kiállításról kiselejtezni az olyan állatokat, amelyek lábán meg nem felelő nagyságú jelzőgyűrű van. Míg a galambok esetében a hímnek és a nősténynek mindig egyforma nagyságú a jelzőgyúrűje, addig a kakasnak mindig egy számmal nagyobb a jelzőgyűrűje, mint a tyúknak. Oj tenyészidény elején járunk, ezért szervezett tenyésztőink nefeledjék tiszta vérvonalú baromfi- és galambállományukat kellő időben lábgyürüvel ellátni. MAAR ISTVÁN, a CSKSZ Szlovákiai Választmányának fő szakelőadója galambot, hogy visszatérjen — számos megérdemelt elismerést eredményezett. Egyik eredményes évben, konkréten 1958-ban például kedvenc versenyzői 13 plakettel gazdagították gyűjteményét. S valják meg hozzáértő sporttársai, hogy ilyen eredményt elérni tenyésztőnek csak igen kivételes esetben sikerül. Egyesek úgy vélik, hogy a postagalamb tájékozódása szorosan összefügg a látóképességgel, — azonban madárszakértök kimutatták, hogy a postagalamb által elért magasság nem lehet nagyobb 900 méternél, ahonnan maximálisan száz kilométernyi távolságra lehet ellátni. Az ellenzék azt állítja, hogy vaksötétben 12 kilométer távolságról felengedett postagalambok haza' találtak. Más nézetek szerint külön érzék hat az orr nyálkahártyájára, s ennek segítségével a galambok megtudják különböztetni a kiindulási ponthoz visszavezető szelet és megismernek bizonyos légáramlatokat. Nagyobb tábora van annak a nézetnek, amely szerint a galambok tájékozódásában fontos szerepe van a föld mágnesesséf >nek. Eszerint a mágneses áram a belső fül félkörös csatornáira hat, ületőleg a mágneses hatást bagdettákkal keresztezték, amelyeket az arab birodalomban már a hetedik században küldönc szolgálatra használták fel az ország fontosabb városai között. A postagalambokat holland hajósok hozták először Európába Bagdadból, „bagadat" vagy „bagadais“ néven Ez a név valószínűleg nem a galambok származási helyére utal, hanem a török „bagatin“ elnevezésre, — amely futárt, illetőleg küldöncöt jelent. Ezt a galambfajtát perzsa futárgalamb néven is emlegetik, s egyesek azonosnak tartják az indiai „khandesi“ futárgalambbal. Kiválasztás során mindenkor fő szempont a galamb tájékozódó képessége és repülőkészsége volt. Galamb tenyésztő körökben tartózkodni — mint tapasztaltuk — igen élvezetes és tanulságos, sok mindent megtudhat a látogató, persze azért számos dolog mégis tisztázatlan marad, ami azért is jó, hogy a jövőre nézve szintén maradjon téma beszélgetésre és vitatkozásra. Kucsera Szilárd
