Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-02-12 / 6. szám

Miért gazdaságos a gyöngytyúk

A gyöngytyúk őse Eszelte-Afrika sztyeppéin 80-100 példányban összeverődött csoportokban él még ma is. Ez a házi szárnyasunk az, amelynek háziasodása (domesztikácoója) a legújabb keletű. Meg is látszik rajtuk, mert rendkívül vadak és csak akkor érzik magukat jól, ha a háztól, a tanyától, a gazdasági udvartól messze elkóborolnak rovart, gyommagot, tehát élelmet keresni. Ezt egész napon át teszik és csak este szoktak visszatérni, amikor némi eleséget szórnak nekik. _____

A VADTÓL VALÓ FÉLTÉSÜK felesleges, mert a csoportban állandóan van „őr", amely — ha gyanús jelet lát — azonnal rikácsol és értesíti bogarászó társait. Repülni jó! tudnak, és így a levegőbe emelkedve pillanatok alatt elhagyják a veszélyes területet. Ezzel a néhány sorral lényegében már választ is adtam a címben foglalt kérdésre.

Tojásrakásuk a lehető legnagyobb titokban történik. A sűrű bokrok sötét zugait előszeretettel keresik fel tojásrakás céljából. Magyarországon néhány állami gazdaságban és annál több termelőszövetkezetben, valamint háztáji gazdaságban százezrével nevelik a gyöngytyűkot. Ezen állatfajra jellemző, hogy rendkívül jó kereső, keveset eszik a zsákból. Húsa ízletesebb a fácán húsánál, mert rostozata, konzisztenciája lényegesen jobb, továbbá ízletesebb, zamatosabb. Az önellátáson tűi a külföldi piac is keresi, tehát a felesleget jó pénzért értékesíteni lehet. Énpen ezért a tenyésztése, tartása és szanorítása a háztáji méreteken túl a nagygazdaságokban is feltétlenül gazdaságos és indokolt.

Nagyobb gondot egyedül a gyöngycsibék felnevelése okoz. A begyük igen kicsi, — ezért óránként kell őket etetni. Rendkívül vadak, ezért a nevelőház egyik zugába menekülnek, s ott csoportosulnak. Ez egymás agyonnyomását idézheti elő.

Megfigyeltem, hogy alig bújik ki a tojásból, már a keltetőtálcán menekül az ember elől. Ez már elég bizonyíték, hogy tényleg félvad természetű és eszerint kell őket gondozni, kezelni. Ennek azonban, mint már említettem, megvan a jó oldala is. A nevelőházban tartott gyöngycsibe teljesen úgy viseltenyésztése

kedik, mint a mesterségesen keltetett fácán- és fogoly-csibék. Félnek, nem akarják az eléjük rakott eleséget elfogyasztani. Ezért kezdetben óránként kell őket kínálni, illetőleg etetni. Még kéthetes korukban is 15 percenként tanácsos kínálni, etetni őket. Háztáji keretek között lényegesen könnyebb a helyzet, mert a kotlóssal, tehát az anyjukkal szemben bizalmasabbak, jobban szót fogadnak, jól esznek és gyorsabban önállóak. Egyébként a gyöngycsibe 3—4 hetes korában már elhagyja anyját és önállóan keresi élelmét. Élete a 7—8. hetétől kezdődően — ha alkalmas legelő áll rendelkezésükre — már annyi rovart, gyommagot szed össze, hogy csak este kell azt 5—20 gramm szemestakarmánnyal kiegészíteni. A gyöngycsirkék és a növendékek napi tápanyagszükségletét a következő táblázat szemlélteti:

Hetes Kerné- Fehérkoruk- nyítő jéből

ban______értékből____________

1 2,8 0,7

2 4.2 1,2

3 7,0 2,0

4 11.2 3.2

Nagyüzemi gyöngytyúktenyésztés a nádudvari „Vörös Csillag“ termelőszövetkezetben. A képen a huszonötezer darabot számláló állomány egy csoportját látjuk, az erdősáv melletti kifutóban

(A szerző felvétele)

Közepes legelőn 15 °/o-kal, jó legelőn 30 °/o-kal kevesebb vehető számításba.

(Csukás nyomán)

A gyöngytyúk a tojásrakást általában április végén kezdi. Megfigyelések szerint ha a fészkéből észrevétlenül szedik ki a tojásokat, akkor szeptember végéig 50—100 darabot is tojnak. Ennek érdekében célszerű a fészekben mindig egy-két tojást hagyni a frissen tojottakból. Vad természete folytán á gyöngytyúk nem tűri, ha fészkét és tojásait bolygatják, elszedik. Nagyüzemekben a tojásrakást úgy oldják meg, hogy fészkét 40 cm magas deszkafallal veszik körül és még nádból, kákából, lombokból árnyas bokor-sűrűt utánoznak. Ez viszonylagos nyugalmat kölcsönöz a tojótyúknak és nem tojik szerte szét a gazdasági udvar rejtett zugaiban.

Húsa vadasízü, de ha tömik, akkor ezt az ízt teljesen elveszíti. A nyugati államok piacain úgy árusítják mint nálunk a fácánt, vagyis tollastól, fojtott állapotban. Magyarországon pedig azonban feldolgozásra kerül és mélyhűtött tárolókból, ízléses csomagolásban továbbítják a hazai és a külföldi piac felé.

Tekintettel arra, hogy nagyüzemi méretekben is csak 6—7 hetes korig okoz gondot neve-* lése, tartása és takarmányozása, továbbá, mert fele annyi, sőt kevesebb takarmányt fogyaszt mint bármelyik háziszárnyasunk, ezért tenyésztése és szaporítása úgy a háztájiban, mint a nagyüzemben kifizetődő.

Szikora András, Bp.

TAPASZTALATOM SZERINT a tyúk tojástermelését a téli hónapokban is fenntarthatjuk, ha arra kellő gondot fordítunk.

Elsősorban a hiányzó zöldtakarmány pótlásáról kell gondoskodnunk. E célból a konyhában egy „zöld sarok" létesítését tanácsolom. Én ezt úgy teszem, hogy egy használaton kívüli edényre sűrű rostát helyezek, s arra árpa—búza keveréket terítek. Azt naponta langyos vízzel locsolom. Néhány nap elteltével a gabonaszemek kicsíráznak és zöld hajtást növelnek. A vitaminokat tartalmazó zöldeleség a tojáshozamra meglepően jó hatást gyakorol. Kiváló póteleséget jelent a száraz széZöfdeíeségei a tojáshozam téli fenntartása

na-, de főleg here-hulladék is. Én gondoskodok arról, hogy időnként nyers tök, répa, vagy gyümölcs hulladékot kapjanak tojótyúkjaim.

Legtöbb helyen a tyúkok szemestakarmányt kapnak, pedig ezt az eleséget mind az állat, mind pedig tulajdonosa szempontjából gazdaságosabb daraalakjában etetni. Azt ajánlom, hogy a búzát, az árpát és a kukoricát vegyesen daráljuk le, mert így az állat szervezete nem kap egyoldalú táplálékot.

Télvíz idején a bogarászástól

is elesik a tyúk, amit szintén pótolni kell. Erre igen alkalmas sertésvágás után az aprított hulladék és a megtört csont. Az előkészítést akkor végezzük, amikor a tyúkok még az ólban vannak, nehogy kapkodásuk közben sebet ejtsünk rajtuk.

Megemlítem még azt is, hogy jó táplálék a tyúkoknak a főtt bab, ami a régi készletből is származhat. Ezt egy kissé melegen és lisztezett állapotban adom nekik.

Azt tapasztaltam, hogy Itatásra télen a langyos víz a megfelelőbb, de jó a tyúkoknak egy kis moslékot is adni.

A takarítást és a fertőtlenít tést a téli időszakban sem hanyagolom el, és gondoskodom arról, hogy a tyúkól védve legyen a hidegtől. Nem feledkezem meg a nélkülözhetetlen mészanyag ellátásról sem.

Ha mindezekre a kistenyésztök figyelemmel lesznek, nem lehet okuk azt panaszolni, hogy tyúkjaik télen nem tojnak.

Anderkó Lászlóné, (Polina, rimaszombati járás)

5 14,0 3.5

6 17,5 4.4

7 22,4 5,6

8 28,0 5,6

9 33.6 6,7

10 42,0 8,4

11 46,2 8,4

13—16 56.0 9,3

17—25 56,0 8,0