Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-02-12 / 6. szám

a IS i a a a m ■ a B li H a A kisállattenyésztés területén erőteljesen terjedő tenden­ciát mutat a csincsilla tenyésztése. Kezdetben csak Dél- Amerikában tartották, majd innen átterjedt Észak-Amerikába és ma Kanadában is tömegesen tenyésztik. Az európai álla­mokban is rohamosan fokozódik tenyésztése. Elterjedésének és intenzív tenyésztésének okát abban kell keresni, hogy a lehető legfinomabb prémet szolgáltatja és nem hússal táp­lálkozik, mint a többi nemesprémü állat, ezért tartása, ta­karmányozása összehasonlíthatatlanul könnyebb és lényege­sen olcsóbb. A VALÓDI CSINCSILLA pré­met a rövid farkú Csincsilla (Chinchilla brevicaudata) ge­reznáiéból készítik. Gereznájá­nak hossza 25 — 30 cm, farka 12—13 cm hosszú. Bundája az csincsillának (Chinchilla boli­­viana). Ennek színe világosabb és a fedőszőre is rövidebb. Ezenkívül még egy csincsillát ismerünk, a gyapjas csincsillát (Chinchilla laniger), mely korcs Kanadából behozott csincsilla család. (A szerző felvétele) összes emlősök bundái közül a legfinomabb. A bunda szőrállo­mánya egynemű és a szőr hosz­­sza 2—3 cm. Bundájának színe e hátrészen világos, vagy sötét színárnyalatokban kékesszürke, oldalán világosabb, hasán pedig fehérszürek. A szőrszálak a tö­vükön kékesszürkék, följebb fe­héren gyűrözöttek, és a vé­gükön ismét kékesszürkék. En­nek következtében az általános színezet ezüstösnek tűnik. Ki­sebb a gereznája a bolíviai (bastard) csincsilla néven ke­rül a kereskedelem forgalomba. Gereznahossza 15 cm, a farka 10 cm. Súlya mindössze 20—25 dkg. A lassan háziállattá fejlődő Csincsilla, Bolivia, Chile, Peru, a Kordillierák 2—3 ezer méter magasságban lévő szikláin va­don élő őstől származik. Ezért a háziasított mutáció, a belter­jesen tenyésztett csincsilla az összes háziállatok között a leg­jobban igényli a friss és a jő Kevesebb fyúktó! -több tojás levegőt. A helyiségben, ahol a csincsillát tartjuk, ne legyen 26—30 C foknál nagyobb me­leg, de 12 C foknál kisebb sem. A vemhességi időtartam 110— 112 nap. Évente kétszer ellik. Szoptatási ideje két hónap. Az év bármely szakában párosodik. Az ivararány: 10 nőstényhez 1 hím állat. A 10 napos csincsilla már elfogyasztja a hámozott kölest. Tehát elég korán önálló és élelemkereső állat. Rágófát a ketrecben elhelyezni a fogak állandó növése miatt feltétlen szükséges. A tölgyfa csersav­­tartalma miatt erre a célra nem megfelelő. A csincsilla inkább nappal al­szik és estefelé kezd éledni. Ta­karmánya általában a rétiszéna. A lucerna és a lóhereszéna nem elesége. A csincsilla számára készített takarmánykeverék vi- j lágviszonylatban elfogadott re- i cept szerint a következő: búza­korpa, zabpehely, árpa, árpa­dara, búzacsíra dara, zabdara, kölesdara, lenmagdara, sovány tejpor. A keverékből mindig csak annyit készítsünk, ameny­­nyit egy étkezés alkalmával el­fogyaszt. A felnőtt csincsilla vékonybelének hossza 3,5 méter. A csincsilla tartását illetően a legjobban beváltak a drótaljú és oldalú ketrecek. Két nőstényt vagy két hímet egy ketrecben elhelyezni tilos, mert megölik egymást. A ketrecek mérete egy anyára méretezve: 50X40X40 cm. A csincsilla a leghasznosabb és legkevesebb ráfordítást igénylő prémesállat. Hasonlít a mókushoz, de valamivel na­gyobb és prémje igen értékes. Ügy a háztájon, mint nagyobb méretekben történő tenyésztése a sokoldalú előnyök miatt nem csak célszerű, de feltétlen in­dokolt is. Sz. A. (Bp) tést. A járásban az elmúlt év­ben kitermelt tojásmennyiség 40 %-át tojótermekben tartott tyúkállomány adta. A legjobb eredményeket — 1965-ben — az ipolynyéki EFSZ tyúkgondozói érték el: átlag 11 776 tyúkot kitevő állománytól tojónként 190,96 tojáshozamot értek el. Lukanyénén 6196 tojó­tól 178 tojás volt az évi és da­rabonkénti átlag, a Zombor— Galábocsi Béke EFSZ-ben 5589 tyúktól pedig tojónként 163,78 tojást adtak el a múlt évben. Á tojástermelés nagyüzemi módszereinek előnyét többek között az is bizonyítja, hogy a kitermelt tojás mennyisége év­­rő!-évre emelkedik, ugyanakkor a tyúkáliomány egyre kisebb. Nézzük csak az utóbbi négy év statisztikai adatait: a járás EFSZ-ei 1962-ben 90 325 tojó­tyúkkal rendelkeztek, 1963-ban már csak 77 059 tyúkkal, egy évvel később már csak 74 419-el s tavaly már csak 72 000 tojó volt az EFSZ-ek tulajdonában. Ha ezeket a számokat összeha­sonlítjuk az írásunk elején fel­tüntetett adatokkal, láthatjuk, hogy a tények önmagukért be­szélnek. Mindez amellett tanúskodik, hogy továbbra is szorgalmazni kell a nagyüzemi módszer fej­lesztését. Meg kell azonban mondani, hogy a követelmények mögött alaposan lemarad a be­­ruházásos építkezés. így például a losonci Járási Építkezési Vál­lalatnak tavaly meg kellett vol­na kezdenie egy 10 ezer tojó­tyúkot befogadó tojóterem épí­tését a Lukanyénei EFSZ-ben. Az építkezést a kulcs átadásáig kellett volna elvégezniük és az idén már át is kellett volna adr niok a nyéneieknek. A helyzet azonban az, hogy az építkezést még meg sem kezdték és az elmúlt évben — még a terveket sem fejezték be. így az építke­zést az idén aligha fejezik be. Agócs Vilmos (Losonc) UJ TÍPUSU KUKORICA Magas lysin tartalmú ku­koricát tenyésztettek ki a Purdue Egyetem genetikusai. A szakértők szerint az új tí­pusú kukorica széleskörű el­terjedése forradalmasítani fogja a takarmányreceptúrá­­kat. A jelenlegi kísérletek szerint az újtípusú kukorica kísérleti patkányoknál 28 nap alatt kétszeres takarmányfo­gyasztás mellett háromszoros súlynövekedést eredménye­zett. A kutatók számításai szerint legalább 5 — 6 év szük­séges ahhoz, hogy az új hib­ridkukorica megfelelően el­terjedhessen. (Broiler Industry) A JUHOK IDÜLT RÉZMÉRGEZÉSE Hét gazdaságban mintegy 9000 juh idült rézmérgezését állapították meg. Az állatok egy része olyan gyümölcsö­sökből származó füvet fo­gyasztott, ahol a gyümölcs­­iákat rézvegyületeket tartal­mazó szerekkel permetezték. A fű 11—17 mg % rezet tar­talmazott. Más gazdaságok­ban szüret után szőlőlevelet ettek a juhok. Az elhullott juhok májában 36—81 mg °/o rezet mutattak ki. A beteg­ség megelőzésére jól bevált a 100—200 mg nátriummo­­libdenát és 5—10 g nátrium­szulfát egyedenként és na­ponta, 2—3 héten át. A vizes oldatokkal az abraktakar­mányt njegnedvesítették. Egyidejűleg a takarmány-5 adagból kihagyták a zsírban gazdag takarmányokat. Gyó­gyításra eredményes volt a Bi2-vitamin adagolása. (Vet. Med. Nauki) GALAMBOKAT megvételre keresek. Ajánla­tokat kóburgi pacsirta, len-* gyei hiúz és strasszer ga­lambfajtára az alábbi címre kérek: Szepessy Zoltán, Iva­­nice, p. Rimavská Sec, okres Rím. Sobota. HÄZINYULAK egész éven át korlátlan mennyiségben kaphatók. A törzskönyvezett házi nyulak fajtája: francia bárány és morva kék. Cím: Bukai László, Pribeta 117, okres Komárno. CJZÄMOS ÉRV bizonyítja, *“* hogy a nagyüzemi terme­lési módszer a mezőgazdaság­ban is a leggazdaságosabb. Nemcsak több terméket lehet előállítani, hanem a termelés sokkal olcsóbb, jelentős munka­megtakarítást eredményez és a dolgozókat nagy mértékben mentesíti a fárasztó munkától. A fentiek igazságát a losonci járásban is tényekkel lehet bi­zonyítani. íme néhány szám­adat: a járásban az 1962-es év­ben 11196 ezer darab tojást vásároltak fel, egy évvel később már 12,5 milliót, 1964-ben 14,5 milliót és az elmúlt évben már több mint 17 millió darab tojás került a járásból a dolgozók asztalára. Ezt a szembetűnő előrehala­dást elsősorban annak lehetett köszönni, hogy a járás mező­­gazdasági üzemeiben egyre in­kább tért hódít a nagyüzemi, tojótermekben való termelési módszer. A tojótermek tyúk­állományát minden évben kicse­rélik, nagy gondot fordítanak a csirkenevelésre és igen nagy mértékben alkalmazzák a fehér­­jés takarmányokkal való ete-

Next

/
Thumbnails
Contents