Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-02-12 / 6. szám
Lesz-e £gyér 2000-ben? rA CSAD Ipolysági üzemrészlegének teherautói már a kora reggeli órákban futnak az országutakon, látogatják a mezőgazdasági üzemeket, hogy a friss tej minél hamarabb az Ipolysági tejfeldolgozó üzembe érkezzen. Tíz óra tájban már kiürítik terhüket, és utána a diszpécser beosztása szerint más munkahelyre mennek. A szállítási vállalatnál nincs megállás. Minden órát kihasználnak, hogy az igényeket kielégítsék és pénzügyi tervüket is teljesíthessék, (Bállá) Földünk lakosságának száma jelenleg már meghaladta a három milliárdot. Az évi szaporulat kb. 65 millió főre tehető. Gyakran felmerül a kérdés, lesz-e elég kenyér 2000-ben? Jóllehet a föld termőereje szinte kifogyhatatlan, számolnunk kell a geológiai erők romboló hatásával, valamint az ember szándékos irtó hadjáratával a természet ellen. Gondoljunk csak például számos ország rablógazdálkodására az erdőállományban, amely közvetve összefügg a talaj termőképességével, illetve elkarsztosodásával. Vagy kísérjük figyelemmel a végtelen kiterjedésű észak-amerikai gabonaföldeket, amelyeket egyre nagyobb mértékben ellep a futőhomok. És vessünk ugyanakkor egy pillantást a múltba, hogyan is élt az emberiség több ezer évvel ezelőtt? A rendszeres földművelés és állattenyésztés elterjedése előtt száz négyzetkilométernyi területen vagy 8—16 ember megélt terménybegyűjtésből és vadászatból. Századunkban viszont— figyelembe véve a még mindig nagy kiterjedésű megműveletlen területeket, lakatlan sivatagokat, megközelíthetetlen hegységeket — 22 ember esik 1 négyzetkilométerre. Nem szabad felejtenünk azonban, hogy ebben a vonatkozásban óriási eltérések mutatkoznak az egyes földrészek, vidékek és tájak népsűrűsége között. A napi élelemfogyasztás kalóriaértékét vizsgálva három rétegeződési szintet különböztetünk meg Európa tőkés országaiban: 1. Legmagasabb az élelmezés színvonala, a fogyasztás kalóriaértéke Angliában, Dániában, Finnországban. 2. Valamivel silányabban táplálkoznak Norvégiában, Svájcban és Franciaországban, az egy főre eső kalóriaérték 4000 körül mozog. 3. Hiányosan táplálkoznak a görögök, a spanyolok, az olaszok. Késik a mezőgazdasági gépek javítása A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK GÉPESlTŐI telenként arra törekednek, hogy a gépeket előkészítsék és a vontatott eszközöket kijavítsák a tavaszi munkacsúcsok megkezdéséig. Február 22-én véget érő első munkaidőszakra a felkészültség bizony nem kielégítő. Az adatok szerint Szlovákia kerületeiben csupán 51 százalékig valósult meg a felkészültség, ami a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva kereken 21 százalékkal kevesebb. A gépek és a vontatott eszközök előkészítését leghatékonyabban (59 százalékra) * közép-szlovákiai kerületben, a nyugat-szlovákiaiban pedig 53 százalékra biztosították. Kevésbé örvendetes a helyzet a kelet-szlovákiai kerületben, ahol csupán 42 százalékos az ez irányú tervteljesítés. Járási viszonylatban jól tartják magukat a Bratislava-vidéke, a prievidzai és az eperjesi, de elmaradoznak a trencíni, nyitrai, zvoleni, martini, kassai és a Spisská Nová Ves-i járások. Üzemképesség tekintetében Közép-Szlovákia 49, Nyugat-Szlovákia 46, Kelet-Szlovákia pedig 43 százalékra teljesítette a vetőgépek javítását. A közép-szlovákiai kerületben a burgonyaültetők javítását 45, a kelet-szlovákiaiban pedig 40 százalékra teljesítették. A szervestrágya-szórókat Közép-Szlovákiában 58, Nyugat-Szlovákiában 51, Kelet-Szlovákiában pedig 35 százalékra hozták rendbe. Mindebből látható, mennyire lemaradtunk a tavalyi eredmények mögött. Az érsekújvári, bardejovi, cadcai és a Spisská Nová Ves-i járásokban például tavaly ugyanebben az időben már 100 százalékos eredménnyel dicsekedhettek, idén pedig Érsekújvárott csak 68, Bardejovban 60, Cadcán 80, Spisská Nová Ves-en pedig 35 százalékra teljesítették feladatukat. Hasonló a helyzet a vetőgépek, trágyaszórók és más gépek javítása tekintetében. A kedvezőtlen helyzetet ugyancsak súlyosbítja a pótalkatrész hiány, amely minden évben hátráltatja a gépek javítását és nagyon természetesen, a tavaszi munkák megkezdését. A pótalkatrészek hiánya idén is megmutatkozik, például az istállótrágya-szóró gépekhez nem kapni adagoló szóróláncot, a vetőgépekhez nincs fogaskerék stb. De a traktorok javításánál sem különb a helyzet. Már csak pár nap választ el bennünket az első munkaidőszaktól. Mindent el kell követnünk, hogy a sorra kerülő munkálatok ne érjenek készületlenül bennünket. A mezőgazdasági üzemek gépesítői, a termelési igazgatóságok és a gépállomások dolgozói a nehézségek ellenére Is kötelesek valamennyi gép üzemképességének biztosítására. STANISLAV PROKES mérnök és VLADIMIR LESSO, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozói Mennyi húst és cukrot eszünk? A cukorfogyasztást tekintve az USA polgárai tízszer annyi cukrot esznek, mint a japánok. Húsfogyasztás tekintetében Argentína és az USA állnak első helyen. Az előbbi országban 100 kg, az utóbbiban 94 kg húst fogyaszt egy-egy lakos évente. Európában Anglia vezet 71 kg-os átlagfogyasztással. A legkevesebb húst Inidában eszik, ahol az 1 főre eső átlag nem haladja meg az évi 2 kg-ot. A legjobb kenyérevők a törökök. Ahol a lakosság éhezik, ott az állatok is tengődnek. Egy hazai tehén tejhozama például felér 10 indiai tehénével. Viszont éppen Indiában él a legtöbb szarvasmarha, becslés szerint kb. 170 millió darab. Ennek ellenére Indiában a legelmaradottabb az állattenyésztés. A vallási előítélet tiltja a „szentnek“ minősített tehén húsának és tejének fogyasztását. Földünk lakosságának egyharmada éhezik, vagy felette hiányosan táplálkozik. Az inségországok közé tartozik Venezuela, Ecuador, Kolumbia, Peru, valamint több ázsiai és afrikai állam, ahol az élelem kalóriaértéke még a napi 2500 egységet sem éri el. Számítások és becslések szerint alsó és felső határt állapítottak meg földgömbünk előrelátható népesedésére vonatkozólag. Az alsó határ 3.200,000.000, a felső 4.133,000.000 főre becsüli az emberiség létszámát. Frízt Beade pedig „Versenyfutás a 2000. évig“ című művében azt állítja, hogy 6—6,5 milliárd ember számára kell helyet szorítani a XXI. század elejéig, ami a legvalószínűbb számításnak látszik. A népszaporulat és népesedés közötti egyensúly fenntartása nem könnyű feladat. Az ENSZ keretében külön bizottság foglalkozik ezzel a kérdéssel. Fenyegeti-e az emberiséget éhínség ? Jóllehet napjainkban nem fenyeget még éhínség veszélye, sokakat mégis aggodalommal tölt el ez a probléma. De még óriási erőforrások állnak az emberiség rendelkezésére, amelyek segítségével három-, sőt négyszeresére- emelheti a mai termelés szintjét. Indiában például még ma is kb. 65 millió tonna istállótrágyát egyszerűen eltüzelnek, amelynek felhasználásával 30—40 százalékkal lehetne emelni a terméshozamot. Az atomenergia békés célokra leendő felhasználásával a mezőgazdaságban és az iparban, az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésével, a kemizálás opumális növelésével megteremthetjük a feltételeket ahhoz, hogy még a 2000. évben is elegendő táplálék jusson a földlakóknak. Ennek további feltétele, hogy növeljük a terméshozamokat, megszabadítsuk az emberiséget nemzetiségi és vallási előítéleteitől, hatékony segítséget nyújtsunk a gazdaságilag fejletlen vagy kevésbé fejlett nemzeteknek. Végül pedig első és utolsó feltétele annak, hogy az emberiség ne haljon éhen, a világbéke megtartása! <-m-) Élen járnak az ifjak A KASSAI JÄRÄS mezőgazdasági ifjúságának II. konferenciáján több mint száz fiú és lány vett részt. Értékelték, hogy a fiatalság mennyiben vette ki részét a járás mezőgazdasági termelésének a fejlesztéséből és tavalyi munkájukkal milyen eredményeket értek el. A mezőgazdaság egyes szakaszain 980 ifjú dolgozik a járásban. A múlt évben a CSISZ tagok és pionírok 1080 hektár rétet és legelőt javítottak fel. Legjobban a győrkel, bologdi, aprófalvi, szinai, kisidal, lapisfalvai, hackovíki, poprocsi, bodollól és péderi ifjak igyekeztek. Továbbra 8000 gyümölcsfát ültettek ki a zsa* dányi, bárcai, ruszkai, abaújnádasdl, bologdi és poprocsi CSISZ tagok s ápolják a gyümölcsösöket. Az ifjak alaposan kivették részüket a víztartályok építéséből Olcsvárban, Semsén, Magyarbődön és Enyickén. A Kassal Építészeti Ipariskola tanulói elkészítették a tervet egy három hektárnyi, 40 000 m1 tartalmú víztartályra, Cakanovcén. A kedvezőtlen időjárás mellett végzett nyári és őszi mezei munkákat el sem tudjuk képzelni az ifjak segítsége nélkül. Rackovíkon a fiatalok 105 hektárról aratták le a gabonát, Bodollóban 100 hektáron, Rudnokon 200 hektáron, de sokat segítettek Bologdon, Felsőcsájon, Szinán, Benkőfalván és másutt. A komposzkészítésnél is szép eredményeket értek el. összesen 27 250 m3 komposztot készítettek, legtöbbet Petőszinyén, Vajkócon, Rudnokon, Bodollón és Szinán. Az állattenyésztési termelésben Is kiváló eredményeket érnek el a fiatalok. Gyuricskó Márta, a pányi EFSZ- tő! tavaly 2425 tyúktól 134 darab átlagos tojáshozamot ért el, Bekecs Márta, a Nagyidai AG-ból 8,3 literes átlagos napi fejéshozammal dicsekedhet, Mester János és Mária 7,4 literes fejéshozammal, s a legjobbak közé tartozik Mikula Ilona is. A konferencián a legjobb dolgozókat és szervezeteket megjutalmazták. Könyvjutalmakon kívül nyolc CSISZ tiszteletbeli jelvényt, három „Munkasikerekért“ jelvényt, és hat szervezet elismerést kapott. A mezőgazdasági ifjúság üdülésére, mely Prágában február 9—16. közt lesz, öt fiatalt választottak ki, akik részt vesznek á köztársasági elnökkel rendezett találkozón Is. Értékes felajánlással üdvözlik a kassai járás ifjai a XIII. pártkongreszszust is. Ez évben a mezőgazdaságba, mezőgazdasági iskolákba és tanonciskolákba 340 fiút és lányt nyernek meg, s a téli időszakban a járási termelési mezőgazdasági igazgatósággal együtt legalább 140 ifjat iskoláztatnak ki. Tavasszal 8000 gyümölcsfacsemetét ültetnek ki, tovább az év folyamán 2000 hektár rétet és legelőt javítanak fel, 25 000 m3 komposztot készítenek. A járás ifjai védnökséget vállalnak Petőszinyén, Felsőkemencében, Szinán és Abaujnádasdon a vízmedencék építése felett. Ez évben a járásban további nyolc ifjúsági klubot nyitnak meg. MATÖ PÄL, Kassá Milliós károk Mire jó a kimutatás Néhány nap előtt a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság felhívta iskolánkat, nyújtsunk be kimutatást arról, kik végezték el iskolánkat, hol tartózkodnak jelenleg és mivel foglalkoznak. A felhívás elintézése főleg az osztályfőnököknek okozott gondot, hiszen számos olyan iskolavégzettünk van, akikről már évek óta nem hallottunk. Az adatgyűjtés és sűrű levélváltás közepette felfigyeltem egy névre. Vajon miért pont Verba Erzsébet nevére? Iskolánk életében ő volt az első nő, aki sikeresen elvégezte a funkcionáriusok egyéves technikumát és az iskola befejezése után is a mezőgazdaságban maradt. Kíváncsi voltam, mi lett belőle, felkerestem hát jelenlegi munkahelyén és „kivallattam“. „A mezőgazdasági mesteriskola elvégzése és a szakérettségi letétele után — kezdte — visszakerültem szülőfalumba, a határmenti Mokcsamogyorósra, a trebisovi járásba. Ott virul a járás egyik legjobb szövetkezete. Segéd-zootechnikusi beosztást kaptam, jóllehet szívesebben dolgoztam volna az irodában egészségi állapotomra való tekintettel. Igaz, hogy már akkor is nagyon szerettem az állatokat és még 1960-ban megkezdtem a szövetkezeti csirkék nevelését, amelyekkel szép sikereket értem el. Akkor küldtek el mezőgazdasági mesteriskolába, amelynek elvégzése nehéz feladatok elé állított. Nem a tanulás okozott nehézséget, attól nem féltem, de rámszakadtak a mindennapi élet gondjai. Éjjel tanultam és mostam, reggel főztem a gyermekekre és előkészítettem őket az iskolába, majd rohantam az autóbusz-megállóhoz, hogy ne késsem le az órát." „A mesteriskola sikeres befejezése után rádöbbentem, hogy képesítésem még mindig nem elegendő ahhoz, hogy vezető tisztséget vállalhassak. Beiratkoztam tehát a Nagykaposi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola egyéves tanfolyamára. Kissé furcsán éreztem magam először, mert én voltam az egyetlen női hallgató. De annyira megbecsültek, hogy csakhamar beleszoktam az idegen környezetbe. A többit már tudja! — fejezte be beszámolóját, Ügy van, tudom. De másoknak is el kell mondanom, hogy Verba Erzsébet példás szorgalma is sokban hozzájárult, hogy szövetkezetük a járás legjobbjai közé küzdötte fel magát. Sikerült elsőnek a gümőkórt és fertőző elvetélést ’ felszámolni s ezzel egészséges állatállományt kitenyészteni. A szövetkezet egyik bikáját a prerovi tenyészállat-vásáron kitüntették. Kérdésemre, vajon nem vágyik-e el a mezőgazdaságból, Verbáné nemlegesen válaszolt: — Szeretek dolgozni, szeretem a falusi embereket, kedvelem a tiszta, egészséges és szép állatokat. Az az érzésem, hogy ők is szeretnek engem. Csupán a fizetésemmel nem lehetek elégedett, amely havi 600 és 700 korona között mozog. A fizetésemelés nemcsak egyéni érdekem lenne, hanem azt a célt is szolgálná, hogy fiam, aki hasonló pályára készül, ne tántorodjon el a mezőgazdaságtól. Verbánétól példát vehetnének azok, akik az első nehézségek láttán sutba vetik a fegyvert. Kertész Pál, Nagykapós A KELET-SZLOVÁKIAI kerületben tavaly 381 tűzeste volt, amely öt millió 808 ezer 30Ó korona kárt okozott. Ebből az EFSZ-ekben és állami gazdaságokban 63- szor keletkeztett tűz és a kár 1 millió 25 ezer korona. A tűzesetek következtében tavaly 12 személy vesztette életét — többnyire gyerekek. A legtöbb tűz a michalovcei (73) és a kassai (72) járásban volt, a legkevesebb a bardejovi (19) és a humennéi (20) járásban. A tűz keletkezésének oka legtöbb esetben a tűzbiztonsági intézkedések figyelmen kívül hagyása és hanyagság volt. Számos tüzet okozták a gyerekek is. Csak a mezőgazdaságban az egész kerületben a hat éven aluli gyerekek, tíz tűzesetet és 416 700 korona kárt okoztak a hat éven felüliek pedig 15 tüzet és 205 980 korona kárt. Ezek az esetek azt bizonyítják, hogy szükséges a tűzvédelmi intézkedések következetes betartása és a nagyobb óvatosság. Bohus Nemcek, Kassa A legjobb építők A Nyitrai Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság nemrégiben értékelte a szövetkezetek és állami gazdaságok önsegélyezéssel építkező csoportjai közti versenyt. Az 1965-ben elért legjobb eredmény alapján a Dőlné Krskany-i Jasík András által vezetett öttagú csoporté lett az elsőség. Az építkezési tervet száz százalékra teljesítették, a silógödröket hiba nélkül adták át rendeltetésüknek és terven felül elkészítették a pulykák ólját és egy gazdasági épületet. Jó munkájukért 2500 korona jutalmat kaptak. A második helyre az obycei EFSZ építőcsoportja került. A Kurka József által irányított öt ember szintén száz százalékra teljesítette az építkezési tervet, s emellett építettek silógödröket, gépszínt és szénapajtát. A jutalmuk 1500 korona volt. A harmadik a nemcinany-i EFSZ nyolctagú építőcsoportja lett. Korubec István vezetésével a terv teljesítésén kívül felépítették egy gépszínt is. Munkájuk jutalmául 1000 koronát kaptak. Az állami gazdaságok önsegéllyel építő csoportjai közt a Verebélyi Állami Gazdaság tizennyolctagú brigádja lett az első. Meskó Ferenc vezetésével felépítettek egy szociális és adminisztratív célokat szolgáló épületet és a tervezett átadási határidőt egy hónappal megrövidítették. Jutalmul 1000 koronát kaptak, MARIÁN TAKÁC, Nyitra rium kiutalásos módszerrel engedélyezte a lenmag, borsó, egyes takarmánynövények, karórépa, tarlórépa, a mák és a takarmánysárgarépa magjának szabad eladását. A kistermelők szintén megkaphatják a szükséges vetőmagot a „Drogéria“, a népi fogyasztási szövetkezet üzleteiben, és a zöldségelárusító helyeken. A kisállattenyésztök Szövetségének tagjai saját szervezetüktől kapnak vetőmagot. Az állam elegendő gabonavetőmaggal rendelkezik, főleg kukoricával A zabvetőmagon kívül elegendő tartalék áll rendelkezésre az elemi csapásból származó károk kiegyenlítésére is. Azonban nem szabad az állam vetőmagjával hazardírozni. r Idén aránylag nagy a vetómagfel- Vásárlás Iránti érdeklődés. Főleg azok a mezőgazdasági üzemek cserélnek vetőmagot, amelyeknek saját termesztésű gabonájuk alacsony csíraképességgel rendelkezik. Az állami alapból mindenek előtt a tervezett cserékre adnak gabona vetőmagot, amely az összvetőterület egyharmadát teszi ki. Ezek az üzemek természetesen előzőleg szerződést kötöttek a felvásárló szervekkel. Továbbá azok a mezőgazdasági űzetnek kapnak ellenszállítmány nélkül vetőmagot, amelyekben tavaly az árvíz pusztított, s nem jutottak megfelelő vetőmaghoz, sem más piaci áruhoz, aminek következtében a szerződéses eladási tervet sem teljesíthették. Ha a mezőgazdasági üzem növeli á körárpa és a tavaszi búza vetésterületét, akkor a termelési igazgatóság ellenszállítmány nélkül kiutal vetőmagot. Előzetesen azonban szerződést kell kötni a felvásárló szervekkel, azzal a feltétellel, hogy az illető mezőgazdasági üzem a bővített területen termelt mennyiség 40—60 százalékát átadja a felvásárló üzemnek. Azoknak a mezőgazdasági üzemekhek — amelyeknek saját vetőmagjuk értéktelen, kevert vagy gyenge csíraképességű — a termelési igazgatóságok a felvásárló szervekkel együtt megszervezik a vetőmagcserét 1:1 arányban saját alapjukból vagy olyan mezőgazdasági üzemek alapjából, ahol elegendő tartalék van, esetleg takarmányalapjukban értékes jól csírázó mag áll rendelkezésre. Lehetséges továbbá más mezőgazdasági termékek (vetőmagok) cseréje is két üzem között. A cseréket a felvásárló üzem saját szolgáltatása keretében szervezi. A Földművelésügyi Minisztériummal és a központi felvásárló szervekkel történt megegyezés alapján azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek a bővített területre saját termesztésű vetőmagot használnak, ugyanolyan mennyiségű takarmánykeveréket igényelhetnek. A nemesített vetőmag tervezett cseréjén kívül a vetőmagvásárlás csak kényszer intézkedés, amely emeli a termelési költségeket és csupán természeti csapás okozta károk idején indokolt. Ilyen esetekben az üzem rendkívüli segítséget kap meghatároz zott áron. Idén a Földművelésügyi Minisztéz Ki vásárolhat nemesített vetőmagot 0 SZABAD FÖLDMŰVES 1960. február 12.
