Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-02-12 / 6. szám

Ä Nemzetgyűlés számos bizottsága komoly törvényjavaslatokat készít elő, amelyek a közeljövőben kerülnek jó­váhagyásra. JAVÍTANUNK kell AZ ÉLELMISZEREK MINŐSÉGÉN A Nemzetgyűlés egészségügyi bi­zottsága a héten az egészséges táp­lálkozással kapcsolatos problémákról tárgyalt. A képviselők hosszassan vi­tatták az erre vonatkozó feladatokat és különösen a népszerűségéből az utóbbi időben sokat vesztett tej táp­értékét hangsúlyozták. A kellő tejfo­gyasztás egészségünk egyik záloga, s ezért népszerűsítenünk kell a lakos­ság körében. Az elhangzott javaslatok szerint mindenekelőtt egy bizottságot kellene létesíteni, amely figyelemmel kísérné a nehézségeket, a termeléstől egészen a fogyasztóig. A vitából az is kitűnt, hogy a tejet a külföldön már meghonosodott mó­don kellene forgalomba hozni. E ja­vaslat megvalósítása azonban nálunk nehézségekbe ütközik, mert palacko­zó-technikánk még nem érte el a kí­vánt színvonalat. Ezért megfontolás tárgyává kellene tenni, megvásárol­juk-e a tejtöltő gépek szabadalmát, és importáljunk-e a tej tartósságát biztosító palackozáshoz szükséges speciális papírt mindaddig, amíg azt vegyiparunk nem kezdi gyártani. Ez a megoldás devizagazdálkodási nehéz­ségekbe ütközik. A PÄLYAVÄLASZTÄS PROBLÉMAI A minap fontos sajtóértekezlet volt Prágában, ahol a 15. évet betöltő és az alapiskolát elvégző fiatalok elhe­lyezkedési lehetőségeiről, a közép- és főiskolai rendszer kérdéseiről tájékoz­tatták az újságírókat. A múlt iskolaévben 30—35 ezerrel kevesebb tanuló volt a 15 évesek év­folyamában, mint az 1964-es évben. Ez a körülmény okozta, hogy csak 90 százalékra sikerült teljesíteni az üze­mi tanoncfelvételi tervet. Sem a szakközépiskolák, sem pedig az általános műveltséget nyújtó kö­zépiskolák nem teljesítették a múlt ■ ■ évben a felvételi előirányzatot. Az előbbibe 18 ezerrel, az utóbbiba pedig 3000-rel kevesebb tanulót vettek fel a tervezettnél. Az 1966—67-es iskolaévben a szak- és általános műveltséget nyújtó kö­zépiskolákba 80 000, a tanonciskolák­ba pedig 155 ezer tizenötéves fiatalt vesznek fel. AZ SZNT ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE A Szlovák Nemzeti Tanács elnök­sége legutóbbi ülésén Szlovákia gaz­daságfejlesztési tervének teljesítésé­vel foglalkozott. Az elnökség intézke­déseket hagyott jóvá az ipari terme­lés, az építkezési beruházások, a me­zőgazdasági termelés, és a mezőgaz­dasági terményfelvásárlás tervfelada­tainak teljesítése érdekében. Ezt kö­vetően az SZNT földművelésügyi meg­bízottja, valamint az ellenőrzési és statisztikai bizottság elnöke tájékoz­tatta az elnökséget az ültetőburgonya előkészítéséről, valamint a burgonya tárolása ellenőrzésének eredményei­ről. A tavalyi gyenge burgonyatermés nagyon megnehezítette a lakosság ellátását, a mezőgazdasági üzemek takarmánykészletének feltöltését és sok gondot okozott a burgonya beho­zatalával kapcsolatban is. E kedvezőt­len helyzet következtében számos in­tézkedést kellett tenni az ültetőbur­gonya biztosítása érdekében. Az SZNT elnöksége figyelmeztette az illetéke­seket, hogy a jövőben tegyenek lépé­seket a tárolt ültetőburgonya megfe­lelő gondozása érdekében. GYŐZEDELMESKEDIK FEBRUÁR ESZMÉJE Hazánk dolgozói 1948 februárjában győzelmet arattak a reakció fölött. E jelentős esemény 18. évfordulójá­ról a pártunk XIII. kongresszusára tett előkészületek napjaiban emléke­zünk meg a párt és a társadalmi szer­vezetek sorra kerülő gyűlésein, a nemzeti bizottságok ülésein, valamint mindazoknak az akcióknak a kereté­ben, amelyeknek célja a XIII. párt­­kongresszus előkészítése téziseinek megvitatása. Az említett összejövete­lek azt a kimagasló szerepet is mél­tatják, amelyet a népi milícia 1948 februárjában vállalt, és rámutatnak jelenlegi küldetésére, melynek első­rendű célja népünk forradalmi ha­gyományainak biztosítása. Ma, amikor a CSXP XIII. kongresz­­szusa előtt fontolóra vesszük, s meg­tesszük az odavezető lépéseket, hogy ezentúl még jobban hasznosíthassuk a szocializmus vívmányait, erőteljeseb­ben fokozzuk törekvéseinket, s egyre nagyobb s értékesebb eredményeket érjünk el a szocialista társadalmunk életében s munkájában. Dolgozó népünk a Győzelmes Feb­ruár hagyományainak szellemében mindazt tudatosítva, amit a szocializ­mus építése folyamán elértünk, az eddiginél is nagyobb lendülettel hozza létre a társadalmunk további felvirá­goztatását szolgáló és népünk életét gazdagító új értékeket. FONTOS TANÁCSKOZÁS PRÄGÄBAN Szerdán és csütörtökön zajlott le Prágában a járási nemzeti bizottságok és a nagyobb városok nemzeti bizott­ságai elnökeinek országos értekezlete, amelyen a párt, a kormány és a köz­ponti hivatalok képviselői is részt­­vettek. Az országos konferencia több mint 450 résztvevője elsősorban arról a fontos kérdésről tárgyalt, hogyan le­hetne növelni a dolgozókat képviselő nemzeti bizottságok befolyását és te­vékenységük hatékonyságát. A nem­zeti bizottságok tapasztalatai és indít­ványai figyelembevételével kidolgo­zott javaslatok más problémák meg­oldását is célozzák. A kormány előreláthatólag utasítást ad olyan rendszer kidolgozására, amelynek alapján egyes üzemeket, il­letve gazdasági szervezeteket meg le­het bírságolni, nem kívánatos tevé­kenységükért, illetve társadalmunk megkárosításáért. A nemzetgyűlés nemzeti bizottságo­kat irányító bizottsága több esetben a helyszínen és számos gyűlésen fog­lalkozott a nemzeti bizottságok tevé­kenysége hatékonyságának elmélyíté­sére vonatkozó kérdésekkel. Legutóbb a múlt hónap végén tárgyalt erről a problémáról és megállapította, hogy a kormány a konferencián megvitatásra kerülő anyag feldolgozása közben ma­radéktalanul figyelembe vette, s hasz­nosította a nemzetgyűlés parlamenti bizottságának értékes tapasztalatait, valamint azokat is, amelyeket a nem­zetgyűlés kénviselői szereztek válasz­tó körzetünkben. JOGI TANÁCSADÓ SZABADSAGIGÉNY Szövetkezetünk nem ad tagjainak fizetett szabadságot. Egyik, káder­megerősítés céljából szövetkeze­tünkbe küldött dolgozónk, aki idő­közben a szövetkezet tagja lett és az agronómus funkcióját tölti be, kéri, hogy fizetett szabadságot ad­janak neki, Van erre joga? Jelige: AGRONÖMUS. A Földművelésügyi Minisztérium 16/65. sz. közlönye 3. részének 24-ik bekezdésében felhozott irányelv sze­rint a termelési igazgatóságok ajánl­ják az EFSZ-eknek, liogy a kiküldött dolgozóknak — akik az EFSZ tagjai lettek — annyi fizetett szabadságot adjanak, amenyire előző munkahelyü­kön jogosultak voltak. A mezőgazda­­sági iskolát végzett dolgozók annyi szabadságot kaphatnak, mint amennyi munkaviszony esetén jár nekik. Ebből következik, hogy a szövetke­zet tagjává lett kiküldött dolgozónak jogilag nem jár szabadság. Egyedül a szövetkezet, vagyis a tagsági gyűlés önálló határozatától függ, hogy kap-e az illető szabadságot vagy sem. Amennyiben azonban a szövetkezet saját alapszabályzatában — a Minta­alapszabályzat 16. cikkelyének 4. be­kezdése szerint — lerögzíti a tagok szabadságigényét — a szövetkezeti taggá lett kiküldött dolgozó szintén olyan mennyiségben kaphat szabadsá­got, mint a többi tag. A szövetkezet azonban a szabályzat értelmében több MIRŐL OLVASHATUNK A XIII. PARTKONGRESSZUST ELŐKÉSZÍTŐ TÉZISEKBEN? A PÄRT MINDENKOR HANGOZ­­TATTA, hogy a nemzeti bizott­ságok a nép szervei, s erejük a nép életével való kapcsolatban, a nép bi­zalmában rejlik. Ez olyan munkára kötelezi a nemzeti bizottságokat, hogy államunk minden polgára képviselőit lássa bennük, akik az ő nevükben az életüket közvetlen érintő kérdések­ben döntenek. A párt a szocialista társadalom fej­lődésével összhangban rendszeresen a nemzeti bizottságok szerepének fo­kozására törekszik, s emellett a kép­viselőtestületek szerepének és jogkö­rének kiszélesítését a dolgozók szere­pének erősödéseként értelmezi, hisz hazánkban a nemzeti bizottságok ré­vén a dolgozók kormányoznak. Most, az új tervszerű népgazdaság-irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatban kívánatos és szükséges további gaz­dasági, szervezeti és jogi feltételek megteremtése és nemzeti bizottságok nagyobb önállósága és jogköre, vala­mint működési területük általános eredményeiért való felelősségük ér­dekében. A társadalom irányítása a jövőben is jól bevált, a társadalom építésének és a lakosság napi szükségleteinek, érdekeinek és kezdeményezéseinek szoros egybekapcsolását lehetővé tevő területi termelési alapelv szerint tör­ténik. Ez az alapelv teszi a legjobban lehetővé a társadalmi érdekek érvé­nyesülését a helytelen tárca-, ágazati, helyi-, csoport- és más szűk érdekekkel szemben. Ez nem lehet ellentétben azzal, hogy óriási vállalatok és trösz­tök jöttek létre, amelyek önállóan gazdálkodnak, s területük nem egye­zik az állami szervek közigazgatási területével, mert a gazdaságot, fő­képp az ipart, nem lehet kiragadni az illetékes területből s annak hatása alól. R.Ä inéi jobban sikerül a nemzeti * * bizottságoknak célszerűen ösz­­szeegyeztetniük a központi irányítást a nemzeti bizottságok nagyobb önálló­ságával, tevékenységük annál sokolda­lúbb és tökéletesebb lesz. A nemzeti bizottságok önállóságából és felelős­ségéből kifolyólag csökken a munká­jukba való konkrét közvetlen beavat­kozások száma olyan helyi jelentőségű ügyekben, amelyeket a legjobban ők tudnak megítélni és eldönteni. Ezzel egyidejűleg fokozódik a nemzeti bi­zottságok felelőssége a társadalmi A nemzeti bizottságok szerepe és feladata érdekeknek a lakosság körében tör­ténő érvényesüléséért, és a központi, állami és a gazdasági szervek részé­ről nagyobb igényeket támasztanak pénzbeli kötelességeikkel szemben. E szempontból újra meg kell vitatni az összes érvényes előírásokat, sta­tisztikai jelentést, árjegyzéket stb. Ügy kell ezeket egyszerűsíteni, hogy komoly ok nélkül semmiben sem kor­látozzák a nemzeti bizottságok kezde­ményezését. A nemzeti bizottságok tevékenységének megjavításáról és tevékenységük egyesítéséről jobban kell gondoskodni olyan módszerekkel, mint amilyen a tapasztalatok általá­nosítása és átadása pl. a nemzeti bi­zottságok konferenciáin. A társadalmi érdekek és szük­­ségletek szorgalmazásával és védelmével összhangban a nemzeti bizottságok a lakosság napi szükség­leteinek biztosításában, a közszolgál­tatások fejlesztésében, tökéletesítésé­ben és javításában az élet- és munka­­környezetről való gondoskodás, a kul­túra, a nevelés, a helyi társadalmi élet fejlesztése terén is hatékonyabban érvényesítsék jogkörüket. Ez elsősor­ban a városi és a helyi nemzeti bi­zottságokra vonatkozik, amelyek a já­rási nemzeti bizottságok teljes támo­gatásával és hatékony segítségével a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­ért is felelősek. A tervezés, a pénzellátás és a költ­ségvetés felhasználása terén fokozni kell a nemzeti bizottságok anyagi ér­dekét, a helyi lehetőségek hatékony fejlesztésében és felhasználásában, el kell érni elsősorban a városi és a he­lyi nemzeti bizottságok maximális pénzellátását. Helyes lenne, ha a nem­zeti bizottságok a maguk hatásköré­ben bizonyos mértékben közvetlenül részesednének a kitermelt érdekekből, s lehetőségük volna a lakossággal megállapodva megszabni a díjakat és illetékeket. Másrészt a nemzeti bi­zottságok saját eszközeiből kötelesek fedezni a helyi jelentőségű, közérde­kű létesítmények építését. E célból helyes lesz egybekapcsolni a nemzeti bizottságok, a központi irányítású szervezetek, a társadalmi szervezetek, a kisipari termelőszö­vetkezetek, az egységes földműves­szövetkezetek anyagi és pénzeszkö­zeit. A nemzeti bizottságoknak lehe­tőséget kell adni, hogy bizonyos köz­szolgáltatásokért ezeknek minősége és gazdasági jövedelmezősége szerint szabjanak árat. A nemzeti bizottság által irányított gazdaságot is az új tervezető irányí­tási rendszer elveivel összhangban kell fejleszteni. A vállalatok maximá­lis önállósága mellett is a nemzeti bizottságok téljes mértékben felelős­séggel tartoznak a lakosság szükség­leteinek általános kielégítéséért és a hatékony terv teljesítéséért. Ez azon­ban nem jelentheti a nemzeti bizott­ságok és a helyi gazdasági apparátus egybeolvadását, az utóbbi szűk szem­pontjainak való behódolást. 'i'gy kell megszabni a nemzeti * bizottságok jogkörét és sze­repét, a területi tervezés kérdéseiben a központi irányítású gazdasági intéz­ményekkel, valamint az egységes föld­művesszövetkezetekkel, állami gazda­ságokkal stb. szemben, hogy a nem­zeti bizottságoknak, mint államhatal­mi és igazgatási politikai szerveknek lehetőségük legyen a társadalom ér­dekeinek teljes biztosítására. A helyi és a városi nemzeti bizottságok mun­kájának tökéletesítésével összhang­ban tovább kell erősíteni és fokozni a járási nemzeti bizottságok fejlődését a járás konkrét fejlesztéséért, külö­nösen el kell mélyíteni az alsóbb fokú nemzeti bizottságok irányában végzett irányító és szervező munkájukat. A kerületi nemzeti bizottságok funkciója az eddiginél jobban arra összpontosul­jon, hogy részt vegyenek és fokozott jogkörük legyen az állami szerv ösz­­szeállításában, nevezetesen a kerüle­tek hosszú érvényű komplex távlati fejlesztési tervjavaslatainak össze­állításában s ennél érvényesítsék a területi arányosságot. A nemzeti bi­zottságok egyes fokainak munkameg­osztását és jogkörét is ezekhez az elvekhez kell alkalmazni. A Központi Bizottság helyesnek tartja, hogy a nemzeti bizottságok tevékenysége kibontakozásának prob­lémáit még a XIII. kongresszus előtt vitassák meg a kerületi és járási nemzeti bizottságok, valamint a na­gyobb városok nemzeti bizottságai elnökeinek értekezletén. A szocialista demokrácia fejleszté­sének fellendítése nem öncélú. Értel­me a társadalom egységének szilár­dítása, ennek az egységnek egyre ma­gasabb fokon történő megújítása. A szocialista demokrácia formái és meg­nyilvánulásai — amelyekben döntő szerepe van a dolgozók társadalom- és államigazgatásban való közvetlen aktív részvételének — hozzájárulnak a lakosság gyümölcsöző aktivitásának és kezdeményezésének kibontakozásá­hoz, a szocialista építés általános áramlatával való öntudatos és felelős részvételével a társadalom és az állam életének felelős tényezőivé válik, s ennek fő jelentősége abban van, hogy összhangba kerül a termelési folyamat társadalmi jellege az irányí­tás társadalmi jellegével. /k szocialista demokrácia fej­­lődésének és elmélyülésének szerves része további feltételek meg­teremtése ahhoz, hogy hazánk minden lakója a szocialista haladás f közvetlen létrehozójaként és képviselőjeként jobban és sokoldalúbban érvényesül­jön. Ezzel nyer legjobban igazolást az az alkotmányos elv, hogy társadal­munkban minden egyén csak a társa­dalomban való aktív részvételével, el­sősorban a társadalmi munkában való megfelelő részvételével tudja kibon­takoztatni képességeit és érvényesí­teni jogos érdekeit. Ez a bürokrácia és a közigazgatási apparátus rugal­matlansága, a szocialista állam jelle­gétől idegen, bármilyen formában megmutatkozó fölérendeltsége meg­szüntetésének leghatásosabb és leg­biztosabb útja. Ezért a párt politikájától idegenek az olyan nézetek és irányzatok, ame­lyek egyoldalúan ítélik meg a szocia­lista demokráciát és figyelmen kívül hagyják tulajdonképpeni tartalmát. Ez azokra a hamis nézetekre is vonat­kozik, amelyek látszólag mesterséges gátat emelnek a lakosság és a szocia­lista állam, annak intézményei közé, eltúlozzák a szocialista demokrácia megvalósításában mutatkozó egyes fogyatékosságokat, támadják a szo­cialista demokráciát és általában rendszerünket. A szocialista rendszer­ben nem érvényes a tehetetlenség és a jelentéktelenség filozófiája, ami a kapitalizmus viszonyai között az egyén és a társadalmi, állami intézmények viszonyát jellemezte. A szocialista rendszer belső dinamikájának öntuda­tos fejlesztése az az alap, amelyen céltudatosan megoldhatók a szocia­lista fejlődés felmerülő ellentmondá­sai, és kivívható a szocializmusnak az ember általános és teljes felszabadí­tásáról hirdetett alapvető gondolata. szabadságot is adhat, de csak olyari teriedelemben, amely a konkrét eset­ben nem lépi túl a kiküldött dolgozó előző munkahelyén jogos szabadság nagyságát. A JÁRADÉK MEGSZÜNTETÉSE Részleges rokkant vagyok. Egy cukorgyár kapusaként dolgozom, és emellett én adom ki a naftát is. A múlt hónapban a bruttó kerese­tem 1240 korona volt. A részleges rokkantsági járadékot az 1714 ko« ronás havi átlagkeresetem után ál­lapították meg. A járási nemzeti bizottsáa szerint nem szabad ha­vonta 1000 koronánál többet keres­nem, különben elveszítem a jára­dékomat. Jelige: KAPUS. Mint részleges rokkantsági járadé­kosnak mindaddig jogos a járadék kifizetése, míg a havi keresete és a járadék összesen nem lépi túl volt havi átlagkeresetének kétharmadát, amely szerint annak idején a rokkant­sági segélyt megállapították. Mivel az átlagos havi keresete 1714 korona volt, keresete elérheti az 1142,60 ko­ronát. Ha ennél magasabb, megszün­tethetik a járadék tovább fizetését, persze nem egy hónapi véletlen túl­lépés alapján, hanem csak akkor, ha a hathavi átlagkeresete lépi túl az említett határt. FAKIDÖNTÉS Egy magasnövésű hársfát sze­retnék kidönteni, amely éppen laJ kőhazunk fölé nőtt, s a róla le­­csurgó víz s a lehulló falevelek rontják az épületet. Szükséges eh­hez valamilyen engedély? Mit te­gyek a kidöntött fával? Jelige: HÄRS. Az erdőn kívül nőtt fákat, melyekre nem vonatkozik a növénytermesztés fejlesztéséről szóló törvény, a helyi nemzeti bizottság beleegyezésével ki lehet dönteni. A járási nemzeti bi­zottság külön engedélyének kiadása — az Állami Természetvédő Intézet bele­egyezésével — csak akkor szükséges, ha parti cserjésben nőtt vagy szél­védő fasorként szolgáló fáról, omla­­dékokat, lejtőket, tőzegtelepeket és ingoványokat védő fákról, valamint ár­területben nőtt fákról van szó, me­lyek az általános természetvédelem érdekében fontosak és külön előírá­sok védik őket. Valamely kulturális emlékműhöz tartozó fa kivágásához szükséges az Állami Műemlékvédő Szervek beleegyezése is. A nemzeti bizottságoknak a határozathozatalnál ügyelniük kell arra, hogy ne engedé­lyezzék a fák kivágását akkor, ha ezzel megbontanák a környék össz­hangját, vagy kitermelése nagy ne­hézségekbe ütközne. Helyes lenne, ha arra is figyelmet fordítanának, hogy a fa konkrét esetben nem okoz-e kárt valamely lakott épületben, amelynek karbantartása napjainkban közérdek. Ha a nemzeti bizottság beleegyezé­sét adta a kérelmező saját tulajdoná­ban lévő fa kidöntésére, akkor az a fát kitermelés céljából a kivágást kö­vető három napon belül köteles fel­ajánlani az erdőgazdaságnak. Az erdő­­gazdaság viszont köteles a felajánlás kézhezvétele után legkésőbb tizen­négy nappal értesíteni a tulajdonost a kitermelt fáról és arról, hogy fel­vásárolja-e. Tudatnia kell még azt is, hogy milyen minőségű és mennyiségű fát nem vásárol fel. Ezt a fát a tu­lajdonos saját tetszése szerint hasz­nálhatja fel. A fa megközelítését és elszállítását az erdőgazdaság végzi a tulajdonossal történt megegyezés alap­ján. A volt tulajdonos a felvásárlási áron kívül megilleti az erdőgazda­sággal szemben a következő kedvez­mény is: minden köbméter kéreg nélküli (tűlevelű vagy lomblevelű) fáért kérhet tüzelő vagy rúdfát, eset­leg utalványt tűlevelű főrészeit fa felvásárlására. A fát nagykereskedel­mi áron veheti meg a forgalmi adó hozzászámltásával és a 89/65 számú Közlönyben nyilvánosságra hozott át­számító táblázatban meghatározott mennyiségben. Petronella VISNOVCOVÄ mérnök, megbízott, az SZNT utasforgalmi bi­zottságának elnöke sajtótájékoztatón számolt be Szlováika utas- és ide­genforgalmának tavalyi eredményeiről és távlati fejlesztéséről. Többek között elmondotta, hogy Szlovákiában az utóbbi években egy­re nagyobb méreteket ölt az utas- és idegenforgalom, de a jelenlegi lehetőségek, tekintettel a további várható fejlődésre, már nem elegen­dők. ; Hangsúlyozta még, hogy a tavalyi eredmények meggyőzően bizonyít- ja ják azoknak az intézkedéseknek helyességét, amelyeket ennek érdé- u kében a párt és a kormány foganatosított. Évről évre több idegen p keresi fel hazánkat, akik néhány eset kivételével igen kellemes élmé- H nyekkel és tapasztalatokkal térnek vissza hazájukba. Az utas- és idegenforgalom fellendítése és színvonalának emelése I érdekében megfelelő intézkedéseket kell foganatosítanunk, első sorban 9 a szállodák építése, a szolgáltatások megjavítása és különösen vendég- | látóiparunk színvonalának megjavítása terén. (tg) ® Idegenforgalmunk mérlege és távlatai 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. február 12.

Next

/
Thumbnails
Contents