Szabad Földműves, 1966. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-02-12 / 6. szám
Ä Nemzetgyűlés számos bizottsága komoly törvényjavaslatokat készít elő, amelyek a közeljövőben kerülnek jóváhagyásra. JAVÍTANUNK kell AZ ÉLELMISZEREK MINŐSÉGÉN A Nemzetgyűlés egészségügyi bizottsága a héten az egészséges táplálkozással kapcsolatos problémákról tárgyalt. A képviselők hosszassan vitatták az erre vonatkozó feladatokat és különösen a népszerűségéből az utóbbi időben sokat vesztett tej tápértékét hangsúlyozták. A kellő tejfogyasztás egészségünk egyik záloga, s ezért népszerűsítenünk kell a lakosság körében. Az elhangzott javaslatok szerint mindenekelőtt egy bizottságot kellene létesíteni, amely figyelemmel kísérné a nehézségeket, a termeléstől egészen a fogyasztóig. A vitából az is kitűnt, hogy a tejet a külföldön már meghonosodott módon kellene forgalomba hozni. E javaslat megvalósítása azonban nálunk nehézségekbe ütközik, mert palackozó-technikánk még nem érte el a kívánt színvonalat. Ezért megfontolás tárgyává kellene tenni, megvásároljuk-e a tejtöltő gépek szabadalmát, és importáljunk-e a tej tartósságát biztosító palackozáshoz szükséges speciális papírt mindaddig, amíg azt vegyiparunk nem kezdi gyártani. Ez a megoldás devizagazdálkodási nehézségekbe ütközik. A PÄLYAVÄLASZTÄS PROBLÉMAI A minap fontos sajtóértekezlet volt Prágában, ahol a 15. évet betöltő és az alapiskolát elvégző fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről, a közép- és főiskolai rendszer kérdéseiről tájékoztatták az újságírókat. A múlt iskolaévben 30—35 ezerrel kevesebb tanuló volt a 15 évesek évfolyamában, mint az 1964-es évben. Ez a körülmény okozta, hogy csak 90 százalékra sikerült teljesíteni az üzemi tanoncfelvételi tervet. Sem a szakközépiskolák, sem pedig az általános műveltséget nyújtó középiskolák nem teljesítették a múlt ■ ■ évben a felvételi előirányzatot. Az előbbibe 18 ezerrel, az utóbbiba pedig 3000-rel kevesebb tanulót vettek fel a tervezettnél. Az 1966—67-es iskolaévben a szak- és általános műveltséget nyújtó középiskolákba 80 000, a tanonciskolákba pedig 155 ezer tizenötéves fiatalt vesznek fel. AZ SZNT ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége legutóbbi ülésén Szlovákia gazdaságfejlesztési tervének teljesítésével foglalkozott. Az elnökség intézkedéseket hagyott jóvá az ipari termelés, az építkezési beruházások, a mezőgazdasági termelés, és a mezőgazdasági terményfelvásárlás tervfeladatainak teljesítése érdekében. Ezt követően az SZNT földművelésügyi megbízottja, valamint az ellenőrzési és statisztikai bizottság elnöke tájékoztatta az elnökséget az ültetőburgonya előkészítéséről, valamint a burgonya tárolása ellenőrzésének eredményeiről. A tavalyi gyenge burgonyatermés nagyon megnehezítette a lakosság ellátását, a mezőgazdasági üzemek takarmánykészletének feltöltését és sok gondot okozott a burgonya behozatalával kapcsolatban is. E kedvezőtlen helyzet következtében számos intézkedést kellett tenni az ültetőburgonya biztosítása érdekében. Az SZNT elnöksége figyelmeztette az illetékeseket, hogy a jövőben tegyenek lépéseket a tárolt ültetőburgonya megfelelő gondozása érdekében. GYŐZEDELMESKEDIK FEBRUÁR ESZMÉJE Hazánk dolgozói 1948 februárjában győzelmet arattak a reakció fölött. E jelentős esemény 18. évfordulójáról a pártunk XIII. kongresszusára tett előkészületek napjaiban emlékezünk meg a párt és a társadalmi szervezetek sorra kerülő gyűlésein, a nemzeti bizottságok ülésein, valamint mindazoknak az akcióknak a keretében, amelyeknek célja a XIII. pártkongresszus előkészítése téziseinek megvitatása. Az említett összejövetelek azt a kimagasló szerepet is méltatják, amelyet a népi milícia 1948 februárjában vállalt, és rámutatnak jelenlegi küldetésére, melynek elsőrendű célja népünk forradalmi hagyományainak biztosítása. Ma, amikor a CSXP XIII. kongreszszusa előtt fontolóra vesszük, s megtesszük az odavezető lépéseket, hogy ezentúl még jobban hasznosíthassuk a szocializmus vívmányait, erőteljesebben fokozzuk törekvéseinket, s egyre nagyobb s értékesebb eredményeket érjünk el a szocialista társadalmunk életében s munkájában. Dolgozó népünk a Győzelmes Február hagyományainak szellemében mindazt tudatosítva, amit a szocializmus építése folyamán elértünk, az eddiginél is nagyobb lendülettel hozza létre a társadalmunk további felvirágoztatását szolgáló és népünk életét gazdagító új értékeket. FONTOS TANÁCSKOZÁS PRÄGÄBAN Szerdán és csütörtökön zajlott le Prágában a járási nemzeti bizottságok és a nagyobb városok nemzeti bizottságai elnökeinek országos értekezlete, amelyen a párt, a kormány és a központi hivatalok képviselői is résztvettek. Az országos konferencia több mint 450 résztvevője elsősorban arról a fontos kérdésről tárgyalt, hogyan lehetne növelni a dolgozókat képviselő nemzeti bizottságok befolyását és tevékenységük hatékonyságát. A nemzeti bizottságok tapasztalatai és indítványai figyelembevételével kidolgozott javaslatok más problémák megoldását is célozzák. A kormány előreláthatólag utasítást ad olyan rendszer kidolgozására, amelynek alapján egyes üzemeket, illetve gazdasági szervezeteket meg lehet bírságolni, nem kívánatos tevékenységükért, illetve társadalmunk megkárosításáért. A nemzetgyűlés nemzeti bizottságokat irányító bizottsága több esetben a helyszínen és számos gyűlésen foglalkozott a nemzeti bizottságok tevékenysége hatékonyságának elmélyítésére vonatkozó kérdésekkel. Legutóbb a múlt hónap végén tárgyalt erről a problémáról és megállapította, hogy a kormány a konferencián megvitatásra kerülő anyag feldolgozása közben maradéktalanul figyelembe vette, s hasznosította a nemzetgyűlés parlamenti bizottságának értékes tapasztalatait, valamint azokat is, amelyeket a nemzetgyűlés kénviselői szereztek választó körzetünkben. JOGI TANÁCSADÓ SZABADSAGIGÉNY Szövetkezetünk nem ad tagjainak fizetett szabadságot. Egyik, kádermegerősítés céljából szövetkezetünkbe küldött dolgozónk, aki időközben a szövetkezet tagja lett és az agronómus funkcióját tölti be, kéri, hogy fizetett szabadságot adjanak neki, Van erre joga? Jelige: AGRONÖMUS. A Földművelésügyi Minisztérium 16/65. sz. közlönye 3. részének 24-ik bekezdésében felhozott irányelv szerint a termelési igazgatóságok ajánlják az EFSZ-eknek, liogy a kiküldött dolgozóknak — akik az EFSZ tagjai lettek — annyi fizetett szabadságot adjanak, amenyire előző munkahelyükön jogosultak voltak. A mezőgazdasági iskolát végzett dolgozók annyi szabadságot kaphatnak, mint amennyi munkaviszony esetén jár nekik. Ebből következik, hogy a szövetkezet tagjává lett kiküldött dolgozónak jogilag nem jár szabadság. Egyedül a szövetkezet, vagyis a tagsági gyűlés önálló határozatától függ, hogy kap-e az illető szabadságot vagy sem. Amennyiben azonban a szövetkezet saját alapszabályzatában — a Mintaalapszabályzat 16. cikkelyének 4. bekezdése szerint — lerögzíti a tagok szabadságigényét — a szövetkezeti taggá lett kiküldött dolgozó szintén olyan mennyiségben kaphat szabadságot, mint a többi tag. A szövetkezet azonban a szabályzat értelmében több MIRŐL OLVASHATUNK A XIII. PARTKONGRESSZUST ELŐKÉSZÍTŐ TÉZISEKBEN? A PÄRT MINDENKOR HANGOZTATTA, hogy a nemzeti bizottságok a nép szervei, s erejük a nép életével való kapcsolatban, a nép bizalmában rejlik. Ez olyan munkára kötelezi a nemzeti bizottságokat, hogy államunk minden polgára képviselőit lássa bennük, akik az ő nevükben az életüket közvetlen érintő kérdésekben döntenek. A párt a szocialista társadalom fejlődésével összhangban rendszeresen a nemzeti bizottságok szerepének fokozására törekszik, s emellett a képviselőtestületek szerepének és jogkörének kiszélesítését a dolgozók szerepének erősödéseként értelmezi, hisz hazánkban a nemzeti bizottságok révén a dolgozók kormányoznak. Most, az új tervszerű népgazdaság-irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatban kívánatos és szükséges további gazdasági, szervezeti és jogi feltételek megteremtése és nemzeti bizottságok nagyobb önállósága és jogköre, valamint működési területük általános eredményeiért való felelősségük érdekében. A társadalom irányítása a jövőben is jól bevált, a társadalom építésének és a lakosság napi szükségleteinek, érdekeinek és kezdeményezéseinek szoros egybekapcsolását lehetővé tevő területi termelési alapelv szerint történik. Ez az alapelv teszi a legjobban lehetővé a társadalmi érdekek érvényesülését a helytelen tárca-, ágazati, helyi-, csoport- és más szűk érdekekkel szemben. Ez nem lehet ellentétben azzal, hogy óriási vállalatok és trösztök jöttek létre, amelyek önállóan gazdálkodnak, s területük nem egyezik az állami szervek közigazgatási területével, mert a gazdaságot, főképp az ipart, nem lehet kiragadni az illetékes területből s annak hatása alól. R.Ä inéi jobban sikerül a nemzeti * * bizottságoknak célszerűen öszszeegyeztetniük a központi irányítást a nemzeti bizottságok nagyobb önállóságával, tevékenységük annál sokoldalúbb és tökéletesebb lesz. A nemzeti bizottságok önállóságából és felelősségéből kifolyólag csökken a munkájukba való konkrét közvetlen beavatkozások száma olyan helyi jelentőségű ügyekben, amelyeket a legjobban ők tudnak megítélni és eldönteni. Ezzel egyidejűleg fokozódik a nemzeti bizottságok felelőssége a társadalmi A nemzeti bizottságok szerepe és feladata érdekeknek a lakosság körében történő érvényesüléséért, és a központi, állami és a gazdasági szervek részéről nagyobb igényeket támasztanak pénzbeli kötelességeikkel szemben. E szempontból újra meg kell vitatni az összes érvényes előírásokat, statisztikai jelentést, árjegyzéket stb. Ügy kell ezeket egyszerűsíteni, hogy komoly ok nélkül semmiben sem korlátozzák a nemzeti bizottságok kezdeményezését. A nemzeti bizottságok tevékenységének megjavításáról és tevékenységük egyesítéséről jobban kell gondoskodni olyan módszerekkel, mint amilyen a tapasztalatok általánosítása és átadása pl. a nemzeti bizottságok konferenciáin. A társadalmi érdekek és szükségletek szorgalmazásával és védelmével összhangban a nemzeti bizottságok a lakosság napi szükségleteinek biztosításában, a közszolgáltatások fejlesztésében, tökéletesítésében és javításában az élet- és munkakörnyezetről való gondoskodás, a kultúra, a nevelés, a helyi társadalmi élet fejlesztése terén is hatékonyabban érvényesítsék jogkörüket. Ez elsősorban a városi és a helyi nemzeti bizottságokra vonatkozik, amelyek a járási nemzeti bizottságok teljes támogatásával és hatékony segítségével a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért is felelősek. A tervezés, a pénzellátás és a költségvetés felhasználása terén fokozni kell a nemzeti bizottságok anyagi érdekét, a helyi lehetőségek hatékony fejlesztésében és felhasználásában, el kell érni elsősorban a városi és a helyi nemzeti bizottságok maximális pénzellátását. Helyes lenne, ha a nemzeti bizottságok a maguk hatáskörében bizonyos mértékben közvetlenül részesednének a kitermelt érdekekből, s lehetőségük volna a lakossággal megállapodva megszabni a díjakat és illetékeket. Másrészt a nemzeti bizottságok saját eszközeiből kötelesek fedezni a helyi jelentőségű, közérdekű létesítmények építését. E célból helyes lesz egybekapcsolni a nemzeti bizottságok, a központi irányítású szervezetek, a társadalmi szervezetek, a kisipari termelőszövetkezetek, az egységes földművesszövetkezetek anyagi és pénzeszközeit. A nemzeti bizottságoknak lehetőséget kell adni, hogy bizonyos közszolgáltatásokért ezeknek minősége és gazdasági jövedelmezősége szerint szabjanak árat. A nemzeti bizottság által irányított gazdaságot is az új tervezető irányítási rendszer elveivel összhangban kell fejleszteni. A vállalatok maximális önállósága mellett is a nemzeti bizottságok téljes mértékben felelősséggel tartoznak a lakosság szükségleteinek általános kielégítéséért és a hatékony terv teljesítéséért. Ez azonban nem jelentheti a nemzeti bizottságok és a helyi gazdasági apparátus egybeolvadását, az utóbbi szűk szempontjainak való behódolást. 'i'gy kell megszabni a nemzeti * bizottságok jogkörét és szerepét, a területi tervezés kérdéseiben a központi irányítású gazdasági intézményekkel, valamint az egységes földművesszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal stb. szemben, hogy a nemzeti bizottságoknak, mint államhatalmi és igazgatási politikai szerveknek lehetőségük legyen a társadalom érdekeinek teljes biztosítására. A helyi és a városi nemzeti bizottságok munkájának tökéletesítésével összhangban tovább kell erősíteni és fokozni a járási nemzeti bizottságok fejlődését a járás konkrét fejlesztéséért, különösen el kell mélyíteni az alsóbb fokú nemzeti bizottságok irányában végzett irányító és szervező munkájukat. A kerületi nemzeti bizottságok funkciója az eddiginél jobban arra összpontosuljon, hogy részt vegyenek és fokozott jogkörük legyen az állami szerv öszszeállításában, nevezetesen a kerületek hosszú érvényű komplex távlati fejlesztési tervjavaslatainak összeállításában s ennél érvényesítsék a területi arányosságot. A nemzeti bizottságok egyes fokainak munkamegosztását és jogkörét is ezekhez az elvekhez kell alkalmazni. A Központi Bizottság helyesnek tartja, hogy a nemzeti bizottságok tevékenysége kibontakozásának problémáit még a XIII. kongresszus előtt vitassák meg a kerületi és járási nemzeti bizottságok, valamint a nagyobb városok nemzeti bizottságai elnökeinek értekezletén. A szocialista demokrácia fejlesztésének fellendítése nem öncélú. Értelme a társadalom egységének szilárdítása, ennek az egységnek egyre magasabb fokon történő megújítása. A szocialista demokrácia formái és megnyilvánulásai — amelyekben döntő szerepe van a dolgozók társadalom- és államigazgatásban való közvetlen aktív részvételének — hozzájárulnak a lakosság gyümölcsöző aktivitásának és kezdeményezésének kibontakozásához, a szocialista építés általános áramlatával való öntudatos és felelős részvételével a társadalom és az állam életének felelős tényezőivé válik, s ennek fő jelentősége abban van, hogy összhangba kerül a termelési folyamat társadalmi jellege az irányítás társadalmi jellegével. /k szocialista demokrácia fejlődésének és elmélyülésének szerves része további feltételek megteremtése ahhoz, hogy hazánk minden lakója a szocialista haladás f közvetlen létrehozójaként és képviselőjeként jobban és sokoldalúbban érvényesüljön. Ezzel nyer legjobban igazolást az az alkotmányos elv, hogy társadalmunkban minden egyén csak a társadalomban való aktív részvételével, elsősorban a társadalmi munkában való megfelelő részvételével tudja kibontakoztatni képességeit és érvényesíteni jogos érdekeit. Ez a bürokrácia és a közigazgatási apparátus rugalmatlansága, a szocialista állam jellegétől idegen, bármilyen formában megmutatkozó fölérendeltsége megszüntetésének leghatásosabb és legbiztosabb útja. Ezért a párt politikájától idegenek az olyan nézetek és irányzatok, amelyek egyoldalúan ítélik meg a szocialista demokráciát és figyelmen kívül hagyják tulajdonképpeni tartalmát. Ez azokra a hamis nézetekre is vonatkozik, amelyek látszólag mesterséges gátat emelnek a lakosság és a szocialista állam, annak intézményei közé, eltúlozzák a szocialista demokrácia megvalósításában mutatkozó egyes fogyatékosságokat, támadják a szocialista demokráciát és általában rendszerünket. A szocialista rendszerben nem érvényes a tehetetlenség és a jelentéktelenség filozófiája, ami a kapitalizmus viszonyai között az egyén és a társadalmi, állami intézmények viszonyát jellemezte. A szocialista rendszer belső dinamikájának öntudatos fejlesztése az az alap, amelyen céltudatosan megoldhatók a szocialista fejlődés felmerülő ellentmondásai, és kivívható a szocializmusnak az ember általános és teljes felszabadításáról hirdetett alapvető gondolata. szabadságot is adhat, de csak olyari teriedelemben, amely a konkrét esetben nem lépi túl a kiküldött dolgozó előző munkahelyén jogos szabadság nagyságát. A JÁRADÉK MEGSZÜNTETÉSE Részleges rokkant vagyok. Egy cukorgyár kapusaként dolgozom, és emellett én adom ki a naftát is. A múlt hónapban a bruttó keresetem 1240 korona volt. A részleges rokkantsági járadékot az 1714 ko« ronás havi átlagkeresetem után állapították meg. A járási nemzeti bizottsáa szerint nem szabad havonta 1000 koronánál többet keresnem, különben elveszítem a járadékomat. Jelige: KAPUS. Mint részleges rokkantsági járadékosnak mindaddig jogos a járadék kifizetése, míg a havi keresete és a járadék összesen nem lépi túl volt havi átlagkeresetének kétharmadát, amely szerint annak idején a rokkantsági segélyt megállapították. Mivel az átlagos havi keresete 1714 korona volt, keresete elérheti az 1142,60 koronát. Ha ennél magasabb, megszüntethetik a járadék tovább fizetését, persze nem egy hónapi véletlen túllépés alapján, hanem csak akkor, ha a hathavi átlagkeresete lépi túl az említett határt. FAKIDÖNTÉS Egy magasnövésű hársfát szeretnék kidönteni, amely éppen laJ kőhazunk fölé nőtt, s a róla lecsurgó víz s a lehulló falevelek rontják az épületet. Szükséges ehhez valamilyen engedély? Mit tegyek a kidöntött fával? Jelige: HÄRS. Az erdőn kívül nőtt fákat, melyekre nem vonatkozik a növénytermesztés fejlesztéséről szóló törvény, a helyi nemzeti bizottság beleegyezésével ki lehet dönteni. A járási nemzeti bizottság külön engedélyének kiadása — az Állami Természetvédő Intézet beleegyezésével — csak akkor szükséges, ha parti cserjésben nőtt vagy szélvédő fasorként szolgáló fáról, omladékokat, lejtőket, tőzegtelepeket és ingoványokat védő fákról, valamint árterületben nőtt fákról van szó, melyek az általános természetvédelem érdekében fontosak és külön előírások védik őket. Valamely kulturális emlékműhöz tartozó fa kivágásához szükséges az Állami Műemlékvédő Szervek beleegyezése is. A nemzeti bizottságoknak a határozathozatalnál ügyelniük kell arra, hogy ne engedélyezzék a fák kivágását akkor, ha ezzel megbontanák a környék összhangját, vagy kitermelése nagy nehézségekbe ütközne. Helyes lenne, ha arra is figyelmet fordítanának, hogy a fa konkrét esetben nem okoz-e kárt valamely lakott épületben, amelynek karbantartása napjainkban közérdek. Ha a nemzeti bizottság beleegyezését adta a kérelmező saját tulajdonában lévő fa kidöntésére, akkor az a fát kitermelés céljából a kivágást követő három napon belül köteles felajánlani az erdőgazdaságnak. Az erdőgazdaság viszont köteles a felajánlás kézhezvétele után legkésőbb tizennégy nappal értesíteni a tulajdonost a kitermelt fáról és arról, hogy felvásárolja-e. Tudatnia kell még azt is, hogy milyen minőségű és mennyiségű fát nem vásárol fel. Ezt a fát a tulajdonos saját tetszése szerint használhatja fel. A fa megközelítését és elszállítását az erdőgazdaság végzi a tulajdonossal történt megegyezés alapján. A volt tulajdonos a felvásárlási áron kívül megilleti az erdőgazdasággal szemben a következő kedvezmény is: minden köbméter kéreg nélküli (tűlevelű vagy lomblevelű) fáért kérhet tüzelő vagy rúdfát, esetleg utalványt tűlevelű főrészeit fa felvásárlására. A fát nagykereskedelmi áron veheti meg a forgalmi adó hozzászámltásával és a 89/65 számú Közlönyben nyilvánosságra hozott átszámító táblázatban meghatározott mennyiségben. Petronella VISNOVCOVÄ mérnök, megbízott, az SZNT utasforgalmi bizottságának elnöke sajtótájékoztatón számolt be Szlováika utas- és idegenforgalmának tavalyi eredményeiről és távlati fejlesztéséről. Többek között elmondotta, hogy Szlovákiában az utóbbi években egyre nagyobb méreteket ölt az utas- és idegenforgalom, de a jelenlegi lehetőségek, tekintettel a további várható fejlődésre, már nem elegendők. ; Hangsúlyozta még, hogy a tavalyi eredmények meggyőzően bizonyít- ja ják azoknak az intézkedéseknek helyességét, amelyeket ennek érdé- u kében a párt és a kormány foganatosított. Évről évre több idegen p keresi fel hazánkat, akik néhány eset kivételével igen kellemes élmé- H nyekkel és tapasztalatokkal térnek vissza hazájukba. Az utas- és idegenforgalom fellendítése és színvonalának emelése I érdekében megfelelő intézkedéseket kell foganatosítanunk, első sorban 9 a szállodák építése, a szolgáltatások megjavítása és különösen vendég- | látóiparunk színvonalának megjavítása terén. (tg) ® Idegenforgalmunk mérlege és távlatai 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. február 12.
