Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-08-07 / 31. szám

A Cslcsónál és Patnál történt gátszakadás következtében a Duna a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járásokban sokezer hektárnyi mezőgazdasági területet árasztott el, vagy áztatott alá. A termés teljesen megsemmisült, s kivételt csak a magasabb helyeken részben megmaradt termények képeztek. Így pl. a Gutái EFSZ-ben 5094 hektárnyi szántóterületből 4272 hektár víz alá került. Az Izsai EFSZ-ben 1549 hektárt kitevő mezőgazdasági területből 1529 hektárt öntött el az árvíz. A gyümölcsfák közül csaknem teljesen tönkrementek a cseresznyefák, a meggyfák, a barackfák, míg a szilvafák valamint az almafák 70—80 %ban, s jelentős kárt szenvedtek a szőlők. A kár hatalmas, s társadalmunk a lehető legnagyobb igyekezetei fejti ki ezek eltávolítására. Ahhoz, hogy az élet az árvízsújtotta területeken minél hamarább rendes kerékvágásba kerüljön, a többi helyreállító intézkedéssel párhuzamosan szükséges a talaj termőerejének felújításához látni.

Jelenleg az árvízsújtotta területeken a következő intézkedések véghezvitele látszik szükségesnek:

0 a víz levezetése,

9 a talaj-károsodás mértékének megállapítása,

9 az intézkedések meghatározása,

hogy a talaj minél ' élőbb eredeti állapotába kerüljön,

9 a termés biztosítása a következő gazdasági évben.

A VIZ LEVEZETÉSE

Ezt a kérdést vízügyi szolgálatunknak oly módon kell megoldania, hogy az elöntött terület nagyobb része egy hónapon belül megfelelő legyen a mezőgazdasági munkák végzésére.

f A TALAJ ÁLLAPOTA

■ gén

A -talaj eredeti szerkezeti, élettani, vegyi,,és ásványeredeti állapota az árvízsújtotta területen ismert, mivel két-hájrom évvel ezelőtt ezt általános talajvizsgálattal megállapították, így az esetleges minőségbeni vagy menynyiségbeni változások amelyek az árvíz következtében mentek végbe, aránylag könnyen megállapíthatók.

A Bratislava! Talajvizsgálati Laboratórium karöltve a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézettel vállalja ezt a feladatot és már kiküldte a kérdéses területre munkatársait, azokat a talajszakértőket, akik az emjített általános talajvizsgálatot is végezték. Mihelyt a talajra lehet lépni, a már ismert helyeken szondagödröket ásnak, talajprofü-mintákat vesznek, amelyeket azután laboratóriumi vizsgálatnak vetnek alá. Az árvíz előtti vizsgálati eredmények, ősz-* szehasonlításban az árvíz után végzett vizsgálat eredményeivel megmutatják, hogy milyen mértékben — akár káros, akár hasznos értelemben -- hatott az árvíz a talaj jellegzetes mutatóinak változására. Amennyiben az időjárás ezt megengedi, a szondázás valamint a laboratóriumi vizsgálat augusztus 20-ig befejeződik. Egyúttal kidolgozzuk és közzétesszük a talaj újraművelésének irányelveit, amelyek már az őszi vetéssel kapcsolatban hasznosíthatók lesznek.

Az előzetes, tájékoztatójeliegű vizsgálati eredmények azt mutatják a Páti és a Csicsói gátszakadás vízáramlásának fő sugarában, hogy a szántóföld kémiai összetételében — az árvíz előtti állapottal szemben — lényegesebb változások nem mentek végbe. A felvehető foszforsav és kálium tartalom nagyjából megegyezik az árvíz előtti állapottal. A nitrogén, amelyet a vizsgálatok alkalmával rendszerint nem állapítanak meg, a legnagyobb valószínűség szerint részben a szántőrétegből a mélyebb talajrétegekbe mosódott. A várt talajsavanyodással szemben, lúgossága, vagyis alkalitása csekély mértékben emelkedett. Abban a szántőrétegben,

amely a mintavétel idején még vízalatt állott, túlsúlyban volt a két vegyértékű vas a három vegyértékű;

felett, ami azt jelenti, hogy a nagymértékű átnedvesedés folytán a talaj-! ban redukciós folyamatok mennek' végbe, amelyek azonban nem tartós jellegűek és oxidációs folyamatokká! változnak, mihelyt a víz a talajfel-[ színről visszahúzódik, s lehetővé teszi, a levegő talajbajutását. Erre utalnak: azok a szántóréteg-vizsgálati eredményék is, amelyek a víztől részben mentes talaj mintái alapján készültek. A talaj parányszervezeteinek élete természetesen csökkent. Felújulása végett azonban ne aggódjunk, mert a levegő és a meleg a mikroflőrát feléleszti. Természetesen a talajprofil mintáinak analízise majd többed mond, mint az előzetes vizsgálat ered- i ménye.

AGROTECHNIKA

A talaj Újramüvelésével nem várhatunk, azonnal hozzá kel! látni, mihelyt annyira megszikkadt, hogy kultivációs eszközökkel rámehetünk. A könnyebb talajokon ez hamarább, a kötöttebb talajokon pedig később válik lehetővé.

Ajánljuk a könnyebb talajokat mindjárt mélyebben szántani, míg a kötöttebb talajokon előbb talajhántást végezzünk, esetleg tárcsás boronával vagy kultivátorral lazítsuk a talajt, hogy megakadályozzuk a későbbi rögösödést, valamint talajkéregképződést. így pl. Csicsón és Lakszakálasön láttuk, hogy már néhány cm vastagságú talajkéreg képződött, a talajfelület már repedezett, annak ellenére, hogy a kéreg alatt a vízkapacitás telített volt. De másutt a kötöttebb talajokon sem lehet ez másképpen.

Az őszi vetés előkészítésekén? kívánatos lenne a talajhántáson kívül még két mélyebb szántást végezni, hogy megfelelő talajporhanyóságot és levegőteltséget érjünk el. Vigyázzunk azonban, nehogy a talajt nagyon nedves állapotában szántsuk, mert akkor a talajszerkezetet tönkretesszük. Tudnunk kell, hogy a kötött talajok precnyipontosságú művelést kívánnak, tehát szántani, de megfelelő időben.

A tavasziak alá a talajt ormos barázdákban hagyjuk, hogy jól átfagy-' gyon.

Mérlegelni kell, hogy nem lénne-e jobb a kötött talajokon az őszi búza és a rozs vetését felcserélni tavaszi búzával, mert tavaszig a talajt elfogadhatóbb szerkezeti állapotba hozhatjuk. Ilyen eset áll fenn pl. Gútán.

Ami a nyári takarmány-pótvetésf Illeti, ezt hántott talajba végezzük, s ne törekedjünk a talaj mélyebb megmunkálására. A szempont az legyen, hogy még az idén minél nagyobb takarmánymenny iséget termeljünk.

Dr. Bűvész

A tokiói Okada doktor már elmúlt SO esztendős, de mégis két foglalkozást tölt be, mégpedig a legnagyobb sikerrel. Egyrészt egyetemen tanárkodik, másrészt viszont ó a japán amatőr bűvészek elnöke. A kettő - úgy látszik - jól megfér egymással, mert amikor legutóbb Japánban orvosi nagygyűlést tartottak, amelyen 1700 tudós vett részt, a hosszú, fárasztó előadások szünetében Okada doktor bűvészmutatványokkal szórakoztatta kollégáit. A jelenlévők nem igen tudtak megegyezni, hogy Okada új patológiai elmélete vagy pedig a káprázatos trükkök kötötték le inkább a figyelmüket.

Okada professzor persze csak szórakozásból foglalkozik büvészettel, egy másik japán orvos viszont, dr. Mihio Toyama, összekapcsolja a hasznosat a kellemessel. Toyama doktor szintén tagja a japán amatőr bűvészek egyesületének és rendkívül magas szintre

\ 0SZABAD FÖLDMŰVES

1965. augusztus 7 .

fejlesztette tudását. Ö viszont nem elégszik meg azzal, hogy baráti körben vagy biívészegyesületben szórakoztassa ismerőseit vagy kollégáit. Toyama doktor gyermekorvos. Nyugat-Japán egyik kisvárosában praktizál, s amint elmondotta, számára a legkeservesebb, ha a kis pácienseknek egy műtét során vagy akár az injekciós tűszúrással egy keserű orvosság beadásával a legkisebb fájdalmat is kell okoznia. Doktor Toyama nem tud gyermekkönnyeket látni, így alakította ki aztán a kettős kezelési metódust: kis barátaihoz mindig varázslóként kopogtat be, orvosi táskájában az orvosságok mellett mindig ott vannak a bűvészszerszámai is. A legkülönbözőbb trükköket mutatja be a gyermekeknek, és amikor azok a csodálkozástól vagy a nevetéstől elfelejtik a bajukat, gyorsan lebonyolítja a komolyabb aktust, és a gyermekek a korábbi élményektől még kissé kábulton, egyszerűen nem érnek rá fájdalmat érezni. Külön érdekesség, hogy a Toyama családban már a hetedik generáció gyakorolja az orvosi hivatást, a büvészettel pedig dokt >r Toyama ragyapja kezdett először foglalkozni.

(t-i)

a talajszakértő és agrotechnikus szemével

TRÁGYÁZÁS

A rekultivációs munkák fontos mozzanata a trágyázás. Az elárasztott területeken, e közülük főképpen azokon, amelyeket gabonával vetettek annak idején be, nitrogén depreszióyal számolhatunk, amelyet kiadós nitrogénes ipari-trágyázással szükséges kiegyensúlyozni, ami a növényi parányszervezetek feléledését is elősegíti majd.

A gabonafélék elárasztott szalmáját és más növények szárait le kell kaszálni és összegyűjteni, majd a higiéniai vizsgálat után almozásra használhatjuk. A nitrogén-depresszió leküzdésére ilyen esetben elégséges a hektáronkénti 20—30 kg-os tiszta nitrogénadag. Ha azonban a szalma nem alkalmas almozásra és leszántása szükséges, úgy ezt a nitrogénadagot 50—60 kg-ra kell emelni. A nitrogéntrágyát a tarlóval, szalmával, esetleg az eiső szántással egyidőben juttatjuk talajba, tekintet nélkül arra, hogy tarlóhántást vagy mélyebb szántást szándékozunk-e végezni.

A foszfor- és kálitrágyázás gondot ne okozzon. Ezeket a tápanyagokat a termés nem merítette ki, az árvíz nem mosta el, mert ezeket a talaj

szorpciós komplexuma köti, s így elég a megszokott foszfor- és kálitrágyaadagokhoz igazodni.

NÖVÉNYÖSSZETÉTEL

Időszerű probléma a növényfélék vetésbesorolása is. Szükséges figyelembe venni, hogy egyetlen kárvallott mezőgazdasági üzemben sem áll rendelkezésre istállótrágya vagy komposzt, s az esetleges Vitahum mégcsak részben sem fedezheti az eltűnt szervestrágya mennyiséget. Ezért magasabb ipari-trágya (főként nitrogéntrágya) adagolás esetén ugyanazokat a terményeket vethetjük, s ugyanazokra a területekre, mint az árvíz előtt. Tehát cukorrépát cukorrépa után, kukoricát kukorica után, burgonyát burgonya után stb. A kártevőktől sem kell túlságosan tartani, mert legnagyobb részük bizonyára elpusztult.

A SZIKESEK TERMŐVÉTÉTELE

Az árvízsújtotta területek egyes helyein, mint pl. Izsán, Őrsújfalun, Csallóközaranyoson, Nagykeszin és másutt, jelentős kiterjedésű szikes talajokat találunk. Az árvíz valószínűleg a sziksó egy részét kimosta, a talaj szorpciós komplexumából. Annak ellenére az adott helyzetben kívánatos lenne, hogy az újraművelési intézkedésekkel egyidejűleg a szikes talajok termővétételéhez lássunk, hulladékgipsz segítségével, mert a talaj teljes átnedvesedése ennek végrehajtáséhoz megfelelő.

A Bfeclav melletti PoStornán a „Lucebné závody“ (Vegyi Művek) tárolótelepén többezer vagonravaló ilyen meliorációs anyag hever, amelynek különben semmilyen felhasználási lehetősége nincs. Reméljük, hogy ez az üzem a hulladék gipszet Ingyen felajánlja, s így csupán a szállítás megszervezése a probléma. A Bratislava! Talajvizsgálati Laboratórium munkatársai szívesen tanáccsal szolgálnak, az ilyen helyeken végrehajtásra kerülő talajjavítással kapcsolatban.

Amit elmondottunk az a tapasztalatok és a gyakorlati szakemberekkel való rekultivációs munkákról folytatott beszélgetések eredménye. A talajjavításról az elárasztott területen többek között Hlavác A. mérnökkel beszéltünk a komáromi termelési igazgatóságról, továbbá Nágel mérnökkel a szintén Komáromban lévő állami gazdaság igazgatójával, Horváth Gyulával az aranyosi EFSZ agronómusával, Cseh Károllyal a lakszakállasi EFSZ elnökével, Kosík mérnökkel, a gútai EFSZ agronómusával és másokkal.

Ésszerűen és céltudatosan kell hozzáfognunk a Csallóköz és a többi elárasztott terület rekultivációs munkálataihoz, hogy ez a vidék ismét azzá alakuljon ami volt: hazánk virágzó kertjévé.

VINAR EMANUEL mérnök,

ir\ . .

Augusztusi teendők

Az idén egyes körzetek kivételével országszerte gazdag szőlőtermésnek lehetünk várományosai. Augusztus azon hónapok közé tartozik, amely folyamán már a fürtök és a bogyók számbeli mennyiségét nincs lehetőségünk növelni, azonban gondos, odaadó, szakszerű munkákkal, azok minőségét és fajsúlyi mennyiségét még nagyban elősegíthetjük, avagy hátramozdíthatjuk. Az augusztusi tennivalók elvégzése azonban nem csak a bő termés ígérete esetében szükséges, hanem a legszigorúbb szűk esztendőkben is.

Tavaszi fagyok, jégvágás, helytelen kezelési módszerek, permetezés okozta károk, árvízkár, elhatalmasodott betegségek stb. gyenge avagy egész

termést elsodrása esetén sem helyes, sőt nem is szabad ápolatlanul, védtelenül hagyni, mert bizony többszörös szűkesztendöt vonhat maga .után. Az ezen munkaerőhiány, betegségek, kártevők. elemi csapások és a hiányos szakismeret által létre jött megkárosulások elszenvedésekor a szőlősgazda legfőbb feladata helyes és szakszerű kezeléssel biztosítani a jövő évi gazdag termést. Ilyen kártételek után a jövő évi termés érdekében a fokozottabb mértékben szükséges permetezni, kötözni, hónaljazni, visszakurtltani, hogy -a károsodott tőke az összes tápanyagot a jövő évi termőhajtás megerősítésére és a töke beérlelésére tudja összpontosítani.

A szőlő talaja legyén továbbra is laza, gyommentes, végezzük el a szüret alá való kapálást. A kapálást úgy végezzük, hogy a földre lógó fürtöket (amelyek később főleg nedves Időjárás esetén rothadásnak indulnának), tányérozzuk ki, avagy a lógó fürtöket kötözzük fel. Számos kis szőlőtermesztő kérdezte tőlem: kell-e még permetezni, avagy egyéb műveleteket végezni a szőlőben? Am akadtak olyanok is, akik határozottan kijelentették, hogy már befejezték az idei szüret előtti tennivalókat. Szerintem a helyes felelet a következőféle lenne: A szőlőbeni munkák nyári része nem fejeződik be augusztusban, bár igaz, hogy jelentősen csökken. A műveletek végképpen: befejezése főleg az idén egyöntetű nem lehet. Mindnyájan 'tudjuk, hogy azidef vegetáció a késői kikelet, majd a túlméretezett csapadék hátrányos voltából mintegy 3 hetet késett. Nem szabad végleg magára hagyni a szőlőiskolákat, a fiatal pótlásokat és az új telepítéseket. Ezeket kapálni, hónaljazni, kötözni továbbra is szükséges. Könnyelműség lenne végképp veszélytelennek véini ezen nedves nyáron a betegségek és kártevők tengernyi hadát. Hisz tudatosítanunk kell, hogy pl. a peronoszpóra a lévél vagy a bogyó szöveteiben lappang 4—18 nap között. Fellépéséhez szükséges legalább 10 mm eső és 13 C fokos napi középhőmérséklet. S bizony ezek még augusztusban is biztosítva vannak, ám nem olyan mértékben, mint a megelőző hőnapokban. Egyes nagyobb esők, majd az ezt követő hó, a szőlőtermesztő ébertelenségén keresztül peronoszpóra fertőzést idézhet elő a fürt kocsányában. A baj sem a levélen, sem a bogyón nem észlelhető, ám egyszer csak lehull az egész fürt és ez duplán kár.

Szőlőinkben továbbra is állandó feladat a kidőlt karók lerögzítése, az elszakadt huzalok kijavítása az egyes elszabadult szölővesszők és karók rögzítése, az utak karbantartása és a madarak, főleg a seregélyek elleni védekezés. Ezen alkalommal még egy

igen veszedelmes szőlőbetégségről szeretnék rövidebben megemlékezni: A lisztharmatról. A llsztharmat bár régi betegség, azonban főleg az elmúlt pár év folyamán szaporodott igen el. Veszélyes annál inkább is, hogy egyes szőlőtermesztők gyakran összetévesztik a peronoszpórával. így természetesen a védekezés is téves, az eredmény nem más, minthogy a lisztharmat garázdálkodik tovább A lisztharmat gombabetegség, megtámadja a szőlő zöld részeit, de főleg a fürtöt és a levelet. A megtámadott növényi fészek felülete szürke színű, fénytelen, lisztszerű bevonatot mutat, mintha csak ezen részeket a zúzmara lepte volna el, amely penészszagú, azonban a növényről letörölhető. Fellépését elősegíti a meleg, párás leve-; gő. Károsít virágzástól augusztus végéig. A betegség hatására a fiatal fürtök elszáradnak, a nagyobbakon viszont a bogyók megrepedeznek.

Ugyanis a lisztbarmat a bogyó bőr-' szövetét támadja meg. a béltartalma azonban gyarapodik s ezáltal a bogyó héja megreped. A fertőzött levelek később megbámulnák és elszáradnak. A peronoszpőránál viszont a fertőzés a levél vagy a bogyó szövetébe hatol be, a leveleken keletkezett foltok barnulnak és kihullanak. A fehéres be* vonat csupán a levelek fonákját bo-* rítja, a felső részét olajos-sárga foltok lepik meg. A bogyók száradnak, keményednek, szürkéskék színt öltenek és később leperegnek. Nyirkos időben a bogyók rothadnak.

A lisztbarmat' és a peronoszpóra szőlőink két legveszedelmesebb betegsége, amelyek augusztusban is garázdálkodhatnak. A lisztharmat ellen védekezünk 0,4—0,5 %-os Sulikollal. A betegség előrehaladott esetében kénport használunk, a megtámadott részekre 25—30 kg Iharát.

Peronoszpóra ellen védekezünk 2 szá-* zalékos bordóilével. Munka és időmegtakarítást jelent, ha ezen két betegség ellen egyidejűleg kombinált per-1 metanyaggal védekezünk, pl, 2 %-ps bordóilével peronoszpóra ellen, plusz 0,5 °,ó-os Sulikollal lisztharmat ellen.

Az augusztus kezdeti örömöt jelent a szőlőtermesztők számára. Ezen hó-* napban ízlelhetjük meg egészévi műn-* kánk első gyümölcseit. A korai csemegeszőlők most kezdenek érni. Cseh-* Szlovákiában igen kevés csemegesző-* löt termesztünk jelenleg. Fogyasztásunk túlnyomó részét a tőlünk délebb-* re eső országokból importáljuk. Éppen ezért tegyünk meg mindent annak az érdekében, hogy ezen megtermett kevés, minél egészségesebb, frissebb formában kerüljön a fogyasztók aszta-* Iára.

Teendők a borpincében

A pinceműveletek közül augusztusban csakis a feltöltögetés, az akonadugók fertőtlenítése kifőzéssel, a hor-' dók karbantartása kívülről és bévülről a kötelességünk. Ez idő tájban a pince hőmérséklete igen magas, így előállhat a borok savanyodása, zavaró-* dása és egyéb bőrbetegségek. A pince szellőztetését kora reggel avagy késő este végezzük, vagyis akkor, amikor a külső hőmérséklet nincs túl felmelegedve.

Helyes, ha a hónap végén elkezdjük a kádak, puttonyok, prések és a hor-* dók szürethez való alapos előkészítését. Kása Mihály

A szőlészeti szakemberek többször meglátogatják egymást kis hasznos eszmecserére. Az elmúlt napokban Németh elvtárs, az alsópéteri szövetkezet vincellére és társa Búcson járt, hogy Bernáth András vincellérrel néhány problémát megbeszéljen.

ÁRVÍZ UTAK