Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-08-07 / 31. szám

A kemizálás szerepe az állattartásban Az állattartás kemizálása területén a tudományos kutatások elsősorban azt célozzák, hogy a kémiai eszkö­zök, készítmények takarmányként fel­­használhatók legyenek és előmozdít-1 sák az állati betegségek leküzdését. Az állattenyésztés kemizálása lehető­vé teszi, hogy adott takarmánykészle­­tek mellett meggyorsítsuk az állatok növekedését, számottevően bővítsük az állati termékek előállítását és csökkentsük az állati termékek ön­költségét. Az állattenyésztés egyik legsúlyosabb problémája a takarmányadagok 'ellátása a szüksé­ges mennyiségű fehérjével. Gyakran a fehérje-tartalom csupán 50—70 szá­zalékát éri el a szükséges normának és ennek eredményeképpen a takar­mányok más összetevőinek túlfogyasz­tása eléri a 40 %-ot is. A karbamid felhasználása jelentős mértékben változtathat ezen a hely­zeten és lényegesen javítja a takar­mányadagok fehérje mérlegét. Ennek érdekében a legközelebbi években sok­kal inkább ki.kell elégíteni az állat­­tenyésztés karbamidszükségletét, mely nagy hatást gyakorol majd a tej- és hústermelésre. Egy korona értékű karbamid felhasználása ugyanis 10 ko­ronának megfelelő többletterméket eredményez. A karbamid beillesztése a takarmányokba — kísérleti adatok szerint — a tejtermelés takarmány­­ráfordításait 13 %-kal, a növendék­­állatok hizlalásának takarmányigényét 17 %-kal és a növendékállatok neve­lésének takarmány ráfordításait 15 százalékkal csökkenti. A sertés- és a baromfiállomány fe­hérje ellátásának javítása megoldható, a takarmányélesztők és a nem teljes aminosavak (metion és lizin) felhasz­nálásával. Ezek javítják a takarmány­ban lévő fehérjék értékesülését. Egy tonna takarmányélesztő 5000 liter tej, vagy 1 tonna borjúhús vagy 750 kg sertéshús, vagy 2 tonna borjúhús elő­állítását eredményezi. A pótlólagosan előállított termékmennyiség értéké lejből duplája, sertés- és borjúhúsnál 2,5-szerese és baromfihúsnál 5,6-sze­­resé a felhasznált takarmányélesztő értékének. A tudományos kutatások és a gya­korlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a szintetikus aminosa­­vaknak a felhasználása számottevően növeli a takarmányadag hatékonysá­gát, teljes értéküségét és csökkenti a fehérje tartalmú takarmányok fo­gyasztását. Popov szovjet akadémikus adatai szerint pl. a sertéshizlaldában a szokásos — gabonából, burgonyából és növényi fehérjéből álló — takar­mány kielégítése llzinnel (0,8 kg-oí számítva 1 tonna takarmányra) 22 százalékkal növeli a súlygyarapodást és 11 %-kal csökkenti az egységnyi súlygyarapodásra jutó takanmányfel­­használást. Az USA mezőgazdaságában már hosszú évek óta sikerrel alkalmazzák a broilerek takarmányozásában a me­­tionit 1 tonna takrmányra 8 kg-os adagban, aminek a segítségével 8 hét alatt 1,3 kg-os átlagsúlyú csirkét állí­tanak elő olcsó kukorica—szója takar­mánybázison. Egy kg súlygyarapodás­hoz mindössze 2,1 kg takarmányt" használnak fel, állati eredetű takar­mányt pedig egyáltalán nem alkalmaz­nak. Amerikai kísérleti gazdaságok eredményesen alkalmazzák a sertések és tojótyúkok takarmányozásában az aminosavakkal kiegészített takar­mánygabonát is. A nitrogén és fehérjetartalmú ter­mékek felhasználása az állattenyész­tésben é6 velük a fehérje-mérleg meg­javítása számottevő időnyereséget is lehetővé tesz. A vegyipar nagyon gyorsan élő tudja állítani a vegyi ter­mészetű takarmányokat. A vegyita­karmányok előállítását célzó beruhá­zások a többlethús-, tej- és tojáster­melésből egy évnél rövidebb idő alatt megtérülnek. A növényi fehérje elő­állítása viszont csak nagyon lassan bővíthető és összehasonlíthatatlanul nagyobb ráfordításokat igényel. A fehérjetartalmú takarmányokban észlelhető hiány csökkentését segíti a takarmánykeverékek kiegészítése vi­taminokkal. mikróelemekkel (kobalt, mangán, vas, cink, jód), antibiotiku­mokkal, valamint egyéb kémiai és bio­kémiai készítményekkel. A külföldi és hazai tapasztalatok tanúskodnak, hogy a takarmányadagok kiegészítése vita­minokkal és a legfontosabb tápanya­gok egyensúlyának biztosítása növeli a háziállatok súlygyarapodását (15—20 %-kal), számottevően csökkenti a nö­vendékállatok elhullását, fokozza a hozamokat. A vitamintermelés az ál­lattenyésztés szolgálatában már igen kiterjedt az USA-ban és jónéhány más országban. Az USA-ban pl. 1959-ben már 6300 tonna vitamint állítottak elő az 1945 évi 1200 tonnával szemben. A legutóbbi években sikerrel alkal­mazzák a takarmányfoszfátokat is, amelyek takarmányértéküket tekintve nem maradnak el a nagyon drága csont-liszttől. Ez fokozza a tejterme­lést és növeli a súlygyarapodást. A takarmányadagok kiegészítésé sét kély adagú antibiotikumokkal 20—25 nappal csökkenti a sertések hizlalásá­nak időtartamát, 10—15 nappal meg­gyorsítja a baromfihús előállítását és 8—10 %-kal csökkenti az egységnyi termékre jutó takarmányfelhaszná­lást. Egy gr antibiotikum 1 kg többlet­­súlygyarapodást eredményez. Igen kedvező eredményeké? mutat az ipari zsírok, a gyógyszerkészítmé­nyek, a növekedést ösztönzők (hormo­nok) felhasználása is a takarmány­A vadászok is segítenek Ütemesen, tervszerűen folyik az árviz sújtotta területek újjáépítése. A katasztrófa ellenére is örömmel tölt el mindnyájunkat a bajban megnyil­vánuló szolidaritás, a példás össze­fogás és áldozatkészség polgáraink és szervezeteink részéről. Természetes, hogy a Csehszlovákiai Vadászok Szö­vetsége sem késlekedett a segélynyúj­tással és lehetőségeihez képest ki­vette részét a mentési munkákból is. A szövetség Szlovákiai Bizottsága még június végén felhívással fordult vala­mennyi járási és kerületi bizottság tagjaihoz, hogy egy emberként nyújt­sanak segítséget az árvízzel elöntött falvak lakóinak. A felhívás a követ­kező pontokat tartalmazta: 1. A vadászegyesületek tagjai segít­séget nyújtanak a termés és takar­mányfélék betakarításában oly módon, hogy minden egyes vadász legkeve­sebb 50 kg jó minőségű szénát bizto­sít az árvízsújtotta mezőgazdasági üzemek állatai számára. 2. A szövetség minden tagja leg­alább 1 köbméter épületfát feldolgoz a vihardöntötte famennyiségből az ár­vízkárosult dél-szlovákiai körzetek javára. 3. Minden tag legalább egy munka­műszakért járó díjazását felajánlja az árvíz sújtotta vidékek számlájára. 4. A vadászkörzetek és vadász­­egyesületek kötelezettséget vállalnak egészséges élő apróvad (nyúl, fogoly, fácán) és élő özvad ingyenes és díj­mentes szállítására az árvíz sújtotta területekre. Ezt a mozgalmat a Vadá­szok Szlovákiai Bizottsága készíti elő, amely egyesíti és nyilvántartja az egyes vadászkörzetek erre vonatkozó kötelezettségvállalásait. Örvendetes jelenségként kell el­könyvelnünk, hogy köztársaságunk valamennyi kerületéből máris szép számban érkeznek felajánlások, anya­gi és pénzbeli adományok. A vadászok segítségét, valamint kötelezettség­vállalását maga M. Chudík miniszter elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács el­nöke a Szlovákiai Bizotsághoz f. é. július 6-án intézett levelében a kö­vetkező szavakkal méltatta: i „Tisztelt Elvtársak! Engedjék meg, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács El­­(* nöksége nevében köszönetemet fejezzem ki azért a segítségért, ámelyben |i a Csehszlovákiai Vadászok Szövetségének tagjai az árvíz sújtotta vidéke­ket részesítik.'Az elárasztott dél-szlovákiai járások újjáépítésében, a la­kosság életkörülményeinek felújításában hatékony segítséget jelent az a társadalmi munka, amelyet a szövetség tagjai a termés betakarításával, I» az erdei fa feldolgozásával, pénzbeli adományokkal és a vadállomány át­telepítésével kifejtettek. Kérem önöket, tolmácsolják őszinte köszönetün­­i1 két a Csehszlovákiai Vadászok Szövetsége valamennyi tagjának, akik áldo- i • zatos munkájukkal hozzájárulnak az árvíz következményeinek felszámoló­ig sóhoz. Elvtársi üdvözlettel: M. Chudík." Baráti segítség A komáromi szövetkezet egész területe víz alá került, kivéve egy kis részt, ahol az állatállományt helyezték el. A szövetkezet elnöke, Gluch Augustin elvtárs elmondta, hogy tönkrement kétéves szívós munkájuk min­den eredménye, de igyekeznek szövetkezetüket minél előbb talpraállítani. A visszavonuló talajvizet lépésről lépésre követik, s a felszabadult földet azonnal bevetik. Július 20-án idegen autó állt meg az iroda előtt. Vendégek érkeztek a távoli, prostéjovl járásból. Megnézték az elöntött termőföldeket, istállókat, hogy képet nyerjenek a szövetkezetei ért csapásról. Vinkler Mirko elvtárs, a prostéjovi Termelési Igazgatóság osztályvezetője kijelentette, hogy segí­tenek, mégpedig gyorsan. Segítségképpen 40 vagon szénát, 40 vagon szalmát és 40 vagon szemesgabonát ajánlott fel a komáromiaknak. Ugyanakkor kérte, hogy az aratás idejére kölcsönözzenek nekik két kombájnt, 2 ma­gasnyomású szalmaprést és 2 traktorvontatású lakókocsit személyzettel. A komáromiak örömmel belementek az egyezségbe, s ezzel szentesítették a barátságot. Alighogy a kedves vendégek elmentek, a járási pártközpont jelentette, hogy újabb vendégek érkeznek a jicíni járásból, s céljuk ugyan­az, mint a prostéjoviaké: segíteni a komáromiaknak nehéz helyzetükben. HOLCZER LÄSZLÖ Beszélgetés a muzslai EFSZ elnökével adagokban. A legutóbbi 7 esztendőben pl. az USA-ban évente átlagosan 210 ezer tonna zsír- és olajhulladékot használnak fel "főképpen a baromfi­takarmányok dúsítására. A zsír gyara­pította a takarmányok kalória tartal­mát és elősegítette a fehérje felhasz­nálás gazdaságosságát. A takarmányok szállítása és íáro­­lása a hagyományos módszerek eseté­ben jelentős, gyakran 20—30 %-os veszteséggel párosul. Vegyi konzer­váló anyagok alkalmazásának segítsé­gével ezek a veszteségek minimálisra mérsékelhetők. A vegyi takarmányok gazdasági ha­tékonyságának értékelésekor azért arra a kérdésre kell választ adni, hogy a kemizálás mennyire szolgálja az ál­lati termékek termelésének bővítését, gyorsítását és olcsóbbá tételét. Ná­lunk még nem terjedt el elég széles körben a vegyi takarmányok felhasz­nálása, ezért a szerényebb hazai ada­tok mellett, ezeknek a szereknek ha­tékonyságát elsősorban a külföldi ta­pasztalatokkal támaszthatjuk alá. Az USA-ban pl. a sértéseknek és á baromfinak szánt kombinált takarmá­nyok 1961-ben átlagosan 35 %-kal voltak hatékonyabbak (az egységnyi termékre jutó felhasználást számítva) mint korábban használt takarmány­­keverékek. A részletes adatok szerint a kombinált takarmányok hatékony­sága a sertéstenyésztésben 26 %-kal, a baromfitenyésztésben (tojásterme­lésben) 42 %-kal, a pulykatenyésztés­ben 48 %-kal és a broiler-előállítás­­ban 52 %-kal lett nagyobb. Ha a leg­utóbbi időszak adatait vizsgáljuk, ak­kor 1962-ben a kombinált takarmá­nyok az 1952-ben használt kombinált takarmányokhoz képest csökkentették az egységnyi termékre jutó takar­mányszükségletet, mégpedig a tojás­­termelésben 24, a pulykatermelésben 20, a broiler-előáliításában 31, a ser­téstenyésztésben 12, a szarvasmarha tenyésztésben 18 %-kal. A legutóbbi 8—10 esztendőben az USA-ban a koncentrált takarmányok kemizálásának és a stimulátoroknak az alkalmazása következtében a vágó­­sértés előállításának időtartama i hó­napai megrövidült, húscsirke előállítás időtartama 3 hónapról 2 hónapra csök­kent le, a marhahizlalás pedig 2 hó­nappal lett rövidebb. Az önköltség pedig felére csökkent a takarmány­­megtakarítás és a felhasznált munka­idő-mennyiség csökkenése miatt". Az elért többlettermelés értéke rendsze­rint 5—10-szeresen haladja meg a felhasznált vegyi takarmányok és ve­gyi készítmények értékét. Dr. Sütő Kálmán (Bp.) Mi, magyarországi gazdák, akik már jártunk Szlovákiában és módunkban állt betekinteni a szövetkezetek éle­tébe, továbbra is figyelemmel kísérjük az ottani társadalmi és gazdasági hí­reket. Muzslán kétszer jártam, s mind­két alkalommal hosszabb eszmecserét folytattam Petrik Józseffel, a szövet­kezet elnökével. Örömmel olvastam a Szabad Földműves egyik májusi szá­mában, hogy Petrik elvtárs „A szo­cialista mezőgazdaság építője“ című kitüntetést kapta. További sikereket és eredményeket kívánok munkájához, s ebből az alkalomból elmondok két beszélgetést, amit vele folytattam. Tavaly augusztusban, mikor ott jár­tam, összehasonlítottuk a muzslaiak és a mi természeti viszonyai/ikat. Hi­vatkoztam közelségünkre, hogy jő volna, ha minél többször meglátogat­nánk egymást. Az ismeretségből ta­pasztalatcsere, abból barátság kelet­kezik, és gazdasági összeköttetés is létesülhet. Januárban Muzsláról átrándultam a szomszédos Bélára. Átnéztem az otta­ni szövetkezet termelési és pénzügyi tervét és láttam, hogy míg Muzslán 18, Bélán 25 koronát terveztek egy munkaegységre. Visszatérve megem­lítettem Petrik József előtt, hogy a kisebb területen gazdálkodó bélaiak jobb eredményt értek el, mint ők. Rámnézett, felhúzta szemöldökét, majd elővett egy papírlapot és ma­gyarázni kezdett: — Bélán "egy jó traktoros, Benyő tavaly 11 hónap alatt 778 munkaegy­séget szerzett, ez 25-tel szorozva, 19 450 korona, ehhez kapott még 1300 korona prémiumot, tehát évi jövedel­me 20 750 korona volt. Nálunk, Muzs­lán, Góra Ernő traktoros 1057 munka­egységet szerzett", ez 18 koronával szorozva 19 026 korona. Ehhez 3120 korona prémiumot kapott, tehát ösz­­szesen 22 146 koronát keresett, többet mint bélai társa. Egy állattenyésztő, például Kiss Ágnes nálunk prémium­mal együtt 19 827 koronát keresett 11 hónap alatt. Prekácz Mihály és fe­lesége együtt 37 733 koronát kerestek. Ilyen eredményt Bélán senki sem mutathat fel. Ez a két kép szépen jellemzi Petrik József gondolkodását és közelebb hoz sikerének titkához. Dr. Lehner János, Marcali Elsősorban a vadállomány mégfelélő védelméről gondoskodunk. Ellenőriz­zük a csapdákat és a kártékonyok pusztítására felállított hasonló beren­dezéseket, amelyekben a vad nem kín­lódik fölöslegesen. Lőjük a kártéko­­nyokat, a kóbor kutyákat és macská­kat. Ühuzással varjúra, szarkára, szaj­kóra és Mókára is vadászhatunk. Fi­gyelemmel kísérjük a vadállomány egészségi állapotét és megelőző intéz­kedéseket foganatosítunk a betegsé­gek terjedésének korlátozására. Hozzuk rendbe az etetőket, egészít­sük ki a nyalósókészleteket, és ha kell, újakkal pótoljuk a szénatartókat és egyéb vadászberendezéseket. Tisz­títsuk a források, vízfolyások és ta­vacskák környékét, sőt mésszel fer­tőtlenítjük. Gondoskodjunk egyúttal a csapdák karbantartásáról. Nem kevésbé fontos feladatot ró ránk a vadállomány takarmányának biztosítása. Segédkezzünk az EFSZ-ek és állami gazdaságok aratásánál és cséplésénél, amelyektől ellenszolgál­tatás fejében gabonahulladékot, ocsút kaphatunk. Ahol nem lehetséges a széna nagyüzemi betakarítása, tehát erdei legelőkön, irtásokon, tisztásokon ne feledkezzünk meg a széna begyűj­téséről. Az erdei magvakat se hagy­juk kárba veszni, gyűjtsük a tölgy- és bükkmagot, a vadgesztenyét, a ber­kenyét és a csipkebogyót, az állatok kedvenc csemegéjét. A begyűjtött eleséget gondosan raktározzuk el té­lire. Augusztusban a következő vadak lőhetök a szlovákiai kerületekben: őz­bak, vaddisznó (beleértve az anyákat és malacokat), farkas, hiúz, borz, ró­ka. üreginyúl, görény, menyét s hölgy­menyét, örvösgalamb, gerlicék, héja, • Párkányban rövidesen befejezik az árvíz okozta károk felszámolását. A kutak fertőtlenítését már elvégez­ték, s a város ivóvíz ellátása zavar­talan. (nj) # Marcéllházán rendes körülmé­nyek közt 40—50 ember számára főz­nek ebédet. Most hogy Patot és Izsát elöntötte a víz, megváltozott a hely­karvaly, varjú, szarka, szajkó és nagy kárókatona. Augusztus 16-tól felsza­badul a vadkacsa vadászata. Elismert és önálló fácánosokban kö­zönséges és erdei nyestre, sündisznó­ra, egerészölyvre, közönséges bagolyra és vadmacskára, betelepített halasta­vakon és víztárolókon pedig szürke­gémre is vadászhatunk. Augusztus 16- tól kezdve ugyanott búbos vöcsök is lőhető. Augusztus első harmadában meg­kezdődik az őzvad párzása. Ekkor is csak golyóra érett példányokat ejt­sünk el és csakis az illetékes járási nemzeti bizottság által jóváhagyott lelövési terv alapján. Fiatal, remény­­teljes bakokra ne löjjünk. Kíméljük őket a tenyészet érdekében. Kizárólag a lelövési elvek következetes betartá­sával érhetjük el az özállomány minő­ségének javulását, özekre lesből va­dászunk, párzás idején őzhívó síppal Is. Tilos a terelés, a hajtóvadászat, vagy hajtatás kutyával. Ugyancsak ti­los söréttel vagy vágott ólommal őzre lőni, még a kegyelemlövést sem sza­bad ilyen módon megadni. Nem sza­bad továbbá őzre vadászni éjjel (egy órával napnyugta után), sem 100 mé­ternél közelebb a szomszédos vadász­­revírtől. Vadkacsa vadászata szólóban tilos. Vadászásában legalább három sze­mélynek kell részt vennie. Vadkacsák húzás közben és éjjel is lőhetök leg­alább egy használható vadászkutya segítségével. Vadkacsavadászat előtt 5 nappal a vadászgazda a JNB-nek és a Csehszlovákiai Vadászok Szövet­sége járási bizottságának köteles be­jelenteni a lövők számát, a vadkacsák fajtáját, a tervezett zsákmány meny­­nyiségét, a vadászrevír elnevezését és kiterjedését. — tí­zet. Még 400—500 személyt kel! ellátni naponta meleg étellel. Ez Sem kis feladat. A kilenc szakács reggel hattól este hatig megfeszített erővel dolgo­zik. Munkájukat siker koronázza, ntert az ételek mennyisége és minősége az emberek szerint kifogástalan. (Trenka Tibor, Dunaradvány) • A Tomaváraljai Állami Gazda­ságban 15 fejőnő 30 ezer liter tejet' termelt ki terven felül az első félév­ben. De a sertésgondozók is igyekez­nek. Zsebík Júlia például 18 anyaser­téstől átlag 7,7 malacot választott el és így 25-tel túllépte a tervet. Fűzi Mária 7,3 malacot választott el és De­­rián Ilona 6,5 malacot anyakocánként". Mind a hárman a zsarnói részlegen dolgoznak. (Mató Pál, Kassa) • A kassal "járás mezőgazdászai az első félévben több mint 1 millió 200 ezer literrel túllépték a tejeladási ter­vet. Ezért tejprémium címén 932 ezer koronát kaptak. Ebből a szína! szövet­­kezetesek több mint 41 ezer, a rudno­­kiaknak 33 ezer, a szesztaiaknak pedig 31 ezer korona jutott. (MPK) • Az ozsgyánl szövetkezét korai burgonyából 200 mázsás hektárhoza­mot ért el. A szép termés lehetővé tette, hogy eladási tervüket 200%-ra teljesítsék. Hét vagon burgonyát ad­tak el, ami 120 ezer koronát jövedel­mezett.) (Kovács Z., Rimaszombat • A palásti Vöröskereszt "tagjai 8280 koronát gyűjtöttek az árvízkáro­sultak részére. Ezzel azonban még nem elégedtek meg, további felaján­lásokat is tesznek. (Kiss István, Palást) 9 A Kosűti Magtermesztő Állami Gazdaság dolgozói július 26-án befe­jezték az őszi és tavaszi árpa aratá­sát, cséplését. Elsőként a gazdaság kosúti részlege végzett a 66 hektár árpa betakarításával. Az átlagos hek­tárhozam 35 mázsa volt. Második a^ hidaskürti részleg lett 32 mázsás hek­tárhozammal. A gazdaság kombájnosai közül a legszebb eredményt Polcsek István érte el. SK—4-es kombájnjával 1450 mázsa árpát csépelt ki. Utána Srajner, majd a vendégkombájnosok közül Svaton elvtárs következik. (György Elek, Kosúti)' • A pányi szövetkezet túlteljesí­tette félévi tojáseladási tervét. A 489 ezer helyett már 547 900 darabot adott" el. (Iván Sándor, Kassa) SZABAD FÖLDMŰVES "J 1965. augusztus 7. Augusztusi vadásznaptár

Next

/
Thumbnails
Contents