Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-07 / 31. szám
Sült keszeg, halászlé Mi újság a nyugati halpiacokon ? A nyugati országok halpiacai közül a müncheni és a kiéli mintegy irányítója az európai kontinensbeli tőkés országok halkereskedelmének, az ott kialakult árak érdeklődésre tarthatnak számot azokban az országokban, amelyek exportja nyugatra is irányul. Az elmúlt kemény tél elhúzódása érthető módon bénította a tavi és folyami halászatot, ami a kínálat csökkenésében és ennek következtében az árak emelkedésében nyilvánult meg. A müncheni halpiacon csak minimális mennyiségben szerepelt és egyébként ott nagyon keresett és kedvelt dévérkeszeg, de kevés volt az importált harcsa, valamint a tógazdaságokból származó pisztráng, ponyt és compó. Az árak emelkedése következtében az élő pisztráng 10—11, az élő harcsa 8—9 márkás árat ért el kilónként, a compót 6,40—7, a pontyot élve 6,60 nyugati márkás áron hozták forgalomba. Meglepetés, hogy a harcsa ára állandóan emelkedik és ma már megközelíti a pisztráng árszintjét is. (H) A Baricska csárda az udvarról nézve. Az ügyes kiszolgáló éppen a halászlét viszi a megrendelőnek. Aki a Balaton-melléki üdülőhelyeken megfordul, akaratlanul is megkedveli a halételeket, még ha nem is szerette... Hogy miért? Mert különösen jóízűek! BÁRMERRE MÉSZ, akár a déli, akár az északi oldalon, a sülthalas bódékba ütközik a tekinteted. A környékükön terjengő nyálcsordító illat úgy oda csalogatja a járókelőket, mint érett, mézédes gyümölcs a darazsakat. Az érdeklődők jottányit sem tágítanak, türelmesen várnak, míg sorra kerülnek, hogy aztán farkasétvággyal fogyasszák a ropogósra sült keszeget. Az ínyencség „bekebelezését" nem egyszer az újjak szopogatása követi. Kérdezheti a be nem avatott: mi a jóíziiség nyitja? A balatoni keszeg távolról sem iszapízű. A pikkelyétől megtisztított, felbontott és kimosott halat mindkét oldalán bevagdossák, majd néhány óráig sóban áll, amit a paprikáslisztbe mártogatás és a sütés követ. (A képen a Hévíz-gyógyfürdőre látogatók közül azokat látjuk, akiket a fényképezőgép lencséje sült keszeg evése közben örökített meg.) Lám a halászok által ,,gyomhalnak" titulált keszeg - amely nagy tömegben fordul elő a Balatonban - mily nagy megbecsülésnek örvend. Sülten 2,20 forint - tíz deka. KAPÓS A HALÁSZLÉ IS! Igaz, kicsit drága (16 forint egy adag), de az íze kárpótolja az érte adott pénzt. A BARICSKA csárda halászlévé tüzes a belé aprított eröspaprikától (az erőset nem kedvelőnek külön öröm, hogy kihalászhatja az ételből!). De még tüzesebb a csárda sajáttermésű bora, amelyet gyertyafény mellett kóstolgathat a vendég a pincében, s ha jó kedve támad, pattogó cigányzene ütemére akár táncra is perdülhet. Hol is ez a csárda? Balatonfüredhez legfeljebb másfél kilométernyire, szőlők karéjában egy magaslaton. Megéri a fáradságot! Naponta sok száz külföldi megfordul itt Nyugatról, Keletről egyaránt. Külföldiek által ugyancsak eléggé látogatott a siófoki Meteor Étterem Halászkert-je. A Balatonból délelőtt kifogott hal frissen kerül ide. Délután már a halételt kedvelő kielégítheti bendóje óhaját: akár halászlevet, akár rántott halat ren. delhet. Az itteni halászlé még a Baricska csárda hctlászlevénél is zamatosabb, jobbízű. A SZÓLÁS-MONDÁS AZT TARTJA: Ha jóllaktál hallal, s vizet iszol rá, az elfogyasztott hal azt hiszi, hogy kutya ette meg ... Illendő innét a néhány száz méterre levő siófoki Borharapó-ba fáradni. Ez a pince nyolcszázötven szomjas embert képes elnyelni egyszerre. Csak ámulsz a gyors kiszolgáláson, s kissé elmerengsz, ha. a hárfa húrja pendül. S ha úgy istenigazában „beleharapsz" az itt felszolgált borba, olyan kedved támad, hogy kész vagy akár a pince - e nagy földalatti labirintus - oldalát is kirúgni. (nki) Idén 56 gazdaságban vezetik be a juhtenyésztést A hátramaradt följegyzésék arról tanúskodnak, hogy Szlovákiában a juhtenyésztés már régebbi keletű, azaz néhány évszázadra tekint vissza. Őseink eleinte csak a durvagyapjas juhok tenyésztésével foglalkoztak, de az 1780-as évek után a halici királyi gazdaság Spanyolországból megvásárolta az első 500 darabot számláló finomgyapjas faita merinó juhnyájat. majd ezt követöleg pár éven belül Szlovákia más részeiben is elszaporították a merinót. A tenyésztés föllendítését nagyban elősegítette az, hogy Haliőon, Forgách gróf 1767-ben megalapította Európában az első gyapjúfeldolgozó üzemet, de sajnos, száz esztendőre rá a háromnyomásos gazdálkodásról a narfolki négyes vetésforgó rendszerre (váltógazdálkodás) való áttérés után részben a növénytermesztésben beállt változás, részben pedig az első világháború utáni külföldi (ausztráliai, argentínai) gyapjúbehozatal nagyban háttérbe szorította a hazai juhtenyésztést. A fordulat éve Az 1945—1963-as évek közt sem volt kielégítő a juhtenyésztés fejlődése, még a kapitalizmustól formájában és módszereiben is lényegesen különböző megváltozott szocialista rendszerű termelési mód ellenére sem. De szerencsére az 1963-ban Banská Bystricán megtartott konferencián hozzáértő emberek meggyőzően ecsetelték a juhtenyésztés népgazdasági jelentőségét, s rámutattak arra, hogy mint kiegészítő vagy akár főüzemág nagy haszonnal jár. A konferencia a juhtenyésztés föllendítése céljából határozatot fogadott el, s ezt 1964-ben a mezőgazdasági minisztérium jogerőre emelte. Azután Szlovákiában teljes ütemben hozzáláttak újabb 73 mezőgazdasági üzemben a juhtenyésztés megalapozásához, s még az említett esztendőben 40 637 darabbal bővítették az állományt. Idén (1965) további 56 gazdaság döntött' a juhtenyésztés mellett, s nem kevesebb mint 30 ezer juh beszerzését vette tervbe. Ma a juhtényésztő gazdaságokban az állomány minőségének tökéletesítésén fáradoznak. A merinónál azt a tenyészcélt követik, hogy a gyapjú mennyiségé és finomsága mellett az állatok kiváló húst szolgáltassanak, mert az utóbbi években a hizlalt mérinó-ürü igen jó hasznoí nyújtó kiviteli cikknek bizonyult. Számosállatonként egy-két juhot tartsunk A közelmúltban több dél-szlovákiai mezőgazdasági üzemben megfordultam, ahol a juhtenyésztést már bevezették vagy kiszélesítették. Rájöttek arra, hogy egy-egy fejlett szarvasmarha mellett a takarmányalap nagyobbmérvű változtatása nélkül (nyári időszakban) a síkvidéken is megél egy-két juh, vagyis 200 számosállat 200—400 juh tartását föltételezi, miközben takarmányozásuk alig kerül valamibe, hasznosságuk viszont igen nagy. Szerintem a dél-szlovákiai, szövetkezetekben és állami gazdaságokban az összüzemi termelés hatékonyságának magasabb színvonalára emelése szempontjából éppen a juhtenyésztés lehetne a legnagyobb befolyással, mert az összes mezőgazdasági termelési ágak közül a legminimálisabb munkaráfordítást igényli. Ugyanakkor a merinó tartása téli takarmányozásának igényessége mellett is nagyon kifizetődő és a nyírási időszakban megadja a 4—5 kg A/AA finomságú gyapjút, s továbbá megfelelő számú utódot. Mindezek a juhtenyésztés mellett szólnak. A legjövedelmezőbb Uzernág Pereszlényben Pásztor József élvtársat, a pereszlényi szövetkezet juhászát több mint egy évtizede ismerem. Kerek 12 esztendeje őrzi a közös juhállományát, s az egyéni gazdálkodás idején is tapasztalt szakembernek ismerték a faluban. A szövetkezet irodájában a juhtenyésztés hasznosságáról tudakolództam, s Hengerics elnök és Kramár ökonómus elújságolták, hogy a 416-ot számláló merinó juhnyájnál 5,85 kg átlagos nyírási súlyt értek el darabonként, s az eladott gyapjúért 240 ezer koronát kaptak. Ez az összeg két ember munkájának eredménye. A többéves és az idei tapasztalatok, valamint eredmények figyelembevételével úgy döntött a vezetőség, hogy a jövő évtől kezdve 600 darabra bővítik a merinó állományt. A számadó közbeszól Mintha megérezte volna, hogy felőle és védenceiről folyik a beszélgetés, egyszercsak megjelent á nyitott ablaknál. Végighallgatta az eszmecseréi és kis hallgatódzás után beszélni kezdett. — Ez évben 252180 korona hasz* nossággal és 82 025 korona termelési költséggel számoltunk. Hacsak a tervezett bevételt érnénk el, úgy minden egy korona egyenes ráfordítás több mint 3 korona nyersbevételt eredményezne, de rövidesen eladásra kerül 200 hizlalt ürü (Ausztriába viszik)’,s ennek következtében 300 ezer korona évi pénzbevételre van kilátás a termelési költség változása nélkül. Ügy gondolom-, hogy ezek a szavak meggyőzően hatnak s a föntebb említetteket hitelesítik. Tudjuk, hogy a merinó eléggé takarmányigényes állat, azért a téli időszakban naponta darabonként 2 kg hereszénát és 1 kg jó minőségű borsószalmát kaptak eleségül. Jelenleg azonban csak legelőre járatják a jószágot. Nem is olyan régen az Ipoly birtokolta a szövetkezet rétjeit és a folyó medréhez közel eső legelőket Ez a körülmény egyenesen kikényszerítette, hogy a juhokat az utak mentén az erdőszéleken és az árkokban legeltessék. Ahol nincs juhállomány, az említett területek zöldtakarmánya kárbavész, mert a bozót közül kézikaszával sem takaríthatják be, ezért a jelenlegi pereszlényi takarmányozás úgymond teljesen ingyenes, s csak a két juhász munkabére terheli a termelést. Nagyapa és unokája Fiatal, 10—12 éves légényke áll a számadó mellett. — Az unokám — mutatja be kurtán a gyereket, majd úgy folytatja! — Most, az iskolai szünidőben szívesen kijár velem a mezőre. Szereti az állatokat és kedveli a szabadban való tartózkodást. A fiúcskához fordulok. — Te is juhász leszel, kisfiam, mint öregapád? Még nem döntöttek a jövőjéről. Egy azonban lényeges. Bármilyen szakmára is jelentkezik, ha olyan lelkes, becsületes ember válik belőle, mint amilyen a nagyapja, akkor nagyon hasznos tagja lesz társadalmunknak. Nagyapa és unokája s a mellettük loholó szőrgubancs Puli, ebédre igyekeznek. A juhok ilyenkor az akolban pihennek, delelnek. Gondolatokba merülfen hagytam él a szövetkezet irodáját. Itt 150 ezer korona. egy 'ember munkatermelékenységé. Ez bizony, nagyon jó teljesítmény. Aki ilyen hasznot nyújt á közösnek, nagyon megérdemli a prémiumot. HOKSZA ISTVÁN PILLANTÁS a harmadik évtizedbe Az amerikai Santa Monica városában, Californiában működik a RAND Corporation, amelynek tűbb száz természettudósa, szociológusa, mérnöke, kibernetikusa, pszichológusa, történésze és matematikusa állandóan figyelemmel kíséri a világszerte végbemenő technikai, politikai és társadalmi változásokat. A RAND Corporation az adatok öszszegézéséből igyekszik megrajzolni az ember és a világ közeli és távoli jövőjének képét. T. G. Gordon és Olaf Helmer irányításával folyt az a munka, amely — mint egy nyugatnémet lap jelenti — most a „P—2982" című tanulmányban ad számot arról, hogy miképpen látják a tudósok a következő évszázadokat. Néhány adat a tudományban megrajzolt jövőből: 1988: Robotgép végzi a munkát a háztartásokban. -1989: Lombikban létrehozzák a primitív életformát, az egysejtű élőlényt. 1990: Az ember ellenőrzi és irányítja az időjárást. 2012: Kémiai úton növelik az értelmi felfogóképességet. 2025: Tökéletesítik a gondolatpivasás, gondolatközlés mechanikai úton történő végrehajtását. 2063: Az ember úrrá lesz a nehézségi erő felett. 2600: A tanítás mechanikai megteremtése; a tudnivalókat közvetlenül „belenyomtatják“ az agyvelőbe, a tanulás mai módszere megszűnik. A társadalmi fejlődésnek ebben a menetében — írja az említett lap — különösen érdekes a világ elképzelt képe ±984-ben, 2000-ben és 2100-ban. 1984-ben a Föld lakossága 4 milliárd 300 millió lesz. Minden vallás elismerte már a születésszabályozás szükségességét. Az orvostudomány jelentős lépésekkel halad előre; a mezőgazdasági termelést erőteljesen fokozza a gépesítés és az automatizálás, valamint a lepárolt tengervíz használata. A Holdon megfigyelő állomás lesz és előkészületeket tesznek a Marson és a Vénuszon történő leszállásra. 2000-ben, a jövő évezred hajnalán, a lakosság száma eléri az 5 milliárd 100 millió főt. Üj táplálékot nyújt majd az óceánok erőteljesebb kiaknázása és a szintetikus proteinok előállítása. Általános alkalmazást nyer az új energiaforrás, a termonukleáris erő. Kérésztülviszik az időjárás ellenőrzését és szabályozását. Lehetséges, hogy érre az időre megtalálják már minden baktérium- és vírus okozta betegség ellenszerét. Laboratóriumokban ekkor állítják elő az egysejtű élőlényt, a primitív életformát. Az automatizálás még erőteljesebben fejlődik, mint az előző időkben. Létrejön a „computerek számbeszéde“, egy univerzális, mindenki által érthető, nemzetközi jelbeszéd. 2100-ban a világ összlakossága 8 milliárd. Lehetséges, hogy az életfolyamat stimulálása által új végtagokat és szerveket hoznak létre az emberi testen és testben. Szoros együttműködés valóságos szimbiózisa jön létre a gép és az ember között: közvetlen összeköttetést teremtenek az emberi agy és a „műagy", a computer között, lehetővé válik tehát a közvetlen gondolatátadás és átvevés — mechanikai úton. Expedíció indul egy másik naprendszerbe; az asztronauták „művileg létrehozott halálálamban“ teszik meg az utat a más csillagrendszerben való ébredés megváltoztatja az időviszonyt. Ma még mindez a képzelet' játékának tűnhet. Lassanként kezdünk azonban hozzászokni, hogy a valóság halomra dönti a legfantasztikusabb elképzeléseket is. K. M. M. 9 • » • 1 < Üzenet ][ | az utókornak ][ f A New York-i világkiállítás te-1 ( Jrületén egy tartályt ástak el a1, ? földbe, mely mikrofilmre rögzítve], fmai világunk enciklopédiái leírását*. ? tartalmazza, ezenkívül 40 különféle . ? tárgyat, a Biblia modern angol vál-*| Jtozatát és egy Beatles-felvételt is.? ? Mindezt egy üvegcsőben helyezték? ? el, melyből a levegőt nemesgáz se-? ?gítségével szorították ki. Azután? Jleforrasztották az üvegcsövet, majd? Jegy-két métef hosszú, törpédé? ? alakú tartályban helyezték el. Ezt? ?a tartályt a Westinghouse gyár kö-J fzönséges ötvözésű rozsdamentes? ?acélból állította elő, mely akár? ? 5000 éven át is ellenáll a víz és a? ? levegő korrózív hatásának. A tar- , ? tályt szurokkal vonták be és így], ? helyezték el a föld mélyében, egy V J ugyancsak rozsdamentes acél-], a lemezből készített hengerben. ] A televízió j! í „veszélye“ j! ? Az emberek túlnyomó többsége][ ?minden káros következmény nélkül\ iélvezheti a televízió adásait. A? iképernyő előtt töltött idő rendsze-\ I 7rint nemcsak élvezetes, de tanul-? ságos is. ? A „Deutsche Medizinische Wo-K chenschrift“ című orvosi szaklap\ ezzel szemben nem kevesebb, mint\ 60 olyan esetről számol be, amikor ? a televíziós adások epilepsziás ro-\ hamokat váltottak ki olyan nézők- ? nél, akik azelőtt semmi jelét sem\ adták valamely erre mutató tünet-') nek. | A német orvosok szerint az úgy- a nevezett „fotoszenzibilis" egyének'.) vannak elsősorban kitéve ennek a? veszélynek, vagyis azok, akik rosz-\ szül bírják a hirtelen fényváltozá-\ sokat, a napsütötte vízfelület csil-s lógását és más hasonló jelensége-') két. Különösen érzékenyek a 8 ési ili év közötti gyermekek. ? $ Az epilepsziás hajlamnak ez aj f formája a múltban csak ritka ese-* ftekben jelentkezett. i
