Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-07 / 31. szám
Érdemes tudni a mezőgazdasági termékek minőségét megítélő ellenőrző szervekről A mezőgazdasági termékek értékesítése, azaz a felvásár - lőszerveknek történő eladása rendkívüli figyelmet kíván, mind a felvásárlőszervek, mind a termékekéi 'eladó mezőgazdasági üzem részéről, hogy ne kerülhessen sor helytelen minősítésre, s ennek következtében a mezőgazdasági üzem megkárosítására. A Csehszlovák Állami Szabványok be nem tartása és ezzel egyidejűleg az árszabványok meg-' sérsése végül is egyeztető bizottsági eljárást von maga után. A mezőgazdasági termékek minőségi osztályokba való sorolására ellentétes álláspont esetén a 122/64 Zb. rendelet 14 §-a érvényes. Az ellenőrző szerv, ebben az esetben a Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet által megállapított minőség mindkét félre kötelező. Ez az intézet állapítja meg a vetőanyag, ültetőanyag, tenyésztojás, tej és gomolyasajt minőségét abban az esetben, ha az eladó és vásárló fél között az áru minőségére vonatkozóan nem jött létre megegyezés. A tenyész- és haszonállatok és a hűs minőségéről, valamint arról, hogy a vágóállatokat élő vagy levágott állapotban, (hús formájában) kell beadni vagy sem, végleges érvénnyel az állategészségügyi dolgozók döntenek, akik mint ellenőrző szerv feljogosultak a döntés meghozására. A vágóbaromfi minőségére vonatkozóan az állategészségügyi intézmény, vagy a mezőgazdasági termékek minőségi ellenőrzését végző állami felügyelet hoz döntést. A gyógyfüvek és aromatikus növények eladásának szakaszán a gyógyszereket ellenőrző állami intézet hoz végső döntést az eladott termékek minőségéről. A többi mezőgazdasági termékek minőségéről a mezőgazdasági termékek minőségi ellenőrzését végző állami felügyelet határoz. A felsorolt' szervezetek feladata biztosítani, hogy a mezőgazdasági termékek minősége az eladás időszakában megfeleljen a rájuk vonatkozó állami minőségi szabványoknak és a megszabott áraknak. Az ellenőrző szerv által kiadott minőségi bizonylat mindkét félre kötelező érvényű, továbbá kötelező érvényű az állami Igazgatási szervek, valamint a gazdasági egyeztető bizottság szervei számára is. Az ellenőrző szerv által kiadott minőségi bizonylat kötelező érvénye a 122/64 Zb. számú rendelet 14. §-ának 3-ik szakaszából ered, valamint a különleges előírásokból (pl. a mezőgazdasági termékek minőségi ellenőrzését végző állami inspekcióra a 122/62 Zb. számú törvény 13. §-ának határozata vonatkozik. Ki hívja meg az ellenőrző szervet a minőség megállapítására? akkor a felvásárló szervezet köteles — ott ahol a műszaki szabványok ezt' feltételezik — a mezőgazdasági üzem képviselőjének jelenlétében a termékekből mintákat venni és ezeket halogatás, nélkül elküldeni az ellenőrző szervnek. Azokat a termékeket, amelyeknél a műszaki szabványok nem feltételezik a minta vételét, a felvásárló szervezet köteles, elkülönítve tárolni (istállózni) és biztosítani, hogy az ellenőrző szerv döntést hozzon annak minőségéről. Abban az esetben, ha a vágóállatok minőségi osztályba való sorolása körül ellentétek támadnak, vagy pedig a mezőgazdasági üzem nem ért egyet az állatok túletetése címén megállapított levonási százalékkal, a felvásárló szervezet köteles — rendszerint a legközelebbi vágóhídon — kontroll vágást végeztetni. Ha a mezőgazdasági termékek minőségére vonatkozóan nem jön létre megegyezés, akkor a felvásárló szervezet köteles a szállítónak (mezőgazdasági üzemnek) nyugtát' adni a termékek átvételéről, amelyen fel kell tüntetni a mezőgazdasági üzem által javasolt minőséget valamint a felvásárló szervezet által javasolt minőségi osztályt is. Az ellenőrző szerv által végzett ellenőrzés és a minőségi bi-> zonylat kiállítása után a felvásárló szervezet kitölti a felvásárló lapot. Ha a felvásárló szervezet' nem szerzi be az Illetékes ellenőrző szerv minőségi bizonylatát, illetve nem végeztet kontroll vágást, akkor a szállító, vagyis a mezőgazdasági üzem által javasolt minőségi osztály érvényes. A mezőgazdasági termékek felvásárlásának szakaszán érvényes előírások előnyös helyzetet biztosítanak a mezőgazdasági szervezetek számára, s így a leadások rendes ellenőrzése esetén nem kerülhet sor a mezőgazdasági üzemek megkárosítására. A megkárosításnak elejét veheti a szállító fél azzal, hogy követeli az ellenőrző szerv minőségi bizonylatának kiállítását. Hogyan vezessük be a gyakorlatba az előírásokat? A mezőgazdasági dolgozók a cikk elején felsorolt és a mezőgazdasági termékek minőségének megítélésére feljogosított ellenőrző szervek munkáját gyakrabban becsmérlik, mint dicsérik. A legtöbb bíráló megjegyzésre azért kerül sor, mivel a mezőgazdasági nagyüzemi termelés olyan gyors ütemben fejlődik, hogy az ellenőrző szervek — abban az esetben, ha a mezőgazdasági üzemek követelik az előírások következetes érvényesítését — nem képesek eleget tenni a velük szemben támasztott követelményeknek, és ha mégis megjelennek az átadás helyné, akkor nem hoznak egyértelmű döntést, amelynek alapján vita nélkül egyesség jöhetne létre a termékek minőségére vonatkozóan. A mezőgazdasági 'termékek minőségéről az idejében végzett ellenőrzés alapján kiadott helyes minőségi bizonylatok mellett több olyan eset is előfordul, amikor a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet által kiadott minőségi bizonylatok és vélemények körül egyenetlenségek és ellentétek merülnek fel. A Bratislava-vidéke Mezőgazdasági Termelési Igazgatósága mellett működő ellenőrző csoport megállapította, hogy a gajaryi, jakubovi és Záhorská Ves-i szövetkezetekben 1964-ben nagyon kevés fokhagyma termett'. A vizsgálat folyamán kiderült az is, hogy a kiesés nem a szövetkezet hibájából történt, mivel betartották a fokhagyma termesztésének agrotechnikáját. A kiesés oka a hibás ültetőanyag volt, amelyet a Bratislava Zelenina nemzeti vállalat a Sempra nemzeti vállalat útján szállított le. Ez esetben a döntés joga a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézetet illette. Ebben a vitás kérdésben az ellenőrző csoport segítséget akart nyújtani, s ezért beszerezte az oblekovicei Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet bizonylatát, amely a „Polaban“ fokhagyma fajta ültetőanyagát nemesítette. A bizonylatban feltüntették, hogy az ültetőanyag tavaszi ültetésre alkalmas. Az említett szövetkezetek azonban a tavaszi fokhagymát őszi fokhagymaként kapták és az utasítás szerint ősszel ültették ki. A fokhagyma roszszul telelt át, s ennek következtében kiesések, károk keletkeztek. A Zelenina nemzeti vállalat mint szerződéses fél a szövetkezetek által benyújtott kérvényre azt válaszolta, hogy a Bratislavai Központi Mezőgazdasági Termelési és Vizsgáló Intézet az ültetőanyagot őszi ültetésre megfelelőnek nyilvánította és erről bizonylatot nyújtott be. A Bratislavai Kerületi Állami Egyeztető Bizottság igyekezett tisztázni az ügyet, s ezért bizonylatot kért a prágai Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézettől, amelytől azt a választ kapta, hogy a „Polaban“ fokhagymafajta mind tavaszi, mind őszi ültetésre alkalmas, ám az őszi ültetés esetén kisebb hozamokat nyújt mint tavasszal. Természetesen, az ilyen ellentétes bizonylatok alapján az állami egyeztetőbirő sem tud megfelelő határozatot hozni, s az ellenőrző csoport és a 250 ezer Kcs kárt szenvedett szövetkezetek is tanácstalanul álltak. A Kerületi Állami Egyeztető Bizottság azonban további bizonyítékokat szerzett, amelyek alapján az ügyet eldöntötte. Természetesen a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet az ilyen szembehelyezkedő vélemények miatt elveszti a mezőgazdasági dolgozók bizalmát. A mezőgazdasági dolgozók érdekeit a gazdasági törvénykönyv 109/64 Zb. és 122/64 Zb rendelete védi a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet segítségével, amelyre ráruházta a vitás esetekben kötelező érvényű minőségi bizonylatok kitöltését. A rendelet határozatai azonban magára az ellenőrző szervre is kötelezőek. (Folytatjuk.) Dr. Milan Grégor a, kerületi döntőbíró, Michal Durdiak, a Bratislava-vidéke Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság ellenőrző csoportjának vezetője A mezőgazdasági szervezet "(szövetkezet, illetve állami gazdaság) termékeit eladás céljából a mezőgazdasági termékeket felvásárló szervezetnek a hozzá legközelebb eső felvásárlóhelyen adja át. A termékek átadásakor nemcsak az átadott termékek minőségét és mennyiségét' állapítják meg, hanem azt is, milyen minőségi' osztályba, esetleg milyen minőségi csoportba sorolták a termékeket a felvásárló szerv és a termékeket eladó szervezet képviselői. Ezek a termékek minőségére vonatkozóan egyességet kötnek. A gyakorlatban a mennyiség megállapítása nem jelent nehézséget. A mennyiséget az átadott termékek súlya vagy darabszáma (csomó száma stb.) alapján pontosan meg lehet állapítani. Ezzel szemben a termékek minőségi osztályba való sorolásakor esetenként ellentétek merülnek fel a felvásárló szervezet és a szállító vállalat között. A mezőgazdasági üzem érdeke, hogy termékeit a lehető legelőnyösebben adja el, ezért követeli a leadott termékek magasabb minőségi osztályba való sorolását. A felvásárló és az eladó fél közötti ellentétek gyakran abból i6 keletkeznek, hogy a mutatók, amelyek szerint a termékeket az egyes minőségi osztályokba sorolják, és esetenként a Csehszlovák Állami 'Szabványok is lehetőségeket nyújtanak az előírások különböző értelmezésére. Ha az eladó és a vásárló fél között nem jön létre megegyezés a termékek minőségére vonatkozóan, akkor a felvásárló szervezet köteles haladéktalanul elhívni a leadott termékek minőségéről döntésre feljogosított ellenőrző szervet. Ha az ellenőrző szerv nem jelenhet meg azonnal a termékek minőségének megítélése végett, Igen jelentős mennyiségű őszibarack és kajszibarack kivitelével számoltak idén a Bálátonújhelyi Állami Gazdaságban. De a július 5-i huszonhétperces jégeső nem kevesebb, mint 8 millió korona kárt okozott a gyümölcs- és zöldségkertészetben. A képen: a gyümölcsöt rakodás előtt ládánként átszámolják, mielőtt Ausztriába és hazánkba indítanák. Gyümölcsfacsemeték , szerződéses szállítása Tavaly óta új élvek érvényesülnek olyan gazdasági szerződések megkötésére vonatkozólag, amelyek facsemeték termesztését és szállítását irányozzák elő. Az elvek megvalósításával foglalkozó rendeletek 61/64 Sb. és 122/64 Sb. szám alatt jelentek meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Törvénygyűjteményében. Gyakorlatilag ez annyit' jelent, hogy a facsemete-igénylőknek szerződés-1 kötés által kell biztosítaniuk szükségletüket a magtermelő és nemesítő vállalatoknál. Ezek a vállalatok a következő szervezeteknek szállíthatnak szerződésileg facsemetéket: 1. az illetékes kerület mezőgazdasági üzemeinek. Ebben az esétbén a szerződést az igénylő székhelye szerinti mezőgazdasági termelési igazgatóságnak, esetleg a konzerv- és szeszgyárak, vagy a mélyhűtő vállalatok felelős dolgozóinak is alá kell írniuk; 2. a közutak, vasutak és erdőgazdaságok vezetőségének, valamint a kerületi mezőgazdasági meliorációs vállalatoknak. A szállítási szerződést az említett vállalatok irányítói hivatottak aláírni; 3. a Csehszlovákiai Gyümölcstermesztők és Kertészek Szövetsége valamennyi helyi, járási és üzemi szervezetének; 4. a kommunális üzemeknek, amelyeknek a nem szervezett termesztőket kell facsemetével ellátniuk; 5. az egyéb kerületekbe tartozó magtermesztő és nemesítő társvállalatoknak, amennyiben azok készletei nem lennének elegendők. A nem szervezett törpetermesztőkkel a magtermesztő és nemesítő vállalatok nem kötnek szerződést facsemeték szállítására. Ezek az igénylők facsemete- és oltvány-szükségletüket közvetlenül a faiskolától, vagy a kommunális üzemeiken keresztül, illetve a Csehszlovákiai Gyümölcstermesztők és Kertészek Szövetsége szervezeteinek útján szerzik be. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy szerződés híján az érdeklődők csupán felesleg esetén kaphatnak facsemetéket. Szerződéseket egyrészt egyévi, 1966-tól kezdődő időtartamra lehet kötni az 1966. évi őszi és 1967. évi tavaszi szállításokra vonatkozólag, másrészt az ötéves terv további éveire egészen 1970-ig. Ezen a határidőn túl is szerződésileg kell majd biztosítani facsemeték szállítását. A magtermesztő és nemesítő vállalatok f. é. július 1-vel megkezdték a szerződéskötéseket, amelyeket szeptember 30-val befejeznek. Idén tehát első ízben lép életbe a facsemeték szállítását rendező új módszer. Ezért szükséges, hogy a magtermesztő és nemesítő vállalatoknak segítséget nyújtsanak illetékes dolgozóink, hogy tevékenyen bekapcsolódjanak az új rendszer megvalósításába és, hogy a facsemete-igénylők menynyiség és féleségek tekintetében döntsenek, mielőtt megkötik a szerződést. Földművelésügyi Minisztérium, Prága A kajszi betakarítása MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATOK A Bodakajtori Állami Gazdaság összterületének csaknem egyötöde gyümölcsös, s most már 80 százaléka termő ültetvény. Gazdaságunk összes hozamértékének negyedrészét a gyümölcsfélék adják. A kajszi főprofil gazdaságunkban és 1962 óta nyereséges ágazat. Más csonthéjas gyümölcsfélénk (meggy, őszibarack, szilva), is van, de a nyári gyümölcsbetakarítás sikere elsősorban a kajszi betakarításának és árukikészítésének jó megszervezésén múlik. Többévi tapasztalataink alapján az egész betakarítási időszakra meghatároztuk a szedők és válogatók napi feladatait. Kertészeti és növénytermesztési ágazataink állandó dolgozóiból s a környező általános és középiskolák diákjaiból biztosítottuk a szükséges létszámot. A kajszi betakarítás és árukikészítés kézi munkanap szükségletének felét a szedésre, egyharmadát a válogatásra, 15 százalékát a belső árumozgatásra és 5 százalékát az árurakodásra irányoztuk elő. Ilymódon a minél magasabb exportkihozatal érdekében 80—85 százalék érettségi fokú árút igyekszünk szedni. A manipulációs (válogató, soroló) brigád szervezésekor különösen igyekeztünk figyelembe venni a szakképzettséget, begyakorlottságot. Erre a munkára legjobb állandó dolgozóinkat osztottuk be, mintegy 30 százalékuk kertészeti szakmunkás. Figyelembe vettük, hogy a diákok napi teljesítménye a felnőtt dolgozókénak 30— 35 százaléka. Biztosítottuk a szedéshez a szükséges munkaeszközöket, a jobban megfelelő szedőedényt, szedőlétrát, szedőállványt és a szállítókapacitást. Az idén nagy gondot fordítunk a termőhelytől a válogatóteremig szükséges árumozgatásra. Ezt a követelményeknek megfelelő, alacsony építésű rúgós kocsikkal, gumikerekes traktorokkal végezzük. Kísérletképpen a csúszólapos, a felső vezetésű rakodólapos és az RS—09 traktorra szerelt hidraulikus emelővel folyó áruszállítást is kipróbáljuk. Biztosítottuk a válogatóban szükséges munkaeszközöket is. Evek során két 40 m2 alapterületű nyitott válogatószínt építettünk, ezek a gyümölcsöshöz közel, a vasút és a műút között helyezkednek el. A körülkerítés, betonozás, a belső útvonalak kiépítése, a víz bevezetése már tavaly megtörtént. Az idén két „C“ típusú gyümölcsválogató gépsorral, 60 — gazdaságunk újítása alapján készült — válogató-soroló asztallal, a belső árumozgatáshoz szükséges X motoros emelőtargoncával, rakodólapokkal, göngyöleg és cefreszállító kézikocsival, mérlegekkel, mikrofonos hangosbeszélővel és telefonnal szereltük fel. Az elmondottakat követően a legaprólékosabb részletekig kidolgoztuk az egyes munkaműveleteket. Meghatároztuk a szedés módját, a szedésre érett állapotot, a szedőbrigádok maximális létszámát (ez 25—30 fő), a szállítóbrigád teendőit. A szedés minőségének ellenőrzésére blokkrendszert vezettünk be. A táblákon a közlekedő utakat megfelelő állapotúvá tettük. Igen nagy aprólékossággal szerveztük meg a válogatószínek alatt dolgozók munkáját. Mindenekelőtt osztályoztuk vátogatószíneinket is. Meghatároztuk azt a négyet, ahol elsősorban az export árut készítjük elő. Két váló? gatószín 80 m2 alapterülettel 1 komplexum. Az egy-egy komplexumban dolgozó mintegy 100 fő munkáját egy brigádvezető és három függetlenített csoportvezető irányítja. Feladatuk a gépsorok, válogató, sorolóbrigád és belső árumozgató rakodóbrigád munkájának célszerű irányítása, a diszpozíciónak megfelelő áru kikészíttetése, a készáru ellenőrzése, a munkalapok vezetése, a, rend és tisztaság megőrzése. Az említett 70 %-os exportklhazatal érdekében a mintegy 150 főnyi árukikészítő részleg munkáját könnyítettük, céljutalmat tűztünk ki. A kikészített gyümölcsöt hűtővagonokban és saját, valamint bérelt tehergépkocsikon szállítjuk. Németh József (Bodakajtor) Erdei gyümölcs szüretelése az irtványokon A Szlovák Érchegység írfásain megkezdődött a csucsoriedka és egyéb erdei gyümölcs szüretelése. A Cierná Lehota-i felvásárló központ három nap alatt 12 mázsa csucsoriedkát vásárolt fel. Megkezdődött a csucsoriedka-szüret a kerület Spisská Nová Ves-i járásában is. Az idén először kerül sor Kelet-Szlovákiában a csucsoriedka kivitelére a Német Szövetségi Köztársaságba (3 vagonnyit csomagolnak kosarakba, egy' kosárba 3 kilőt). Ugyancsak kezdetét vette a múlt héten az erdei málna, a madárcseresznye begyűjtése és felvásárlása is. a bardejovi és a hümennéi járásban. Az említett körzetben 670 tonna erdei málna, mintegy 500 tonna földiszeder és egyéb erdei gyümölcs felvásárlásával számolnak. A gyűjtést, amely augusztus első felében éri el tetőpontját, a fogyasztási szövetkezetek kerületi szövetsége irányítja. A éuntavai gyüjtőközpont a szüretelőknek étkezési és szállásolási lehetőséget is nyújt. (ct—ko) SZABAD földműves 5 1965. augusztus 7.
