Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-07 / 31. szám
Racskó bácsi és méhei I«íf tudáséi gyarapítva, 1950-ban Besztercebányán móhészmesteri oklevelet szerzett. Ezek után Sin-’ kovics Gyula méhésztanítóval lerakták alapját a helybeli szövetkezet méhészetének. (Jelenleg 120 méhcsaládja van az ipolynyéki szövetkezetnek). Késpbb az Ipolysági Állami Gazdaságban vállalta a méhészkedést, ahol böngészett rajokkal kezdett Nyolc évig gondozta a méhcsaládokat, mialatt ezer ke-Racskó bácsi méheit figyeli Ismerősként üdvözöltük egymást amikor átléptem lakása küszöbét Melegen szorítottam kezet a méhésztárssal, lapunk régi levelezőjével. Néhány szó, s máris a méhek a szívhez nőtt foglalkozás kerül előtérbe. A méhek, melyek rabu ejtik az embert ha egyszer megismerkedett velük, megszereti« őket Immár fél évszázada él a méhei társaságában az ipolynyéki Raeskt bácsi. Emberöltőn át gondozta a szorgalmas bogárkákat, vigyázta a nektárgyűjtögető munkásokat. Hej, pedig hányszor köszöntött gyenge, hordástalan év, amikor a fáradságért sem fizettek, a befektetett összegnek még a kamatja 6em térült meg. Ilyenkor nem segített más, mint a soha nem múló bizakodás: — „Majd jövőre!“ — A sok jövőből lett a méhész élete agy örökös várakozás, így telt Racskó méhésztárs életé, s így közeledik a hetvenedik évéhez. Bár mesterségét tanult, asztalosként dolgozott, a szíve a méhek felé húzta, melynél izgalmasabb, szebb foglalkozás nem létezett számára. A szakmát az asztalosmesterséget is „befogta" a cél szolgálatába. Tanulmányaira és gyakorlati tapasztalataira támaszkodva már a harmincas években műhelyében elkészített egy új típusú kaptárt', melyet később szabadalmaztatott Prágában, Párizsban és Berlinben. A 8+3 kerettel (tartalékanya számára) ellátott préselt szalmakaptár a maga nemében napjainkban is megállja a helyét. Sőt. Keretmérete csupán fél centiméterrel (42X28) nagyobb a Szlovák normalizált C kaptárnál. Ez a tény önmagáért beszél. Racskó bácsi nyitott szemmel méhészkedett, megfigyelései a legapróbb részletekre is kiterjedtek, s emellett szorgalmas olvasója volt a hazai és külföldi méhészeti szaklapoknak és szakirodalomnak. Saját készítésű és elgondolása szerint megépített kaptártípusáért diplomát kapott a topol’íanyi méhészeti kiállításon. Aranykorszakában Racskó bácsi száz családig felvitte. Példáján felbuzdulva többen méhészkedéshez fogtak, s ebben önzetlen segítségre nyertek a tapasztalt méhésztől. Élete delén egy évig őrösi Pál Zoltán keze alatt dolgozott a gödöllői méhésztelepen, majd később elméretet kiépíttetett és száz családra szaporította az állományt. Tavaly az állami gazdaság és a szövetkezet méhei együttesen fél vagon mézet gyűjtöttek, s emellett rengeteg virágot beporoztak, megtermékenyítettek. íme az emberi munka, a tenniakarás eredménye. Jóleső érzés a baráti beszélgetés múltról, jelenről, jövőről. Amikor a mához értünk, Racskó bácsi szeme különös fényben égett. Elnéztem hirtelen megváltozott arckifejezését, észrevétlen elfordultam, ne lássam könnyeit. Eljárt az idő, az élét vasfoga kikezdte idegzetét. Racskó bácsi már nem a régi, a gyűléseken, konferenciákon harcias felszólaló, a méhészet fellendítését követelő ember. Kihívtam a kertbe a méhekhez. Hat kaptár lakói nyüzsögtek körülöttünk. Lábuk kosárkáiban sárga virágpor. Megrakottan, terhesen repültek hazafelé. A röpdeszkára szállt valamennyi, C6ak azután sétáltak a kaptárba. Elnéztük őket', elgyönyörködtünk bennük. Homlokukon fehér csillag árulkodott’. Mindketten egyszerre fedeztük fel a jelt. Tarlóvirágról hordanak, összenéztünk. A méhészek reményteljes várakozását olvastam ki tekintetéből. Sándor Gábor Újféle mézszűrő '(Lengyelország.)’ Kalinowskl és Machowiak a méz tisztítására az eddigiektől eltérő szűrőt javasol. Az általánosan használt szűrők teljesítménye kicsi, könnyen eldugulnak, ezért lassítják a munkát. Emiatt a méhészek inkább lemondják a méz szűréséről, pedig ez a méz tisztasága szempontjából fontos. A javasolt szűrő felül nyitott, hasáb alakú tartály, amelynek hosszanti falában vájatok vannak. Ezbkbe a vájatokba csúsztathatók be^a különböző lyukbőségű sziták. Szükség szerint 2—3 szitával lehet dolgozni. A sziták merev vázba vannak foglalva, így a vájatokba könnyen becsúsztathatók. Minden lyukbőségű szitából legalább kettő szükséges, hogy elduguláskor a szűrés megszakítása nélkül cserélhetők legyenek. A szűrőben kétszer annyi vájat van, mint ahány szitát használunk, tehát az eldugultat csak akkor kell kivenni, mikor a tisztát már behelyezték. A szűrőtartály végén lefolyónyílás van. A szűrő fenekét helyes úgy kiképezni, hogy a nyílás felé lejtsen. így a méz gyorsabban lefolyik. A szűrőt legalább 15 literesre kell készíteni. A MÉZ TOVÁBBÍTÁSA LÉGNYOMÁSSAL (Bee World, Anglia) — Gidrón József egy izraeli közösség ezer családos méhesében dolgozik. Nagy gondot okozott nekik a sok méz továbbítása a szűrőtartályból a derítőbe. A szivattyú nem vált be, mert levegöbuborékokat kavart a mézbe, s többféle műszaki nehézség is jelentkezett. Néhány év óta sűrített levegővel nyomják át a mézet az egyik tartályból a másikba. A központi pörgető-épületben géppel hajtott sűrítőt (kompreszszort) használnak. Vándortanyán fémtartályból (szifonból) kapják a sűrített levegőt. Egy tartály 2—4 tonna méz továbbítására elég, tehát gazdaságos. MŰANYAG-KAPTÁR ( Bienen weif, Ausztria) — Rehner Lipót arról számol be, hogy Ausztriában Moser Heribert méhészeti vándortanító alkalmas műanyagkaptárt készített. Egy kísérleti hálózat kipróbálta, s jónak találta. Még némi feltételek megvalósításával a deszka kaptár árának felébe kerülne. Egy osztrák méretű kétfiókos rakodó vándorkaptár csak 10 súlyú. Szabadban egyenként föl lehet állítani. A lángos fertőtlenítést jól bírja. Részei cserélhetők, az eddigi deszka kaptáréival vegyest is használhatók. Háromféle kaptárt készítenek: sárgát, barnát és kéket. MÉHSZŰRÁS ELLEN Wolff Károly a gyermekláncfű levét ajánlja. Be kell dörzsölni vele a szúrás helyét. (Bienenvater) KOMLÓ a SÖRBEN Tágas gyárudvar. Hatalmas Üvegtáblákon át a vadonatúj, korszerű épületbe áramlik a fény. Odabent cefrézökádak, hosszúnyakú cefréző- Ustök, szűrőkádak, komlófőzőüstök szűrőcsapsorok, cefreszlvattyűk, törkölycsigák és örlészivattyúk tágas utcasorai mentén bugyog, fortyog, gőzölög és fő a jövőbeni üdítő aranysárga nedű. A nemrégiben épített üzem a tapolcsányiak egyik büszkesége. Meg kell hagynunk, joggal, mert — bár sörgyártásban országunk nagyhatalomnak számít, s az évi 14 millió hektoliterrel világviszonylatban a hatodik helyen áll — ez legkorszerűbb sörgyárunk. Ez az állítás közép-európai viszonylatban Is bizton megállja a helyét. Az új gyár igazgatója a fiatal, keménykötésü, magastermetü Hudec Máriusz mérnök, erjeszté6i kémikus. Lendületes egyénisége szinte beleolvad a gyár üde környezetébe. Gregor János gyártásvezető, magyarán sörmester is csak egy árnyalattal idősebb, 6 bő gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik. A TAPOLCSÄNYIÄSZOKSÖR FELLEGVÁRÁBAN kettőjüket kértük meg, avassanak be bennünket — mint az út porát szintén sörrel öblítő társaikat — az ivás ismeretein kívüli egyéb érdekes tudnivalók rejtelmeibe. Mivel a sör minősége tudvalevőleg nagymértékben függ a víz összetételétől, első kérdésünk erre vonatkozott. — Kutalnk, azaz felszíni vlzforrásaink vize — mondotta Hudec elvtárs — aránylag kemény. Mérések szerint éléri a 20 német keménységi fokot. Éppen ezért céljainknak sokkal jobban megfelel a 16 keménységi fokot mutató Bebrava folyó vize, amelyből a sört készítjük. Itt a felső folyás szakaszán vize teljesen tiszta és alkalmazása részünkre előnyös. — Milyen a gyár kapacitása? — Az építést két részben végeztük. Az első szakasz befejezése után, vagyis 1964 végén gyárunk kapacitása évi 340 000 hektoliter volt. A második építési szakasz befejezése jelenleg már évi 500 000 hektoliter sör előállítását teszi lehetővé. Ezzel a bratislavai Steiner Sörgyárt követően — melynek évi termelése 700 000 hektoliter sör — Szlovákia második legnagyobb sörgyára épült fel itt, Tapolcsányban. üzemünk több mint 400 dolgozónak ad foglalkozást. — Sokan azt mondják, hogy jobb a sörük, mint a pilzeni, mi az igazság? — Ez ízlés dolga, de minden esetre sörünk, nemcsak szerintünk, szlovákiai viszonylatban az élenjáró minőségűek közé tartozik, állami méretekben is a nagyon jó színvonalúak között szerepel. Ez a 12 fokos tapolcsányi világos, 12 % extraktumot tratalmaz, s két és fél hónapig érik az ászokpincében. Tiszta pilzeni típusú sörárpa malátából készül, kukoricát, rizsát, búzát, vagy más keményítőtartalmú magvakat pótanyagként nálunk malátázásra nem használunk. Hudec és Gregor elvtárs poharat emelt, kocintottunk, s a formásán, keményen álló hab alatt megízleltük a tapolcsányi világos ászoksört. Enyhén mandulára emlékeztető kellemes komlóíz fut végig nyelvünkön, s felüdülve folytatjuk a társalgást. — Az itteni új sörgyár építésével egyidőben megkezdődött Szlovákiában a komlótelepítés, vajon ez milyen arányokat öltött? — Tudomásunk szerint eddig 120 hektárnyi komlót telepítettek a galántai, pöstyéni, a trencséni és a tapolcsányi járásban. Rövid idő alatt’ sikerült színvonalas helyi nyersanyagtermelő telepeket létesíteni, amelyek további bűvülése igen kívánatos, mert kivitelünk számára nyersanyagot biztosít. — Milyen formában történik a kivitel? — Mi nem sört szállítunk külföldre, mint a pilzeniek, vagy komlót, mint a zsateciek, hanem malátát. Eddig 32 országba exportáltuk malátánkat' a világ különböző tájain. Szállítunk például a skandináv államokba, a Balkánra, Olaszországba, Németországba, Kis-Ázsiába, Indonéziába, Indiába, az igényes Japánba, továbbá Tahitira, a Kanári Szigetekre, valamint Kongóba, Algériába és más afrikai államokba, Amerikában pedig Brazíliába, Venezuelába, Kubába stb. — Sörükből milyen járásokba szállítanak? — Elsősorban a tapolcsányit látjuk ét, majd a prievidzai, a vágújhelyi, a trencséni, a pöstyéni, a myjavai és a szenicai járásba szállítunk. A Dunamenti árvíz sújtotta területre naponta 100 hl sört juttattunk el. — Az udvaron csupa alumíniumhordót látni, mást nem használnak? — Kizárólag 50 vagy 100 literes űrtartalmú alumíniumhordókba töltjük a sört, ami Szlovákiában egyedülálló, üzemünk ebben is korszerű. — A korszerűséggel kapcsolatban mit lehetne még kiemelni? — Európai méretekben is a legkorszerűbbek közé tartozik gépesített munka folyamatú szérűmalátázási rendszerünk. A gépet a gőteborgi svéd Bemer cég bocsátotta rendelkezésünkre, A .vándormaiátázó Osjeríag patent berendezést az NSZK-beli Seger cég szakemberei szerelték fel. A sörgyártás technológiájában nincsen módunkban tradícióra támaszkodni. Az üzemelést fiatal munkaerőkkel kezdtük meg, csupán néhány szakemberrel segített ki bennünket a bratislavai Steiner, a Mestansky, még a Nyitrai Sörgyár. Gregor elvtárs viszont 30 éven át hat különböző sörgyárban szerzett gyakorlatot, ami nagyon fontos. Különben jő, szinte baráti kapcsolatot tartunk fenn a magyarországi sörös szakemberekkel is. Közben lehajtottunk még vagy 2—3 pohárral és agyunkban a „grádok“ hatását már érezni lehetett, ezért csak igen tartózkodóan emelgettük a továbbiak folyamán poharunkat. • * * Most szakszerűbb részletekre tértünk át. SÖRÁRPA Szénsavdús szeszes ital a sör, amely csakis jó minőségű árpa csíráztatása révén nyert' maláta cefrézé6éből készülhet, komlófőzet erjesztésével. Előállításához fényes felületű, fehéressárga színű, csírás magcsúcsán el nem színeződött, teltformájú, vékonyhéjú, hasi oldalán redőzött, s legalább 6 mm hosszú és 2,2 mm átmérőjű, átvágott felületén lisztes összetételű sörárpa alkalmas. A fehérjetartalom a 12 °/o-ot ne haladja meg. KOMLŐ A sör készítésének másik fontos alapanyaga a komló. Hazánkban főképpen a Zsateci fajtát termesztjük. Ez 6 méter hosszúra növő, eddig Szlovákia területén kultúrában csaknem ’egyáltalán nem termesztett’, csavarodó szárú, évelő növény. Tobozszerű termésfüzéreit használják fel a sörkészítéshez. A tobozokból egyébként nyugtató hatású gyógyszereket is készítenek. Akik termesztésével kívánnak foglalkozni, azok részére fontos tudni, hogy a komló kétlaki virágú növény, tehát külön porzós, ún. bogernyős virágzatot és külön termősvirágzatot, vagyis nőnemű tobozokat találunk rajta. Tulajdonképpen a toboz pikkelyeinek hónaljában levő mirigyek termelik a sörgyártáshoz használt értékes aranysárga port, a lupulint. Beporzás után a toboz lupulintartalma csökken, ezért a füzérszedésí idejében szükséges végezni, különben a komló elveszíti értékét. A KOMLÖ ÉGHAJLAT-. ÉS TALAJIGÉNYE A komló aránylag igényes növény. Az évi 110—132 vegetációs nap alatt' 1700—2000 C fok meleget, vagyis 8C fokos átlagos évi hőmérsékletet és 600 mm körüli csapadékot' kíván. Megfelelő részére a harmatképzésre alkalmas környezet, pl. erdő közelségé, vagy közeli vízfelület, e a mélyrétegű, közepesen nedves, jő vízgazdálkodású, mészben gazdag, tápdús talaj. Telepítés után a komló 25—30 évig él. ezért a terület gondos kiválasztásán kívül a talaj előkészítése is igen fontos. Legalkalmasabb előveteménye a lucerna, vagy a füveshere. Az elővetemény tarlóját erős istállőtrágyázásban szükséges részesíteni. A komlónak mint kúszónövények támaszra van szükségé. Régen egyes tövek mellé állított póznákra futtatták, ami nem gazdaságos. Ezt a rendszert felváltotta a sodronyos módszer, amely alkalmazásakor 8—9 m magas fa, vascső vagy betonoszlopokon 1,5 X 1,5 méteres kötéstávolságban dróthálózatot feszítenek ki, amelyről a komlóhajtás felfuttatására huzalt, vagy zsineget vezetnek a földre. A fejlett' komlótobozok' augusztus második felében fokozatosan elérik, a szedésre érett állapotot, vagyis a toboz színe élénkzöldből aranyoszöldbe hajlik, a pikkelyek lezárulnak, a toboz összenyomva zizegő, sercegő hangot ad, pikkelyeinek hónaljában levő ragadós por, a már említett lupulin, aranyoszöld színűvé válik, és kellemes komlóillatot terjeszt. A szedés fokozatosan, az indák lehúzása után kézzel, fejlettebb technológia esetén géppel történik. Szedés után a komlót azonnal szárítani szükséges az erre építteti szárítókban, ahol a 75 %-os víztartalom 10—12 °/o alá csökken. A felvásárlási norma legfeljebb 13 °/o víztartalmat enged meg. Tároláskor az ablakokat kék festékkel ajánlatos befesteni, mert’ a világos helyen raktározott komló elveszíti eredeti színét, vörösbarna színt vesz fel és veszít értékéből. A komló igen fontos exportcikkünk, a világ minden tájára szállítjuk ezért termesztése nemzetgazdasági szempontból igen kívánatos. A SÖRFŐZÉS TEENDŐI Talán érdekelni fogja a termelőkét is, hogy a sörfőzéshez használt árpát először osztályozó gépeken viszik keresztül, majd áztató kádakban klórmeszes vízzel megmossák. Azután az áztatás, 6 ezt követően a szérűkön végzett csíráztatás következik. A kicsírázott árpa a zöldmaláta, amelyet megfelelő csirahossz elérése után fonnyasztanak, szárítanak, aszalnak, csírátlanítanak és megőrölnek. Az életfolyamatok megszűnésével kialakul a megfelelő íz-, szín- és zamatanyag, s a maláta könnyen raktároz-* hatóvá és szállíthatóvá válik. A csírázási folyamat során az árpa enzimekben feldúsul, s tulajdonképpen ezt nevezzük malátázásnak. A továbbiakban a malátát, az édes cefre alapanyagát, vízzel keverik össze és a keveréket 65—70 C fokra melegítik. Ekkor az árpamalátában levő keményítő élcsirizesedik, majd a diasztáz hatására malátacukorrá és dextrinekké átalakulva feloldódik. Így a malátának kb. háromnegyed része' megy oldatba és adja az ún. maláta-» extraktot. Az extrakt tisztára szűrt oldata a sörlé. A ki nem erjedt tiszta sörlevet hektoliterenként 0,2—0,5 k8 komlóvirággal főzik a komlózó üstökben. A komló hatóanyagai egyébként’ a komlóolaj, amely illat- és zamatanyagot ad, továbbá a komló keserűsav, amely a sörnek kellemes kesernyés ízt kölcsönöz és az antiszeptikus komlógyanta. Komlózással a további enzimműködést', illetőleg a sör dextrin tartalmának teljes elcukrosodását is megakadályozzák. Az illóanyagok jobb megőrzése végett a komlót részletekben adagolják a sörléhez. A komlószűrőből lefolyó sörlevet 5—6 C fokra hűtik le és kultúrélesztővel beoltják erjedés céljából. A kádakban lefolyó főerjedés 6—14 napig tart. Ekkor a sört a leüllepedett élesztőről az ászokhordókba fejtik és tíz hétig 0—3 C fok hőmérsékleten tartják. Az ászokolás idején a sör lassú utóerjedésen megy át és a fejlődött szénsavval telítődik. Az ászokolás befejeztével a sört szűrik, majd hordókba vagy palackokba fejtik. Ászok egyébként az a talpazat, amelyen a tárolóhordó nyugszik. Ebből származik az érlelés szakmai megnevezése. Sörivás közben jusson eszünkbe’, hogy a zamatot és az ízt, a malátázoti árpán kívül az elterjesztésre váró komló adja a sörben. KUCSERA SZILÁRD Barna tojás Angliában ezt vásárolják a legszívesebben, s az Egyesült Államokban is kedvelik. Több ízben hírt adtunk az amerikai hibridek szigetországi térhódításáról. Most a barna tojást tojó „Hubbart Comet“ hibrid beviteléről értesültünk melynek nagyszülői és kiinduló állomása Skóciában már karanténban van, az árutermelő csibék pedig az 1965—66-ban forgalomban kerülnek. Az angol hibridtenyésztés egyik erőssége a barna tojást tojó tyúk, ezért az új versenytársnak kiváló tulajdonságokkal kell rendelkeznie. A „Hubbard Comet“ tiszta fehér tollazatú jól szerepelt mind az amerikai, mind az Európa tétemény-vizsgálaton. Az 1963—64 évi Rhode Islandi 500 napos „random sample“ tesztben a fehér tojást adó tojókkal sikerrel versenyzett, a betelepített tyúkok tojóházi átlaga 259,8, a legjobb átlag volt. ötszáz nap alatt nem volt elhullás belőle, a teljesítmény vizsgálaton az összes állatok átlagos elhullása 15 % volt. Egy tucat tojás átlagosan 78,60 dkg-oí nyomott, testsúlya 150 napos korban 2,02 kg volt, egy tucat tojás termelésére 2,032 kiló takarmányt fogyasztott. A tapasztalatok általában a barna tojás magasabb előállítási költségét mutatják — ami a hasznot csökkenti — az importáló cég mégis úgy véli, hogy a Hubbard Comet eredményesen megküzd majd ezzel a nehézséggel is, a legjobban megközelíti a fehér tojásokat adó fajták gazdaságosságát. (Poultry World)
