Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-31 / 30. szám
ORVOSI SZEMMEL: Vili. Az elvonókúra után Az alkoholizmus világszerte súlyos probléma, ezért sohasem lehet ezzel kapcsolatban elég cikket írni. Ebben a cikkben az alkohol-elvonó kúra utáni időszakban szerzett tapasztalatokról szándékozom szólni. Milyen eredményeket tudnak orvosaink elérni az elvonó kúrával. Hogyan változik meg az iszákosok élete, munkateljesítménye, családi viszonya stb. Az iszákos beteg az elvonó kúra után úgy érzi, hogy egy nagyon súlyos betegségtől szabadult meg. Hangulata megjavul, fokozódik életkedve, megtalálja életében az apró örömöket is, egészségesnek érzi magát. Felesége és gyermekei iránti viszonya megváltozik, megjavul, megbecsüli feleségét, szereti gyermekeit, gondos családapa lesz. Fokozódik munkakedve és munkateljesítménye. munkahelyén mindenki megbecsüli és ez jó érzést vált ki benne. Ezért igyekszik kerülni minden alkalmat, hogy újra megízlelje az alkoholt, mert érzi, hogy ez visszaesést válthat ki nála. A beteg az elvonó kúra után belátja, hogy az alkoholizmus ártalmas szervezetére, jellemére, munkateljesítményére, családi viszonyára stb. Ha az. iszákos embert az elvonó kúra után megkérdezzük, hogy milyen véleményt alkot önmagáról és hogyan Ítéli meg alkoholista társait, a következő eredményre jutunk: A megkérdezettek legnagyobb része súlyosan elítéli az alkoholistát. Züllött, semmirevaló. erkölcstelen embernek tartja. A felháborodott ítéletek egyben azt is jelentik, hogy a megkérdezett önmagát különbnek tartja az alkoholistánál, önmaga számára mentséget keres, magát nem sorolja a legsúlyosabb esetek közé. Az alkoholista szigorú mércével méri embertársait, megnyugtatást, mentséget keres önmaga számára. Ügy veti meg az alkoholistát, hogy különbséget lásson önmaga és a lenézett részeges ember között. Az alkoholista betegek véleményét abban foglalhatjuk össze, hogy legtöbbjük a végső stádiumot, a végső züllést jellemzi és azzal védekezik, hogy ő még nem alkoholista, mert a végső csőd nála még nem következett be. Ezt vallják azok a betegek, akik elvonó kúrának vetik magukat alá, vagy elvonó kúrára kényszerítették őket. Sajnos, a valóság az, hogy egyelőre kevés azoknak a száma, akik az elvonó kúrára maguktól jelentkeznek, a többséget kényszeríteni kell erre. Ezek természetesen nem tartják magukat betegnek, az elvonó kúra alatt nem igyekeznek az orvos fáradozásait elősegíteni, sértve érzik magukat. Ezekben az esetekben természetesen a gyógykezelés eredménye sem kielégítő, és gyakoriak a visszaesések. Amint már említettem, az alkoholista beteg az elvonó kúra után hoszszabb-rövidebb ideig kerüli a lehetőséget, hogy igyon, de az esetek többségében úira visszaesik a régi állapotba és újra inni kezd. Mi ennek az oka? Elsősorban talán hadd említsem meg, hogy a visszaesést nagyon sokszor az okozza, hogy a beteg baráti körben, udvarlás, szórakozás, névnapok és születésnapok ünneplésekor újra alkoholt fogyaszt, elsősorban a társaság, a szórakozás, a hangulat kedvéért. Ezzel már megtette az első lépést, hogy újra visszaessen az elvonó kúra előtti kóros állapotba és egyre inkább keresi az olyan társaságot, amelyben isznak. Ezzel megfordul a helyzet: már nem annyira az ivas van a társaság kedvéért, hanem a társaság az ivás kedvéért. Fokozatosan nemcsak keresi, de meg is teremti az alkalmakat. Ugyancsak visszaesésre ad okot az a sokak által terjesztett vélemény, hogy az alkoholfogyasztás nem káros, sőt arra is hivatkoznak, hogy a sör és a bor tápláló és némely betegségnél még gyógyszer is. Igaz ugyan, hogy .1 gramm etanolnak 7 kalória értéke van. De ez a kalóriaérték nem hasonlítható össze az élelmiszerekkel. Az ember nem motor, amely az üzemanyagot egyszerűen elégeti. Fontos, hogy az ember tápláléka helyes összetételű legyen, kellő mennyiségben tartalmazzon fehérjét és vitaminokat. Éppen ezek az anyagok nincsenek jelen az alkoholban, vagy csak nagyon kis mennyiségben találhatók meg. A leírt téves vélemény alapján sokszor egy-két pohár sör is visszaesést okozhat és éppen ezért az alkoholistának az elvonó kúra után teljes absztinenciát kell tartania. Helytelen — de éppen erre sokszor hajlamosak — elfogadni társaik tanácsát, hogy sokat inni ugyan káros, de az igazán túlzás, hogy még egy kis sört se igyon. Az elmondottak alapján nyugodtan merem állítani, hogy az alkoholista beteg, ha az elvonó kúra után nem kerül minden ivási lehetőséget, újra visszaesik, újra alkoholistává válik. Az elvonó kúra tehát nem mindenható csodaszer és utána is nagyon sok függ a környezettől. A kúráról visszatérő beteg mellől el kell távolítani az ivócimborákat — még a poharazgató barátokat is — és őt magát még nagyon hosszú ideig meg kell védeni az alkohol minden csábításától, egyetlen csepp szeszes italtól is. Ha mindez nem történik meg, a beteg újra inni kezd és rövidesen odajut, ahol az elvonó kúra előtt volt, újra iszákossá válik. Elhanyagolja munkáját, nem törődik családja eltartásával, ha elfogy a pénze, zálogba teszi holmiját, s még arra is képes, hogy az italért lopni, betörni menjen. Tudni kell, hogy az alkohol elsősorban idegméreg és ezért huzamosabb élvezete megzavarja a szervezet működésének idegrendszeri szabályozását, felborítja egyensúlyát. A baj végső kifejlődése már nagyobb agykárosodással, testi és szellemi legyengüléssel, az erkölcsi normák meglazulásával, teljes társadalmi csőddel jár. Tehát főként a környezet feladata, hogy idejében felfigyeljen az iszákosság tüneteire, arra, ha valaki nem a társaság kedvéért poharazgat, hanem az alkohol mámorító hatásáért iszik és az ital kedvéért keresi a társaságot. Tehát az alkoholizmus elleni küzdelem nemcsak az orvosok feladata, hanem az egész társadalomé és ezért mindenkinek minden eszközt fel kell használnia, hogy minél kisebb számban találkozzunk iszákos emberrel. MUDr. MANIGATTI ISTVÁN Korszerű üzletek a Szovjetunióban Évről évre változik a száraíövf kerület (oblast) falvainak arculata. Ebben jelentős szerepet játszanak az új, korszerű üzletek és étkezdék. Az új üzletek a vevő magasabb szintű, jobb kiszolgálását eredményezik. Ez feltétlenül megköveteli a kereskedelem jó anyagi-műszaki alapjának megteremtését. A kerületben a hatéves terv hat éve alatt 606 üzletet', 64 étkezdét 2807 személyt befogadó képességgel, 45 péküzemet, 38,8 ezer négyzetméter raktárterületet, 45 gépesített hütőüzemet létesíttetünk. Emeletes áruházak szépítik Jersov, Bozarnij és Kapabulak utcáit. Kalinyinban új vendéglő üzem és csemegebolt nyílt. Huszonnégy üzlettel bővítették a szaratovi járás üzlethálózatát. Ugyancsak új üzletek épültek a bazarnokkarabalszki, petrovszki és a többi járásokban. A nagyméretű építkezések munkálataira 24 millió 120 000 rubelt fordítottak. Sajnos, sok még a megoldatlan kérdés. Főleg az építő vállalatok beruházási költségei körül nincs minden rendben. Nem kielégítő a kereskedelem fejlesztése az atkarszki, arkadakszT, nővöuzémszki és a gyergacsevszkl járásban (rajón). A kerületi kereskedelmi vállalat építő részlege nem segíti járási fiókjait, saját objektumait lassú ütemben és minőségileg kifogásolhatóan* végzi. _ Az üzlethálózat megteremtésénél lényeges szerepet játszanak azok a kolhozok és szovhozok, amelyek saját erejükből építik fel az üzleteket, étkezdéket, pékségeket. A múlt évben a kolhozok és szovhozok saját eszközeikből nyolc boltot, tizennégy étkezdét, huszonegy pékséget építettek. Az új üzletek, étkezdék, raktárhelyiségek, hűtőberendezések az elárusítás színvonalának emelkedését segítik elő. Az élvonalbeli elárusítás bevezetése a második tényező, amely meghatározza az elárusítás kultúráját. Kerületi viszonylatban már sokat megvalósítottak ezen a téren. Több száz önkiszolgáló üzlet, ötszáz állandóan működő automata elárusító és sok más létesült. Nagy gondot fordítanak az elárusítás haladó módszereinek bevezetésére a szaratovi, volinszki, perelyubszki és más járásokban. De őszintén meg kell mondani, hogy a kerület üzlethálózati falusi népi fogyasztási szövetkezetek a nyitrai járásban is önsegéllyel építenek üzlethelyiségeket. iának n?m mindén vezető dolgozója tudatosítja még eléggé, a haladó elárusítási módszerek alkalmazásának fontosságát. Akadnak még olyanok, akik a múltban élnek, nem akarják észrevenni a körülöttük zajló élet haladó jeleit. Nem igyekszenek a haladó elárusítási módszerek bevezetésével az akarszki és a chvelinszki járásban sem! Még az egyszerű vásárló is a saját „bőrén“ érzi, hogy jobban lehet ruhát venni a szakosított üzletben, mint az olyanban, ahol a fogkrémtől kezdve a ciprofűzőig minden össze van zsúfolva. S ezért az üzlethálózat szakosítása elsőrendű feladattá vált mind az áruforgalom tervének teljesítése, mind az elárusítás, vevőkiszolgálás kulturáltsága szempontjából. Baj, hogy az ilyen szakosított' üzlet kerületünkben nagyon kevés. A kerületi kereskedelmi vállalat 32 járási fiókjából csak 20 szakosított. Az atkarszki, belakovszki, liszogorszki és a petrovszki járásban a szakosított üzletek még teljesen hiányoznak. Tapasztalatok bizonyítják: a szakosítás kitűnő eredményeket nyújt. Tavalyelőtt Balavoszban megszervezték a cipő és agyagáru nagy és kiskereskedelmi kombinátot, amelyhez tizenöt üzlet tartozik a balasovszki, szarnoljovszki és a rtyscsevszki járásban. Az említett kombinát létesítése jó eredményeket hozott, az elárusítás színvonala emelkedett, lényegesen javult az árusítás kultúrája. A kiskereskedelmi üzlethálózat további szakosítása elengedhetetlen. Minden járásnak módjában áll, hogy az átépített régi helyiségekből új, szakosított üzleteket varázsoljon. Helytelen ezeket a lehetőségeket ki nem használni! A kerületi kereskedelmi vállalat vezetősége úgy határozott, hogy az 1965—66-os években Arkadakában, Gergacsekában és Szamoljovkában dubovkai típusú üzletközpontokat létesít. Ezekbe összpontosítják majd a legfontosabb szakosított üzleteket, amelyek a legkorszerűbbek lesznek. Idén összesen 200 önkiszolgáló üzlet, 25 új szakosított elárusítóhely megnyitásával számolnak és 250 régi üzletet korszerűsítenek. Nyár a kirándulások ideje. A losonci gyerekek egy csoportja nemrégiben at Alacsony Tátrába látogatott. A csodálatos magasságban hócsatát rendeztek a mozgékony gyerekek. Felelősségünk tudatában Szerte az országban gyermekkacagástól hangos a játszótér, a pionírtábor, az erdő, az utca. Vakáció van. A vakáció a szabadság ideje. A nyár a játék ideje. Azonban a nagyobb szabadság veszélyeket is rejt magában. A nyár a gyermekbalesetek időszaka — mondják az orvosok és -a rendőrök. A nap kicsalja őket az utcára, a játszótérre, az erdőbe. A játszadozó és az őrizetlenül hagyott gyermekek sokszor kisebb-nagyobb balesetet idézhetnek elő. Jól fejlett és egészséges gyermekeink vannak. Jövőjük mind gazdasági, mind társadalmi szempontból biztosított. Mosolyukat azonban sokszor fájdalom és szenvedés váltja fel. Szomorú tény, hogy világviszonylatban egyre több gyerek puszul el baleset következtében, mint betegségben. A gyermekbalesetek komolyságával elsősorban a szülőknek kell tisztában lenniük. Ki kell törölni életükből a balesetek szomorú fejezetét. A szülők sokszor azért nem védik gyermeküket, mért' nincsenek tudatában, hogy az egyes balesetek milyen súlyos hatással lehetnek a gyermek testi és szellemi fejlődésére. Sok szülő azt mondja, nem hallottam én mostanában semmi komoly balesetről, meg aztán az én gyermekem tud magára vigyázni. Azonban az ilyen szülő is tud esetekről, amikor súlyosabb baj is történt. Sajnos, a statisztikai adatok szerint á gyermekbalesetek száma egyre nő. A gyermekeknél tízszer annyi baleset fordul elő, mint a felnőtteknél. Miért? Azért, mert a gyermek még nem szerzett elegendő tapasztalatot és nem alakította ki környezetének megfelelő szokásait. Minden új és ismeretlen számára. Tetszik neki a fényes kés, nem nem ismeri sem az élét, sem a hegyét. A gyermek önállóan akar cselekedni. A felnőtteket utánozza. Sofőr, katona stb. akar lenni. Kíváncsi és csintalan. Mindent meg akar kóstolni, próbálni, látni, de nincsenek meg a kellő tapasztalatai. Ezért fordulnak elő oly sokszor a második és az ötödik életév között esések, mérgezések okozta balesetek. Az iskolában új feltétel alakul ki. Vetélkedni kezd az erősebbekkel és idősebbekkel. Túlfeszíti erejét és képességeit. Sokszor fegyelmezetlen és indulatos. A felnőttek már nem ügyelnek rá állandóan. Magas fákat, kazlakat keres, hogy erejét, ügyességét bebizonyítsa. Minden érdekli őt, amin erejét mérheti, amivel felülkerekedhet. A forgalmi eszközök számának növekedése, a falvak a háztartások villamosítása, a mezőgazdasági- és házimunkák gépesítése, növeli a veszélyt. Az Egészségügyi Világszervezet szerint sokkal több 5—9 esztendős fiú hal meg baleset, mint fertőző betegség következtében. Ez azt jelenti, hogy a technika fejlődése nagy figyelmet követel, igen nagyarányú a hanyagság és a könnyelműség. Tanítsuk meg ők, hogy vigyázni tudjanak életükre, egészségükre. Ismertessük meg a gázfőző, a villanykapcsoló, a háztartási berendezések működését, hogy elkerüljük az égési, forrázási sebeket, az áramütést, zúzódást stb. Ahol építkezés folyik, szívesen játszadoznak a gyerekek. Itt gödrökbe', csatornákba eshetnek, mésszel stb. dobálózhatnak, törés, ficam, szemgyulladás lehet a következménye. A vidéki gyerekek, különösen nyáron, az idénymunkák idején (cséplés, gyümölcsérés) kerülnek a legnagyobb veszedelembe. A fákról, létráról, kerítésről való leesés nagyon gyakori. A 6—10 éves gyerekeket nagyon érdiklik a gépek, szeretik nézegetni közelről, ráülni, alkatrészeit babrálni. Nagyon sokszor balesetek, sérülések keletkeznek így. Ismernünk kell gyermekünket egészen. Tudnunk kell, mit olvas, mit lát a televízióban. Egy-egy előadás után a játéknyíl vagy kard sok keserűséget okozhat. De beszélhetnénk a csúzliokozta balesetekről is. Aztán gondolkozott-e az a szülő, aki 6—10 éves gyermekének légpuskát vásárolt, hogy az milyen baleset okozója lehet? Erről a veszélyes gyerekjátékról sok szomorú történetet halottam már. A hadseregek leszerelésé még hosszú évek vitájába, tárgyalásaiba fog kerülni. A gyerekek leszerelése sokkal egyszerűbb. Fegyver né legyen gyerekjáték. Maradjon az a katonák kezében. Vagy az a szülő, aki elengedi gyerekét fürödni, megmondta neki, hogy milyen a víz, vagy ami a legfontosabb, megtanította-e úszni? A szülők két féle hibát követnek el. Vagy agyonféltik, kényeztetik gyermeküket, s azok nem tanulják meg a helyes magatartást, s a veszélyek elkerülését, vagy lebecsülik a veszélyt, s íg.V a gyerek testi épségét veszélyeztetik. A gyereknek pedig meg kell ismernie azokat a veszedelmeket, amelyekkel később találkozhat, úgy kell nevelni, hogy később a komolyabb bajokat is el tudja kerülni. Fel kell ébresztenünk minden felnőtt felelősségérzetét a gyermek iránt; necsak a maga gyermekére vigyázzon, hanem a máséra is legyen gondja. Erdélyi Elemér, Vaján dalctac. úc... Este még vidáman játszott. Kis tűzhelyén vacsorát főzött... babáit sorra etette... Mi történhetett vele ilyen hirtelen? ... Futok az orvosért s tépelődöm. Felettem millió csillag kacérkodik. Utánam porzik az út, s a távolban egy kakas hajnalt kukorékol. Megállók MUDr. Koncz István körzeti orvos háza előtt. Halkan kopogok az ablakon. — Doktor úr kérem, beteg a kislányom. — Azonnal megyek - hangzik a kurta válasz, s alig telik el öt perc, már együtt megyünk lázasan fekvő kislányomhoz. Nem beszélünk. Engem a félelemmel fűtött aggodalom sodor, öt a mielőbbi segítés vágya viszi előre. ■ Leánykánk kínos nyöszörgése s feleségem aggódó tekintete fogad. Rövid vizsgálat, kész a diagnózis: torokgyulladás. Az orvos nyugtató tekintete s az injekció gyors hatása visszabillenti lelki egyensúlyomat. Míg csendes beszélgetés közben az orvos elrakja eszközeit, az álom hatalma erőt vesz leányunkon.- Ez a harmadik eset az éjjel — mondja mosolyogva. Búcsúzóra nyújtja kezét. Megilletödve emberbarát, hivatásszerető szívén, csak ennyit mondok mély alázattal: — Köszönöm, doktor úr ...! Budai Ernő, Szécsénké SZABAD FÖLDMŰVES \ f 1965. július 31.
