Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-31 / 30. szám
A compó gazdaságosan tartható pontyos tavakban A compó faji sajátosságából adódik, hogy még az eliszaposodott tavakban is jól él és azok fenékfaunáját kiválóan hasznosítja. Ezt igazolják a kora tavasszal, de még inkább a késő ősszel végrehajtott béltartalomvizsgálatok. Az őszi hetekben végzett ilynemű megfigyelések — amikor a pontyállományt állományt már több hete nem etetjük —, azt mutatják, hogy a compó még javában eszik, vagy legalábbis enne. Ilyenkor az iszaplakókon kívül az iszapban régóta elheverő romlott' takarmányhulladékot, maghéjat stb. is felkutatja és elfogyasztja. Jellemző az étvágyára, pl. az a megfigyelés, melyei; a béltartalom vizsgálatok mutatnak. Meglepve tapasztaltuk például hogy a két, illetve háromnyaras compókban saját faját' zsenge ivadékát találtuk. Ez a jelenség természetesen csak részben csodálható, hiszen bármely békés hal ráfanyalodhat az ivadék falására, ha nincs mást ennie. A kannibalizmus tehát nem a compó „ragadozó“ voltából adódik. Sokkal inkább arra figyelmeztet, hogy azon tavakban, ahol a ponty mellett compó is él, a megszokott őszi takarmányozási időszakon túl, a compó számára még érdemes és kell is takarmányt juttatni. A megfigyelés arra is rámutat — tekintve a boncolt nagyobb compók előbelében talált zsenge compóivadék maradványokra —, hogy a compó még júliusban, sőt augusztusban is ívik. Abban <»z esetben tehát, ha valamely tóban compóivadékot kívánunk nyerni, még nyáron is tüzetes aprólékossággal kell keresni az ivadékot és gondoskodni kelj a számukra kijáró takarmányozási megoldásáról. (Lehetőleg hüvelyesek, de még inkább olajos magdarák lisztes őrleménye.) Ugyanakkor compóivadékot csakis olyan tavakban állítsunk elő,, melyeknek feneke, gödröktől, kopölyáktól mentes és amelyekről a víz tökéletesen lehozható. Lehalászás előtt a vizet csak több napos lassú 1 leeresztéssel engedjük le, hogy az i egészen apró ivadék is begyűljön ; a vezérárokba, illetve a halágyba. 1 Olyan tógazdaságban pedig, ahol a 1 compóval intenzivebben kívánnak í foglalkozni, feltétlen javasolható, ■ hogy a lehalászott compóivadék minden kg-ja után a halászati dolt gozók külön prémiumban részesül-1 I jenek. Bár a tavak termelőképessége a ponty mellé helyezett compóállománnyal jobban hasznosítható, az eddigi megfigyeléseink szerint főleg a piaci pontyot előállító tavak össztermése emelhető jobban compó telepítésével. Az a feltételezés, amely szerint a compó fogyasztja a ponty ürülékét, teljesen helytálló. Erről két év során az alábbi vizsgálattal győződtem meg. Augusztusban lehalászásra kerülő I. osztályú piaci pontyot (nyári hal) kizárólag egész szemű, áztatott kukoricával takarmányoztunk. Ugyanakkor vizsgáltuk a ponty mellé helyezett másod és harmadnyaras compók előbelének tartalmát. Ebben — mikroszkóp alatt — a kukorica jellegzetes alakú keményítő szemcséi nagysze-' rűen látszottak. Ha a compókböl vett előbél tartalmát kiszárítottuk, majd utána alkoholos jódoldattal kezeltük, a keményítő szemcsék (amilóz) kék színűre festődtek. Az egész szemű kukoricával etetett; pontyok ürüléke hasonlóan reagált. Mivel a nagysSemű kukoricái, amely az egynapos előáztatás során meg is duzzadt, még a harmadnyaras compók sem voltak képesek felvenni, kézenfekvő, hogy kukorica keményítő szemcséi csak a ponty ürülékének fogyasztásával kerülhettek a compók előbelébe. A ponty és a compó társítása egy tóban főleg akkor látszik előnyösnek, ha a pontyállományt egész szemű gabonamagvakkal etetjük. Ilyenkor a pontyürülék egy részének — mint compótápláléknak — a hasznosulása növelheti a tóba juttatott takarmányok értékesülését. A compó mint' járulékba! tehát, gazdaságosan tartható pontyos tavakban. A tavak termelésének jobb kihasználását biztosítja az is, hogy a compó természetes tápláléka bizonyos mértékben eltér a pontyétól. Erre vall egyébként a béltartalom mellett a compó garatfogainak formája, alakulása is. M. J. Izland sorsának irányítója: A HAL Nemcsak azért: irányítója Izland sorsának a hal, mert évente 700 000 tonnát fognak ki — és nagyrészt’ ez adja a lakosság élelmezésének alapját —, hanem mert ez teszi a kivitel 90 százalékát s ezzel fizet-Szigonyos halász szobor a balaton füredi hajókikötő közelségében. Pásztor János (1881 —1945) mestermüve. nék mindenéri, amii importálnak. Ez pedig nem csekélység. A sziget természeti adottságai folytán na-* gyón rá van utalva a behozatalra, ez a társadalmi termék összérté- * kének felét feszi (Írországban 30 %-át, Nyugat-Németorszában 15 %-át). A halászat adja egyben a legkiterjedtebb és legkorszerűbb ipar alapját is: a feldolgozás nagy gyorsasággal megy és a mélyhűtött' ihalszeletből 70 ezer tonnát exportálnak a világ minden tájára, és ezzel vezető helyet foglalnak el. (Franki. Alig. Zeitung) Hatalmas pisztráng Egy kísérleti halászat során á békási vízgyűjtő tóban egy szokatlan méretű pisztrángot fogtak. Hossza 42 cm, súlya 5,5 kg. A szokásos nagyságú pisztrángok súlya ■4 kilóig terjed. A fiatal hegyi tóban, amelyet' nemrég népesítettek be halakkal, a iasi haltenyésztő állomás kutatói különös jelenséget figyeltek meg: egy átmeneti fajta megjelenését a fekete márna és a közönséges márna között. Hasonló jelenséget eddig nem észleltek. Hol éltek a bálnák ősei? A csendes-óceáni Halgazdasági és Öceánográfiai Tudományos Kutató Intézet munkatársai a Kurill szigetek közelében elejtett óriási ámbrás cet anatómiai felépítésének tanulmányozása során érdekes felfedezést tettek. A cet törzsének hátsó részén levő kinövések röntgenfelvételei fejletlen combcsontokat mutattak ki, amelyek hasonlatosak a szárazföldi állatok combcsontjához. A. G. Karanovszkij profeszszor ezt a jelenséget atavizmussal, vagyis az ősökre való visszaütéssel magyarázza. A felfedezés újabb bizonyítéka annak, hogy a bálnák távoli ősei valaha szárazföldön éltek. (fdn) A takarmányok helytelen előkészítése, tárolása stb. gyakran veszélyez-* teti állataink egészségét. A harmatos, gyenge lóhere és lucerna például különböző emésztőszervi megbetegedéseket okozhat és több takarmánynövényünk (bsillagfürt, hajdina, cirokfélék, burgonya stb.) tartalmaz többkevesebb mérgező anyagot. Még gyakrabban okoznak mérgezést az ipari növények melléktermékei, az olajrepce, len, ricinus, kender vagy gyapotmag pogácsa. A múlt év júniusában például a Fakóvezekényi EFSZ-ben a juhok olajrepce mérgezést kaptak. Mint ügyeletes állatorvos mentem a helyszínre, ahol megállapítottuk, hogy a juhok a juhász rövid távolléte alatt a közeli olajrepcére széledtek, ahol (a későbbi kórbonctani leletek alapján) megrakták bendőjüket olajrepcével és annak magvaival. A juhász utána a juhokat szokás szerint az akolba hajtotta. Hajtás közben feltűnt, hogy több juh lefeküdt és nehezen tudott felkelni. Az állatok bágyadtak voltak, nyálaztak, hánytak. Az akolban a juhok nagyobb része lefeküdt, s ha felállítottuk őket, összerogytak, eldőltek. A sú-> lyos betegeket a szállás mellett elkülönítettük. Láza egynek sem volt. A súlyosan mérgezettek (8 darab) oldalukon feküdtek, s lábaikkal kapálóztak. Rövid időn belül, 20—30 perc alatt elpusztultak. A tünetek alapján minden kétséget kizáróan megállapítottuk, hogy mérgezés történt. Az olajrepce magja 30 —50 % olajat foglal magában, mely a szinigrinhez hasonló hatóanyagot tartalmaz. Hasonló növénymérgezés történi az idén az endrédi szövetkezet borjútenyésztésében. Előidézője a pásztortáska vagy paptarsoly volt. Ez a növény egyéves, de ősszel kicsírázva enyhe télen áttelelhet. Szára 10—60 cm magas, elágazó, gyéren szőrözött. Levelei hosszú, lándzsa alakúak, nyeletlenek, félig szárölelők, fogazottak. Virágzata egyszerű, virágai aprók, fehérek. Termése fordított háromszög vagy szívalakű, lapos vagy kissé domború, becő. Előfordul parlagterületeken, kapásnövények között, de leggyakrabban a lucernavetéseket gyomosítja. Hatóanyaga a kismennyiségű allylmustárolaj. Az állatok a legelőn és a kaszált zöldtakarmányban egyaránt elfogyasztják. Ez esetben a borjak mérgezését a sok pásztortáskát tartalmazó lucernaszéna etetése idézte elő. Mint az első esetben, azonnal megállapítottuk a mérgezés okát, és hozzáláttunk a gyógykezeléshez. A bendőbe jutott méreganyag eltávolítására törekedtünk, majd adszorbáló (orvosi szén) összehúzó (tölgyfakéreg főzet) és bevonó szereket (tejet) adagoltunk. A mérgezés tüneteiként nyálzást, kérődzési zavarokat, hastáji fájdalmakat, hasmenést észleltünk. Két borjú pusztult el. A bendőjükben feltűnő mennyiségben kb. 70—75 %-ban találtunk pásztortáskát és kb. 0,5—1 %-ban útszéli zsázsát és lucernát. A kár megelőzése érdekében népszerűsítjük a rét és legelő higiéniái. Széleskörűen ismertessük a mérgező növényeket és azok hatását. Szakszerű legelő és takarmányvizsgálattal előzzük meg a mérgező növényeket tartalmazó takarmányok feletetését. Ez nagyon fontos, mivel sok mérgező növényhez zöld állapotban nem nyúlnak az állatok, szárítva viszont nyugodtan elfogyasztják. A gyanús takarmány etetését mindig kis adagokkal kezdjük, s lehetőleg végezzünk próbaetetést. Minden rendelkezésünkre álló eszközt (a vegyszeres gyomirtást is) használjuk fel a mérgező növények irtására. Csak alaposan tisztított és gyommentes takarmánymagvakat vessünk — ezáltal biztosítsuk a gyomnövényektől mentes szárazföldi takarmányt. Csak ezeknek a rendszabályoknak a betartása teszi lehetővé állatállományunk fokozott fejlesztését és a takarmányalap minőségi javítását. Dr. Berényi Tibor, körzeti állatorvos, Zselíz A FEKETE-TENGERBEN termő Phil- Iophora nevű alga megszárítva — a kutatások adatai szerint — 20,7 százalék emészthető fehérjét, 8,9 % cellulózt, 45,7 % nitrogénmentes anyagot, 4,3 % meszet, 0,25 foszfort tartalmaz. Mindez kitűnő fehérjeforrásnak bizonyult az állatok takarmányozása szempontjából. Egy kiló szárított Phillophora alga még átlag 4 mg kobaltot és rezet, 310 mg mangánt és 2969 mg jódot is tartalmaz. Liszt alakjában a fejőstehenek abraktakarmányába keverve 300—600 grammos adagolásban a Phillophora emészthetőbbé tette a takarmányt és 10—13 %-kal fokozta a tejhozamot. A borjak súlygyarapodása 9—10 %-kal volt nagyobb mint azoké, amelyek nem kaptak Phillophorát. * * * Az Állattenyésztési Kutatóintézet á Vegyipari Kutatóintézettel karöltve kísérleteket végzett a silógödröknek müanyagfóliákkal való befedésére. Az eredmény kielégítő volt. Tudományos újdonságok a mezőgazdaságban Kétféle műanyaggal próbálkoztak: fekete polivinillel és fehér lopietilénlapokkal. A műanyaggal fedett silók anyagvesztesége mindkét esetben 4 százalék alatt maradt. Egyúttal bebizonyosodott, hogy a silókat előnyösebb műanyaggal fedni, mint földdel, vagy kátránypapírral. Kimutatták, hogy különösen nagy űrtartalmú silók esetében a műanyag minden más anyagnál jobban szigetel. Azt is kísérletezték, hogy a takarmányt a silóban alaposan le kell préselni és a műanyagfóliára egy legalább 10 centis földréteget vagy szalmaréteget kell helyezni, mért így a hőszigetelés is tökéletesebb. * * * S. M. Demkovics szovjet kutató rájött arra, hogy ha a dohánymagvakat' ültetés előtt rádiöaktív ásványvízben áztatják meg, 2—3 nappal gyorsabban kelnek ki. Az ilyen magvakból kikelt dohány termése 8—10 %-kal lesz nagyobb, mint a nem kezelt magvakból nőtt dohányé. v v v Francia mérnökök égy egészen szokatlan, Polvirex elnevezésű, egykerekű traktort szerkesztettek. A traktort szőlőkben lehet jól használni, de kisebb sortávolságú más ültetvényeknél is bevált. A traktor kerekének átmérője 102 centi, két oldalán kinyúló karokra támaszkodik. A traktor kereke 1,5 méter magasan áll a talaj felett. A traktort nemrégiben mutatták be Párizsban, a nemzetközi mezőgazdasági gépkiállításon. Szív a nadrágzsebben Az egészséges szív — á technikus szemével nézve — igen megbízható, pontosan működő gépezet. Évente kerek harmincmilliószor dobban, szívjanyomja a vért az érhálózatba és évtizedeken át dolgozik megszakítás nélkül. A modern technika már elérte azt a fejlődési fokot, hogy az orvosok és technikusok gondolhatnak arra, hogy a megbetegedett vagy megsérült szívet ideiglenesen műszívvel helyettesíthessék. E téren már évek óta biztató kísérletek folynak. A legújabb eredmény a kaliforniai Dr. Victor Bolie nevéhez fűződik. Csodálatos pontossággal működő, szívet pótló elektronikus-mechanikus berendezést készített, melyet már többször sikeresen felhasználtak a súlyos műtétek alkalmával. Az elektronikus műszív két fő részből áll: a négyszögletű szekrényben elhelyezett, elektronikus vezérlésű vérszivattyúból és a szilikonból készített, dupla zacskó alakú szívkamrákból. Az elektronikus vezérlésű vérszivattyú a test és az egyes szervek szükségleteinek megfelelően szabályozza a vér áramlását és nyomását, valamint a szív munkájának ritmusát. Mivel a műanyag-szívkamrák nem tudnak a szívizom módjára ritmikusan összehűzódni, a kamrák térfogatváltozását ügy érik el, hogy a kettős falú szilikonzsákokba a megfelelő pillanatban levegőt szorítanak be. A műszív problémája azonban dr. Bolie találmányával még nincsen teljesen megoldva. Az egész szerkezet egyelőre még túl nagy és tűi nehéz, ezenkívül a felhasznált szilikon is hat a vér összetételére. A szívspecialisták azonban remélik, hogy már tíz év múlva olyan műszívet készíthetnek, mely a mellkasban kap majd helyet, az elektronikus vérszivattyú pedjg a beteg zsebében lesz. i< Meteorológiai i összeköttetéseink f ,1 A Csehszlovák Szocialista Köz- i ' társaságnak kedvező fekvése kö-# ' vetkeztében Közép-Európábani J nagy jelentőségé és fontos külde-i Jtése van a meteorológiai hírek és 5 ?adatok továbbítása és kicserélései tekintetében. Eleinte összekötte-# ütéseinket szikratávírón keresztüli bonyolítottuk le, amelynek többi hátránya volt, így pl. a kedvezőtlen i (időjárások alkalmával megnehezült# \az adás-vétel, minek következté-i \ ben az intézetbe beérkezett hírek i '(jelentős része hiányos volt. Ez a i I világ meteorológusait arra ösztö- i Jnözte, hogy más módot találjanak i Váz összeköttetésekre, azaz a hírek# (felvételére és átadására. A helyzeti (javítása érdekében 1953-ben ki- i \ szélesítették (Közép- és Kelet-Eu-# (Topára is. zeket a hálózati álló-i (másokat távolbaíró szerkezetekkel<1 (látták el, s egy részüket a prágai, (I imás részüket pedig az offenbachi i (központokkal kapcsolták össze. Igy|l (lett Prága Európának egyik legfon-<• (tosabb meteorológiai központja, welenleg Európában 7 ilyen központi iműködik, mégpedig: Prágában, Pá-i irizsban, Londonban, Offenbachban, |> £ Rómában, Stockholmban és Moszkvában. (-hai-) i Képünk bemutatja a íávölbaíróbérendezések egyik osztályát, továbbá a mellette lévő térkép pedig azt a hálózatot, amelyen keresztül hozzánk is 'eljutnak a meteorológiai hírek a világ minden tájáról. (Kép: CTK) Vigyázzunk a mérgező növényekkel
