Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-31 / 30. szám

Hidraulikus saraboló

A Stefanoviöovál szövetkezet a nyitrai járásban az elsők közé tartozik, A földművesek ésszerűen gazdálkodnak. Gazdasági eredményeik, kezdeményezésük híre messzire jut. Minden erővel a termelés emeléséért és a munkatermelékenység fokozásáért küzdenek. A gépeket okosan, gazdaságosan használják ki. Munkájukat igyekszenek ipari szintre emelni. A napokban is újítás született a munkatermelékenység fokozása és a munka megkönnyítése érdekében.

Áruljuk el, hogy a PN—6-os jelzésű sarabolóról van szó. Az újítás nem véletlenül született. Ján Stevcík és Pripko László a javítóműhely dolgozói, gyakran hallották a sarabolókkal dolgozó szövetkezetesek elégedetlenségét. Panaszkodtak, hogy a kézzel való irányítás kora reggeltől késő estig igen fárasztó. Ennek következtében a szövetkezetben alig akad ember a sarabolóra.

Idén összetorlódott a növényápolási munka, és bizony elég dolga akadt a sarabolónak. Nagy tétről volt szó, hisz a szövetkezetben 150 hektár kukoricát és 55 hektár cukorrépát kell megművelni, más kapásokon kívül.

Egy napon Csalkovszky Ferenc trak?

Toros és Filip István felháborodva érkeztek a műhely elé.

— Tegyetek ezzel a sarabolóval valamit — mondották Stevcíknek és Pripkonak. — így nem lehet dolgozni. Ha nem hiszitek, üljetek a sarabolóra, próbáljátok meg.

A két szerelő elkezdett gondolkodni. Latolgatták, milyen módon szabadíthatnák meg a szövetkezeteseket a nehéz testi munkától. Hosszú mérlegelés, számítgatás után találtak megoldást. Felötlött bennük, hogy ha a vas irányítót hidraulikus berendezéssel helyettesítenék, könnyebben mehetne a munka. Az ötlet bevált. A cukorrépakombájnról leszerelték a hidraulikus berendezést. Egy-kettőre nagy munkába fogtak. A cukorrépakombájn hidraulikus hengerét és az elosztót a hatsoros sarobológépre szerelték.

Csak pár napig tartott a munka, de a változás eredménnyel járt. A sarabolő irányítását már nem a vasrúd irányítóval, hanem hidraulikusan kezelhette a segédmunkás. A hidraulikus berendezés 120 atmoszféra nyomás esetén a legkisebb fizikai erő kifejtésével jobbra-balra tolja a sarabolót.

Az új berendezés kezelése egyszerű, hasonló a régihez.

Az újítás a növényápolásban bevált. Előnye, hogy a nehéz fizikai munkát sikerül a legkisebbre csökkenteni és az, hogy a munka minősége is sokkal jobb. Azelőtt a segédmunkás hamarosan elfáradt, és nem tudta egész nap figyelmesen irányítani a sarabolót. Bizony főleg a munkanap második felében a traktorossal együtt sok növényt vágtak ki. Most a segédmunkás egész nap friss és minden figyelmet munkájára fordíthatja. Az érzékeny berendezés lehetővé teszi, hogy minél kevesebb növényt vágjanak ki.

Sokan kérdezhetik, mennyibe kerül az újítási javaslat megvalósítása. Mindjárt hozzátehetjük, szinté jelentéktelen összegbe: mindössze 500 koronába.

A stefanövicöváí szövetkezetesek igen örülnek az újításnak és gyorsabban végzik a növényápolási munkákat.

Marian Takác, Nyitra

A KASSAI IEIFELDOLGOZÖ ÜZEM dolgozói a legutóbbi ellenőrzésnél megállapították, hogy a kecerlipóciak vizezik a tejet. A hamisítókat nyomatékosan figyelmeztették, hogy tévesen értelmezik az eladási terv teljesítését. Ezek után feltételezték, hogy a kecerlipóci tejvizezők megjavulnak.

Június 24-én reggel öt órakor azonban, mikor váratlanul ellenőrzésre érkeztek a faluba, ennek ellenkezőjéről

Akik a kutat is fejik

győződhettek meg. Az asszonyok és férfiak egymás után érkeztek a tejjel az EFSZ gyűjtő helyiségébe. Benkovsky elvtárs a már előre elkészített üvegekbe minden tejből mintát vett. Már első tekintetre megállapította, a tej színe szerint, a hamisítást. „Van magának szíve, vizet önteni a tejbe?,“

A tornaijai szövetkezetét szovjet vendégek látogatták meg a tulai körzetből. Elbeszélgettek a szövetkezet tagjaival munkamódszereikről és termés-, eredményeikről. Utána megtekintették az állami gazdaságot.

Okos József, Tornaija

— fordult az egyik idős asszonyhoz. Az tiltakozott, hogy nem igaz, ő frissen kifejt, jó tejet hozott. A sűrűségmérő azonban nem csal, teljesen alámerült az üvegbe, ami azt jelenti, hogy a beadott tej víztartalma több mint 50 °/o. Ezután már a néni is kénytelen volt beismerni, hogy egy „kevéskét“ öntött hozzá, mert állítólag a többiek így tanácsolták. Egy idősebb bácsitól Benkovsky elvtárs megkérdezte, hogy van-e kút az udvarukban.

— Van bizony, 26 méter mély...

— Látom, hogy van — mondta Benkovsky elvtárs —, mert a kútból is „fejtek“ tejet.

Petró Imre öt liter léjét hozol?. Az átvevők visszaküldték, mert több mint a fele víz volt. Juraj Ruscsák nevében égy idős néni öt liter tejet hozott piszkos, rozsdás kannában. Persze, a tej szennyeződött volt. Petró Jánosnak ís visszaadták a négy liter tejet’, mert több volt benne a víz, mint a tej. Svat György a három liter tejbe majdnem két liter vizet öntött. Egy aszszony, akinek gyermekét jelenleg a kassai kórházban kezelik, szintén hamisított tejet hozott. Vajon mit szólná hozzá, ha gyermekének a kórházban azt a tejet adnák, amit 6 adott el?, Andreát Sándor. Kassá

Új üzem Ipolyságon

A napokban nagy esemény foglalkoztatta az Ipolyságiakat és a környék lakosságát is. Eddig bizony kevés munkalehetőség volt főleg az asszonyok számára. Már régen beszéltek arról, hogy valamilyen üzemet kellene létesíteni. Most, amint Szögei István elvtárstól, a városi nemzeti bizottság elnökétől megtudtuk, végre valóra vált a terv. A volt katonalaktanya épületeiben a korareggeli órákban felberregtek a varrógépek és mintegy 70-en megkezdték a születő gyárban a munkát. A Banská Stiavnica-i Piéta nemzeti vállalat nyitotta meg részlegét. Stefan BoldiS üzemvezető örömmel beszél a közeli tervekről. Egyelőre naponta ezer pullóvert és szvettert készítenek, de a következő évben már 300-an dolgozrtak a gyárban és a jövőben pedig 800-an. Idén mintegy 900 ezer koronát fektetnek az átalakítási munkákba, 1966-ban pedig egymillió koronát. Banská Stiavnicáról szakemberek érkeztek, akik megtanítják az igényes munkára az Ipolyság környéki asszonyokat. Képünkön középen Edita Polcová mesternő Nagy Valériával és Tetyak Valériával.

(Kép és szöveg: Bállá)

Zoboraljai

jelentés

Á nyiírai járásban a víz 949 hektár gabonát tett tönkre és 7570 hektáron pedig egyes részeken semmisítette meg a növényzetet. így 44 333 mázsával csökken a termés. Az elemi csapás még 690 hektár évelő takarmányt, 212 hektár cukorrépát, 132 hektár kukoricát, 101 hektár takarmányfélét, 77,5 hektár hüvelyest, 57 hektár olajost, 58 hektár burgonyát stb. semmisített' meg. Azokat a területeket, ahol teljesen kipusztult a növényzet, a napokban keverékekkel és kukoricával vetik be. Marián Takács, Nyitra

0 A déméndi szövetkezet tagaji

három nap alatt befejezték a 30 hektár repce aratását. Az átlagos hektárhozam 23 mázsa volt. Az emberek vasárnap is dolgoznak. Nemrég megkezdték az őszi árpa aratását, cséplését és Í4 nap alatt be akarják fejezni a 160 hektár búza, 15 hektár rozs és 12 hektár zab aratását.

(Belányi János, Déménd)

0 A szirénfalvai EFSZ gépesítés terén nem áll a legjobban. Ezért amenynyire módjában áll, a ruszkai szövet-, kezet segíti. Tavaly például egy műtrágyaszórót kölcsönzött nekik és az idén egy kombájnt. így zökkenőmentesen learatták az őszi árpát. A nagyszelmenci szövetkezet is segít a rászorulóknak. A jó szomszédi viszont továbbra is fenntartják.

(Jakab Sándor, Szlrénfalva)

0 A bátorkeszi szövetkezet hatalmas földterülettel rendelkezik, összesen 3500 hektárt mondhat magáénak. Van gond bőven, főleg most, aratás idején, amikor 1300 hektár gabona vár kaszára. A szövetkezet 9 rendrakógépet és 9 kombájnt működtet megállás nélkül. Az árpa közepesen fizel, 25 mázsát adott hektáronként. Bruder elvtárs, a szövetkezet alelnöke szerint, annak ellenére, hogy az időjárás nem kedvezett, Jő termésre számítanak. A gépek Jó előkészítése lehetővé teszi, hogy a termést 21 nap alatt betakarítsák. (Kurucz Nándorné, Izsa)

0 A Szlovák' Magnezit Müvek kün= tapolcai üzemében a CSISZ szervezet tagjai segítenek a helybeli szövetkezetnek a takarmány betakarításban. Jól jött a szövetkezet vezetőségének a segítség, mivel a rossz időjárás miatt úgyis nehézségekkel küzdöttek. Az üzem dolgozói több mint 600 órát' dolgoztak le a szövetkezetben.

(Drenkó László, Kuntapölca)

0 A Tornaváraljai Állami Gazdaság

borjúgondozóinak versenyében Csík Benjámin vezet. A zsarnói részlegen 45 borjút gondoz, s a tervezett 0,70 kg súlygyarapodás helyett 0,85 kg-ol ért' el. Eddig terven felül 1140 kg húst termelt. Hasonló szép eredményeket ér el Vizslay Borbála is a hetényi részlegen. (MAP)

0 A rákösl szövetkezel tagjai a Tavasszal 95 hektár legelőt és 37 hektár rétet tisztítottak ki és trágyáztak meg. A rétekről hektáronként 35 mázsa szénát takarítottak be, sarjúval együtt pedig több mint 50 mázsát. Ezáltal a szénaéladási tervet több mint 200 %» ra teljesítették. Megérte tehát a mun» karáfordítás. A bő szénatermés természetesen kedvezően hat a tejtermelésre is. Júniusban tehenenként naponta már több mint 7 liter tejet fejtek. Ez a múlt évek 3—4 literes átlagához viszonyítva nagy előrehaladás. (Iván Sándor, Kassa)

Értékes valuta

A Túzok Európa legnagyobb szárnyas madara. Óvatossága miatt ritkán találkoznak vele a vadászok. Nálunk őshonos és Szlovákiában kb. 1000 darabot tartanak nyilván. Főképpen Csallóköz rónáin, Farkasd, Érsekújvár környékén tanyáznak. Lövését a hivatalok nagyon korlátozzák, ezért kevés vadász dicsekedhet azzal, hogy túzokot lőtt.

A közelmúltban szereztem tudomást arról, hogy két osztrák Vadász á farkasdiak revírjében három túzokkakast kerített puskacsőre. Az egészről úgy értesültem, hogy szemtanúja voltam, amikor a farkasdi vadászfegyesület pénztárosa 3900 koronát vett fel a postástól. Amikor megkérdeznem, a tavaszi holtszezonban miért kapja az egyesület ezt a szép összeget, elmesélte, hogyan sikerült az osztrák vadászoknak két nap alatt három túzok lövése.

Az értékes vadászzsákmány nemcsak a farkasdi vadásztársaság pénztárát gazdagítja, de az ország valutakészletét is növeli. -kszl-KUTYAVÁSÁR

Ma vadászkutyáról van szó, emlékeimben mindannyiszor felelevenedik egy kis epizód.

Másfél évtizeddel ezelőtt nagy robajjal állított be hozzám Jóska barátom, s felszólított, itt az alkalom, cscwjunk fel vadásznak. Őszintén szólva, csábított a kétcsövű. A vadászattal járó szórakozás sem mindennapi, így rövid tanakodás után elfogadtam ajánlatát. Igen ám, de Jóska azt is beköpte, vizsgát kell tenni, méghozzá másnap a járási székhelyen.

Felkészületlenül, tanulás nélkül vizsgázni? - tűnődtem egy ideig, de a szikra, amit Jóska fejemben meggyújtott, nem hagyott nyugton. Lesz, ami lesz: megyek! Utóvégre nem leszek egyedül, hátha sikerül.

Amikor három vizsgáztató kezén már szerencsésen átcsúsztam, kezemben éreztem a vadászengedélyt. Titkon áldottam kacskaringós agytekervényeimet, nem hagytak cserben, minden kérdésre feleletet adtam, ha itt-ott mellé is beszéltem. Magabiztosan ereszkedtem le a negyedik asztal előtti széken, hogy kinológiából is elmondjam amire képes a magamszórű nebuló.

Hórihorgas, egyenesorrú úriember ült velem szemben. Méltóságteljesen megigazította szemüvegét, majd végigmért. A kezemben lévő lapon megnézte eddigi vizsgám eredményét, majd kedves, bíztató hangon megszólalt:

— Vadász akar lenni, ugyebár?

— Ha sikerül...

— No és van kutyája?

— Nincs.

— Nekem van néhány darab, ha tetszik, vehet belőlük.

Miért ne - gondoltam -, egy kutya igazán nem vág földhöz. No meg hátha átsegít a vizsgán a kutyavásár.

— Lehet róla szó - mondtam nyomatékkel.

Az öreg észrevehetően felvidult, és még nyájasabban kérdezte:

— Melyik fajtából óhajtana az úr?,

Hm. Erre nem is gondoltam. Hirtelen a kutyaivadékok minden fajtája kiszaladt a fejemből. Hogy a csorbát kiköszörüljem, megkérdeztem:

— Mennyiért bit angolja őket?,

— Hatezerért.

Meghűlt bennem a vér. Talán rószszül halottam?

— Mit csodálkozik? Hatezret megér egy valamire való vizslakölyök.

Hatezret?... Te jó ég! Egy bébiért, melynek tejes a szájaszéle?

— Elnézést kérek, hatezerért tehenet veszek, nem kutyát!

Homloka ráncba szaladt, szeme szikrát hányt, szájaszéle megremegett. Két kezével az asztallapba kapaszkodva előrehajolt, s mint mérges kígyó sziszegte a szemembe:

— Vadásszon tehénnel!

Rádöbbentem, csúnyán melléfogtam.

Felbőszítettem az öreget. Megadtam magam sorsomnak, amikor hideg hangon kijelentette:

— Uram, térjünk a tárgyra. Mondja meg, hányfajta vadászkutyát ismer?

— ...?

Ha azt kérdezte hány fajta, bizonyára van rá ok - morfondíroztam magamban, majd egy kis habozás után kiböktem:

— Három fajtát.

— Sorolja fel az egyes fajták neveit, tulajdonságait, testalkatuk formáját, szőrzetük színét, az idomítás hogyanját, a helyes táplálkozás módját.

A kérdések áradata megszédített. Éreztem, hogyan párolog el fejemből az a néhány gondolat is, ami eddig a kutyák körül keringett. Egyszerűen megnémultam.

— Hát így állunk, barátom - mondta tanári szigorral, miközben a szemem előtt rákanyarított egy nagy ötöst a kartonlapra.

Szerencse, nemcsak kinológiából ősz. tályozzák a Nimródot a vadászvizsgákon, mert ebben az esetben puska helyett valóban csak pásztorbotot kaptam volna a kezembe. S. C.

0 A Nagyfalu—Szécsénke-i EFSZ-ben a vizes talaj nehezíti a szénabegyűjtést, de a lehetőségekhez mérten mindent megtesznek megmentésé érdekében. Kézi kaszások vágják a rendet, s a további munkálatokat pedig az ifjúsági brigád végzi. A brigád tagjai a Szécsénkei Alapfokú Kilencéves Iskola tanulói, akik megértették a szénabégyújtés fontosságát, s minden erejükkel segítenek.

(Budai Ernő, Szécsénke)'

0 A zalabai szövetkezét már ä 'szálastakarmányok 90 %-áí b'efakarlfot'ta. Sajnos, néhány hektár rét még víz alatt van, így ezzel várni kell. A szövetkezet már végzett a repce 'tisztításával, s 28 mázsás héktárhőzamoí ért el. Korai burgonyából 110 mázsa a hektárhozam és gabonából szintén a terv túlteljesítésére számítanak. Az aratási csúcsmunkára és az őszi betakarításra jól előkészítették a gépparkot s van elegendő erőgépük is. Ez a néhány adat mutatja, hogy a szövetkezet tagjai nem tétlenkednek, és munkájuknak megvan az eredménye.

(Pál Elemér, Zalaba)’

0 A Komáromi Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság szervezésével július 11-étől fokozatosan érkeznek az árvízsújtotta szövetkezetek tagjai szénabegyűjtésre a prachaticei, tábori és Ceské Krumlov-i járásokba. A prachaticei járásba pl. Zöldállásról 13-an, Imelyről 21-en, Szilasról 35-en, Lakszakállasról 52-en és segítségképp 45 főiskolás, valamint több száz katona ment szénát gyűjteni a komáromi járás számára. Az emberek ellátásáról és étkezéséről az illető szövetkezet gondoskodik. Mivel elégedettek a komáromiak munkájával, vasárnap ingyenes autóbusz-kirándulásra vitték őket, hogy megismerjék a környéket.

(Nagy Tibor, a lúkyí EFSZ agronómusa)

SZABAD FÖLDMŰVES “J

____ 1965. július 3Í.

1

N

2