Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-31 / 30. szám

Hidraulikus saraboló A Stefanoviöovál szövetkezet a nyit­­rai járásban az elsők közé tartozik, A földművesek ésszerűen gazdálkod­nak. Gazdasági eredményeik, kezde­ményezésük híre messzire jut. Minden erővel a termelés emeléséért és a munkatermelékenység fokozásáért küzdenek. A gépeket okosan, gazdasá­gosan használják ki. Munkájukat igyekszenek ipari szintre emelni. A napokban is újítás született a munka­termelékenység fokozása és a munka megkönnyítése érdekében. Áruljuk el, hogy a PN—6-os jelzésű sarabolóról van szó. Az újítás nem véletlenül született. Ján Stevcík és Pripko László a javítóműhely dolgozói, gyakran hallották a sarabolókkal dol­gozó szövetkezetesek elégedetlensé­gét. Panaszkodtak, hogy a kézzel való irányítás kora reggeltől késő estig igen fárasztó. Ennek következtében a szövetkezetben alig akad ember a sa­­rabolóra. Idén összetorlódott a növényápolási munka, és bizony elég dolga akadt a sarabolónak. Nagy tétről volt szó, hisz a szövetkezetben 150 hektár ku­koricát és 55 hektár cukorrépát kell megművelni, más kapásokon kívül. Egy napon Csalkovszky Ferenc trak? Toros és Filip István felháborodva ér­keztek a műhely elé. — Tegyetek ezzel a sarabolóval va­lamit — mondották Stevcíknek és Pripkonak. — így nem lehet dolgozni. Ha nem hiszitek, üljetek a sarabolóra, próbáljátok meg. A két szerelő elkezdett gondolkodni. Latolgatták, milyen módon szabadít­hatnák meg a szövetkezeteseket a ne­héz testi munkától. Hosszú mérlege­lés, számítgatás után találtak megol­dást. Felötlött bennük, hogy ha a vas irányítót hidraulikus berendezéssel helyettesítenék, könnyebben mehetne a munka. Az ötlet bevált. A cukorré­pakombájnról leszerelték a hidrauli­kus berendezést. Egy-kettőre nagy munkába fogtak. A cukorrépakombájn hidraulikus hengerét és az elosztót a hatsoros sarobológépre szerelték. Csak pár napig tartott a munka, de a változás eredménnyel járt. A sara­­bolő irányítását már nem a vasrúd irányítóval, hanem hidraulikusan ke­zelhette a segédmunkás. A hidraulikus berendezés 120 atmoszféra nyomás esetén a legkisebb fizikai erő kifejté­sével jobbra-balra tolja a sarabolót. Az új berendezés kezelése egyszerű, hasonló a régihez. Az újítás a növényápolásban bevált. Előnye, hogy a nehéz fizikai munkát sikerül a legkisebbre csökkenteni és az, hogy a munka minősége is sokkal jobb. Azelőtt a segédmunkás hamaro­san elfáradt, és nem tudta egész nap figyelmesen irányítani a sarabolót. Bi­zony főleg a munkanap második felé­ben a traktorossal együtt sok növényt vágtak ki. Most a segédmunkás egész nap friss és minden figyelmet munká­jára fordíthatja. Az érzékeny berende­zés lehetővé teszi, hogy minél keve­sebb növényt vágjanak ki. Sokan kérdezhetik, mennyibe kerül az újítási javaslat megvalósítása. Mindjárt hozzátehetjük, szinté jelen­téktelen összegbe: mindössze 500 ko­ronába. A stefanövicöváí szövetkezetesek igen örülnek az újításnak és gyorsab­ban végzik a növényápolási munká­kat. Marian Takác, Nyitra A KASSAI IEIFELDOLGOZÖ ÜZEM dolgozói a legutóbbi ellenőrzésnél megállapították, hogy a kecerlipóciak vizezik a tejet. A hamisítókat nyoma­tékosan figyelmeztették, hogy tévesen értelmezik az eladási terv teljesítését. Ezek után feltételezték, hogy a kecer­­lipóci tejvizezők megjavulnak. Június 24-én reggel öt órakor azon­ban, mikor váratlanul ellenőrzésre ér­keztek a faluba, ennek ellenkezőjéről Akik a kutat is fejik győződhettek meg. Az asszonyok és férfiak egymás után érkeztek a tejjel az EFSZ gyűjtő helyiségébe. Benkov­­sky elvtárs a már előre elkészített üvegekbe minden tejből mintát vett. Már első tekintetre megállapította, a tej színe szerint, a hamisítást. „Van magának szíve, vizet önteni a tejbe?,“ A tornaijai szövetkezetét szovjet vendégek látogatták meg a tulai körzet­ből. Elbeszélgettek a szövetkezet tagjaival munkamódszereikről és termés-, eredményeikről. Utána megtekintették az állami gazdaságot. Okos József, Tornaija — fordult az egyik idős asszonyhoz. Az tiltakozott, hogy nem igaz, ő fris­sen kifejt, jó tejet hozott. A sűrűség­mérő azonban nem csal, teljesen alá­merült az üvegbe, ami azt jelenti, hogy a beadott tej víztartalma több mint 50 °/o. Ezután már a néni is kény­telen volt beismerni, hogy egy „ke­véskét“ öntött hozzá, mert állítólag a többiek így tanácsolták. Egy idősebb bácsitól Benkovsky elvtárs megkér­dezte, hogy van-e kút az udvarukban. — Van bizony, 26 méter mély... — Látom, hogy van — mondta Ben­kovsky elvtárs —, mert a kútból is „fejtek“ tejet. Petró Imre öt liter léjét hozol?. Az átvevők visszaküldték, mert több mint a fele víz volt. Juraj Ruscsák nevében égy idős néni öt liter tejet hozott piszkos, rozsdás kannában. Persze, a tej szennyeződött volt. Petró János­nak ís visszaadták a négy liter tejet’, mert több volt benne a víz, mint a tej. Svat György a három liter tejbe majd­nem két liter vizet öntött. Egy asz­­szony, akinek gyermekét jelenleg a kassai kórházban kezelik, szintén ha­misított tejet hozott. Vajon mit szólná hozzá, ha gyermekének a kórházban azt a tejet adnák, amit 6 adott el?, Andreát Sándor. Kassá Új üzem Ipolyságon A napokban nagy esemény foglal­koztatta az Ipolyságiakat és a környék lakosságát is. Eddig bizony kevés munkalehetőség volt főleg az asszo­nyok számára. Már régen beszéltek arról, hogy valamilyen üzemet kellene létesíteni. Most, amint Szögei István elvtárstól, a városi nemzeti bizottság elnökétől megtudtuk, végre valóra vált a terv. A volt katonalaktanya épületeiben a korareggeli órákban fel­berregtek a varrógépek és mintegy 70-en megkezdték a születő gyárban a munkát. A Banská Stiavnica-i Piéta nemzeti vállalat nyitotta meg részle­gét. Stefan BoldiS üzemvezető öröm­mel beszél a közeli tervekről. Egye­lőre naponta ezer pullóvert és szvet­­tert készítenek, de a következő évben már 300-an dolgozrtak a gyárban és a jövőben pedig 800-an. Idén mintegy 900 ezer koronát fektetnek az átala­kítási munkákba, 1966-ban pedig egy­millió koronát. Banská Stiavnicáról szakemberek érkeztek, akik megtanít­ják az igényes munkára az Ipolyság környéki asszonyokat. Képünkön kö­zépen Edita Polcová mesternő Nagy Valériával és Tetyak Valériával. (Kép és szöveg: Bállá) Zoboraljai jelentés Á nyiírai járásban a víz 949 hektár gabonát tett tönkre és 7570 hektáron pedig egyes részeken semmisítette meg a növényzetet. így 44 333 mázsá­val csökken a termés. Az elemi csa­pás még 690 hektár évelő takarmányt, 212 hektár cukorrépát, 132 hektár ku­koricát, 101 hektár takarmányfélét, 77,5 hektár hüvelyest, 57 hektár ola­jost, 58 hektár burgonyát stb. sem­misített' meg. Azokat a területeket, ahol teljesen kipusztult a növényzet, a napokban keverékekkel és kukori­cával vetik be. Marián Takács, Nyitra 0 A déméndi szövetkezet tagaji három nap alatt befejezték a 30 hek­tár repce aratását. Az átlagos hektár­hozam 23 mázsa volt. Az emberek va­sárnap is dolgoznak. Nemrég meg­kezdték az őszi árpa aratását, cséplé­­sét és Í4 nap alatt be akarják fejezni a 160 hektár búza, 15 hektár rozs és 12 hektár zab aratását. (Belányi János, Déménd) 0 A szirénfalvai EFSZ gépesítés te­rén nem áll a legjobban. Ezért ameny­­nyire módjában áll, a ruszkai szövet-, kezet segíti. Tavaly például egy mű­trágyaszórót kölcsönzött nekik és az idén egy kombájnt. így zökkenőmen­tesen learatták az őszi árpát. A nagy­­szelmenci szövetkezet is segít a rá­szorulóknak. A jó szomszédi viszont továbbra is fenntartják. (Jakab Sándor, Szlrénfalva) 0 A bátorkeszi szövetkezet hatal­mas földterülettel rendelkezik, össze­sen 3500 hektárt mondhat magáénak. Van gond bőven, főleg most, aratás idején, amikor 1300 hektár gabona vár kaszára. A szövetkezet 9 rendrakó­gépet és 9 kombájnt működtet meg­állás nélkül. Az árpa közepesen fizel, 25 mázsát adott hektáronként. Bruder elvtárs, a szövetkezet alelnöke sze­rint, annak ellenére, hogy az időjárás nem kedvezett, Jő termésre számíta­nak. A gépek Jó előkészítése lehetővé teszi, hogy a termést 21 nap alatt betakarítsák. (Kurucz Nándorné, Izsa) 0 A Szlovák' Magnezit Müvek kün= tapolcai üzemében a CSISZ szervezet tagjai segítenek a helybeli szövetke­zetnek a takarmány betakarításban. Jól jött a szövetkezet vezetőségének a segítség, mivel a rossz időjárás miatt úgyis nehézségekkel küzdöttek. Az üzem dolgozói több mint 600 órát' dolgoztak le a szövetkezetben. (Drenkó László, Kuntapölca) 0 A Tornaváraljai Állami Gazdaság borjúgondozóinak versenyében Csík Benjámin vezet. A zsarnói részlegen 45 borjút gondoz, s a tervezett 0,70 kg súlygyarapodás helyett 0,85 kg-ol ért' el. Eddig terven felül 1140 kg húst termelt. Hasonló szép eredmé­nyeket ér el Vizslay Borbála is a he­­tényi részlegen. (MAP) 0 A rákösl szövetkezel tagjai a Ta­vasszal 95 hektár legelőt és 37 hektár rétet tisztítottak ki és trágyáztak meg. A rétekről hektáronként 35 mázsa szénát takarítottak be, sarjúval együtt pedig több mint 50 mázsát. Ezáltal a szénaéladási tervet több mint 200 %» ra teljesítették. Megérte tehát a mun» karáfordítás. A bő szénatermés ter­mészetesen kedvezően hat a tejterme­lésre is. Júniusban tehenenként na­ponta már több mint 7 liter tejet fej­tek. Ez a múlt évek 3—4 literes át­lagához viszonyítva nagy előrehala­dás. (Iván Sándor, Kassa) Értékes valuta A Túzok Európa legnagyobb szárnyas madara. Óvatossága miatt ritkán találkoznak vele a vadászok. Nálunk őshonos és Szlovákiában kb. 1000 da­rabot tartanak nyilván. Főképpen Csallóköz rónáin, Farkasd, Érsekújvár környékén tanyáznak. Lövését a hivatalok nagyon korlátozzák, ezért kevés vadász dicsekedhet azzal, hogy túzokot lőtt. A közelmúltban szereztem tudomást arról, hogy két osztrák Vadász á farkasdiak revírjében három túzokkakast kerített puskacsőre. Az egész­ről úgy értesültem, hogy szemtanúja voltam, amikor a farkasdi vadász­­fegyesület pénztárosa 3900 koronát vett fel a postástól. Amikor megkérdez­nem, a tavaszi holtszezonban miért kapja az egyesület ezt a szép összeget, elmesélte, hogyan sikerült az osztrák vadászoknak két nap alatt három túzok lövése. Az értékes vadászzsákmány nemcsak a farkasdi vadásztársaság pénz­tárát gazdagítja, de az ország valutakészletét is növeli. -kszl-KUTYAVÁSÁR Ma vadászkutyáról van szó, emlé­keimben mindannyiszor felelevenedik egy kis epizód. Másfél évtizeddel ezelőtt nagy robaj­jal állított be hozzám Jóska barátom, s felszólított, itt az alkalom, cscwjunk fel vadásznak. Őszintén szólva, csábí­tott a kétcsövű. A vadászattal járó szórakozás sem mindennapi, így rövid tanakodás után elfogadtam ajánlatát. Igen ám, de Jóska azt is beköpte, vizs­gát kell tenni, méghozzá másnap a já­rási székhelyen. Felkészületlenül, tanulás nélkül vizs­gázni? - tűnődtem egy ideig, de a szikra, amit Jóska fejemben meggyúj­tott, nem hagyott nyugton. Lesz, ami lesz: megyek! Utóvégre nem leszek egyedül, hátha sikerül. Amikor három vizsgáztató kezén már szerencsésen átcsúsztam, kezem­ben éreztem a vadászengedélyt. Titkon áldottam kacskaringós agytekervényei­­met, nem hagytak cserben, minden kérdésre feleletet adtam, ha itt-ott mellé is beszéltem. Magabiztosan eresz­kedtem le a negyedik asztal előtti szé­ken, hogy kinológiából is elmondjam amire képes a magamszórű nebuló. Hórihorgas, egyenesorrú úriember ült velem szemben. Méltóságteljesen megigazította szemüvegét, majd vé­gigmért. A kezemben lévő lapon meg­nézte eddigi vizsgám eredményét, majd kedves, bíztató hangon megszólalt: — Vadász akar lenni, ugyebár? — Ha sikerül... — No és van kutyája? — Nincs. — Nekem van néhány darab, ha tet­szik, vehet belőlük. Miért ne - gondoltam -, egy kutya igazán nem vág földhöz. No meg hátha átsegít a vizsgán a kutyavásár. — Lehet róla szó - mondtam nyo­matékkel. Az öreg észrevehetően felvidult, és még nyájasabban kérdezte: — Melyik fajtából óhajtana az úr?, Hm. Erre nem is gondoltam. Hirte­len a kutyaivadékok minden fajtája kiszaladt a fejemből. Hogy a csorbát kiköszörüljem, megkérdeztem: — Mennyiért bit angolja őket?, — Hatezerért. Meghűlt bennem a vér. Talán rósz­szül halottam? — Mit csodálkozik? Hatezret megér egy valamire való vizslakölyök. Hatezret?... Te jó ég! Egy bébiért, melynek tejes a szájaszéle? — Elnézést kérek, hatezerért tehe­net veszek, nem kutyát! Homloka ráncba szaladt, szeme szik­rát hányt, szájaszéle megremegett. Két kezével az asztallapba kapaszkodva előrehajolt, s mint mérges kígyó szi­szegte a szemembe: — Vadásszon tehénnel! Rádöbbentem, csúnyán melléfogtam. Felbőszítettem az öreget. Megadtam magam sorsomnak, amikor hideg han­gon kijelentette: — Uram, térjünk a tárgyra. Mondja meg, hányfajta vadászkutyát ismer? — ...? Ha azt kérdezte hány fajta, bizo­nyára van rá ok - morfondíroztam magamban, majd egy kis habozás után kiböktem: — Három fajtát. — Sorolja fel az egyes fajták neveit, tulajdonságait, testalkatuk formáját, szőrzetük színét, az idomítás hogyan­ját, a helyes táplálkozás módját. A kérdések áradata megszédített. Éreztem, hogyan párolog el fejemből az a néhány gondolat is, ami eddig a kutyák körül keringett. Egyszerűen megnémultam. — Hát így állunk, barátom - mond­ta tanári szigorral, miközben a szemem előtt rákanyarított egy nagy ötöst a kartonlapra. Szerencse, nemcsak kinológiából ősz. tályozzák a Nimródot a vadászvizsgá­kon, mert ebben az esetben puska helyett valóban csak pásztorbotot kap­tam volna a kezembe. S. C. 0 A Nagyfalu—Szécsénke-i EFSZ-ben a vizes talaj nehezíti a széna­­begyűjtést, de a lehetőségekhez mér­ten mindent megtesznek megmentésé érdekében. Kézi kaszások vágják a rendet, s a további munkálatokat pe­dig az ifjúsági brigád végzi. A brigád tagjai a Szécsénkei Alapfokú Kilenc­éves Iskola tanulói, akik megértették a szénabégyújtés fontosságát, s min­den erejükkel segítenek. (Budai Ernő, Szécsénke)' 0 A zalabai szövetkezét már ä 'szá­lastakarmányok 90 %-áí b'efakarlfot'­­ta. Sajnos, néhány hektár rét még víz alatt van, így ezzel várni kell. A szö­vetkezet már végzett a repce 'tisztí­tásával, s 28 mázsás héktárhőzamoí ért el. Korai burgonyából 110 mázsa a hektárhozam és gabonából szintén a terv túlteljesítésére számítanak. Az aratási csúcsmunkára és az őszi beta­karításra jól előkészítették a géppar­kot s van elegendő erőgépük is. Ez a néhány adat mutatja, hogy a szö­vetkezet tagjai nem tétlenkednek, és munkájuknak megvan az eredménye. (Pál Elemér, Zalaba)’ 0 A Komáromi Járási Mezőgazda­­sági Termelési Igazgatóság szervezé­sével július 11-étől fokozatosan ér­keznek az árvízsújtotta szövetkezetek tagjai szénabegyűjtésre a prachaticei, tábori és Ceské Krumlov-i járásokba. A prachaticei járásba pl. Zöldállásról 13-an, Imelyről 21-en, Szilasról 35-en, Lakszakállasról 52-en és segítségképp 45 főiskolás, valamint több száz ka­tona ment szénát gyűjteni a komáro­mi járás számára. Az emberek ellá­tásáról és étkezéséről az illető szö­vetkezet gondoskodik. Mivel elége­dettek a komáromiak munkájával, vasárnap ingyenes autóbusz-kirándu­lásra vitték őket, hogy megismerjék a környéket. (Nagy Tibor, a lúkyí EFSZ agronómusa) SZABAD FÖLDMŰVES “J ____ 1965. július 3Í. 1 N 2

Next

/
Thumbnails
Contents