Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-31 / 30. szám
Érdemes tudni az egyeztető bizottságról Jól bevált receptek gyümölcsborok készítésére A gazdasági szer- t ződések megköté- e sekor gyakran meg- t történik, hogy a j, szocialista szerve- z zetek nem tudnak e megegyezni a szer- v ződés valamelyik r pontjában. e Még gyakoribb e eset, hogy a gazda- j, sági szervezetek között a már meg- t kötött gazdasági szerződés teljesité- t sével kapcsolatban vitás kérdések merülnek fel. Ezek nemcsak anyagi jel- é legü, a leszállított árucikkek árának, t valamint a kártérítési díj, különféle g pönálék, kártérítések és más anyagi r szankciók kifizetésére vonatkozó pe- e reskedések, hanem a szerződés telje- t sítésére vonatkozó peres ügyek is. 6 Az említett peres ügyek megoldására — amelyek a termékek, munkák és r teljesítmények különböző leszállítási E kérdéseiből erednek a szocialista szer- t vezetek között — nálunk megállapí- i tották a gazdasági egyeztető bízott- c Ságot. A gazdasági egyeztető bizottság £ a kormány sajátos szerve. Munkájáért \ a kormánynak felelős. A 121/62 Zb. sz. t törvény értelmében a gazdasági egyeztető bizottság hatáskörébe tartozik f nemcsak a szocialista szervezetek^ adás-vételi kapcsolataiban felmerülő*! peres ügyek eldöntése, de az adás— { vételi kapcsolatok szervezése és irá- ] nyitása is. i A gazdasági egyeztető bizottság égy r részortfeletti szerv, amely független, : a gazdasági igazgatás más állami szerveitől. í A gazdasági egyeztető bizottság ' szervei: \ # állami, 1 48 reszort'- (ügyköri) és i # szövetkezeti egyeztető bizottság. 1 Az állami egyeztető bizottságot < ■ a Prágában székelő Csehszlovák < Állami Egyeztető Bizottság és ] annak i ■ Bratislavában székelő területi osztályai, valamint annak : ■ Prágában ezékelő katonai szervé és ] ■ a kerületi székhelyeken működő i kerületi állami egyeztető bizottsá- i gok képezik. Az ügyköri egyeztető bizottságokat i az egyes gazdasági minisztériumok 1 mellett létesítették, e ezek a saját i minisztériumuknak alárendelt szocia- 1 lista szervezetek peres ügyeiben hoz- i nak döntést. _ ; A szövetkezét! egyeztető bizottság gok a termelőszövetkezetek és a fo- : gyasztási szövetkezetek peres ügyeiben döntenek. A mezőgazdasági termelő vállalatok a leggyakrabban ahhoz az állami ’egyeztető bizottsághoz tartoznak, amelyek körzetében a mezőgazdasági vállalat működik. A mezőgazdasági vállalat nem követ el hibát, ha az egyeztető bizottsági javaslatok benyújtásakor minden peres ügyével a saját kerületben székelő állami kerületi egyeztető bizottsághoz fordul. Az állami kerületi egyeztető bizottság kötelessége a peres ügy továbbítása az illetékes egyeztető bizottságnak, ha megállapítja, hogy a beterjesztett peres ügyben nem illetékes dönteni. A gazdasági egyeztető bizottsághoz döntés végett beterjesztett peres ügyeket megfelelően elő kell készíteni, és be kell szerezni a döntéshozáshoz szükséges bizonyítékokat is. Az gyeztető bizottság szerveinek a be•rjesztett peres ügy megoldására ■ányuló működését az egyeztető^ blottsági kérelem átvételétől a végső gyeztető bizottsági eljárásnak neezzük. Az egyeztető bizottsági eljáást, valamint az egyeztető bizottság lőtt folyó tárgyalás előírt módját az gyeztető bizottsági rendtartás elő•ásai szabályozzák a gazdasági egyezető bizottságról szóló 121/62 Zb. sz. örvény értelmében. A gazdasági egyeztető bizottság az rvényes egyeztető bizottsági rendartás szerint az egyeztető bizottsági [járást valamelyik szervezet kérésée, vagy a saját kezdeményezéséből, setleg Csehszlovákia választott főírójának kezdeményezésére indítja 1. Az egyeztető bizottsági kérelem em más, mint valamelyik szocialista zervezet írásbeli beadványa, amelyen arra kéri a gazdasági egyeztető izottság valamelyik szervét,'hogy inítson bizottsági egyeztető eljárást gy másik szervezet ellen az adás— ételi kapcsolatok terén felmerült viás kérdések megoldása céljából. Az egyeztető bizottsági kérelemhez iozzá kell csatolni az egyeztető biottsági eljárási illeték kifizetéséről zóló nyugtát. Ez az illeték a peres így értékének 2 %-a, de legalább 200 Cős. A peres ügy megoldásáért', melylek tárgya a gazdasági szerződés negkötésével kapcsolatos vitás kérdés iOO Kcs illetéket fizetnek. Az egyeztető bizottsági eljárási illéék kifizetéséi bizonyító nyugtán kiül a kérelemhez hozzá kell csatolni így bizonylatot is a megegyezésre ráhyuló kísérletről. Ilyennek lehet ekinteni hasonló tartalmú levelet is, Sz annyit jelent, hogy a szocialista izervezet csak akkor fordulhat az egyeztető bizottsághoz, ha előzőleg :omoly kísérleteket tett a vitás kérlések békés rendezésére. Az egyeztető bizottsági kérelem beíyújtása előtt ennek másolatát el kei: cüldeni annak a szervezetnek, amelj den az egyeztető bizottsági eljárás neglndltását javasolják. Az a szervezet, amely megkapta a: (gyeztető bizottsági kérelem másolást, köteles 10 napon belül, a szerzőlés megkötésével kapcsolatos pere; Így esetén pedig 5 napon belül a: •gyeztető bizottságnak elküldeni a saát nyilatkozatát (lásd a 9. sz. mintát) Z kötelesség elmulasztása esetén a: •gyeztető bizottság az egyeztető bimttsági rendtartás által esetenkén neghatározott rendbírságot ró ki. A beterjesztett peres ügyekben i jazdasági egyeztető bizottságoknál a; állami választott bírók határoznak > pereskedő felekkel együtt. A különlegesen jelentős és fontos pere: jgyekben az állami választott bírókból és más szakemberekből álló, há rom vagy öttagú egyeztető bizottsá határoz. Az egyeztető bizottság határozat végérvényes és nincs jogorvoslata. . határozatot azonnal az egyeztető bi zottság tárgyalásának befejezése utá hirdetik ki. Az írásbeli határozaté kézbesítik. Az egyeztető bizottsági határozat a írásbeli végzés kézbesítésével jogerőr emelkedik. A határozatot az állami választól bíró által meghatározott és az egyeztető bizottsági határozatban feltüntetett határidőn belül érvényesíteni kell. Ha a határozatban ilyen határidőt nem tüntettek fel, akkor az egyeztető bizottsági határozat 15 napon belül teljesítendő. E határidő letelte után az egyeztető bizottsági határozat végrehajthatóvá válik. Ha a határozat teljesítésére kötelezett szervezet az egyeztető bizottság határozatát még akkor sem teljesítette, amikor már végrehajthatóvá válik, az erre jogosult szervezet egy éven belül felkérheti az egyeztető bizottságot a határozat végrehajtására. Ha a jogosult szervezet bármilyen oknál fogva egy éven belül nem kéri fel az egyeztető bizottságot az egyeztető bizottsági határozat végrehajtására, akkor az erre vonatkozó jogigénye megszűnik. Megtörténhet, hogy az állami választott bíró a peres ügy tárgyalásakor tévesen állapítja meg a tényállást, vagy pedig tévesen alkalmazza vagy értelmezi a jogszabályokat, esetleg tévesen magyarázza a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági politikájának alapelveit. Ilyen ebetekben, annak ellenére, hogy az állam: egyeztető bizottság határozatai jogérvényesek és végérvényesek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság választott főbírájának jogában áll a határozatot felülvizsgálni, s ezt a határozatot megváltoztathatja és elrendel| heti az ügy ismételt letárgyalását. 1 A Csehszlovák Szocialista Köztársaság választott főbírája e jogát a peres felek egyikének javaslatára, vagy saját kezdeményezésére az egyezteti bizottsági határozat jogerőre emelke; désétől számított 2 hónapon belü • (indokolt esetekben később is) érvé• nyesítheti. A kifogásolt egyeztető bizottság : határozat felülvizsgálására vonatkozó 1 javaslatot a Csehszlovák Szociálist) Köztársaság választott főbírájának a: egyeztető bizottsági eljárás kézbesí' tésétől számított 15 napon belül bi 1 kell nyújtani. Ezt a javaslatot annal ' a szervezetnek a vezetője Írja alá 1 amely a javaslatot beterjeszti. A ja vaslathoz hozzá kell csatolni az egyez : tető bizottsági határozat felülvizsgálá J sáért járó illeték kifizetéséről szól) ■ bizonylatot. Az illeték 4 %-os, mini ; málisan 400 Kós. A gazdasági szerző dés tartalmára vonatkozó per felül J vizsgálásáért 1000 Kés illetéket kel • fizetni. 7- A kerületi egyeztető bizottságok ál " tál eldöntött peres ügyek felülvizsgá í lásával a Csehszlovák Szocialista Köz társaság választott főbírója a kerülei í állami egyeztető bizottság vezetői z bízhatja meg, s ezek az ő nevében in a tézkednek. Ezért az egyeztető bízott- sági határozat felülvizsgálására vo s natkozó kérelmet azokhoz a kerüle1- állami egyeztető bizottságokhoz ke- benyújtani, amelyek a peres ügybe g döntést hoztak. A Csehszlovák Szocialista Köztársa a ság választott főbírójának döntés A ellen a szocialista szervezeteknek nir- csen lehetősége jogorvoslati eljárásr n Egyedül azok felettes minisztere, vág >£ az illetékes kerületi nemzeti bizottsá tanácsa fordulhat a kormányhoz azzi z a kéréssel, hogy a választott főbír e döntését megváltoztassa vagy seír misnek nyilvánítsa. :t Dr. Rudav Viktor SöntSkfr ALMABOR. A legjobb és legegész- j ségesebb gyümölcsborok közé tartó- . zik. Nagyon ízletes bor készül a Téli arany parmenből és a ranet fajtákból. . A feldolgozása gyors legyen, mert az ( almamust és almabor hajlamos a bar- : natörésre. Az almabor mustját nem j hígítjuk, csak cukrot teszünk hozzá. Asztali borhoz, 10 liter mustmennyi- : séghez 1—1,5 kg cukrot adunk. Édes ; csemege almabor készítésénél az alkoholtartalmat 15 térf.-%-ra emeljük, úgy hogy 10 liter musthoz 2 kg cukrot adunk. Erjedés közben hozzáadhatunk még 10 literenként fél kg cukrot. BIRSALMA BOR. A birsalma bor kóstolásnál viszonylag kellemes ízű, poharazás közben azonban nem tűnik annak, mert különleges az aromája. Egyesek azonban nagyon szeretik. Nem frissen szedett gyümölcsből készítjük, legaláb két hétig állni hagyjuk, s csak utána zúzzuk össze. Két napig hagyjuk vízzel hígított lében. 10 kg alapanyaghoz 5 liter vizet teszünk. Tíz liter musthoz 1—2 cukrot adunk, aszerint, milyen erős bort akarunk készíteni. Két rész alma- és egy rész birsmust vegyítésével kellemes ízű bort kapunk. RIBISZKEBOR. A legkedveltebb' és legelterjedtebb gyümölcsborok közé. tartozik. Csak érett gyümölcsöt használunk fel, mert az éretlennek nagyon nagy a savtartalma. Nagy pektintartalma miatt zúzás után tovább pihentetjük és csak utána sajtoljuk ki. Bort sajtolhatunk csak a lebogyózott anyagból, dé a szárral együtt is. A ribiszkeborok savtartalma magas, azért hígítást is végzünk. Pirosgyümölcsből hasonló arányokkal készít-’ bort, hogy egy liter mustot 1,5—1,7 liter vízzel hígítunk, 10—17 dkg cukrot adunk literéhez, esetleg erősebb bor esetén 18—22 dkg-ot. Fehérgyümölcsűből hasonló arányokkal készíthetünk asztali bort. Nálunk kevésbé ismertek a feketegyümölcsü ribiszkéből készült borok, pedig kiváló íztulajdonságokkal rendelkeznek. Az asztali bor készítésénél 1 liter mustot 2 liter vízzel hígítunk, s literenként’ 20—25 dkg cukrot adunk hozzá. Csemege ribiszkebor előállítására minden ribiszkefajta alkalmas. Egy liter ribiszkéhez 75 dkg cukrot adunk, s literét 1.9 liternyi vízzel hígítjuk. KÖSZMÉTEBÓR. A köszméte (egres) minden fajtája alkalmas borkészítésre, fontos azonban megjegyezni, hogy csak a teljesen beérett és már töppedö bogyókból lehet jó minőségű bor. Mosás után az egrest összezúzzuk, a hígításhoz szükséges vízmennyiség felével feltötljük és 3—4 napig hűvösebb helyen állni hagyjuk, csak utána sajtoljuk. Második sajtolás előtt’ a kipréselt zúzalékot rövid időre vízbe mártjuk a pektinanyagok lazítására. Asztali bor készítésénél 1 liter térfogatnyi mustot egy liter vízzel hígítunk és 20 dkg cukrot adunk hozzá. SZAMOCABOR. Mind az erdei, mind a kerti szamócából (eperből) készíthetünk asztali és csemegebort. A nagy pektintartalom miatt zúzás után azonnal nem sajtolható, azért a köszmétéhez hasonlóan pihentetjük. Nem ajánlatos a mosása, s a vízzel való hígítására is vigyázzunk — nehogy több jusson bele — túlvizezet borok hamar megkapják a barnatörést és más borhibákat. A szamócaborok aromája idővel meglazul, azért hosszabb tárolásra nem ajánljuk. Legjobban beváltak a magas alkoholtartalmúak és a cu. korféleségeket is tartalmazó desszert , borok. Asztali szamócabor készítése: • 1 liter szamócalevet Vi liter vízzel . hígítunk és 18—20 dkg cukrot adunk . hozzá. Desszert bor készítésénél víz. zel nem hígítunk, a must literéhez , 30—35 dkg cukrot juttatunk, 3 gramm j citromsavvai- MÄLNABOR. A málnaszörp készt■ tése világszerte ismert, a boré már • kevésbé. Inkább a desszert borok 1 készítésére alkaLmas. A leszedett [ málnát összezúzzuk, majd élesztő ’ hozzáadásával 4—5 napig zúzott álla• pótban forrni hagyjuk. A forrásnak • indult levet kisajtoljuk. A nyert mál\ namustot literenként fél, esetleg há’ romnegyed liter vízzel hígítjuk. A hi’ gított musthoz literenként 25—30 dkg . cukrot keverünk. A lefejtett bort még 1 5—10 dkg cukorral édesítjük. SZEDERBOR. Kellemes zamatú és { szép színezésű bort ad. Savszegény, c azért nem hígítjuk. Előerjesztjük, _ mint a málnabort. Az asztali szedert bor liternyi mustjához 18 dkg cukor kerül, csemegebor esetében ezt a nennyiséget 25 dkg-ra emeljük. Több- i éves palackozás után kitűnő bort ka-ÚTIK ueiuie. r\ JlcyjiCUiA cvwtn « -óbb, mint gyógybor is ismeretes. KAJSZI- ÉS ÖSZIBARACKBOR. Az rett kajszibarackból kiszedjük a malot, leforrázzuk, majd a levét kisajoljuk. A zúzalékra annyi vizet adunk, tőgy befedje, majd 24 óráig pihentetük. Vízzel tovább nem hígítjuk, liteéhez 20 dkg cukrot adunk. A kitörés alatt kisebb mennységű tört rna|Ot teszünk a musthoz. A jó erjedést tt is fajélesztővel érjük el. Őszibaack bort tisztán nem készítünk, halem kajszival feles mennyiségben, ílőállítása a kajsziboréval megegye:ik. MEGGYBOR. A csonthéjasok bora :özül a legkiválóbb tulajdonságú borájta. Borkészítésre a sötét színűek ilkalmasak. A bornak kellemes illata ;s íze van, színe a vörösborével vetél-« cedik. Svájcban a vörösbor színesítésére alkalmazzák. Csak érett meggyet íasználunk. A szín- és zamatanyagok |6 kivonására zúzás után előerjesztjük. 10%-nyi magot összetörünk és az erjedő zúzalékhoz tesszük. Az asztali meggyborok előállítására 1 liter nusthoz 1 liter vizet használunk hígításra, a hígított musthoz 36 dkg ;ukrof juttatunk. Erősebb bor készítésénél csak fele mennyiségnyi vízzel hígítunk. A tiroli meggybor előkészítésére a mustot 1:1-hez hígítjuk és literenként 25 dkg cukrot adunk hozzá. Hat héttel a készítés után lefejtjük és minden 10 literhez 1 liter vodkát, illetve fél liter tiszta szeszt juttatunk, még jobb fél liter konyak adagolása. A következő év májusáig összeérik és kitűnő ízűvé válik. CSIPKEBOGYÖBOR. Végül szólunk még a csipkebogyóbor készítéséről is. Nagy vitaminforrása miatt egyre keresettebb. Frissen szedett vagy szárítót bogyóból készítjük. Az előzőt mosás után feldaraboljuk és húsdarálón ledaráljuk. Minden kilogrammnyi mennyiséget négy liter állott vízzel leöntünk és egy nap alatt a zúzalékot pihentetjük. Utána préssel kipréseljük, ügyelve arra, hogy szennyező anyag a mustba ne jusson. Egy másik módszernél a zúzalék a forrás egész ideje alatt a mustban marad. Asztali bor készítésénél minden kilogrammnyi csipkebogyóra fél kg cukrot és 5 g citromsavat számítunk, erősebb bor esetén a cukor mennyiségét egy kilogrammra emeljük. Szárított bogyó esetében az összezúzott alapanyag kilogrammjára 8 liter 40 C°-os vizet öntünk és egy napi állás után kipréseljük és a friss bogyóból készítetthez mérten minden kilogrammhoz fél kg cukrot és 5 g citromsavat juttatunk. A gyümölcsborokból kellemes ízű, üdítő italok is készíthetők. Például szeletelt gyümölcsök hozzáadásával bólé, ízesítővel puncs, fűszernövénykivonatokkal pedig különleges zamatú frissítők állíthatók elő. Azok számára, akik a felsorolt gyümölcsfajtákon kívül bort szeretnének készíteni még szilvából, naspolyából, fekete bodzából, tökből, paradicsomból stb., ajánljuk, a lakhelyükhöz közel eső könyvesboltokban már előre ren- ' deljék meg Strelka: Gyümölcsborok készítése című kis könyvét, amelyet a Bratislava! Mezőgazdasági Könyvkiadó még az idén magyar nyelven jelentet meg. Juhász Árpád '(Gúla) őszibarack - szüret (Zd. Kruzinsky felvétele) SZABAD FÖLDMŰVES J 1865. július 3L Valóban oda az igazság ? eredménye is. Viszont’ az is kétségtelen, hogy a rimaszombati járás több szövetkezete küldött az Ondrejcsák elvtárs leveléhez hasonló tartalmú levelet egyenesen a minisztériumnak — amiről a járáson is értesültek. Ez is azt bizonyítja, hogy az aszálysegély elosztásának módja a rimaszombati járás feltételei között nem bizonyult a legszerencsésebbnek, s lapunk a levél leközlésével éppen ezt akarta jelezni nemcsak a járási szervek, de a minisztérium felé is. Mert — amint Lenin elvtárs is mondotta — a sajtó kapcsot képez a dolgozók tömegei és a párt meg az ország vezető szervei között. A tömegeknek a párt és az ország ügyeit intéző állami központi szervek célkitűzéseit és rendeletéit, valamint azok gyakorlati jelentőségét tolmácsolja, s ugyanakkor azt is jelzi „felfelé“, hogyan váltak be a rendeletek és határozatok a gyakorlati életben és milyen véleménye van róluk a dolgozóknak. Reméljük, hogy lapunk — többek között a bíráló levelek közlésével is — legalább részben eleget tesz ennek a fontos feladatnak. C. Gajdács Irén H! Ez év márciusában lapunkban „Meghalt Mátyás király“ címmel közöltük levelezőnk, Ondrejcsák elvtárs abafalvi szövetkezeti könyvelő levelét, amelyben felindult hangod tolmácsolta környezete és a saját véleményét az aszálysegély szétosztásának módjáról. A levél érvei talpraesettek és meggyőzőek voltak, s ezért leközöltük. A Rimaszombati Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság dolgozói azonban érzékenyen reagáltak nemcsak a levél tartalmára, hanem annak hangjára is. Ügy érezték, hogy e; a levél semmibe sem veszi azt a nagy munkát, amit a termelési igazgatóság dolgozói sokszor éjt és ünnepnapot is feláldozva a járás mezőgazdasági termelésének fellendítésére for- Ül dítanak. A mezőgazdasági termelés szakaszán elért sikereket senki sem tagadhatja le, s a levél sem akarta ezt kétségbe vonni, annál is inkább, meri az abafalvi szövetkezet a járás legjobban gazdálkodó szövetkezetei közé tartozik. A rimaszombati járás mezőgazdasága az utóbbi években valóbar sokat fejlődött: 1960-tól a munkaegység pénzértéke a 9 koronás járási átlagról 13,30 koronára növekedett. Sikeresen zárták le 1965 első félévet is ez év első hat hónapjában 2911 mázsí hússal, 1 464 000 tojással és 1 636 001 liier tejjel többéi adtak el a járái földműveséi, mint tavaly ugyanebben az időszakban, s így természetesen az eladási tervfeladatokat is magasan túlszárnyalták. Tavaly az egy hektárra eső mezőgazdasági össztermelés is — az aszály ellenére — 14 °/o-kal meghaladta az 1960-ban elért eredményeket. Mindez természetesen a termelési igazgatóság dolgozóinak munkáját is dicséri. Az is tagadhatatlan, hogy az aszálysegély elosztásakor szigorúan a minisztérium által kiadott irányelvek szerint jártak el — ezt bizonyította a járásban végzett vizsgálat
