Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-31 / 30. szám
onnan Pribram mellé. Meleg szeretettel, kényelemmel és játékkal igyekeznek a 13 nevelővel érkezett 120 gyermekkel elfeledtetni az átélt izgalmakat. A kicsinyekre Kurucz Aranka óvónő vigyáz, aki magával hozta hároméves fiacskáját is. Amikor Izsát elhagyta, még látta az összedőlt családi házai és most a benne veszett új bútort siratja. A dél-szlovákiai árvíz tragikus esemény az ország életében. Helyénvaló az ország népének együttérzése, segíteniakarása, áldozatkészsége. Erre valóban szükség van, mert csak az egész ország népének összefogása és szocialista társadalmi rendszerünk tette lehetővé, hogy az árvízkárosultakat olyan nagy összegű kártérítésben és anyagi támogatásban részesíthetjük, amelyre példát nemigen találunk még a szocialista • országokban sem. A műterv'ezők csoportjai már kidolgozták a károsult falvak újjáépítésének tervét és három háztípust ajánlanak választásra a háztulajdonosoknak. Halmozódik a felajánlott és terven felül előállítót építőanyag, készenlétben állnak a szakemberek csoportjai, hogy a romok helyén minél hamarabb új házakat emeljenek. Minden jel arra mutat, hogy Dél- Szlovákia falvai korszerűbbek, szebbek lesznek mint val|ha. GAJDÁCS IRÉN Kezdődik az újjáépítés Erősen apad a viz. Az elöntött falvak a dunaszerdahelyi járásban már felszabadultak és szombaton — utolsóként — már Kulcsod község lakossága is engedélyt kapott a visszaköltözésre. A dunaszerdahelyi járásban elsőként futottak otthonukból a víz elől és most utolsóként tértek vissza. Ezzel a dunaszerdahelyi járás minden községében hozzáláthattak az árvíz okozta károk felbecsüléséhez és a károk helyrehozásához. A 13 ezer kiköltöztetett lakó közül a férfiak és nők már visszatértek otthonukba. A gyerekek az ország különböző pontjain, üdülőhelyeken, saját tanítóik felügyelete alatt élnek. Megvan mindenük: szép környezet, meleg ruha, jó étel, szeretet — de azért az anyuka ölelő karjait a nevelőnők babusgatása, ölelése csak részben helyettesíti, örülnek minden hírnek, amely otthonuk újjáépítéséről szól. Annak, hogy az észak-morvaországi üzemek által felajánlott építőanyagot már vonatra rakták és útban van Dél-Szlovákia rombadőlt falvai felé, hogy ők a réginél még szebb, egészségesebb otthonba térhessenek vissza. A komáromi járás azonban még gyors segítségre vár. Itt a kiköltöztetett 43 ezer ember még a víz apadását várja. A víz apad, de a mélyterületeken keletkezett hatalmas tavak vize nem tud lefolyni. A telep mélyebb pontjain a Vág gátjának robbantásával nyitnak utat a víznek, de ez nem elég. Szükség van nagy teljesítményű, főként motor meghajtású szivattyúkra, hogy a falvakat és földeket minél hamarább felszabadíthassák a víz alól. A mezőgazdasági üzemekben használatos öntözőberendezések szivattyúi erre a nagy feladatra gyengének bizonyultak. Ezért fordul a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság azzal a felhívással az ország nt'nden üzeméhez, hogy a legalább Í00 liter/mp és ennél nagyobb teljesítményű szivattyúikat kínálják fel a vízlevezetésére. Becslés szerint 2348 ház teljesen összedőlt és 2680 ház •rősen megrongálódott, ami a komáromi járás házainak közéi 50%-áí jelenti. A járás 22 szövetkezetének vagyona teljesen tönkrement, 47 szövetkezet nagy károkat szenvedett és csupán két szövetkezetben takaríthatják be a termést. Összesen 191 tanterem vált használhatatlanná, tehát a gyermekek más községekben, járásokban kezdik meg az új tanévet. A termelő üzemek 2036 dolgozója köbén együftesesn vállalták a község újjáépítését. Katonai kétéltübe ülve, megrendülve haladtak a vízzel elárasztott, rombadőlt házsorokkal szegélyezett utcákon. A község vezetőivel folytatott beszélgetés után azzal a meggyőződéssel tértek vissza járásukba, hogy a járások tartalékaiból a károkat helyrehozhatják. Pedig a község 606 lakóházából már 219 teljesen romokban hever és 161 nagy javításra szorul. Izsáról a gyermekek messzire, a Pfíbram környékén lévő üdülöházba kerültek. A páti gátszakadás után egy részük autóbusszal hagyta el a falut, másik részük pedig már csak katonai kétéltűvel, Magyarországon keresztül tudott eljutni kerülőúton Prágába és A Csallóközből evakuált gyermekek jól érzik magukat Bratislava kellős közepén is. zül még július második hetében is csak 65 dolgozott. Az árvíz elől kimentették nemcsak az embereket, de az állatokat is: 22 ezer szarvasmarha, 42 ezer sertés, 6600 juh és kecske és számtalan gazdasági kisállat költözött más területre. Ilyen kép fogadta a írenéíní, Sumperki és Uhersky Brod-i járások képviselőit, amikor az elmúlt héten a komáromi járásba ellátogattak. Elsősorban Izsa érdekelte őket, mivel becsületbeli szerződést írtak alá, amelyA tragikus csicsói gátszakadásnál teljes ütemben dolgoznak a gépek. A hónap végéig megerősítik a rögtönözött gátat, hogy ne szivárogjon rajta át a víz. Vihar után Gyakori vendég az idei nyáron a vihar, de oly hatalmas szél, és zuhogó eső emberemlékezet óta nem volt, mint múlt hét derekán Ipolykeszin. Legalábbis ezt állítják a falubeliek. A vallásos öregasszonyok a világ végét sejtették az ítéletidőben. Talán el is mormoltak magukban néhány miatyánkot, míg a láthatatlan erő a falut ostromolta. A házak cserepeit felszegette, tördelte, a szőlődombon a szilva és diófákat tizedelte. Kárt tett az érett' gabonában, dohányban, mert az ömlő víztömeg közt jégdarabok is rejtőztek. Klinkó István, a szövetkezet agronómusa már kora reggel a határt járta. Saját szemével akarta látni, milyen nyomot hagyott maga mögötti a vihar. Egész évi munkájuk gyümölcse forog kockán, a kenyérről van szó. Az agronómus arcáról szinte lesírt a termésféltés, amikor határjárás után összetalálkoztunk. Első szava a mostoha időjárás, hiszen minduntalan, egész éven át a parasztember nyomában jár, s ezer veszélyt rejteget. Délután Boros János, a nemzeti bizottság elnöke is megtekintette a gabonát. Jónéhány árpakalászt letarolt a jég, de számottevő kár nem érte. A vihar azonban figyelmeztetőül szolgált. Mielőbb biztonságba helyezni a kasza alá érett gabonát. Rendkívüli gyűlést tartott' a vezetőség. Huszár Béla, a szövetkezet elnöke beszélt elsőként. Az időjárás újabb intézkedést követel. Egyszerre beérett a gabona, jó lenne egy nap alatt födél alatt tudni a termést. Ezért minden épkézláb embernek aratnia kell! Nemcsak géppel, de kézikaszával is. Akik kaszával aratnak, külön jutalomban legyen részük. A megállapított munkaegységen kívül hektáronként 50 kg gabonát is kapjanak pótjutalomként. A hír hallatára megmozdultak a kaszaforgatók. Az állattenyésztők külön csoportot alakítottak, ne zavarják a többiek munkáját, mert ők csak az etetés és fejes befejeztével mehetnek a határba. A szövetkezet öregjei is felsorakoztak, mondván, a fiatalok úgy 6em értenek á kaszához. Az összeverbuválf kaszások száma harmincra emelkedett, amikor az "idő megemberelte magát és hozzáláthattak a munkához. A termésféltés az anyagi ösztönzéssel párosulva minden bizonnyal meghozza a várt eredményt. Öreg, fiatal, a falu népe egy emberként helytáll az aratási munkákban. Jelszavuk: a kenyér ne legyen az időjárás martaléka. Lekerül a kasza a szögről. Villám Sándor a hetvenedik évébe lépett, de még kiveszi részét az aratásból. Az előző évekhez hasonlóan az idén is ó tette le feleségével együtt a tarlóra az első markot. A búzatermesztés problémái az érsekújvári járásban Ha az. érsekújvári járásban elemezzük a búza néhányévi átlagos hektárhozamát, megállapíthatjuk, hogy a termés ingadozó és nem mutat emelkedő irányzatot. Az átlagos hektárhozam kevesebb, mint amit elérhetnénk, 21—24 mázsa közöt ingadozik, és kedvezőtlen időjárás esetén lényegesen csökken, 1963-ban például csak 16 mázsa volt. Hogy a járásban évente emelhessük a hektárhozamot, az utóbbi két évben alaposabban foglalkoztunk a búzatermesztés agrotechnikájával. Nagyobb gondot fordítottunk az elővetemények kiválasztására, a vetőágy előkészítésére és a vetőmagfajták kiválasztására, főleg a Kosűti, Pavlövicei és Szlovák 200-as fajtára. Csak laboratórium által ellenőrzött vetőmagot vetünk. A vetési időt betartjuk és javítottunk a búza trágyázásán is. A legtöbb szövetkezet a műtrágyát középszántással juttatja a földbe. Az agrotechnikának megfelelően a műtrágya egy részét vetés előtt, más részét a fejlődési időszakban kapja meg a növény. Nem akarjuk azt mondani, hogy a búzatermesztés szakaszán mindent megtettünk. Ezt abból is láthatjuk, hogy a múlt évben a búza átlagos hektárhozama járási méretben csak 22,9 mázsa volt. A búza átlagos hektárhozamának elemzésekor rájöttünk, hogy a klimatikus tényezők döntően befolyásolják a növény vegetációját. A járásban rendszeresen megismétlődnek a hoszszú ideig tartó száraz időszakok, télen a szárazfagyok, tavasz előtt a meleg és a hideg ingadozása azt eredményezi, hogy minden évben ki kell szántanunk kisebb-nagvobb területen a gabonaféléket. Az 1963-as évben 2323 hektár őszi búzát szántottunk ki, idén 1099 hektárt. Azok a növények, amelyek átvészelik a szeszélyes időjárást, aratás idején ki vannak téve a hirtelen forróságnak, ami lényegesen kedvezőtlenül hat a hektárhozamra. Meg keli említenünk, hogy 1964- ben június közepén még 29—30 mázsás hektárhozammal számoltunk, de az ötnapos forróság, amely a gabona tejes érése idején lépett fel, 6—7 mázsával csökkentette a hektárhozamot. Természetesen nem mindegy, hogy járásunkban mintegy 16 ezer hektáron 22 vagy 26 mázsás hektárhozamot érünk-e el. A különbség t<*>b mint 600 vagon búza. A tapasztalatok alapján állíthatom, hogy lényegesen csökkenti a búza hektárhozamát a búzafajták helytelen összetétele is. A kukorica körzetben például nincs megfelelő búzafajtánk, amely a kedvezőtlen időjárási viszonyok között is jó termést biztosítana. Ezt főleg a búzanemesítő állomások számlájára írhatjuk. Járásunk ezen területére jótermő, fagy- és szárazságálló búzafajtára lenne szükség. Ha ehhez még hozzájönne a korábbi érés, jó hektárohzamra számíthatnánk. Amint már említettem, járásunkban a Kosúti, Pavlövicei. és Szlovák 200-as búzafajtákkal foglalkozunk. Az új búzafajták hasonló gondozást, előfeltételeket, talajelőkészítést kaptak, mint a hagyományos búzák. Az utóbbi évek szeszélyes időjárása próbára tette a búzafajtákat. A tapasztalatok alapián megállapíthatjuk, hogy járásunkban a legjobban megfelelt a Belocerkeszkája 198-as szovjet búzafajta, amely megmutatta, hogy a kukoricakörzetek kedvezőtlen előfeltételei között is megfelelő hektárhozamot ad. Hasonló termelési feltételek mellett a Kosúti búzánál 4,5 mázsával magasabb hektárhozamot adott. Nem árt megemlíteni néhány gyakorlati példát. A palárikovói szövetkezet Kosúti búzából 29,4, az érsekújvári szövetkezet 22,6, a jatovi 21 mázsás hektárhozamot ért el. Ugyanezek az üzemek az előbb említett sorrendben Belocerszkája búzából 37,2; 30, valamint 25,6 mázsás hektárhozamot értek el. Mindhárom szövetkezet példája bizonyítja, hogy az egyenlő termelési feltételek mellett a Belocserkeszkája búza magasabb hektárhozamot ad. Mivel a fejlődésnek megfelelően járásunkban évről évre növelni kell a búzafélék hektárhozamát, több intézkedésen kívül elhtároztuk, hogy lényegesen növeljük a Belocserkeszkája 198-as búzafajta termesztését. Most, aratás előtt agronómusainkkal együtt bejártuk a határt, és megállapítottuk, hogy a Belocserkeszkája bú-* za jól fejlődött és jó termést igér. Ügy döntöttünk, hogy az összes termést a vetőmag alapba soroljuk be. Ilymódon biztosítjuk a mi viszonyainknak megfelelő búzafajta vetésterületének növelését. Szükséges, hogy mezőgazdasági üzemeink több, a Be-» lecserkeszkájához hasonló tulajdon-» sággal rendelkező búzafajtát kapjanak. Jó lenne, ha a közeljövőben minden mezőgazdasági üzem legalább 3 megfelelő fajta búzából választ-» hatna. Ezen a szakaszon több segítséget várunk búzanemesítő állomásainktól. Természetesen a búzater-» mesztés agrotechnikájának megjavítása is lényegesen hozzájárul a búza hektárhozamának rendszeres és gyors emeléséhez. JOZEF MUDROCH mérnök, az Érsekújvári Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság főagronómusa A ventillátor A nyári nap teljes erővel szórta sugarait a gabonatáblára. A búza viaszsárgára érett, sót a tábla egyes részein már fehér foltok mutatkoztak, és a terhes kalászok a nagy hőségben meggörbültek. A hőmérő bizony mutatott vagy harminc fokot. Soóky Gábor, a kamocsai szövetkezet elnöke kissé gondterhelten közeledett a kombájn felé. Az SK — 4-es teljes gőzzel dolgozott, szinte falta a gabonát. Az elnöknek a pár napja tartott értekezlet járt az eszében. Aratás előtt azon vitatkoztak a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság dolgozóival, hogyan lehetne csökkenteni a szemveszteséget. Mert jó gép a kombájn, de ha avatatlan emberek kezébe kerül,. sok szem maradhat a tarlón. A mázsák vagonokká növekedhetnek. A gépesítés célja meg nem az, hogy elpazaroljuk, amit megtermeltünk. Meg a falu előtt is vigyázni kell. Mert főleg az idősebbje árgus szemmel vizsgálgatja a „kombájntarlót", vajon mennyi búzaszem pergett a földre. Ilyen esetben a „csodagép“ tekintélye bizony csökken. A kombájnosokkal megbeszélte, ‘hogy milyen módon dolgozzanak, vigyázzanak minden szem gabonára, de azért nem árt egy kis ellenőrzés. — Jónapot, gyerekek'. Hogy megy a munka? - köszöntött rá az izzadságtól verítékező, poros kombájnosokra, segédmunkásokra. — Eddig még nem volt nagyobb baj, jól dolgoznak a gépek - felelték azok. — Hát a szemveszteséggel hogy állunk? — Vigyázunk, ahogy lehet. Megnézheti a szalmát. — A szövetkezeti elnök nem volt I rest, belekotort a hátrahagyott szal- I maboglyákba. De az arcáról lehervadt I a mosoly. Amint kihúzta a kezét, félmaroknyi pirosló búzaszemet mutatott a kombájnos felé. — Ez nektek minőségi munka? Hisz itt elég sok a veszteség! ... — Pedig a gép jól dolgozik. Nem erőltetjük. Van ideje, hogy a szemeket kiválassza a pelyvából és a szalmából. — Nem is titeket okollak - mondotta elgondolkozva az elnök. - De valpmi hiba mégiscsak van, ha ennyi szem marad a tarlón. Induljatok csak, közösen majdcsak megtaláljuk az okát. A kombájn felbúgott és éhesen falta magába a búzakalászokat. Az elnök egy ideig szakértelemmel vizsgálgatta az egyes berendezések működését, aztán hirtelen felkiáltott: — Megvan, gyerekek! A ventillátor a bűnös! — A ventillátor?... Ugyan miért? — Túl sok levegőt fúj a golyvára és a szalmára, jó ez a reggeli és a késő délutáni órákban. De délelőtt tizenegy órától délután négy óráig a nagy forróságban, amikor szárazabbak a búzaszemek és a szalma is, az erős levegő a szalmával és a pelyvával együtt sok szemet kifúj. Próbáljuk meg, állítsuk kisebb fordulat számra a ventillátort, adjunk kevesebb levegőt. A kombájnos és a segédmunkás pár perc alatt cselekedett. Aztán újra indult a gép. Az első szalmaboglyába újra. belekotort az elnök. Már csak néhány búzaszem maradt a markában. Ragyogó arccal kiáltott a kombájnos felé: — Sikerült! Most már fél százalékos szemveszteség sem lesz . . (balta) SZABAD FÖLDMŰVES 3 1965. július 31.
