Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-31 / 30. szám

országos Értekezlet a védnökséget vállalt járások képviselőivel’ 7 ~----------------------------------------­Ésszerűség párosuljon a segíteniakarással A nemrég- még -„frontváros“ -nak nevezett Komárom az el­múlt hét végén rendkívül jelentős tanácskozás színhelye volt. A CSKP KB megbízásából a kerületi és járási pártbizott­ság, valamint a járási nemzeti bizottság országos értekez­letre hívta össze az árvízsűjtotta falvak újjáépítése felett védnökséget vállalt járások képviselőit, hogy egyesítsék, kö­zös nevezőre hozzák az ország különböző járásai által fel­ajánlott segítség különböző módjait, elképzeléseit. vagon cukorrépa és számos más me­zőgazdasági termény pusztult el. A növénytermesztés mellett súlyos vesz-i teség érte az állatállományt Is, nem beszélve az idei várható takarmány­termés teljes megsemmisüléséről. Külön említést érdemel, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelés mellett óriási veszteséget jelent a háztáji gazdaságok elpusztulása is, amely sok helyütt az érintett lakos­ság évi jövedelmének közel 40 %-át jelentette. A járást pártbizottság és a nemzeti bizottság teljes ülése után, amely az árvíz okozta kár előzetes lelmérésé­­vel és az újjáépítés legfontosabb fel­adataival foglalkozott, rövid tájékozz tatás következett, majd a résztvevők terepszemlére indultak az árvízsúj­totta falvakba. Látogatás a helyszínen Az értekezlet' szervezői igen jó megoldást választottak, amikor elő­ször a helyszínre vitték ki a védnök-* ségl járások képviselőit, hogy szemé-* lyesen győződjenek meg az árvíz pusztító hatásáról. Kétéltűek, terep­járók, teher- és személygépkocsik sorakoztak fel, hogy a lehetőségekhez képest elszállítsák a résztvevőket. Természetesen minden faluba annak a járásnak a képviselői látogattak el, amely védnökséget vállalt az újjáépí­tés felett. (E névsort előző számunk 2. oldalán már közöltük.) Itt a nemzeti bizottságok és a szövetkezetek kép­viselőinek kíséretében megtekintették az árvíz okozta károkat, a romba dőlt ! Az akarat j t mindig i| gyümölcsöző \ ,1 Nagy erőfeszítéssel, de sikerrel ? pvette fel a harcot Nagymegyer la- ? (|kos«ága azárráí szemben. Minden ? (I egyes ember azzal a gondolattal f ((fogta, meg a lapát nyelét vagy a? ? homokzsákot, hogy ellenáll a ve-? iszélynek. S ez így is történt. A he-? (|lyi árvízvédelmi bizottsággal az? ,|élen Nagymegyer lakossága — bár? ?az idei termést nem menthette ? jimeg, az állatállományt s magát a? (iváróst — megmentette az árvíz? ’((elől. A 13 km-es gátat nem sike-? írült a víznek áttörnie. Az emberi? ;* lakarat megálljt parancsolt a meg- ? I* vadult szörnyetegnek, amely orvul? ('tört rá a csallóközi ember békésJ (1 és alkotó életére. a l1 Azóta már élteit egy kis idő, de? 11 úgy gondolom, nem árt felidézni? ('e nagy csata néhány mözzanatát.? I1 Mindjárt a június 17-i csicsói gát-^ fszakadás napján a nagymegyeria ('Felvásárló Üzem gépkocsi vezetői:? I1 Bankó Lajos, Végh Imre, Győri Fe-? l'renc, Hamar Rudolf és Fekete Mik-4 flós kocsijaikkal együtt megjelen-? f tek a csicsói EFSZ udvarán s men-? ('feni kezdtek, amit tudtak. Először? ('az állatállományt szállították, majdi f a bajba jutott lakosság segítségére? ? siettek. Amikor saját városuk is? ('veszélybe került, éjt nappallá téve? f dolgoztak és mentették a vagyonti ,('és a lakosságot is a gyorsan tér-? < jedő ár elől. Feladatuk nem volt? (' könnyű, hiszen kb. 200 gyorsfuvart? ('kellett megtenniük, amikor úgy-? ,( ahogy befejezhették mentési mun-? V kólátokat'. ? f Most, amikor már lassan vissza- ? V vonulóban van az ár, s az élet kezd? • visszatérni megszokott medrébe,? j'nem is tűnik olyan hősiesnek az? fa munka, mint a veszély óráiban.? | A megmentettek azonban nem fe-? (' Iedkeznek el a nagy csata névte-? • len és megnevezett hőseiről. Ez-? fűtőn mondunk köszönetét vala-? ( mennyiüknek a páratlan odaadá-? ([sért, amelynek folytán az emberi? Vakarat erősebb volt a pusztító? 'elemnél. _ ? Koter János, Nagymegyer? Köszönet a segítségért Ezúton mondunk hálás köszöne­tét a nagypakai HNB-nak és a köz­ség lakóinak azért a szívből jövő támogatásukért, amit az árvíz elől elmenekült calovói polgároknak nyújtottak ottlétük alkalmával. Kovács András, Nagyhizlalda Calovo 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. Július 31. házakat, középületeket, mezőgazdasági berendezéseket stb., majd rögtönzött beszélgetést folytattak a helyreállítás, az újjáépítés lehetőségeiről. — Aki ezt nem látta, talán el sem hiszi — körülbelül ezt választhatnánk mottóul a több mint 20 faluból vissza­tért funkcionáriusok egyöntetű véle-* ményéhez. Fejcsóválgatás, az őszinte résztvéttel párosuló csodálkozás, de nem utolsó sorban a .legmesszebbme­nő segíteni akarás jellemzett minden véleményt, minden választ kérdé­sünkre. A károk milliárdokra rúgnak A kora-délutáni órákban már a helyszínen szerzett élményekkel ta­pasztaltabb képviselők ültek le a Szakszervezetek Háza nagytermében, ahol kezdetét vette az országos érte­kezlet második szakasza. Stefan S á­­dovsky elvtárs, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság titkárának az árvíz okozta károkról és egész társa­dalmunk összefogásának nagyszerű, példamutató magatartásáról szóló be­vezetője után Anton Kostanko elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára részletes tájékoztatást nyúj­tott a komáromi járást ért szörnyű elemi csapás legtragikusabb napjairól, az eddig felmérhető károkról, a lakos­ság elhelyezésének és foglalkoztatott­sága megoldásának lehetőségéről, va­lamint az újjáépítés terveiről, felada-* tairól. A károk szemléltetésére nézzünk csak néhány fontosabb számadatot. A járásban eddig 3000 ház dőlt, össze és több száz még összedől vagy lakha­tatlanná válik. Súlyos károkat szen­vedtek a középületek, iskolák, egész­ségügyi központok, kulturális intéz­mények, valamint a közszolgáltatások és fogyasztási szövetkezetek helysé­gei, berendezései is. A helyzet súlyosságára utal az a tény is, hogy az árvíz sújtotta lakos­ság döntő többsége a mezőgazdaság­ban dolgozott (sok helyütt a felnőttek 90—95 %-a), s a mezőgazdasági ter­melés most teljesen megbénult. Elő­zetes számítások szerint a járásban 2500 vagon búza, 2000 vagon árpa, 5000 vagon kukorica, több mint 7000 Nagy szükség lesz a szakemberekre Az országos értekezlet részletesen foglalkozott a két legfontosabb prob­léma, a lakáskérdés és a mezőgazda­sági termelés újjáépítésének, illetve helyreállításának legsürgősebb fel­adataival. Megállapítást nyert, hogy különösen szakemberekre lesz nagy szükség, hiszen a helyi lakosság köré­ben elegendő munkaerő található, an­nál Inkább szükség lesz kőművesekre, ácsokra, szerelőkre és egyéb szakem­berekre, akiket az ország különböző részeiből kell átcsoportosítani az ár­víz sújtotta falvakba. Ezekről a kér­désekről és a feladatok gyakorlati megoldásának lehetőségeiről, a kez­deti tapasztalatokról beszélt T u r 6 e k elvtárs is, a trencíni járási pártbi­zottság vezető titkára, aki Izsa újjá­építésének távlataival ismertette meg a résztvevőket. Többek között elmon­dotta, hogy Izsát járásuk 95. faluja­ként saját falujukká nyilvánították és az újjáépítés mellett más téren is mindaddig gondoskodnak róla, míg teljesen fel nem építik, majd ismét a komáromi járásnak adják át. Igazán példamutató, követendő eljárás. Szocialista társadalmunk erkölcsi fölényét mutatja, hogy a szörnyű ter­mészeti katasztrófával sújtott lakos­ság társadalmi és gazdasági életének mielőbbi helyreállítását elsőrendű feladatként tekintjük. A bajba jutott komáromi és dunaszerdahelyi járás iránt megnyilvánult országos össze­fogás sokrétűsége, " az elgondolások különbözősége azonban megköveteli, hogy a nagy állami hozzájárulással újjáépülő Csallóköz falvai és városai már necsak a ma, hanem a holnap emberének igényeit is kielégítsék. Ép­pen ezért szükséges, hogy a segíteni akarás mellé az ésszerűség, a gazda­ságosság és korszerűség minden kö­vetelménye párosuljon. A Komárom­ban lezajlott országos értekezlet az első jelentős lépés volt ezen az úton. TÖTH GÉZA Megjavul az idő augusztusra? A július ez évben egyáltalán nem kedvezett mezőgazdaságunknak és az üdülésre váróknak. A nedves, hűvs tengeri légáramlat, melynek hullámai az Atlanti-óceánról hatoltak be a szárazföld felé, nálunk is elég gyak-* ran okozott viharokat. Erősebb ziva­tarok egyes helyeken felhőszakadás­ban és jégesőben nyilvánultak meg, mely elég jelentős károkat okozott. A zivataros eső mindenütt az átlagos­nál több csapadékban nyilvánult meg. Hasonló időjárás-viszonyok uralkod­tak egész Közép- és Nyugat-Európá­­ban. Tekintettél arra, hogy az utolsó hetekben, sőt hónapokban annyira rossz időjárásban volt részünk, az érdeklődés az időjárás további lehe­tőségei iránt általában erősen foko­zódik. Mindnyájan azt kérdjük: mit hoz majd a következő hónap? Augusztus a sokéves átlag szerint mindig szárazabb valamivel a július­nál. A csapadék mennyiségének csök­kenése az időjárási viszonyok alaku­lásától függ; ebben a hónapban gya­koribb a szárazföld felett a magas légnyomás, amely megakadályozza a nedves tengeri légáramlatok gyakori 10-béhaíolásáf Közép-Európa fölé. Ezál­tal kevesebb a zivatar is. A havi csa­padékátlag nem ér él lényeges kü­lönbségeket az egyes körzetek közt sem. Az augusztusi átlagértékek Szlo­­váikában a következők: 1. Bratislava 64 mm, 2. Ögyalla 50 mm, 3. Kassa 77 mm, 4. Léva 56 mm, 5. Rimaszom­bat 62 mm, 6. Rozsnyó 71 mm, 7. Lo­sonc 55 mm, 8. Michalovce 77 mm, 9. Zvolen 64 mm, 10. Tőketerebes 69 mm. Az átlagos havi hőmérséklet az utolsó ötven év feljegyzései alapján Szlovákia sík vidékein 18—19 fok kö­zött mozog, de a maximális értékek lényegesen magasabbak, őgyallán pl. mértek már augusztusban 36,6 fokot, Kassán 37, sőt Losoncon és Terebesen 38 fok C-t is. A hosszúéves előrejelzés szerint az ez évi augusztus egészben véve a hő­mérsékletet illetően normálisnak, csa­padékban azonban átlagon alulinak, tehát szárazabbnak Ígérkezik, mint más években. Augusztus 1-től 10-ig félig derűs idő várható, amelyet 5—6-ike körül 6űrűbb felhőzet és futó zivatarok is megszakíthatnak. A nappali hőmér­séklet 24—28 fokot, éjjel csak 12—16 fokot ér majd el. A 11-től 20-ig ter­jedő időszakban ugyancsak félig derűs napokra számíthatunk az utolsó na­pokig, amikor záporok és enyhe lehű­lés ígérkezik. A nappali hőmérséklet valószínűleg ebben a dekádban he­lyenként 30 fokot is elér majd, éjjel 15 fokot, később azonban 20 C°-ot. Végül 21-től a hónap végéig főként derűs szép idő ígérkezik, itt-ott futó eső. A hőmérséklet egy kissé lehűl 20—24 fokig, éjjel pedig 10-től 12 C°-ig. Dr. Pefér Forgác I 2 3 H 5 S 1 t ? 1í 11 A Galántai Kukoricakalibráló Üzemben öt szovjet gyártmányú gép választja a közeljövőben a vetőmagot. A képen Baráth Józsefet látjuk, aki a kukorica kalibrálásával összefüggő összes munkákat irányítja. A hétemeletes épület­ben száz nap alatt 400 vagon vetömagkukoricát kalibrálnak. (-bd-) Törvények-rendeletek ö A vagyonbiztosításról és az árvíz okozta károk megtérítéséről Az előzetes megállapítások alapján az ár*vlz sújtotta területen lévő házak 85 %-a biztosítva volt az elemi csa­pások (tűz, robbanás, villám, szélvi­har, árvíz és elöntés, jégverés stb.) okozta károk ellen és valószínű, hogy a károsultak körülbelül 50 %-nak kapcsolt vagyonbiztosítási szerződése volt az Állami Biztosítóval (amely alapján ingóságuk is biztosítva volt). Kormányunk határozata értelmében azonban kártérítésben részesülnek nemcsak a biztosított károsultak, de azok is, akik bármily okból nem kö­töttek szerződést, azzal a különbség­gel, hogy az utóbbiaknak 20%-kai alacsonyabb kártérítésre van igényük. A károk felbecsülését a nem biztosí­tottak esetében is az Állami Biztosító szervei végzik. A sajtóban megjeleni cikkek sze­rint a biztosító által kifizetett kárté­rítés és az államsegély összege nem haladhatja meg együtt az 50 000 Kcs összeget. Ez a megállapítás azonban nem jelenti azt, hogy ha valakinek az Állami Biztosítóval szemben 50 000 Kcs-nál magasabb kártérítésre • van igénye, ezt nem kapná meg. Termé­szetesen a szerződés alapján igénye van az Állami Biztosítóval szemben az 50 000 Kcs-nél magasabb kártérí­tésre, (de nem tarthat igényt állami segélyre). Pl. akinek családi házát a biztosítás megkötésekor 100 000 Kcs­­ra becsülték és a biztosított ezen ér­téknek megfelelő biztosítási díjat fizet, a biztosított ház teljes megsem­misülése esetében igénye van a teljes kártalanításra, tehát a 100 000 Kcs-ra, leszámítva á használat következtében bekövetkezett értékcsökkenést. Ha a biztosított azonban a tényleges érté­ken alatt „alulbiztosította“ házát, és ennek megfelelően alacsonyabb biz­tosítási díjat fizetett, csak a biztosí­tott összeg erejéig van kártalanítási igénye az Állami Biztosítóval szem­ben. MIKOR KELETKEZIK A BIZTOSÍTÁS? Biztosítási szerződést érvényesen csak írásban lehet kötni (csak a köz­lekedési járművek törvényes felelős­ségének biztosítása keletkezik tör­vény alapján). Ez a szerződés általá­ban úgy keletkezik, hogy a polgár el­fogadja és aláírja az Állami Biztosító szerződési indítványát, amely attól a pillanattól kezdve kötelezi a feleket, amikor a szerződési indítvány (aján­lat) megérkezik az Állami Biztosító­hoz. Az ajánlatot a polgárnak a bizto­sító által meghatározott határidőben, ha ezt nem határozta volna meg, 30 napon belül kell elfogadnia és bekül­denie az Állami Biztosítónak. A bizto­sítás nyújtotta védelem a szerződés megkötését követő nappal kezdődik. MIKOR SZŰNIK MEG A BIZTOSÍTÁS? A biztosítási szerződés felmondható a szerződési idő eltelte előtt legalább hat hétnél korábban adott felmondás­sal. Az új polgári törvénykönyv fontos újítása, hogy a biztosítási szerződés a biztosítási díj meg nem fizetése esetében a törvényből kifolyóan — tehát minden külön kiértesítés nélkül — megszűnik és pedig az esedékes­ségtől számított 3 hónap eltelte után, ha a biztosítási díjat egyszerre kellett volna lefizetni, illetőleg hat hónap el­telte után a többi, ismétlődő biztosí­tási díj esedékességétől számítva. A biztosító továbbá elállhat a biz­tosítási szerződéstől, ha a biztosítást megkötő polgár részben vagy teljesen valótlan feleletet adott a biztosító Írásbeli kérdésére, ha a biztosító a valóság ismeretében nem kötötte volna meg a szerződést. A biztosító ezzel a jogával három hónapon belül élhet attól az időponttól számítva, hogy a szerződési kötelezettség em­lített megsértéséről tudomást szer­zett. A TELJESÍTÉSRE SZŐLŐ IGÉNY Ha a kár oly épületben keletkezett, amely személyi tulajdon tárgyát ké­pezheti (családi ház, víkendház, ga­rázs), a biztosító köteles kifizetni a javítás, illetőleg az újjáépítéshez szükséges összeget. Ennek az összeg­nek a kiszámításánál természetesen leszámítják az elhasználódás követ­keztében beállott értékcsökkenést. Ha a biztosítási szerződésben kikötött összeg kisebb mint az, így megállapí­tott kár, a polgárnak csak a biztosí­tott összeg kifizetésére van jogigényé. A biztosítottnak a polgári törvény­­könyv értelmében rendszerint igénye van arra, hogy az Állami Biztosító a kártérítést a kár megállapításától szá­mítót 15 napon belül kifizesse. Ha a kármegállapítás és felbecsülés 30 nap­nál hosszabb időt venne Igénybe, a károsult biztosítottnak megfelelő ösz­­szegű előlegre van igénye. Az említett kormányhatározat ér­telmében a HNB igazolása alapján tekintettel a károsult szociális viszo­nyaira, az Állami Takarékpénztár 5000 Kcs összeg erejéig előleget folyósít­hat az állami segély terhére. RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK az Árvízkárosultak érdekében Az államsegély összegéről a JNB fog dönteni. A segélyt az Állami Takarék­­pénztárnál számlára helyezik el és az fizeti majd ki a javítás, ill. újjáépítés kiadásait. Az önsegélyes építkezők az építke­zés további költségeinek fedezésére 1 %-os kamatozású kölcsönt kaphat­nak, amelyet 30 éven belül kell visz­­szafizetni. A kamat- és részletfizetés megkezdése kérelemre elhalasztható 1970. január 1-ig. Ha a károsult házát építőcéggel kívánja újjáépíttetni, a segély össze­gén kívül a szükséges kiadások fede­zésére 2,7 % kamatozású kölcsönt kérhet az Állami Takarékpénztártól. Továbbá lehetséges lesz az árvíz által tönkrement házak újraépítésénél is igénybe venni a munkaviszonyok megszilárdításának érdekében a már többször ismertetett házépítési módo­kat (kametmentesen 15—25 000 Kcs kölcsönnel, amelyet 10 évi munkavi­szony után nem kell megtéríteni a 191/64. Zb. sz. pénzügyminisztériumi rendelet 14 paragrafusa értelmében). Az említett intézkedések értelmé­ben azok, akik mint lakók vesztették el lakásukat és a közérdek megkíván­ja községben maradásukat, azok szá­mára az állami lakásépítkezések ke­retéből kell lakást biztosítani. Egyébként családi házépítésre köl­csönt kaphatnak azok is, akik eddig lakbérleti viszonyban laktak. Azon biztosítotak, akik ingóságaikat is biztosították, csak akkor részesül­hetnek államsegélyben, ha kárukat a biztosítási összeg nem fedezné, de összesen legfeljebb 25 000 Kcs és maximálisan a tényleges kár 80 % erejéig. Azon biztosítottak, akik ingóságaikat ban elszenvedett káruk megtérítésére szintén maximálisan 25 000 Kcs se­gélyben részesülhetnek, de szintén legfeljebb a tényleges kár 80 %-a erejéig. Dr. Földes József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents