Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-03 / 26. szám

Termeljünk késői zöldségféléket,

ha felszárad a vízborította határ

A Területi Zöldség-gyümölcs Bizottság Bratislavában ülésezett; e gyűlés keretében megtárgyalta a zöldségfélék termelésének, felvásárlásának és elosztásának helyzetét, tekintettel a súlyos árvízkárokra.

Csupán a komáromi és a dunaszerdahelyi járásban mintegy két ezer hektárnyi zöldség-területet öntött el a Duna árja. Nemrég pedig a hűvös, csapadékos, napfény-szegény időjárás késleltette a zöldségfélék fejlődését. Magától értetődik, hogy a tervezett zöldségfélékből az előirányzottnál kevesebbet adhattak a mezőgazdasági

üzemek piacra. Ahhoz, hogy ezt a terméskiesést némileg pótolni tudjuk, rendkívül jó növényápolást kell végezni a vízzel nem borított kertészetekben, valamint elegendő karotta, kései karalábé, őszi káposzta és egyéb vetőmagot kell előteremteni, olyan zöldség-vetőmagot, amelyet az agrotechnikai határidő, illetve a növény fejlődési időszaka megkövetel. E célra a nyugat-szlovákiai kerület árvízsújtóttá járásainak mezőgazdasági üzemei részére 125 hektárba tartalékoltak eddig vetőmagot. E pótterületek zöldségtermesztői a felvásárlást illetően

előnyben részesülnek. Ugyancsak nem szükséges megvárni e területeken a vöröshagyma beérését, zölden is értékesíthető.

Tekintettel a zöldségtermesztés területén kialakult helyzetre, szükséges a fogyasztó körzetek zöldségellálását biztosítani, olyképpen, hogy a szövetkezetek a szabadeladás feltételeit a márciusi kormányrendelet szerint tartsák be. A nyugat-szlovákiai kerületben főleg a lévai, trnavai és a galántai járás mintegy 80 szövetkezete nem tartja be a szerződéses kötelezettségét, az olyan zöldségféléből, amelyből legnagyobb a kereslet.

A bizottság megállapította, hogy a dunaszerdahelyi és a komáromi járás elárasztott területein a zöldség, burgonya és citrusfélékből az ellátás kielégítő. A nyugat-szlovákiai kerület július első felében 22 vagon citromot kap — főleg az említett vízboritotta járások —; ez oly nagy mennyiség, hogy a megnövekedett szükségletet is kielégíti. (tk)

A gépesített

bolgár kertészet

A bolgár zöldségtermelésnek évszázados hagyományai vannak. A bolgár kertészek évszázadokon át kidolgoztak egy különleges rendszert a zöldségkultúrák termelésére, melyre jel-' lemző a magas belterjesség, a nagy termésátlag és a növények sűrű ültetése.

Később, a tudomány fejlődésével új fajtákat állítottak elő. Növelték a trágya mennyiségét és az öntözést, s bár a termelés módszeré megváltozott', lényegében mégis ugyanaz maradt, mert a zöldségkultúrák megművelését továbbra is kézi erővel végezték. A bolgár falu szocialista átalakulása és a műszaki haladás szükségessé tette új utak keresését a zöldségkultúrák gépi megművelésére. Az e tekintetben fejlettebb országok, mint pl. a Szovjetunió és az Egyesült Államok azonban külterjes sen, extenzíven tér" melnek és ezért; munkamódszereiket' nálunk nem lehetett átvenni anélkül, hogy a hozamok csökkenését kockáztattuk volna. Azonkívül a gravitációs öntözés akadályozta a gépesítést.

Több éves kutató munka eredményeképpen új módszert dolgoztak ki a zöldségkultúrák termelésére: az

ágyásbarázdát. Ez a módszer egyesíti a régi bevált bolgár módszert és a gépesítés kívánalmait. Az ágyásbarázda kialakítására gépet szerkesztettek — az univerzális kertészeti ágyásformáló gépet.

Az ágyásformáló gép, mely bolgár szabadalom, egy rámából áll, melyhez mozgékonyán csatlakoznak a megmunkáló szerszámok: az egyengető deszka meghosszabbító szárnyakkal, a barázdálok, a mankó kerekek és a vonórúd.

Az ágyásformáló rámája két négy-' zetes gerendélyből áll, melyek nincsenek kapcsolatban egymással. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a megmunkáló szerszámok (egyengető deszkák és az ekék), valamint a mankókerekek szabadon változtathassák helyüket a ráma gerendelyein, ami olyan ágyás szélességet biztosít, melyre az adojt zöldséflkultúránál szükség van.

Az egyengető deszkák bilincsekkel erősíthetők a gerendelyekhez, és biztosítják az ágyás egyenletes felületét 60 centiméteres szélességben. Szélesebb ágyás formálásához hosszabbító szárnyakat kell alkalmazni. Ilyen két fajta van: rövid és hosszú, kétféle nyílással: közép és nagy. Az egyengető deszkáknak ez a szerkezete lehetőséget nyújt arra, hogy a kétféle szárny alkalmazásával még négyfajta szélességű ágyást formálhassunk, éspedig rövid szárnynál és középnyílásnál 70

cm szélességűt, rövid szárnynál és nagy nyílásnál 80 cm, hosszú szárnynál és középnyílásnál 90 cm, hosszú szárnynál és nagy nyílásnál pedig 100 cm szélességű ágyást.

A hosszú szárnyak alkalmazásakor erősítő csövet helyeznek közéjük.

Az ágyásformáló gép munka mélységét mankókerekek szabályozzák. A géphez jelzőtárcsák is tartoznak.

Az ágyásformáló gép működése a következő:

Az ágyásbarázda megformálásánál az ekék barázdákat nyitnak, amelyek kivetik a talajt az ágyás felé. Az egyengető deszkák (szükség esetén meghosszabbító szárnyakkal) a felü" lejti talajréteget elsimítják.

Az ágyásbarázda előnyei:

1. A barázdák, melyek között a traktor kerekei mozognak, nagyobb szilárdságúak és lehetőséget adnak minden munkafolyamat (vetés, kapálás stb.) jobb minőségű és gyorsabb elvégzésére.

2. Lehetővé feszi a vakkapálásf, feleslegessé téve a sorjelző növények alkalmazását.

Megkönnyíti i keskeny sorközök mégkapálását, mélyet így gyengébb szakképzettségű traktoros is elvégezhet.

3. Lehetővé feszi a gravitációs öntözést közvetlenül a vetés vagy kiültetés után.

Az öntözést kétféle módon lehet végezni. Csak az ágyások vagy csak a barázdák öntözését úgy, ahogyan azt az adott növény megkívánja, és egyidejűleg két sor öntözésével munkát takarít meg.

4. Lehetőséget nyújt a zöldségnövények biológiai sajátosságaiknak megfelelően különböző tenyészterületü elhelyezésére, soros vagy szalagos megművelésben (2, 3, 4 és 6 szalaggal).

5. A koratavaszi napokban a talaj hőmérséklete napos időben 4—6 C°kal nagyobb az ilyen felületnél. Ez gyorsítja a magvak kikelését, a növények fejlődését.

6. Az ágyások simák, ami lehetővé teszi a jobb minőségű vetést vagy ültetést a régi módszerrel szemben fél, egyharmad idő alatt.

Az ágyásbarázdának ezek az előnyei lehetővé teszik, hogy minden zöldségkultúra termelésnél a munkafolyamatok teljesen gépesítve legyenek.

Ez a módszer már kipróbált a gyakorlatban is nagyobb területeken, korai és középkorai paradicsom, valamint paprika, káposzta, bab, borsó, sárgarépa, hagyma, uborka és karfiol termelésénél.

Jelenleg Bulgáriában az ágyásbarázda módszer alkalmazása a zöldségtermelésben állandóan növekszik, s az a törekvés, hogy ez váljék a bolgár zöldségtermelés uralkodó módszerévé.

CSAVDAR IVANOV PETKOV

Szakosított

zöldségtermesztés

Az Amerikai Egyesült Államokban nagy gondot fordítanak a zöldségtermesztés szakosítására. Összesen több mint másfél millió hektáron termesztenek zöldséget, amelynek termelése erősen központosított, s amellett szakosított.

Egy-egy farmon nem több mint két zöldségfélét termesztenek; ehhez meg kell jegyezni, hogy az USA-ban öszszesen 60 féle zöldséget termelnek. Például almaparadicsomot 22 700 hektárról szüretelnek, hektáronként 9,5 tonnányit, káposztát 50 ezer hektáron termelnek, hektáronként 18,1 tonnát. Hagymát 43 ezer hektáron, amelyből az átlagtermés 20,4 tonna hektáronként. A farmerek nem a nagy terméshozamok hívei, mivel az értékesítés ilyenkor nagy gondot okoz, ugyanakkor az értéke is jóval kisebb.

Az USA-ban 65 kg zöldség fogyasztása esik egy emberre. A kitermelt zöldségnek 60 százalékát frissen fogyasztják el, a többit pedig konzerválják. A zöldborsót 100, az almaparadicsom 80, a csemegekukorica 65, a bab és» a spenót 50 százalékát tartósítják.

A zöldségféléket gépekkel és kézierővel szüretelik, s nyomban az osztályozó állomásra szállítják, ahol minden zöldségfélét különleges módon csomagolnak. Innen vasúti hűtőkocsikon, vagy speciális tehergépko’ csikón jut el az áru rendeltetési helyére. A termelőtől a fogyasztóig jegelt állapotban jut el az áru. Ez a módszer kiküszöböli a szállítási veszteséget, s a minőség ezáltal magasfokú. / 7p

Öt hektáron termeszt szamócát a Breznói Állami Gazdaság (Mladá Boleslav mellett), piáéi szükségletre és konzerválásra.

(Foto: Ku)

Bajoson Ausztriából érkezett szakemberek szerelik az öt acél silótornyot. Csak május elején láttak hozzá a Harvestore típusú silótornyok szereléséhez, s az első két tornyot már ezekben a napokban megtöltik az első kaszálása lucernával. (Noga felvétele)

Az ellenőrzésre

szükség van

Ha tekintetbe vesszük, hogy a mezőgazdasági termékek értékének kb. 60 %-a a mezőgazdasági üzemekbe népgazdaságunk más termelési ágazataiban anyagiasított munka formájában érkezik, tehát gépekben, műtrágyákban, vásárolt takarmányfélékben stb., akkor világossá válik előttünk, hogy az említett termékek szállításakor éppen úgy mint a mezőgazdasági termékek értékesítésekor, a mezőgazdasági üzemeket jelentős mértékben meg lehet károsítani. A szállító és az átvevő vállalat közötti kölcsönos bizalmat’ éppen az alapos ellenőrzés biztosíthatja.

Amint tudjuk, a műtrágyák árát az állami szabványok alapján állapították meg. Ez annyit jelent, hogy a műtrágyáknak tartalmazniuk kell az előírt tápanyagmennyiséget. Ám a műtrágyákat gyártó üzemek különféle okok miatt az állami szabványokat sokszor nem tartják be. Tavaly pl. mintákat vettek az előállított műtrágyamennyiség 5%-ának megfelelő szállítmányból és a felülvizsgált műtrágyák 31 °/o-a nem felelt meg az állami szabványoknak.

Több esetben sikerüli árcsökkentést elérni az állami szabványnak nem megfelelő műtrágyáknál. Ám csak akkor tudnánk teljes mértékben elérni a mezőgazdasági üzemek bizalmát, ha az előállított műtrágya állandó ellenőrzése menne át. De nemcsak a műtrágyákról van szó. A tőzeg kitermelő üzemek Bratislavában pl. külső beavatkozásra kénytelenek voltak a szállított trágya rossz minősége címéin 1 300 000 koronát visszatéríteni a mezőgazdasági üzemeknek. A prachovicei cementgyár is kénytelen volt nagyobb összeget visszatéríteni a mezőgazdasági üzemeknek.

Ugyanilyen a helyzet a takarmánykeverékek terén is. Kb. 2000 mintát’ elemeztek (amely csupán az előállított takarmánykeverékek 2,5 °/o-át érintette) és az elemzett mintáknak csupán a 20 °/o-a tartalmazta az előírt protein és zsírmennyiséget (1963- ban a 22 %-a) és a felülvizsgált mintáknak a 25 %-a nem volt rendesen összekeverve (1963-ben a 39 %-a) és további 17 %-nál hibákat fedeztek fel a szemcsézésben (1963-ban a 30 százalékánál). Az 1963 óta elért javulás ellenére a takarmánykeverékek minősége sok esetben nem felel meg az előírt szabványnak. Meg kell említeni azt is, hogy az említett százalékok nem jelentenek országos átlagot, mivel elsősorban az olyan takarmánykeverékekből vesznek mintákat elemzés céljából, amelyeknél már az első látásra hibákat fedeznek fel. A

laboratóriumi dolgozók száma és a laboratóriumok kapacitása sajnos egyelőre nem nyújt lehetőséget arra, hogy az összes előállított takarmánykeverékeket ellenőrizni tudjuk.

A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet más úton is ügyel a takarmánykeverékek minőségére. Ellenőrzi a külföldről behozott fehérjekoncentrátumok minőségét is.

A Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet a mezőgazdasági üzemekben azonban nemcsak vevőket, de szállítókat is lát, mivel ellenőrzi a mezőgazdasági termékek minőségét is. így többek között megállapította, hogy tavaly a mezőgazdasági üzemek 1,8 millió liter vizet öntöttek a tejbe (az eladott tej mennyiségének 0,07 %-a) és sajnos a legtöbbet Szlovákiában. Még ennél is rosszabb a helyzet a tej tisztasága terén. Az eladott tej egy ötödét — a túlságosan nagyofkú szennyezettség miatt — a tejüzemeknek tulajdonképpen nem is szabadna felvásárolniuk. Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek egy kis gondossággal elejét vehetnék a tej szennyeződésének.

A mezőgazdasági üzemek viszont panaszkodnak a tejüzemekre. A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet dolgozói az eladott tejnek csupán 1%-át győzték ellenőrizni és a tejminták ellemzése alapján a tejüzemek kénytelenek voltak a mezőgazdasági üzemeknek 700 ezer koronát visszatéríteni. Hasonlóképpen az eladott állatok 0,5 %-ának ellenőrzése alapján a mezőgazdasági üzemek 974 ezer koronát kaptak vissza a felvásárló vállalattól. Az utóbbi időszakban a Központi Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat nem teszi lehetővé a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzés és Vizsgáló Intézet dolgozóinak ellenőrző munkáját. Például a húsfeldolgozó ipar szlovákiai igazgatója követeli, hogy a mezőgazdasági üzemek adják vissza azokat az öszszegeket, amelyeket a mezőgazdasági üzemek a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet dolgozóinak közbenjárása alapján a húsfeldolgozó ipar kifizetett. Ez az álláspont azonban helytelen.

Az adásvételi kapcsolatok pontos és becsületes betartása a kölcsönös bizalom megteremtésének előfeltétele. Az ellenőrzés az adásvételi kapcsolatok pontos betartását biztosítja. Az ellenőrzésre feltétlenül szükség van, mivel ezen a szakaszon sokkal nagyobb mértékben mint másutt, rendet kell teremteni az adásvételi kapcsolatokban.

AZ IPAR IS SEGÍT AZ ÁRVÍZVÉDELEMBEN. A csicsói gátszakadáshoz vezető utat teszik az előregyártott betonelemek lerakásával járhatóvá. Képünk a betonelemekkel megrakott vasúti szerelvényt szemlélteti a dunaszerdahelyi vasútállomáson, kirakodás közben.) (Foto: Kovács I.)