Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-03 / 26. szám

Termeljünk késői zöldségféléket, ha felszárad a vízborította határ A Területi Zöldség-gyümölcs Bi­zottság Bratislavában ülésezett; e gyűlés keretében megtárgyalta a zöld­ségfélék termelésének, felvásárlásá­nak és elosztásának helyzetét, tekin­tettel a súlyos árvízkárokra. Csupán a komáromi és a dunaszer­­dahelyi járásban mintegy két ezer hektárnyi zöldség-területet öntött el a Duna árja. Nemrég pedig a hűvös, csapadékos, napfény-szegény időjárás késleltette a zöldségfélék fejlődését. Magától értetődik, hogy a tervezett zöldségfélékből az előirányzottnál ke­vesebbet adhattak a mezőgazdasági üzemek piacra. Ahhoz, hogy ezt a ter­méskiesést némileg pótolni tudjuk, rendkívül jó növényápolást kell vé­gezni a vízzel nem borított kertésze­tekben, valamint elegendő karotta, ké­sei karalábé, őszi káposzta és egyéb vetőmagot kell előteremteni, olyan zöldség-vetőmagot, amelyet az agro­technikai határidő, illetve a növény fejlődési időszaka megkövetel. E célra a nyugat-szlovákiai kerület árvízsúj­­tóttá járásainak mezőgazdasági üze­mei részére 125 hektárba tartalékoltak eddig vetőmagot. E pótterületek zöld­ségtermesztői a felvásárlást illetően előnyben részesülnek. Ugyancsak nem szükséges megvárni e területeken a vöröshagyma beérését, zölden is érté­kesíthető. Tekintettel a zöldségtermesztés te­rületén kialakult helyzetre, szükséges a fogyasztó körzetek zöldségellálását biztosítani, olyképpen, hogy a szövet­kezetek a szabadeladás feltételeit a márciusi kormányrendelet szerint tartsák be. A nyugat-szlovákiai kerü­letben főleg a lévai, trnavai és a ga­­lántai járás mintegy 80 szövetkezete nem tartja be a szerződéses kötele­zettségét, az olyan zöldségféléből, amelyből legnagyobb a kereslet. A bizottság megállapította, hogy a dunaszerdahelyi és a komáromi járás elárasztott területein a zöldség, bur­gonya és citrusfélékből az ellátás ki­elégítő. A nyugat-szlovákiai kerület július első felében 22 vagon citromot kap — főleg az említett vízboritotta járások —; ez oly nagy mennyiség, hogy a megnövekedett szükségletet is kielégíti. (tk) A gépesített bolgár kertészet A bolgár zöldségtermelésnek évszá­­zados hagyományai vannak. A bolgár kertészek évszázadokon át kidolgoz­tak egy különleges rendszert a zöld­­ségkultúrák termelésére, melyre jel-' lemző a magas belterjesség, a nagy termésátlag és a növények sűrű ülte­tése. Később, a tudomány fejlődésével új fajtákat állítottak elő. Növelték a trá­gya mennyiségét és az öntözést, s bár a termelés módszeré megváltozott', lényegében mégis ugyanaz maradt, mert a zöldségkul­túrák megművelé­sét továbbra is kézi erővel végezték. A bolgár falu szocia­lista átalakulása és a műszaki haladás szükségessé tette új utak keresését a zöldségkultúrák gépi megművelésé­re. Az e tekintet­ben fejlettebb or­szágok, mint pl. a Szovjetunió és az Egyesült Államok azonban külterjes sen, extenzíven tér" melnek és ezért; munkamódszereiket' nálunk nem lehe­tett átvenni anélkül, hogy a hozamok csökkenését kockáztattuk volna. Azon­kívül a gravitációs öntözés akadályoz­ta a gépesítést. Több éves kutató munka eredmé­nyeképpen új módszert dolgoztak ki a zöldségkultúrák termelésére: az ágyásbarázdát. Ez a módszer egyesíti a régi bevált bolgár módszert és a gépesítés kívánalmait. Az ágyásbaráz­­da kialakítására gépet szerkesztettek — az univerzális kertészeti ágyásfor­­máló gépet. Az ágyásformáló gép, mely bolgár szabadalom, egy rámából áll, melyhez mozgékonyán csatlakoznak a meg­munkáló szerszámok: az egyengető deszka meghosszabbító szárnyakkal, a barázdálok, a mankó kerekek és a vonórúd. Az ágyásformáló rámája két négy-' zetes gerendélyből áll, melyek nincse­nek kapcsolatban egymással. Ez lehe­tőséget nyújt arra, hogy a megmun­káló szerszámok (egyengető deszkák és az ekék), valamint a mankókerekek szabadon változtathassák helyüket a ráma gerendelyein, ami olyan ágyás szélességet biztosít, melyre az adojt zöldséflkultúránál szükség van. Az egyengető deszkák bilincsekkel erősíthetők a gerendelyekhez, és biz­tosítják az ágyás egyenletes felületét 60 centiméteres szélességben. Széle­sebb ágyás formálásához hosszabbító szárnyakat kell alkalmazni. Ilyen két fajta van: rövid és hosszú, kétféle nyílással: közép és nagy. Az egyengető deszkáknak ez a szerkezete lehetősé­get nyújt arra, hogy a kétféle szárny alkalmazásával még négyfajta széles­ségű ágyást formálhassunk, éspedig rövid szárnynál és középnyílásnál 70 cm szélességűt, rövid szárnynál és nagy nyílásnál 80 cm, hosszú szárny­nál és középnyílásnál 90 cm, hosszú szárnynál és nagy nyílásnál pedig 100 cm szélességű ágyást. A hosszú szárnyak alkalmazásakor erősítő csövet helyeznek közéjük. Az ágyásformáló gép munka mély­ségét mankókerekek szabályozzák. A géphez jelzőtárcsák is tartoznak. Az ágyásformáló gép működése a következő: Az ágyásbarázda megformálásánál az ekék barázdákat nyitnak, amelyek kivetik a talajt az ágyás felé. Az egyengető deszkák (szükség esetén meghosszabbító szárnyakkal) a felü" lejti talajréteget elsimítják. Az ágyásbarázda előnyei: 1. A barázdák, melyek között a trak­tor kerekei mozognak, nagyobb szi­­lárdságúak és lehetőséget adnak min­den munkafolyamat (vetés, kapálás stb.) jobb minőségű és gyorsabb el­végzésére. 2. Lehetővé feszi a vakkapálásf, fe­leslegessé téve a sorjelző növények alkalmazását. Megkönnyíti i keskeny sorközök mégkapálását, mélyet így gyengébb szakképzettségű traktoros is elvégez­het. 3. Lehetővé feszi a gravitációs ön­tözést közvetlenül a vetés vagy ki­­ültetés után. Az öntözést kétféle módon lehet végezni. Csak az ágyások vagy csak a barázdák öntözését úgy, ahogyan azt az adott növény megkívánja, és egyidejűleg két sor öntözésével mun­kát takarít meg. 4. Lehetőséget nyújt a zöldségnö­vények biológiai sajátosságaiknak megfelelően különböző tenyészterüle­­tü elhelyezésére, soros vagy szalagos megművelésben (2, 3, 4 és 6 szalag­gal). 5. A koratavaszi napokban a talaj hőmérséklete napos időben 4—6 C°­­kal nagyobb az ilyen felületnél. Ez gyorsítja a magvak kikelését, a növé­nyek fejlődését. 6. Az ágyások simák, ami lehetővé teszi a jobb minőségű vetést vagy ültetést a régi módszerrel szemben fél, egyharmad idő alatt. Az ágyásbarázdának ezek az előnyei lehetővé teszik, hogy minden zöldség­kultúra termelésnél a munkafolya­matok teljesen gépesítve legyenek. Ez a módszer már kipróbált a gya­korlatban is nagyobb területeken, ko­rai és középkorai paradicsom, vala­mint paprika, káposzta, bab, borsó, sárgarépa, hagyma, uborka és karfiol termelésénél. Jelenleg Bulgáriában az ágyásbaráz­da módszer alkalmazása a zöldségter­melésben állandóan növekszik, s az a törekvés, hogy ez váljék a bolgár zöldségtermelés uralkodó módsze­révé. CSAVDAR IVANOV PETKOV Szakosított zöldségtermesztés Az Amerikai Egyesült Államokban nagy gondot fordítanak a zöldségter­mesztés szakosítására. Összesen több mint másfél millió hektáron termesz­tenek zöldséget, amelynek termelése erősen központosított, s amellett sza­kosított. Egy-egy farmon nem több mint két zöldségfélét termesztenek; ehhez meg kell jegyezni, hogy az USA-ban ösz­­szesen 60 féle zöldséget termelnek. Például almaparadicsomot 22 700 hek­tárról szüretelnek, hektáronként 9,5 tonnányit, káposztát 50 ezer hektáron termelnek, hektáronként 18,1 tonnát. Hagymát 43 ezer hektáron, amelyből az átlagtermés 20,4 tonna hektáron­ként. A farmerek nem a nagy termés­hozamok hívei, mivel az értékesítés ilyenkor nagy gondot okoz, ugyan­akkor az értéke is jóval kisebb. Az USA-ban 65 kg zöldség fogyasz­tása esik egy emberre. A kitermelt zöldségnek 60 százalékát frissen fo­gyasztják el, a többit pedig konzer­válják. A zöldborsót 100, az almapa­radicsom 80, a csemegekukorica 65, a bab és» a spenót 50 százalékát tar­tósítják. A zöldségféléket gépekkel és kézi­erővel szüretelik, s nyomban az osz­tályozó állomásra szállítják, ahol minden zöldségfélét különleges mó­don csomagolnak. Innen vasúti hűtő­kocsikon, vagy speciális tehergépko­­’ csikón jut el az áru rendeltetési he­lyére. A termelőtől a fogyasztóig jegelt állapotban jut el az áru. Ez a módszer kiküszöböli a szállítási vesz­teséget, s a minőség ezáltal magas­fokú. / 7p Öt hektáron ter­meszt szamócát a Breznói Állami Gaz­daság (Mladá Bo­leslav mellett), piá­éi szükségletre és konzerválásra. (Foto: Ku) Bajoson Ausztriából érkezett szakemberek szerelik az öt acél silótornyot. Csak május elején láttak hozzá a Harvestore típusú silótornyok szerelésé­hez, s az első két tornyot már ezekben a napokban megtöltik az első kaszá­lása lucernával. (Noga felvétele) Az ellenőrzésre szükség van Ha tekintetbe vesszük, hogy a me­zőgazdasági termékek értékének kb. 60 %-a a mezőgazdasági üzemekbe népgazdaságunk más termelési ága­zataiban anyagiasított munka formá­jában érkezik, tehát gépekben, műtrá­gyákban, vásárolt takarmányfélékben stb., akkor világossá válik előttünk, hogy az említett termékek szállítása­kor éppen úgy mint a mezőgazdasági termékek értékesítésekor, a mező­­gazdasági üzemeket jelentős mérték­ben meg lehet károsítani. A szállító és az átvevő vállalat közötti kölcsö­­nos bizalmat’ éppen az alapos ellen­­őrzés biztosíthatja. Amint tudjuk, a műtrágyák árát az állami szabványok alapján állapítot­ták meg. Ez annyit jelent, hogy a műtrágyáknak tartalmazniuk kell az előírt tápanyagmennyiséget. Ám a műtrágyákat gyártó üzemek külön­féle okok miatt az állami szabványo­kat sokszor nem tartják be. Tavaly pl. mintákat vettek az előállított mű­trágyamennyiség 5%-ának megfelelő szállítmányból és a felülvizsgált mű­trágyák 31 °/o-a nem felelt meg az állami szabványoknak. Több esetben sikerüli árcsökken­tést elérni az állami szabványnak nem megfelelő műtrágyáknál. Ám csak ak­kor tudnánk teljes mértékben elérni a mezőgazdasági üzemek bizalmát, ha az előállított műtrágya állandó ellen­őrzése menne át. De nemcsak a mű­trágyákról van szó. A tőzeg kitermelő üzemek Bratislavában pl. külső be­avatkozásra kénytelenek voltak a szállított trágya rossz minősége cí­méin 1 300 000 koronát visszatéríteni a mezőgazdasági üzemeknek. A pra­­chovicei cementgyár is kénytelen volt nagyobb összeget visszatéríteni a mezőgazdasági üzemeknek. Ugyanilyen a helyzet a takarmány­­keverékek terén is. Kb. 2000 mintát’ elemeztek (amely csupán az előállí­tott takarmánykeverékek 2,5 °/o-át érintette) és az elemzett mintáknak csupán a 20 °/o-a tartalmazta az elő­írt protein és zsírmennyiséget (1963- ban a 22 %-a) és a felülvizsgált min­táknak a 25 %-a nem volt rendesen összekeverve (1963-ben a 39 %-a) és további 17 %-nál hibákat fedeztek fel a szemcsézésben (1963-ban a 30 százalékánál). Az 1963 óta elért javu­lás ellenére a takarmánykeverékek minősége sok esetben nem felel meg az előírt szabványnak. Meg kell em­líteni azt is, hogy az említett száza­lékok nem jelentenek országos átla­got, mivel elsősorban az olyan takar­mánykeverékekből vesznek mintákat elemzés céljából, amelyeknél már az első látásra hibákat fedeznek fel. A laboratóriumi dolgozók száma és a laboratóriumok kapacitása sajnos egyelőre nem nyújt lehetőséget arra, hogy az összes előállított takarmány­­keverékeket ellenőrizni tudjuk. A Központi Mezőgazdasági Ellen­őrző és Vizsgáló Intézet más úton is ügyel a takarmánykeverékek minő­ségére. Ellenőrzi a külföldről beho­zott fehérjekoncentrátumok minősé­gét is. A Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizs­gáló Intézet a mezőgazdasági üzemek­ben azonban nemcsak vevőket, de szállítókat is lát, mivel ellenőrzi a mezőgazdasági termékek minőségét is. így többek között megállapította, hogy tavaly a mezőgazdasági üzemek 1,8 millió liter vizet öntöttek a tejbe (az eladott tej mennyiségének 0,07 %-a) és sajnos a legtöbbet Szlovákiában. Még ennél is rosszabb a helyzet a tej tisztasága terén. Az eladott tej egy ötödét — a túlságosan nagyofkú szennyezettség miatt — a tejüzemek­nek tulajdonképpen nem is szabadna felvásárolniuk. Ugyanakkor a mező­­gazdasági üzemek egy kis gondosság­gal elejét vehetnék a tej szennyező­désének. A mezőgazdasági üzemek viszont panaszkodnak a tejüzemekre. A Köz­ponti Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet dolgozói az eladott tejnek csupán 1%-át győzték ellen­őrizni és a tejminták ellemzése alap­ján a tejüzemek kénytelenek voltak a mezőgazdasági üzemeknek 700 ezer koronát visszatéríteni. Hasonlóképpen az eladott állatok 0,5 %-ának ellenőr­zése alapján a mezőgazdasági üzemek 974 ezer koronát kaptak vissza a fel­vásárló vállalattól. Az utóbbi időszak­ban a Központi Mezőgazdasági Felvá­sárló és Ellátó Vállalat nem teszi le­hetővé a Központi Mezőgazdasági El­lenőrzés és Vizsgáló Intézet dolgozói­nak ellenőrző munkáját. Például a húsfeldolgozó ipar szlovákiai igazga­tója követeli, hogy a mezőgazdasági üzemek adják vissza azokat az ösz­­szegeket, amelyeket a mezőgazdasági üzemek a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet dolgo­zóinak közbenjárása alapján a húsfel­dolgozó ipar kifizetett. Ez az állás­pont azonban helytelen. Az adásvételi kapcsolatok pontos és becsületes betartása a kölcsönös bizalom megteremtésének előfeltétele. Az ellenőrzés az adásvételi kapcsola­tok pontos betartását biztosítja. Az ellenőrzésre feltétlenül szükség van, mivel ezen a szakaszon sokkal na­gyobb mértékben mint másutt, ren­det kell teremteni az adásvételi kap­csolatokban. AZ IPAR IS SEGÍT AZ ÁRVÍZVÉDELEMBEN. A csicsói gátszakadáshoz vezető utat teszik az előregyártott betonelemek lerakásával járhatóvá. Ké­pünk a betonelemekkel megrakott vasúti szerelvényt szemlélteti a duna­szerdahelyi vasútállomáson, kirakodás közben.) (Foto: Kovács I.)

Next

/
Thumbnails
Contents