Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-18 / 50. szám

1 napközi otthon és a gyermek szabad ideje

Ha fejlődés kővetkező

• SZAKASZA az az időszak, amikor a gyermek felhagy a játékossággal. Mozgása gazdaságosabbá válik, reálisabb lesz viszonya a környezetéhez, tárgyakhoz és kritikusabban lép fel a jelenségekkel, személyekkel szemben. A nevelői tekintély most már nem belőle indul ki, ezt már a nevelőnek kell kiharcolnia. Ezeknek a gyerekeknek az igényei már eleve másak, mint a kisebbeké.

Itt a nevelő legfontosabb feladata, hogy a gyermeket úgy irányítsa, hogy az minél többet fedezzen fel a saját környezetében. A legfontosabb, hogy a napköziben a kihasználatlan perceket értékes szabad időre cseréljük fel. Nem lehet számunkra közömbös az, hogy a gyermek a tananyagon kívül milyen más jellegű, de amellett hasznos élménnyel gazdagodott. Szinte hamleti kérdés: vajon bűn-e vagy hasznos, ha a gyermeket magára hagyjuk, ha a szabad idejét korának megfelelően használja ki. Egyes gyakorlott pedagógusok amellett törnek pálcát, hogy azt a gyermeket, akit agyonnyaggatunk kötelességekkel, előírásokkal, jobb ha pihenése érdekében magára hagyjuk, hogy azt tegye, amit éppen akar.

Ezeknek a gyerek pihenése szempontjából és a felnőtt szempontjából bizonyára igazuk van. De ha jól megfigyeljUk a gyermeket, azt láthatjuk, hogy az az idő, amit pihenésre szántunk, tulajdonképpen nem pihenés, hanem unatkozás, mert a gyerekek többsége nem tudja mit csináljon szabad idejében, az ún. pihenési időben. A nevelő számára a napköziben nem a legnehezebb feladat megszervezni a tanulásra való felkészülést, vagy a foglalkozást, de sokkal nehezebb jól megszervezni a szabad idő felhasználását, ha tekintetbe akarja venni a gyermekek hajlamait, követelményeit, igényeit. A gyerek mindig hálás az új játékért, vagy az olyan feladatokért, amelyeknek játékos jellegük van. Ha a nevelő nem is tűz ki bizonyos konkrét célt, mégis meg tudja tölteni tartalommal a szabad időt. Ez nem csupán lehetősége a nevelőnek, hanem egyenesen kötelessége is, hogy újabb élményekkel gazdagítsa a rábízott gyermekeket. Mondjuk például úgy, hogy figyelteti a gyerekekkel az eget, a felhőket, a fákat, másokkal koszorút fonat azokból a virágokból, levelekből, melyeket társaik szedtek. Egy másik csoportot megbízhat pl. azzal, hogy bizonyos tárgyakból „kitüntetéseket“ készítsenek a futball-mérkőzés győztesei számára. A fiúk pl. vesszőkből és ágakból kunyhót építhetnek a „véletlenül“ odavetődött „vándor“ számára, stb. így elérik azt, hogy a gyermek játszik, de egyúttal pihen is. Nincs korlátozva előírásokkal és kötelességekkel. Eközben a felnőtt mind etikai, mind esztétikai téren az egész játék ideje alatt hat a gyerekekre.

A gyerek szabad idejében kifejtett közvetett hatás, amelyről a fentiekben szó volt, más téren is érvényre juthat. Az, aki nem pazarolja feleslegesen a saját és a gyermek erejét, következetes nevelőmunkával már az Iskolai év elején olyan légkört teremthet, melynek a célja az iskolai tevékenység fokozása lehet. Nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek az állandó motívumnak a fontosságát. Ebben a korban ugyanis fontosabb a munkára való törekvés etikai értéke, mint maga a konkrét munka.

Befejezésül: Épp úgy, mint a könyv is csupán akkor tetszik a gyereknek, ha tartalma tele van történéssel, a napközi otthoni élet is akkor talál megfelelő visszhangra, ha gazdag élményekben. Ha erről a nevelő meg akar győződni, kérdezze meg a gyerekeket, akik a napköziből eltávoznak, mire emlékszenek a napköziben eltöltött időkből. Csak arról hallhat, ami megtörtént, vagyis — az élményekről. A megkérdezett gyerek bizonyára ezt feleli: „Jó volt a napköziben, mert mindig valami érdekessel foglalkoztunk!"

Ezt a magától érthetődő, egyszerű választ a nevelő azzal érdemelheti ki, hogy hozzájárult a gyermek élményeinek gazdagításához. Azzal, hogy a gyermekekben fenn tudta tartani a környezet iránti érdeklődést, hogy sikerült átváltoztatni a tanulás iránti kötelességet, önkéntes igyekezetté, hogy mindenféle foglalkozáshoz hozzá tudta kapcsolni az egyéni vagy csoportos élményszerzést, feltalálta magát a játékok megválasztásában és a szabad idő jó megszervezésével járul hozzá, hogy a gyermek alapjában

Ezt kapjuk karácsonyra! (Stubnya felv.)

J. V. SLÄDEK: r r

SZÁNKÓ

Hej, hogyha szánkónk lenne, Nem ér utol — jogadunk —

hogy szállna, repülnel ló egyetlen egy sem,

Ketten húznánk sebesen, úgy siklik majd fogatunk

Pisti rajta ülne. a síkos hóleplen.

Lenne lárma, sírás, ha szakadna az istráng: szánkónkból kifordulna s hóba esne Pistánk!

Fordította: Fügedi Elek-------------------------------------------------v

Kámzsanyakú sportpulóver

Készítéséhez kb.

40-45 dkg vastagszálú gyapjúfonalat vegyünk, 5-ös tűvel kötjük. Az elejét a csípöbőségnek megfelelő szemszámmal kezdjük és egyenesen kötünk a karkivágásig, itt egyszerre 3, majd 1X1 szemet fogyasztunk. Ezután 20 cm magasságban kötünk, majd ismét egyszerre 3 szemet, és 1X1 szemet szaporítunk (így kapjuk tz ejtett vállat).

Ezután a váll szeneit 10 szemenként befejezzük. Közben a nyak kivágásához érve, a szemeket leláncoljuk.

A minta: 1 sima, 1 fordított, 1 sima, a következő sorban pedig 1 fordított, 1 sima, 1 fordított. A munka hátát ugyanúgy kötjük, mint az elejét. A karlyukhoz érve a középszemeket kettéválasztjuk és az oldalvonalakon a fent leírt módon fogyasztva és szaporítva, karkivágást kötünk, a középvonalon

pedig egyenesen kötünk a vállvonalig.

A váltak szemeit és a nyakkivágást befejezzük.

Az ujjakat kb. 56 szemre kezdjük és a szabásminta szerint szaporítva és fogyasztva kötjük meg. Ezután a szükséges méret szerint megkötjük a gallért, amelyet lazán visszahajtva rádolgozunk a nyakkivágásra. (Sz. F.)

Kerek díszterítő

Anyaga: 150-es horgolócérna, mérete: 17 cm. 1 sor: 16 lácszemból kört horgolunk. 2. sor: 12 láncszem és egy kispálca a körbe, hétszer ismételve. 3. sor: 8 láncszem és 5 kispálca minden ívbe. 4. sor: 8 láncszem, 4 kispálca az ívbe, 3 kispálca az előző 3 kispálcára. 5. sor: 8 láncszem, 4 kispálca az ívbe, 5 kispálca az előző 5 kispálcára. 6. sortól a 18. sorig ha-llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

véve tényleg azt tehette, amit éppen akart.

Persze, mindezeket a tudnivalókat nemcsak a napközi otthonok nevelőinek kell elsajátítaniok, hanem a szülőknek is, különösen azoknak, akik otthon saját maguk gondoskodnak gyermekük iskolán kívüli neveléséről, szabad idejük megszervezéséről. De fontos ezeket a tudnivalókat elsajátítani azért is, mert így nem fordulhat elő, hogy a szülői nevelés ellentétbe kerül az iskolai és napközi otthoni neveléssel, amit napjainkban — sajnos — még elég gyakran tapasztalhatunk.

Schick Károly, Dunaszerdahely

sonlóan horgolunk úgy, hogy a kispálcák száma minden sorban 2-vel szaporodik. 18., 19., 20. sor hasonlóan készül, csak itt a sorok végén 3-3 kispálcát hagyunk ki. 21. sor: 13 láncszem, 1 kispálca, a j. pálcába, és minden 6. pálcába leöltve még 5 ívet horgolunk. 22., 23., 24. sor: minden ívbe 1 kispálca és 13 láncszem. 25. sor: minden ívbe 4 ráhajtásos pálca, utána 9 láncszem. 26., 27., 28. sor azonos a 25. sorral. 2. sor: minden ívbe 15 láncszem, egy kispálca. 30 — 31. sor azonos a 29. sorral, 32. sor: minden ívbe 8 kispálca, 1 pikó és 8 kispálca. K. R.

A kormos arcú babát nem szerette senki: elhúzódott tőle a zsiráf, a bicegő mackó, a talpra ugró bohóc, a bámészkodó kecske, a tüské hátú süni, de még az ugrifüles makimajom Is, mert rátarti büszke volt.

— ö, de fenn hordja az orrát — morgott bicemacl.

— Pöfíeszkedő... — bólintott rá a zsiráf.

— Tegnap hívtam játszani — mondta sebesen makimajom — és képzeljétek, elbiggyesztette a száját, aztán azt mondta: „Mit képzelsz, te ostoba majom?“

— Ez már mégiscsak sok — szaglászott körbe tüskés süni. — Beszélni kellene vele.

— Beszélj csak! Akár a falnak beszélnél — mondta makimajom.

— Azért olyan kényes, mert azt hiszi, hogy ő a legszebb — nyújtogatta a nyakát a zsiráf.

— Kis beképzelt.

SUni nem törődött az egymás szavába vágó játékokkal, odament a kormos arcú babához. „Szervusz!“ — köszöntötte illedelmesen.

— Mit akarsz? — fordult felé a kormosarcú.

— Gyere velünk játszani.

— Nincs kedvem. Majd megyek, ha kedvem lesz. Különben is még bepiszkoljátok a sásból kötött szoknyácskámat.

— Vigyázunk.

— Ismerlek benneteket — mondta* a kormosarcú és elfordult.

— Nem szép, hogy így beszélsz

velünk — mondta süni. [

— Hagyj békén, már annyit beszél-' tél, hogy fáj a fejem... — és mérgesen süni felé csapott, de olyan szelesen legyintett feléje, hogy süni tüskéje a kezébe szúródott.

— Jaj a kezem — szisszent fel a kormosarcú.

— Bocsáss meg — mondta süni —, tudod, hogy a tüskéim szúrnak, nem szabad lett volna megütnöd.

— Eredj már innen — ripakodott rá a kormosarcú.

Tüskés süni szomorúan elódalgott. De alig telt el egy óra, észrevették,

hogy a kormos arcú baba arca ráncos

„Kassa“ jeligére. — A fogcsikor* gatás alvás közben gyermeknél elég

gyakori jelenség. Az alsó álkapoc3 őrlő mozgásai idézik elő. Felületes alvás kapcsán, rendszerint az elalvás és az ébredés szakaszában észlelhető, amikor még nem következett be, vagy már szűnőben van az Idegrendszer mozgató részlegének teljes ellazulása. Amennyiben egyéb kórosnak ítélhető tünet hatéves gyermekénél nem jelentkezik, semmi teendő nincs. A gyér? meket álmából felkelteni nem kell és altatókat sem ajánljuk az alvás elmélyítésére.

„Szesz-fekete" jeligére. — A feketekávé mértékeit adagja a szellemi működéseket, funkciókat serkenti. így gyorsabb lesz a gondolattársítás, élénkebb a fantázia, a megfigyelőképesség, kitolódik a fáradtságérzés jelentkezése is. Nagyobb mennyisége nyugtalanságra, szapora szívműködésre vezet.

Nem tartható az az elterjedt nézet, hogy az alkohol hatását feketekávéval le lehet küzdeni. Ennek ismerete nagyjelentőségű elsősorban gépjárművezetőknél. Köztudott, hogy a közlekedési balesetek előfordulásánál a szeszesitalok okozta idegrendszeri elvátozásoknak döntő szerep jut.

Tudni kell azt is, hogy szeszesital okozta elernyedés, lassú reagálóképesség koffeinnel nem állítható helyre. Veszedelmes az alkoholt és a kávét — mint mérget és ellenmérget — egymással szembeállítani. Az orvosi vélemény egyértelmű: az a gépkocsivezető, aki iszik, emberéletet kockáztat, és semmilyen körülmények között nem ülhet a volán mellé.

Dr. F. J.

Mit főzzünk?

Vasárnap: Ragúleves, kacsaaprólékkal, kacsasült, tört burgonya és uborka, töltött ostya, gyümölcs.

Hétfő: Csontleves, parajfőzelék

virslivel, alma vagy körte.

Kedd: Zöldségleves, citromos sertéskaraj, párolt rizs, gyümölcs.

Szerda: Karfiolleves, gombás rostélyos, spagetti, kompót.

Csütörtök: Marhahúsleves, főtt marhahús, zöldbab és tört krumpli, gyümölcs.

Péntek: Dara-krémleves, rakott savanyú káposzta sertéshússal és kolbásszal.

Szombat: Gulyásleves, túrőscsuszá.

RECEPTEK

Rakott savanyú káposzta. A savanyú káposztát vízben puhára főzzük, majd a levét leszűrjük. Karikákra vágott vöröshagymát zsírban pirítunk. Meghintjük piros paprikával, belerakjuk a káposztát és jól elkeverjük vele. Egy kiló káposztára 35 dkg sertéshúst számítva, a húst ledaráljuk és úgy készítjük el, mint a pörköltet. Kizsírozott jéna-üveg tálban felváltva lerakjuk. Az első réteg káposzta, erre egy sor sertéshús kerül; ismét egy réteg káposzta, melyre 15 dkg karikára vágott sertéskolbászt helyezünk. Erre ismét káposztát; a tetejébe két deci tejfelt öntünk és sütőben átsütjük.

Káposztaleves: Hozzávalók: 100 g zsiradék, 2 és fél liter füstölthús főzete, 500 gr savanyú-káposzta, 1000 gramm burgonya, 30 gr fűszerpaprika, 30 gr só, 20 gr fokhagyma, 500 gr füstölt tarja, 5 del savanyú-tejföl, 30 gr levesfűszer, 100 gr sima liszt, 150 gr hagyma.

A füstölt tarját megmossuk és három liter vízben főzni hagyjuk. Egyidejűleg oda tesszük főni a savanyú káposztát is egy kevés vízben. A burgonyát megtisztítjuk, kockára vágjuk és hozzá tesszük főzni a már félig megfőtt káposztához; aztán apróra vágjuk és zsírban megpirítjuk a hagymát és egy kis liszttel rántást készíttünk, amelybe fűszerpaprikát is teszünk. A rántást felöntjük a füstölthús főzetével, jól megkeverjük és beleöntjük a káposztába, megfűszerezzük és beletesszük az apróra vágott füstölt húst (esetleg füstölt kolbászt is). Utoljára marad a tejfel, de akkor már nem főzzük. A káposztaleves ízesíthető — egyes tájak ízlése szerint — aszalt szilvával vagy gombával, esetleg mind a kettővel.

Sült ponty. Hozzávalók: 3000 gramm ponty (bruttó súly), 50 gr hagyma, 2 gr őrölt fűszer, 30 gr só, 200 gr vaj, 100 gr sima liszt, 2 tojás sárgája, 200 gr reszelt sajt, 100 gr prézli, egy citrom, 5 del tej.

A halat megtisztítjuk, megmossuk és adagokra szeleteljük. Az előkészíett vaj felében megsütjük a halszeleteket mindkét oldalukon. A vaj másik feléből és a lisztből világos rántást készítünk, amelyet leöntjük 5 del tejjel. Ezzel kész a besamel mártás, melyet kissé megsózunk. Ha kész, hozzáadunk 2 tojás sárgáját és egy citrom levét, majd az egészet jó simára keverjük. A megsütött halat tepsibe rakjuk és leöntjük a mártással, beszórjuk reszelt sajttal, végül pedig a prézlivel és 8—10 percre a sütőbe tesszük. A kész sült pontyot pirított burgonyával tálaljuk.

ATLO-REJTVENY

Vízszintes: 1. Ruhaanyag. 2. Testgyakorlat. 3. Tánc. 4. Hegyi állat. 5. Szín.

Ha helyesen írjátok be a vízszintes sorok megfejtését, akkor a vastagabb átlóban egy nagy afrikai állam nevét kapjuk. Beküldendő az állam neve.

A 48. számban közölt átlórejtvény lelyes megfejtése: GLENN.

Könyvjutalomban részesül: Nagy

Habi, Nagymegyer és Éli Ilona, Kerekgede.

ett, mintha megöregedett volna. Feje s lekókadt, pedig nemrégen még süszkén tartotta. A gyerekek bejöttek, kezükbe vették, de rögtön le is tették, nem akartak vele játszani. Ott Júsult szegény a sarokban.

— Látjátok, milyen szomorú a kornosarcú, menjünk oda hozzá és vigasztaljuk meg.

Mentek is rögtön. A kormos arcú >aba most már nem pöffészkedett. Elszállt belőle a gőg, üdvözölte barátait ás amikor a talpra ugró bohóc kettőt jgrott, még el is nevette magát.

— Jaj de mókás vagy — tapsolt írömében, amire talpra ugró még jgyet ugrott. Nevettek már mindinnyian és megfeledkeztek arról, tiogy a kis kormos arcú baba nem is Jlyan régen még nagyon büszke volt.

R5ha \yfiViálvr

A kormos arcú baba