Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-18 / 50. szám

1 napközi otthon és a gyermek szabad ideje Ha fejlődés kővetkező • SZAKASZA az az időszak, amikor a gyermek felhagy a játékos­sággal. Mozgása gazdaságosabbá vá­lik, reálisabb lesz viszonya a környe­zetéhez, tárgyakhoz és kritikusabban lép fel a jelenségekkel, személyekkel szemben. A nevelői tekintély most már nem belőle indul ki, ezt már a nevelőnek kell kiharcolnia. Ezeknek a gyerekeknek az igényei már eleve másak, mint a kisebbeké. Itt a nevelő legfontosabb feladata, hogy a gyermeket úgy irányítsa, hogy az minél többet fedezzen fel a saját környezetében. A legfontosabb, hogy a napköziben a kihasználatlan perce­ket értékes szabad időre cseréljük fel. Nem lehet számunkra közömbös az, hogy a gyermek a tananyagon kívül milyen más jellegű, de amellett hasznos élménnyel gazdagodott. Szin­te hamleti kérdés: vajon bűn-e vagy hasznos, ha a gyermeket magára hagyjuk, ha a szabad idejét korának megfelelően használja ki. Egyes gya­korlott pedagógusok amellett törnek pálcát, hogy azt a gyermeket, akit agyonnyaggatunk kötelességekkel, elő­írásokkal, jobb ha pihenése érdeké­ben magára hagyjuk, hogy azt tegye, amit éppen akar. Ezeknek a gyerek pihenése szem­pontjából és a felnőtt szempontjából bizonyára igazuk van. De ha jól meg­­figyeljUk a gyermeket, azt láthatjuk, hogy az az idő, amit pihenésre szán­tunk, tulajdonképpen nem pihenés, hanem unatkozás, mert a gyerekek többsége nem tudja mit csináljon szabad idejében, az ún. pihenési idő­ben. A nevelő számára a napköziben nem a legnehezebb feladat megszer­vezni a tanulásra való felkészülést, vagy a foglalkozást, de sokkal nehe­zebb jól megszervezni a szabad idő felhasználását, ha tekintetbe akarja venni a gyermekek hajlamait, köve­telményeit, igényeit. A gyerek mindig hálás az új játékért, vagy az olyan feladatokért, amelyeknek játékos jel­legük van. Ha a nevelő nem is tűz ki bizonyos konkrét célt, mégis meg tud­ja tölteni tartalommal a szabad időt. Ez nem csupán lehetősége a nevelő­nek, hanem egyenesen kötelessége is, hogy újabb élményekkel gazdagítsa a rábízott gyermekeket. Mondjuk pél­dául úgy, hogy figyelteti a gyerekek­kel az eget, a felhőket, a fákat, má­sokkal koszorút fonat azokból a virá­gokból, levelekből, melyeket társaik szedtek. Egy másik csoportot meg­bízhat pl. azzal, hogy bizonyos tár­gyakból „kitüntetéseket“ készítsenek a futball-mérkőzés győztesei számára. A fiúk pl. vesszőkből és ágakból kunyhót építhetnek a „véletlenül“ odavetődött „vándor“ számára, stb. így elérik azt, hogy a gyermek ját­szik, de egyúttal pihen is. Nincs kor­látozva előírásokkal és kötelességek­kel. Eközben a felnőtt mind etikai, mind esztétikai téren az egész játék ideje alatt hat a gyerekekre. A gyerek szabad idejében kifejtett közvetett hatás, amelyről a fentiek­ben szó volt, más téren is érvényre juthat. Az, aki nem pazarolja felesle­gesen a saját és a gyermek erejét, következetes nevelőmunkával már az Iskolai év elején olyan légkört te­remthet, melynek a célja az iskolai tevékenység fokozása lehet. Nem le­het eléggé hangsúlyozni ennek az állandó motívumnak a fontosságát. Ebben a korban ugyanis fontosabb a munkára való törekvés etikai érté­ke, mint maga a konkrét munka. Befejezésül: Épp úgy, mint a könyv is csupán akkor tetszik a gyereknek, ha tartalma tele van történéssel, a napközi otthoni élet is akkor talál megfelelő visszhangra, ha gazdag él­ményekben. Ha erről a nevelő meg akar győződni, kérdezze meg a gyere­keket, akik a napköziből eltávoznak, mire emlékszenek a napköziben eltöl­tött időkből. Csak arról hallhat, ami megtörtént, vagyis — az élményekről. A megkérdezett gyerek bizonyára ezt feleli: „Jó volt a napköziben, mert mindig valami érdekessel foglalkoz­tunk!" Ezt a magától érthetődő, egyszerű választ a nevelő azzal érdemelheti ki, hogy hozzájárult a gyermek élményei­nek gazdagításához. Azzal, hogy a gyermekekben fenn tudta tartani a környezet iránti érdeklődést, hogy si­került átváltoztatni a tanulás iránti kötelességet, önkéntes igyekezetté, hogy mindenféle foglalkozáshoz hozzá tudta kapcsolni az egyéni vagy cso­portos élményszerzést, feltalálta ma­gát a játékok megválasztásában és a szabad idő jó megszervezésével já­rul hozzá, hogy a gyermek alapjában Ezt kapjuk karácsonyra! (Stubnya felv.) J. V. SLÄDEK: r r SZÁNKÓ Hej, hogyha szánkónk lenne, Nem ér utol — jogadunk — hogy szállna, repülnel ló egyetlen egy sem, Ketten húznánk sebesen, úgy siklik majd fogatunk Pisti rajta ülne. a síkos hóleplen. Lenne lárma, sírás, ha szakadna az istráng: szánkónkból kifordulna s hóba esne Pistánk! Fordította: Fügedi Elek­-------------------------------------------------v Kámzsanyakú sportpulóver Készítéséhez kb. 40-45 dkg vastag­­szálú gyapjúfonalat vegyünk, 5-ös tű­vel kötjük. Az ele­jét a csípöbőségnek megfelelő szem­számmal kezdjük és egyenesen kö­tünk a karkivágá­sig, itt egyszerre 3, majd 1X1 szemet fogyasztunk. Ez­után 20 cm magas­ságban kötünk, majd ismét egy­szerre 3 szemet, és 1X1 szemet szapo­rítunk (így kapjuk tz ejtett vállat). Ezután a váll sze­neit 10 szemen­ként befejezzük. Közben a nyak kivágásához érve, a szemeket le­láncoljuk. A minta: 1 sima, 1 fordított, 1 sima, a következő sorban pedig 1 fordított, 1 sima, 1 fordított. A munka hátát ugyanúgy kötjük, mint az elejét. A karlyukhoz érve a középszemeket kettéválasztjuk és az oldalvonalakon a fent leírt mó­don fogyasztva és szaporítva, kar­kivágást kötünk, a középvonalon pedig egyenesen kötünk a vállvo­­nalig. A váltak szemeit és a nyakkivá­gást befejezzük. Az ujjakat kb. 56 szemre kezd­jük és a szabásminta szerint sza­porítva és fogyasztva kötjük meg. Ezután a szükséges méret szerint megkötjük a gallért, amelyet lazán visszahajtva rádolgozunk a nyak­kivágásra. (Sz. F.) Kerek díszterítő Anyaga: 150-es horgolócérna, mére­te: 17 cm. 1 sor: 16 lácszemból kört horgolunk. 2. sor: 12 láncszem és egy kispálca a körbe, hétszer ismételve. 3. sor: 8 láncszem és 5 kispálca min­den ívbe. 4. sor: 8 láncszem, 4 kis­pálca az ívbe, 3 kispálca az előző 3 kispálcára. 5. sor: 8 láncszem, 4 kis­pálca az ívbe, 5 kispálca az előző 5 kispálcára. 6. sortól a 18. sorig ha-llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll véve tényleg azt tehette, amit éppen akart. Persze, mindezeket a tudnivalókat nemcsak a napközi otthonok nevelői­nek kell elsajátítaniok, hanem a szü­lőknek is, különösen azoknak, akik otthon saját maguk gondoskodnak gyermekük iskolán kívüli neveléséről, szabad idejük megszervezéséről. De fontos ezeket a tudnivalókat elsajá­títani azért is, mert így nem fordul­hat elő, hogy a szülői nevelés ellen­tétbe kerül az iskolai és napközi ott­honi neveléssel, amit napjainkban — sajnos — még elég gyakran tapasz­talhatunk. Schick Károly, Dunaszerdahely sonlóan horgolunk úgy, hogy a kis­­pálcák száma minden sorban 2-vel szaporodik. 18., 19., 20. sor hasonlóan készül, csak itt a sorok végén 3-3 kispálcát hagyunk ki. 21. sor: 13 lánc­szem, 1 kispálca, a j. pálcába, és minden 6. pálcába leöltve még 5 ívet horgolunk. 22., 23., 24. sor: minden ívbe 1 kispálca és 13 láncszem. 25. sor: minden ívbe 4 ráhajtásos pálca, utána 9 láncszem. 26., 27., 28. sor azonos a 25. sorral. 2. sor: minden ívbe 15 láncszem, egy kispálca. 30 — 31. sor azonos a 29. sorral, 32. sor: min­den ívbe 8 kispálca, 1 pikó és 8 kis­pálca. K. R. A kormos arcú babát nem szerette senki: elhúzódott tőle a zsiráf, a bi­cegő mackó, a talpra ugró bohóc, a bámészkodó kecske, a tüské hátú süni, de még az ugrifüles makimajom Is, mert rátarti büszke volt. — ö, de fenn hordja az orrát — morgott bicemacl. — Pöfíeszkedő... — bólintott rá a zsiráf. — Tegnap hívtam játszani — mond­ta sebesen makimajom — és képzel­jétek, elbiggyesztette a száját, aztán azt mondta: „Mit képzelsz, te ostoba majom?“ — Ez már mégiscsak sok — szag­lászott körbe tüskés süni. — Beszélni kellene vele. — Beszélj csak! Akár a falnak be­szélnél — mondta makimajom. — Azért olyan kényes, mert azt hiszi, hogy ő a legszebb — nyújto­gatta a nyakát a zsiráf. — Kis beképzelt. SUni nem törődött az egymás sza­vába vágó játékokkal, odament a kor­mos arcú babához. „Szervusz!“ — kö­szöntötte illedelmesen. — Mit akarsz? — fordult felé a kormosarcú. — Gyere velünk játszani. — Nincs kedvem. Majd megyek, ha kedvem lesz. Különben is még be­­piszkoljátok a sásból kötött szok­­nyácskámat. — Vigyázunk. — Ismerlek benneteket — mondta* a kormosarcú és elfordult. — Nem szép, hogy így beszélsz velünk — mondta süni. [ — Hagyj békén, már annyit beszél-' tél, hogy fáj a fejem... — és mér­gesen süni felé csapott, de olyan szelesen legyintett feléje, hogy süni tüskéje a kezébe szúródott. — Jaj a kezem — szisszent fel a kormosarcú. — Bocsáss meg — mondta süni —, tudod, hogy a tüskéim szúrnak, nem szabad lett volna megütnöd. — Eredj már innen — ripakodott rá a kormosarcú. Tüskés süni szomorúan elódalgott. De alig telt el egy óra, észrevették, hogy a kormos arcú baba arca ráncos „Kassa“ jeligére. — A fogcsikor* gatás alvás közben gyermeknél elég gyakori jelenség. Az alsó álkapoc3 őrlő mozgásai idézik elő. Felületes alvás kapcsán, rendszerint az elalvás és az ébredés szakaszában észlelhető, amikor még nem következett be, vagy már szűnőben van az Idegrendszer mozgató részlegének teljes ellazulása. Amennyiben egyéb kórosnak ítélhető tünet hatéves gyermekénél nem je­lentkezik, semmi teendő nincs. A gyér? meket álmából felkelteni nem kell és altatókat sem ajánljuk az alvás el­mélyítésére. „Szesz-fekete" jeligére. — A feke­tekávé mértékeit adagja a szellemi működéseket, funkciókat serkenti. így gyorsabb lesz a gondolattársítás, élén­­kebb a fantázia, a megfigyelőképes­ség, kitolódik a fáradtságérzés jelent­kezése is. Nagyobb mennyisége nyug­talanságra, szapora szívműködésre vezet. Nem tartható az az elterjedt nézet, hogy az alkohol hatását feketekávé­val le lehet küzdeni. Ennek ismerete nagyjelentőségű elsősorban gépjármű­­vezetőknél. Köztudott, hogy a közle­kedési balesetek előfordulásánál a szeszesitalok okozta idegrendszeri elvátozásoknak döntő szerep jut. Tudni kell azt is, hogy szeszesital okozta elernyedés, lassú reagálóké­pesség koffeinnel nem állítható hely­re. Veszedelmes az alkoholt és a ká­vét — mint mérget és ellenmérget — egymással szembeállítani. Az orvosi vélemény egyértelmű: az a gépkocsi­vezető, aki iszik, emberéletet kockáz­tat, és semmilyen körülmények kö­zött nem ülhet a volán mellé. Dr. F. J. Mit főzzünk? Vasárnap: Ragúleves, kacsaaprólék­kal, kacsasült, tört burgonya és uborka, töltött ostya, gyümölcs. Hétfő: Csontleves, parajfőzelék virslivel, alma vagy körte. Kedd: Zöldségleves, citromos ser­téskaraj, párolt rizs, gyümölcs. Szerda: Karfiolleves, gombás rosté­lyos, spagetti, kompót. Csütörtök: Marhahúsleves, főtt mar­hahús, zöldbab és tört krumpli, gyü­mölcs. Péntek: Dara-krémleves, rakott sa­vanyú káposzta sertéshússal és kol­básszal. Szombat: Gulyásleves, túrőscsuszá. RECEPTEK Rakott savanyú káposzta. A sava­nyú káposztát vízben puhára főzzük, majd a levét leszűrjük. Karikákra vá­gott vöröshagymát zsírban pirítunk. Meghintjük piros paprikával, belerak­juk a káposztát és jól elkeverjük ve­le. Egy kiló káposztára 35 dkg ser­téshúst számítva, a húst ledaráljuk és úgy készítjük el, mint a pörköltet. Kizsírozott jéna-üveg tálban felváltva lerakjuk. Az első réteg káposzta, erre egy sor sertéshús kerül; ismét egy réteg káposzta, melyre 15 dkg kari­kára vágott sertéskolbászt helyezünk. Erre ismét káposztát; a tetejébe két deci tejfelt öntünk és sütőben átsüt­jük. Káposztaleves: Hozzávalók: 100 g zsiradék, 2 és fél liter füstölthús fő­zete, 500 gr savanyú-káposzta, 1000 gramm burgonya, 30 gr fűszerpaprika, 30 gr só, 20 gr fokhagyma, 500 gr füstölt tarja, 5 del savanyú-tejföl, 30 gr levesfűszer, 100 gr sima liszt, 150 gr hagyma. A füstölt tarját megmossuk és há­rom liter vízben főzni hagyjuk. Egy­idejűleg oda tesszük főni a savanyú káposztát is egy kevés vízben. A bur­gonyát megtisztítjuk, kockára vágjuk és hozzá tesszük főzni a már félig megfőtt káposztához; aztán apróra vágjuk és zsírban megpirítjuk a hagy­mát és egy kis liszttel rántást készít­­tünk, amelybe fűszerpaprikát is te­szünk. A rántást felöntjük a füstölt­hús főzetével, jól megkeverjük és beleöntjük a káposztába, megfűsze­rezzük és beletesszük az apróra vá­gott füstölt húst (esetleg füstölt kol­bászt is). Utoljára marad a tejfel, de akkor már nem főzzük. A káposzta­leves ízesíthető — egyes tájak ízlése szerint — aszalt szilvával vagy gom­bával, esetleg mind a kettővel. Sült ponty. Hozzávalók: 3000 gramm ponty (bruttó súly), 50 gr hagyma, 2 gr őrölt fűszer, 30 gr só, 200 gr vaj, 100 gr sima liszt, 2 tojás sárgája, 200 gr reszelt sajt, 100 gr prézli, egy citrom, 5 del tej. A halat megtisztítjuk, megmossuk és adagokra szeleteljük. Az előkészí­­ett vaj felében megsütjük a halszele­teket mindkét oldalukon. A vaj má­sik feléből és a lisztből világos rán­tást készítünk, amelyet leöntjük 5 del tejjel. Ezzel kész a besamel mártás, melyet kissé megsózunk. Ha kész, hozzáadunk 2 tojás sárgáját és egy citrom levét, majd az egészet jó si­mára keverjük. A megsütött halat tepsibe rakjuk és leöntjük a mártás­sal, beszórjuk reszelt sajttal, végül pedig a prézlivel és 8—10 percre a sütőbe tesszük. A kész sült pontyot pirított burgonyával tálaljuk. ATLO-REJTVENY Vízszintes: 1. Ruhaanyag. 2. Test­gyakorlat. 3. Tánc. 4. Hegyi állat. 5. Szín. Ha helyesen írjátok be a vízszintes sorok megfejtését, akkor a vastagabb átlóban egy nagy afrikai állam nevét kapjuk. Beküldendő az állam neve. A 48. számban közölt átlórejtvény lelyes megfejtése: GLENN. Könyvjutalomban részesül: Nagy Habi, Nagymegyer és Éli Ilona, Ke­­rekgede. ett, mintha megöregedett volna. Feje s lekókadt, pedig nemrégen még süszkén tartotta. A gyerekek bejöt­tek, kezükbe vették, de rögtön le is tették, nem akartak vele játszani. Ott Júsult szegény a sarokban. — Látjátok, milyen szomorú a kor­­nosarcú, menjünk oda hozzá és vi­gasztaljuk meg. Mentek is rögtön. A kormos arcú >aba most már nem pöffészkedett. El­szállt belőle a gőg, üdvözölte barátait ás amikor a talpra ugró bohóc kettőt jgrott, még el is nevette magát. — Jaj de mókás vagy — tapsolt írömében, amire talpra ugró még jgyet ugrott. Nevettek már mind­­innyian és megfeledkeztek arról, tiogy a kis kormos arcú baba nem is Jlyan régen még nagyon büszke volt. R5ha \yfiViálvr A kormos arcú baba

Next

/
Thumbnails
Contents