Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-12-18 / 50. szám
A horgászokról általában... HA A HORGÁSZ nem is állíthatja magáról: horgász vagyok, ki több nálam? - mégis kétségtelen, hogy isten öt teremtette leghasonlóbban saját képmására és, hogy a horgászat a legrégibb foglalkozás. jMózes első könyve szerint, amely a világ keletkezését tárgyalja, isten először a füvet teremtette, azután a magtermeló növényeket és a gyümölcs - hozó fákat. Rögtön utána felszerelte az égi világítóberendezést és elrendelte a vizeknek, hogy dús mennyiségben rovarokat termeljenek, valamint nagy halakat. Csupán a halak és a madarak elkészítése után árasztotta el a világot marhákkal és egyéb állatokkal. Ha tehát eltekintünk a rovaroktól, a biblia tanúsága szerint a halak voltak az első élőlények a földön. És vajon mikor alkotta saját képmására a horgászt? Erre a kérdésre is választ kapunk a teremtés könyvében. A legrégibb horgász maga az úristen volt, tüstént utána pedig Ádám apánk következett. Ugyancsak megvan írva, hogy isten saját képmására alkotta az embert, majd kiadta első számú parancsát Á d á m n ak és kedves nejének: — Nemzzetek, sokasodjatok, árasszátok el a világot és hajtsátok uralmatok alá a halakat... A PARANCS VILÁGOS VOLT. Ádám vigyázzállásba vágta magát és harsány hangon válaszolt: „Megértettem!" Miután a parancs első felét teljesítette és egy, Éva oldalán eltöltött kellemes félóra után feltápászkodott, horgászbotot barkácsolt magának. Azután felspékelt egy sáskát és behajította a csalit az Euf rátesz hullámaiba. És amikor kihúzta a csillámló halat, tudatára ébredt, hogy az Or parancsának második részét is teljesítette. Tetszett neki a dolog és megfogadta, azontúl is eljár majd horgászni. így telt el az este, majd felvirradt a hetedik nap hajnala. Ezzel egyúttal magyarázatot nyerünk arra, honnan ered a nagy gyermekáldás a horgász családokban és miért járnak ki a horgászok a vízhez a hetedik napon, vagyis vasárnap. A halakat már emberemlékezet óta becsben tartották. A régi egyiptomiak, sumerok, aszszírok, indusok és kínaiak éppúgy, mint az indiánok vagy a neander-völgyi emberek. De már előttük is halat fogtak és fogyasztottak a földlakók. Egyesek írásjegynek használták fel a halak karcsú alakját. Jelvény lett a halból, a halászat jelképe, sőt a pápa mindmáig hordja a római püspökök halászgyürüjét, az anulu s p i s c a t o r iu s-t, amelynek pecsétje a horgászó Péter apostolt ábrázolja. Halételeket már a régi rómaiak is szívesen fogyasztottak. Néhány ritkább halfajtáért nehéz pénzeket fizettek a tehetősebb rómaiak. Fényűző palotáik kertjében víztárolókat és halastavakat létesítettek. Nemcsak haltenyésztést űztek, hanem pácolt és tartósított halakat is fogyasztottak. ÉS MIT TANÍT A BIOLÓGIA? Földtekénken az első élet a vízben keletkezett. Minden, ami a vízben él, elsőbbséget élvez, tehát, és átmenetet képez a szervetlen anyagból a szerves életbe. Ha vallási szempontból elemezzük a dolgot, a halakat kell a legengedelmesebb teremtménynek minősítenünk. Mert az említett első számú isteni parancsnak: „Nemzzetek és sokasodjatok ...“, amely valamennyi élőlénynek szólt, éppen a halak tettek eleget olyan példás módon, hogy az ember elámul rajta. Hiszen egyetlen heringnőstény, ha megszállja a szaporodási ihlet, egyetlen szerelmi légyott után 40 ezer ikrát ajánl fel megtermékenyítésre 40 ezer halivadék számára. Viszont ezen tények megállapítása után sem szabad kimondani a tudományos következtetést, hogy nemcsak a halak, hanem a horgászok is hakeznek, amellyel a víz rezgését érzékelik. Amíg azonban a halaknál bonctanilag kimutatható ennek az érzékszervnek a helye, addig a horgásznál nem sikerült megállapítani székhelyét. És mégis, a vízfelület legcsekélyebb mozdulására vülámgyorsan reagál a horgász, amely reakció külsőleg is megnyilvánul: ilyenkor a horgász vagy elfehéredik, vagy elpirul. Olyan is akad, aki elveszti egyensúlyérzékét. Jellegzetes ugyancsak a hirtelen átmenet a dermedt nyugalomból a horog villámsebes kihúzásáig. AMINT LÁTJUK, a horgászok írigylésreméltó nyugalommal és önfegyelemmel rendelkeznek, tehát értékes emberek. Vasidegzetük kiváló egészségről tanússonlítanak egymásra. Ezt felette rossznéven vennék — mármint a horgászok. Mert tagadhatatlan, hogy a horgászok is „gerincesek" és némák, akár a halak, de csak horgászat közben, amikor a víz partján ülnek. A halakhoz hasonlóan ők is sajátságos érzékszervvel rendelkodik. Senki sem kérkedhet azzal, hogy „pecázásból“ eredő betegségbe esett horgászról hallott volna, aki szenvedélye áldozata lett. A horgászt nem éri gutaütés, mert — elkerüli. (Magazin, 1965/9) Polipfogó-verseny A kanadai SAXE POINT öbölben évente megtartják a legjobb vízalatti úszók versenyét. Az öböl vize gazdag nyolckarú polipokban és a búvárruha nélküli versenyzők a víz mélyén élve fogják el a polipokat. A polip súlya 30—35 kiló és csápjai hossza eléri az 1,5 métert. A bajbajutott, veszély esetén megölheti a polipot —, de kiesik a versenyből. A kanadai halászat előretörése Kanadának az Atlanti-óceán felé eső partmellékén terül el a .világ halban leggazdagabb tengere. Akkora ez a vízikörzet, mint egész Anglia kiterjedése. Évente vagy húsz nemzet halászhajői iel°-”-'o!< meg Oj-8 fundland és Ojskócia sekély vizű térségében. A rohamosan fejlődő országok népességszaporulatával egyenes arányban növekszik a kereslet a legolcsóbb fehérjeforrás, a halhús iránt. A különböző nemzetiségű halászok közötti versengés és vetélkedés fenyegető méreteket kezdett ölteni. Kanada ezért a többi ország tiltakozása ellenére törvényt hozott, amellyel halászati jog viszonylatában a partoktól 20 kilométerre terjesztette ki felségvizeit. Ennek az intézkedésnek köszönhetik a kanadaiak, hogy megtarthatták az 1962. évi elsőbbséget, amikor halfogásuk először haladta meg az évi 226 millió dollárnak megfelelő, egymillió tonna hozamot. Rangsorban túlszárnyalták Norvégiát és második helyre verekedték fel magukat Japán után. Világviszonylatban ugyan több mint száz nemzet fiai folytatnak tengeri halászatot, a hozam háromnegyed részén azonban csupán 16 ország osztozik. Ezek közül pedig öszszesen három ország. Japán, Kanada és Norvégia elégítik ki a világ halszükségletének felét. A legtöbb halszállítmány Kanadából az USA-ba és Angliába irányul. A halászat a mellékágazati mélyhűtő és konzerv iparral együtt több mint 100 ezer alkalmazottat foglalkoztat Kanadában. Az egyre növekvő kereslet kielégítésére idén óriási halhütő üzemet létesítettek Lunenburgban, Üjskóciában, amely évi 40 000 tonna befogadására alkalmas. Legújabb hírek szerint jövőre további mélyhűtő üzemet terveznek 15 000 tonna évi kapacitással. (ze) A POLIPROPILÉN — jól beválik a hálógyártásnál A DER FISCHWIRT ez évi 7. számában G. K 1 u s t ismerteti azokat a kísérleteket, melyeket a polipropilén fonalból vert hálókkal folytattak annak megállapítására, hogy ez a legújabb fajtájú műanyag miképpen állja meg a helyét. A polipropilén szál az eddig kizárólag használt műanyaggal, a nylonnal és a vele rokon különféle ... Ionokkal szemben sokkal könnyebb fajsúlyú és ami talán ennél is fontosabb, kevésbé nyúlik. A polipropilén fonál a hálógyártásnál jól beválik és nem okoz műszaki nehézségeket, különösen az az előnye, hogy a csomók sem a gyártás, sem a felhasználás során nem csúsznak meg. A kísérletek eredményei alapján nylonnal kombinált hálókkal próbálkoznak, amivel egyesítenék a két anyag előnyeit és kiküszöbölnék a hátrányokat. (H) Állatorvosi tanfolyam A Német Demokratikus Köztársaság illetékes szervei arra törekszenek, hogy minél több állatorvos tanulmányozza a halbetegségeket és azok gyógyítását, ebből a célból halpatológiái tanfolyamokat szerveznek. Az állatorvosok továbbképzése a bajor biológiai intézetben történik, ahol megfelelő kísérleti lehetőségek és tavak állanak rendelkezésre. Tervezik más intézetek bekapcsolását a? állatorvosok halpatolőgiai kiképzésébe és remélik, hogy rövid idő múlva annyi szakembeáll majd rendelkezésre, amenynyi a tógazdaságok és a halászat fejlődésének szükségletét kielégíti. (at)-
