Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-12-18 / 50. szám
AZ ELMÚLT ÉVEKBEN I jiéín! járás hívta versenyre az ország Cukorrépatermesztőlt. A felhívás reális alapokra épüít: 400 mázsa répa elérése hektáronként a járás egész területén. A felhívás követőkre talált, Bőt méltó versenytársak is akadtak. Az éllovasok között Szlovákiai méretben Idén a lévai járás vezet a cukorrépatermesztésben. A járás területén átlagosan 319 mázsát értek el hektáronként. A prímet a nagyölvedi szövetkezet viszi, ahol a 140 hektáros területről tisztán 567 mázsát takarítottak be átlagosan hektáronként. Vajon a nagyölvediek minek köszönhetik a magas hektárhozamot? Erről beszélgettünk Túrán Istvánnal, a szövetkezet alelnökével, Szalma Ferenc agronómussal, Duchony Dezső gépesftővel s még néhány szövetkezeti vezetővel. Érdekes, amíg öt-hat évvel ezelőtt i nagyölvediek tiltakoztak a cukorrépatermesztés ellen, mondván: minek vessünk, a mi határunkban nem érdemes, addig ma az első helyre kerültek a járásban. Beszélgetésünk alkalmával kiderült, hogy az agrotechnikai követelmények aprólékos betartásának köszönhetik eredményeiket, mely főképpen Szalma Ferenc agronómus érdeme. Példás talajelőkészítés A szövetkezetben mintegy 400—500 tnázsára rúg a napi trágyatermelés. Ezt azonnal a szántóra hordják, ahol szarvasokban érlelik. Tarlóhántás után tehát, amikor elérkezik a trágyázás Jó agrotechnikával 567 mázsa cukorrépa hektáronként Évről évre országos méretben megrendezzük a cukorrépatermesztők versenyét, s ősszel várjuk az eredményeket. Az 1954—60-as években Prosenlcéből indult a mozgalom hektáronként 500 mázsás termés elérésére. Fő cél volt, hogy a cukorrépa minden hektáréról 1 vagon cukrot nyerjünk. Az elképzelés szerint 500 mázsa répából húsz százalékos cukortartalom mellett száz mázsa cukrot kellett volna a gyáraknak előállítaniuk. A gondolat jó volt, de a kezdeményezés nagyon távol esett a valóságtól. Reális körülmények közt még jónéhány esztendőt igényel, míg ez a bátor terv valóra válik. Jelenleg, ha egyik-másik szövetkezet a bő csapadék jóvoltából el Is éri az 500 mázsás hozamot, hiányzik a jelzett cukortartalom. Köztudomású, minél nagyobb a répa, s vele az összsúly, annál kevesebb a cukor százaléka. Répanemesítőinkön múlik, hogy új fajták előállításával az arányt megváltoztassák. ■ Nevezzünk ki trágya-felelősöket. Számos szövetkezetben, főleg a terebesi járásban ide s tova négy éve, hogy megalakultak az első trágyakezelő csoportok. Nagy jelentőségű volt ez a lépés, hiszen amellett, hogy kevés az istállótrágya, hanyag kezelése folytán többször értéktelen szalmát szántottunk a földbe. A csoport feladata a trágya kezelése kihordástól a leszántásig. Az anyagot naponta a trágyázandó terület szélén létesített szarvasokba hordják, szakszerűen kezelik, érlelik. Ezáltal nyáron, trágyázás idején elkerülik a munkatorlódást, s a felszabadult erőgépeknek több idő jut a trágya időben történő, helyes beszántására. Az említett munka végzése mellett a csoport tagjai komposztkészítéssel is foglalkoznak. Szabad idejükben nap mint nap nyersanyag után kutatnak a kertészetben, szántón, a gazdasági udvar körül. Azóta nem a tűz martaléka a burgonyaszár, nem hever a határban egyik évről a másikra a kazalfenék, a napraforgótányér stb., stb. Minden fellelhető szerves anyagot komposztálnak, trágyává alakítanak. Munkájukat az alapfizetésen kívül prémiummal is jutalmazzák, melynek nagysága a komposzt terven felül készített mennyisége, majd a szarvasokban érlelt istállótrágya minőségétől függ. Szakembereink előtt nem kell hangsúlyozni a trágyakezelés fontosságát, mégis felhívjuk a figyelmet, nagyon időszerű lenne, ha minden mezőgazdasági üzem hozzáértő dolgozókra bízná a trágya gondozását. ■ Tartsunk rendet a takarmánykazlak körül. Évről évre szemtanúi vagyunk csapadékdús őszön, télidőben, hogy nagyon sok takarmány tönkremegy a helytelen kazalozás, illetve kazalbontás következtében. Ha bármennyire is befedtük a kazlakat télire, maguk a takarmánykészítők is kárt tehetnek, ha egyszerre, nagy felületen bontanak kazlat. ~~ Ilyenkor nemcsak a hó árthat, de a szél is lesöpri a fellazított részt, mely azután ritkán kerül az állatok elé. A kazlak környékén mindig rend uralkodjon, s ügyeljünk arra, hogy a rakodás alkalmából lehullott széna mind egy szálig a kocsira kerüljön. Az elmondottak a silókészletekre is vonatkoznak. Télen különösen a répaszelettel készült földszinti silót éri károsodás. A megkezdett rész, ha éjjelre nem kerül fedél alá, csonttá fagy, miután nemcsak értékéből veszít, de az állatok egészségét is veszélyezteti. Tanácsos, hogy zimankós időben mindig akkora területen bontsuk fel a silót, amennyire aznap szükség van. Mind a szálas, mind a silőtakarmány behordásakor tartsuk szem előtt az ismert közmondást: „Rend a lelke mindennek." —s— ideje, helyből, gyors munkát végezhetnek mind a trágya széthordása, mind leszántása terén. Miután a jól kezelt istállótrágya órák alatt a földbe kerül, nem veszt értékéből, a benne rejlő tápanyagok összessége megmarad a növény számára. Az Időben végzett trágyázás a nedvesség visszatartása ugyancsak előfeltétele a magas termésnek. Ezért az istállótrágyát a nyári hónapokban beszántják, — ugyanakkor a talaj elmunkálását is nyomban végrehajtják. Az őszi mélyszántást ugyancsak időben, több mint 30 cm-es mélységben végzik. A szántással egyidőben hat mázsa szuperfoszfátot, két mázsa kálisót juttatnak a talajba. Nyolcszáz ember a répaföldön Tavasszal, amint a talaj engedi, azonnal simitóznak, hogy a téli csapadékot visszatartsák. Nagyölveden ugyanis az esőn kívül ez az egyetlen lehetőség a növény vízszükségletének biztosítására. Jelenleg semmilyen vlzforrás nincs a közelben, amivel öntözhetnének. Ennek tudatában a simítózás, boronálás, a föld tömítése gyors ütemben történik. A simltózást megelőzően ismételten két mázsa szuperfoszfátot, másfél mázsa kálisót és mintegy fél mázsa nitrogéntartalmú trágyát szórnak a földre. — A répa alá előkészített föld sima, mint az asztal — jegyzi meg beszélgetés közben Korcsek András, az ellenőrző bizottság elnöke. Bizony, az érett, tömött magágyban gyorsan kel a mag, miután sor kerülhet az első sarabolásra, majd az egyelésre. Nagyölveden azt állítják, hogy répaegyelés idején a falu felnőtt lakossága mind kivonul a határba. Mintegy hét—nyolcszáz személy szorgoskodik egyidőben a répaföldön. Jelszavuk: négy nap alatt végezni az egyeléssel. A kivitelezést elősegíti nemcsak az egyelés gyors elvégzéséért kijáró 100 korona prémium, de a terven felül kitermelt répa minden mázsája után beígért 0,30 munkaegység, melynek pénzértéke jelenleg körülbelül nyolc korona. Az ilyen prémiumrendszer velejárója, hogy nincs szükség az egyed számának növelését szorgalmazni. Minden egyelő tudja, hogy ritka növényállomány nem biztosíthat magas hektárhozamot. Egyeléskor a munka fő követelménye tehát a ritkítás mielőbbi befejezése. Gyomtalanítással egybekötött vízmegőrzés Az egyelést fejtrágyázás követ!. Hektáronként egy mázsa lovosicei salétromot adnak, miután sarabolják a növényt. A műtrágyával együtt a kártevők ellen 30—40 kg Gamacidot is kiszórnak a talajra. Az első kapálást szintén íejtrágyázás követi, ugyancsak egy mázsa salétromos trágyával. Ezután szinte megszakítás nélkül öt—hat Ízben sarabolnak. Tudvalevő, hogy a sarabolő nemcsak gyomirtást végző eszköz, de a talajnedvesség visszatartásának egyik fő tényezője. A nyári növényápolás mellett minden évben a kártevők fellépését megelőzően Intration kipermetezésével védik a növényt. Nagyölveden az agrotechnika követelményeinek aprólékos betartása meghozta a várt eredményt. A jól előkészített, tápanyagokban bővelkedő talaj, párosulva az Idei bő csapadékkal, magas hektárhozamot eredményezett. A répa betakarításakor derült ki, mennyire érdemes jó munkát végezni. Mácsadi csoportjában dolgozó Pupák János például a számára kimért fél hektáron 381 mázsa répát termelt. Szabó Dezső 386-ot, Garaj Gyula 378 mázsát, s még nagyon sokan 300 mázsán felül takarítottak be a fél hektáros területről. A terméshozam még nagyobb lehetett volna, ha a nyár folyamán nem éri a répát jégverés. Terv szerint a szövetkezet 480 vagon répa termesztésével számolt, míg összesen 765 vagonnal takarítottak be. Amint fentebb említettünk, a terven felül kitermelt répa minden mázsája után nyolc korona prémiumban részesültek, akik részt vállaltak a növény ápolásától. A beszélgetésből levont tanulságot összegezve, a cukorrépa magas hektárhozamát a következő tényezőknek köszönheti a szövetkezet: 4» időben végrehajtott tarlóhántás, 4* teljes értékű istállótrágya (hektáronként 400 mázsa) és ha-ként 14 mázsa műtrágya, 4 speciális mélyszántás, ♦ a talaj vízkészletének megőrzése, valamint a vetőágy gondos elkészítése, 4» gyors egyelés, ♦ két—háromízbert történő fejtrágyázás, ♦ állandó gyomtalanítás, ♦ időben végzett növényvédelem, 4* a répával dolgoző egyének anyagi érdekeltsége. A felsorolt munkafolyamatokban ne keressünk újat, jobbára minden szövetkezet hasonló agrotechnikával termeli a cukorrépát. Ám ahhoz, hogy a termésátlag a nagyölvediekéhez hasonló legyen, minden egyes agrotechnikai eljárást a maga idejében kifogástalan minőségben kell végrehajtani. Ha valahol hibát követünk el — például az egyeléssel megkésünk —, máris nem számolhatunk kiemelkedő termésátlaggal. Csakis a hozzáértés, a répa termesztésének alapos ismerete, az összes munka szakszerű, becsületes elvégzése vezethet hasonló Sikerhez. Sándor Gábor Szükség van a jogi csoportokra? A gyakorlat igent mondott! 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. december 18. A NYUGAT-SZLOVÁKIÁI KERÜLET járási termelési igazgatóságai mellett létesített ellenőrző jogi csoportok mindegyike derekas munkát végzett működésének pár hónapja alatt. Azonban a gyakorlat, bármennyire is igazolja a csoportok törvényes létezésének szükségességét, valahol mégis elakadt a dolog. Valahol ülnek a benyújtott javaslaton és nem támogatják a csoportok törvényes elismerését? Ugyanakkor senki sem tagadja létezésüket. Vannak és százezreket, milliókat mentenek meg a mezőgazdasági üzemeknek. A nyitrai ellenőrző jogi csoport mindössze nyolc hónapja működik. Vezetője dr. Hrachovsky jogász, aki hosszú éveken át egy állami gazdaságban dolgozott, jól ismeri a károsítás lehetőségeit s ezért a legtöbbször a hibák lényegére tapint. Náluk négy dolgozó közt osztják meg a munkát. A vezetőn kívül egy agronómusuk és két zootechnikusuk van. A zootechnikusok közül egyik a nagyállatok és a hízósertések értékesítésénél, a másik pedig a baromfi értékesítésénél és a tejfeldolgozó üzemekben végez ellenőrzést. Rajtaütésszerű ellenőrzéseik alkalmával kezdetben több esetben megállapították, hogy a felvásárló üzemek helytelenül szabták meg a normákat. Például a lúcnicai szövetkezet esetében, ahonnan a közelmúltban tíz hízóbikát adtak a vágóhídra, az állatok levágását követően megállapították, hogy több mint 3000 koronás károsodás érte a szövetkezetei. A fenti eseten kívül több károsítás történt a tejzsír-százalék megállapításakor. A legutóbbi ellenőrzések alkalmával 0,3—0,6 százalékos károsítást észleltek, s mire rájöttek, hogy rossz a tejzsírszázalékoló berendezés, ki tudja milyen mértékben károsodtak a termelők. Persze Kosuba mérnök közbenjárására új tejzsírszázalékolót kapott a feldolgozó üzem. A legtöbb károsításra azonban a zöldségfélék felvásárlásakor került sor. Itt a visszaszármaztatott összeg meghaladta a 100 ezer koronát. A nyitrai csoport fennállása óta közel 400 ezer koronát mentett meg a mezőgazdasági üzemeknek, s a csoport dolgozói szigorú ellenőrzéssel rákényszerítették az üzletfeleket, hogy egyenjogú partnerekként bánjanak a termelőkkel. Ennek következtében egyre zsugorodik a kárositók tábora. Dr. Hrachovsky megjegyezte, hogy mindjárt kezdetben az agronómus és a két zootechnikus a nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán elsajátította az állami normák megállapításának helyes módját, s több esetben laboratóriumi vizsgálatokat is végeztek. Mint a normák tökéletes ismerői felfigyeltek arra, hogy az üzemek laboratóriumának dolgozói nem ismerik a normák megállapításának helyes módját, s tudatlanságból megkárosítják a termelőket. Mit tehettek mást, mint megtanították ezeket a dolgozókat a normák megállapításának valódi fortélyára, s azután már nem nézték el a tévedéseket. Minden esetre nem ártana, ha a jogi csoportok zootechnikusai és agronómusai más járásokban is hasonló oktatásban részesülnének. Szükség kínálkozik továbbá arra is, hogy a járások jogi csoportjainak dolgozói időnként közös összejöveteleken öszszedugják fejüket, s megvitassák eddigi tapasztalataikat. Jó jel például, hogy a nyitrai jogi csoport mindjárt kezdettől fogva elvetette a körlevelezés módszerét. Ennek helyében jobb formát alkalmaz. Havonta több oldalas sokszorosított híradón keresztül felhívja a mezőgazdasági üzemek dolgozóit a soron következő feladatokra. Ezen a folyóiraton keresztül példákban magyarázzák a károsodás előfordulását. így a szövetkezeti vezetők megelőző intézkedéseket tehetnek a károsodás elkerülésére. (—h—) Jól gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal A' közelmúltban felkerestem Kugler János elvtársat, a Kosúti Magnemesítő Állami Gazdaság igazgatóját és megkértem, mondjon néhány szót gazdálkodásuk idei eredményeiről. ☆ A Kosúti Állami Gazdaság fő feladata a gabona- és zöldségmag termesztése, valamint a szarvasmarhatenyésztés és a tejtermelés. Kétezernégyszázötvenöt hektár szántó áll az 515 dolgozó rendelkezésére. Egyrészt a jól szervezett munka és a gépesítés, másrészt a kedvező időjárás következtében az évi tervmutatókat magasan túlteljesítik. Talán paradoxként hangzik, ha „kedvező időjárásról" beszélünk, de a valóság az, hogy bár az idei rendkívüli esőzések országos viszonylatban károkat okoztak a kosúti „száraz szögben", amely közismerten aszályos vidék, a csapadékbő időjárás és az azt követő felmelegedés jelentékenyen növelte a hektárhozamokat. A gépesítés előnyeit tökéletesen kihasználják. Minden területen, minden növényhez a legkorszerűbb gépeket, a legkorszerűbb módszereket alkalmazzák. A sorközi művelés szakaszán jelentékeny eredményeket értek el a vegyszeres gyomirtással is. Emellett azonban említést érdemel a gazdaság dolgozóinak néhány bíráló megjegyzése, amely a mezőgazdasági gépek' minőségére vonatkozik. A Kosúti Állami Gazdaság földjei kötöttek, miután száraz időjárás mellett a talajjavító eszközök fokozott javítása jelentékenyen növeli az önköltséget. Érthető, ha a gazdaság dolgozói az új irányítási rendszertől többek között azt is remélik, hogy az alapelvek folytán a mezőgazdasági gépeket gyártó üzemek a jövőben fokozottabban figyelembe veszik az egyes tájegységek talajviszonyait. Az ÁG dolgozói kiváló eredményeket értek el az állattenyésztésben is. Erre talán a legjellemzőbb, hogy négy év alatt 1800 állatot kicseréltek és így ma már egészséges állatállománnyal dicsekedhetnek. Az egy hektárra eső bruttó termelés értéke 9800 korona. Az eredmények megmutatkoznak abban is, hogy a dolgozók átlagos havi jövedelme a tervezett 1200 korona helyett 1306 korona, de ehhez járul még a kifizetett 397 ezer korona prémium. Az eredmények a magas színvonalú szervezést bizonyítják. Talán azt mondhatnám, hogy az ÁG szervezési központja, szellemi fókusza az igazgató mellett működő műszaki-gazdasági tanács, amelynek tagjai az agronómus, a gépesítő, az ökonómus, az állattenyésztés vezetője, a pártszer* Évzárás előtt Pelsőcön Nincs még egész esztendeje, hogy a pelsőci szövetkezetben jártam, s a termelési módszerekről, nehézségekről, valamint az elért eredményekről beszélgettünk. Újabb keleti szlovákiai utam alkalmával csupa kíváncsiságtól hajtva ismét ellátogattam a már ismerős gazdaságba, hogy fölmérjem az elmúlt időszak eredményeit, a fejlődést. Amikor előzőleg körülnéztem náluk, a vezetőség, de leginkább a fiatal Filip Sabol mérnök zootechnikus bátor terveket szőtt az állattenyésztés föllendítésével kapcsolatban. Akkor örömmel vettük tudomásul, hogy most, az esztendő utolsó napjaiban valóban megvalósulnak a célkitűzések. Remekeltek az állattenyésztők. Állandósul, azaz fokozatosan előbbrejut a termelés. A tagság és a vezetőség szoros együttműködése a terven felül kitermelt tejben, tojásban és más termékben jut kifejezésre. Tehénállományuk hasznossága ä szakszerű kiválasztás és gondos takarmányozás következtében a múlt esztendei átlaghoz viszonyítva, tehenenként fél literrel növekedett. A szövetkezet dolgozóinak figyelmét tehát nem kerülte el az az országos törekvés, amely az átlagos tejhozam fél literes növelésére hívta fel a termelőket. Ennek következtében a tervezett 160 ezer helyében 203 483 liter tejet adtak piacra, s a többletért körülbelül 56 ezer koronát vételezték be. Kilátásaik a húseladás tekintetében is biztatóak. Tervüket száz százalékon felül teljesítik. De nagyobb összegre számítanak a vásárra kerülő törzskönyvezett állatokért is. Tojástermelésük is biztató. Tyúkonként 158 darab tojást termeltek, s eladási tervüket jóval túlteljesítették. Bartos Gizella a könyvelőnő föllapozza az elsődleges nyilvántartást, és nem kis büszkeséggel jegyezi meg, hogy szövetkezetük idén 120 ezer koronával túlteljesíti az állattenyésztésből eredő pénzügyi tervét. Joggal tette még hozzá, hogy róluk az újságok a kézzelfogható eredmények ellenére Is keveset cikkeznek, de annál inkább dicsérgetik az erre illetékteleneket. Többletbevételeikkel egyidejűleg természetesen a termelésre ráfordított közvetlen és közvetett költségek is növekedtek. A növénytermesztés a már ismert oknál fogva bizonyos tekintetben hátramaradt, de azt hogy télre elegendő terimés takarmányt tartalékolhattak a szarvasmarháknak, vitathatatlanul a növénytermesztőknek köszönhetik. Ezekből a takarmányfélékből a pelsőci szövetkezet teljesen önellátó. Nem fő most az állattenyésztők feje, mert a téli időszakban lesz mit adni a szarvasmarháknak, hogy hasznosságukon csorba ne essék s tavaszig megtarthassák erőnlétüket, mert gyengébb takarmányozással pár kilót könnyen leadhatnának. Ha az említett törekvések sikerrel járnak, úgy a következő esztendőben rohamos fejlődés várható a pelsőci szövetkezet állattenyésztésében, haszonhozamának női vekedésében. Most, az évzárás utolsó napjaiban elmondhatjuk — hiszen a tények magukért beszélnek —, hogy a megfeszített munka nem volt hiábavaló, mert a szövetkezeti tagok igyekezete a kedvezőtlen és szélsőséges viszonyok ellenére is meghozta a várt eredményt, s a tagság is megtalálta számítását. -haivezet és az üzemi bizottság, valamint a vállalat keretében működő népi ellenőrzési bizottság képviselője. A kommunisták hat alapszervezetbe tömörültek, személyes példamutatással ösztönzik alkotó tettekre a gazdaság dolgozóit. ☆ Nem véletlen, hogy az újságíró, aki legalább nagy vonalakban megismerhette a Kosúti Állami Gazdaság dolgozóinak szorgalmas munkáját, elért eredményeiket, a jövőbe néző szép szándékait, ugyanezeket a jeleket keresi a faluban is. Nagy és szép eredményekkel dicsekedhet a falu is. Ahol valamikor két nagybirtok és nyolc kulák szipolyozta a nincsteleneket, ma, húsz évvel a felszabadulás után mintegy 140 új ház, 174 TV-készülék, 338 rádió, számtalan motorkerékpár, mosógép, új bútor hirdeti, hogy a költő által megálmodott bőség kosarából immár nemcsak a kivételezettek részesülnek. Az anyagi gyarapodás jelei egyformán láthatók a faluban és az állami gazdaságban. Elmondhatjuk, a kosútiak jól gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal, amelyért évtizedeken keresztül harcoltak. Péterfi Gyula
