Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1965-12-18 / 50. szám
Itthon történt... A hét Gromiko szovjet külügyminiszter hivatalos csehszlovákiai látója gatása mellett a Nemzetgyűlés különböző bizottságainak tanácskozása, lg az SZLKP KB Szlovákia fejlődéséről tartott ülése és az idei év gazdasági H eredményeinek jelmérése jegyében telt el. Kitüntették á dunamenti községek kiváló bolti és vendéglői dolgozóit A derekas helytállásért A. GROMIKO csehszlovákiai látogatása Az idei barátsági hónap befejezése, valamint a Szovjetunió és Csehszlovákia között huszonkét évvel ezelőtt aláírt kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződés megünneplésének méltó jelentőséget kölcsönzött Andrej Andrejevics GROMIKO, a Szovjetunió külügyminiszterének hivatalos csehszlovákiai látogatása, akit Václav DAVID külügyminiszter kormányunk nevében hívott meg. Gromiko és felesége, valamint a külügyminisztérium több vezető képviselője múlt hét szombatján érkezett Prágába. A becses vendégeket Václav David külügyminiszter és felesége, továbbá politikai, gazdasági és tudományos életünk több más vezető képviselője fogadta. Gromiko szovjet külügyminiszter csehszlovákiai látogatása során találkozott Antonin Novotny elvtárssal, a CSKP KB első titkárával, köztársaságunk elnökével is. A hivatalos szovjet-csehszlovák megbeszélések az országainkat érintő kölcsönös politikai, gazdasági és tudományos kérdések megvitatása jegyében zajlottak le. Gromiko elvtárs részletesen tájékoztatta kormányunk képviselőit a jelenlegi európai helyzetről, különös tekintettel a nyugatnémetországi fejleményekre. A szovjet külügyminiszter vendéglátói kíséretében megismerkedett hazánk egyes tájainak szépségeivel, s ellátogatott Bratislavába is, ahol hivatalos látogatást tett az SZLKP Központi Bizottságán és a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségén. Az alkohol és a dohányzás ellen A Nemzetgyűlés egészségügyi bizottsága megtárgyalta az alkohol és a dohányzás elleni küzdelem időszerű feladatait. A fő beszámoló megállapította, hogy a járásokban működő alkoholellenes tanácsadók és gyűjtőállomások munkája nem minden esetben kielégítő, ezért ajánlatos lenne, ha a közbiztonsági körzetekben is létesítenének gyűjtőállomásokat. A beszámoló megállapította, hogy 1964 első felében 7229 személy követett el bűncselekményt alkohol hatására, míg 1965 első felében már 9298. A bűnözők száma tehát 28 százalékkal emelkedett. A közlekedési balesetek száma is növekedett a szeszes italok fogyasztásának hatására. Ezután a dohányzás káros hatásáról beszéltek, amely különösen az ifjúság egészségét veszélyezteti. Ha sikerült is a dohányzást a közlekedési eszközökön és a vendéglátóipar! üzemekben némileg korlátozni, ha csökkent is a dohánytermékek árusítása, ez csupán átmeneti jelenségnek tekinthető. Polgáraink cigarettára így is kétszer annyit költenek, mint például tejre. A képviselők felszólalása után F. Kacl professzor elmondotta, hogy polgáraink szeszes italokra ma körülbelül kilenc milliárd koronát költenek. Ebből az összegből az állam nyeresége, mintegy 4,5 milliárd korona. Ennél a tiszta nyereségnél azonban sokkal többe kerül az államnak az alkoholisták gyógykezelése, a szeszes italok fogyasztása hatása alatt elkövetett bűncselekmények, közlekedési és üzemi balesetek stb., amelyeknek költségei messzemenően meghaladják a 4,5 milliárdnyi tiszta nyereséget. Szlovákia fellendülésének tervei Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága ez év december 13-án megtartott plenáris ülésén Szlovákia 1966. évi gazdaságfejlesztési tervének javaslatáról tárgyalt, Imelyet Vincent Krahulec miniszter, a Szlovák Tervbizottság elnöke ismertetett. A tanácskozáson résztvett, s a vitában felszólalt Oldrich Cerník miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke is. A felszólalók rámutattak annak szükségességére, hogy gazdaságunk további fellendítése érdekében maradéktalanul fel kell használni Szlovákia gazdasági tartalékait. Hangsúlyozták azt is, hogy csökkenteni kell a befejezetlen építkezések számát, az eddiginél gazdaságosabban kell felhasználni a rendelkezésre álló anyagi eszközöket. Az SZLKP Központi Bizottsága a már említetteken kívül megvitatta, s jóváhagyta az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének azt a javaslatát is, hogy a CSKP Központi Bizottsága novemberi plenáris ülése határozatai értelmében bizonyos módosításokat kell végrehajtani a Szlovák Nemzeti Tanács szerveiben. Az SZLKP KB a tanácskozás befejezéséül jóváhagyta Szlovákia 1966 évi gazdaságfejlesztési tervének javaslatát. Dr. Václav Skoda, a Nemzetgyűlés alelnöke és Frantisek Tymes képviselő tegnap a Nemzetgyűlés december 18-ra egybehívott plenáris ülésének napirendjéről tájékoztatta az újságírókat. A plenáris ülés napirendjének első és legfontosabb pontja a népgazdaság fejlesztésének tervéről és a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat megtárgyalása lesz. Az állami tervet és a költségvetést a Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága, valamint a terv és költségvetési bizottság közös beszámolója alapján O. Cerník miniszterelnök helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke és Richard Dvorák, pénzügyminiszter indokolja meg. A napirend másik pontja a Nemzetgyűlés elnökségének beszámolója lesz, mely az elnökség és a bizottságok Botlík Józsefet, a kolozsnémai vendéglő vezetéjőt különösen a rántott halat, a jó halászlét és a szép dunai tájakat kedvelők közül sokan ismerték. A faluban is becsületes, derék embernek tartották. Mégis kevesen hitték, hogy élete veszélyeztetésével, háromméteres, rohanó vizen át is kimenti a vendéglőben tárolt élelmiszeszereket és más komoly értékeket. Megtette! Sőt, a lehető legnehezebb körülmények mellett hosszú hetekig naponta 300—350 ember számára főzött is. Maga mindenét elvesztette, háza is összedőlt, ő kitartott, hatvanéves kora ellenére példát mutatott. Szerdán, december 15-én a kolárovói tornateremben Botlík József és vele együtt több mint száz szövetkezeti bolti és vendéglői dolgozó, gépkocsivezető, szervező vette át a derekas helytállás jutalmaként az eliseimúlt időszakban folytatott tevékenységéről szól. A beszámolót Bohuslav Lastovicka, a Nemzetgyűlés elnöke tartja. További napirendi pont még alkotmányjogi, mezőgazdasági és egészségügyi bizottságok közös beszámolója alapján a szövetkezeti tagok szociális biztosítását módosító törvényjavaslat megvitatása lesz. A törvényjavaslatot M. Stenel az Állami Szociális Biztosító Hivatal elnöke indokolja. A Nemzetgyűlés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között létrejött kettős állampolgárságra vonatkozó kérdések szabályozásával kapcsolatos egyezmény jóváhagyását is napirendre tűzte az alkotmányjogi bizottság és a külügyi bizottság közös beszámolója alapján. merő oklevelet, valamint a „Kiváló fogyasztási szövetkezeti dolgozó“ kitüntetését. A kerületi szervek által rendezett ünnepélyes ülésén Jány János, a kolárovói helyi nemzeti bizottság elnöke a lakosság nevében is megköszönte a szövetkezeti kereskedelem dolgozóinak áldozatos, odaadó munkáját. A fogyasztási szövetkezetek vehető funkcionáriusai méltatták, hogy a dunaszerdahelyi és a komáromi járásokban a nyári hónapokban 15—20 ezer ember számára is főztek a szövetkezeti konyhák és a legtöbb községet, illetve a visszamaradt lakosságot motorcsónakokkal, kétélű járművekkel kihordott élelmiszerekkel látták el. eJlenleg is a jelentős károkat szenj vedett kereskedelmi hálózat pótlására a komáromi járásban például kilenc mozgóbolt járja a községeket. Tájékoztatták az ünnepi ülés részvevőit, hogy a két járásban több mint 150 vendéglőt és boltot állítottak helyre. Rendkívüli feladatok elé állítja á fogyasztási szövetkezetek dolgozóit az építőanyagellátás. December közepéig a komáromi járásban a szövetkezetek több mint 10 000 vasúti vagonnak megfelelő építőanyagot szállítottak a községekbe. Többek között 15 ezer köbméter fürészeltárut, deszkát és gerendát, 14 ezer tonna cementet, 32 és félmillió téglának megfelelő falazóanyagot, 3 millió 300 ezer cserepet, 25 ezer ajtót és ablakot, több mint 6 ezer tonna meszet stb. adtak már az építőknek, illetve szállítanak a közeljövőben. A kitüntetett dolgozók munkatársaik nevében is ígéretet tettek, hogy az áruellátás példás megszervezésével az árvíz sújtotta dunamenti községekben könnyítik a lakosság gondjait, és orvosolják az építőanyagellátásban még mutatkozó hiányosságo-> kát. -mi-Az új népgazdaságfejlesztési terv a Nemzetgyűlésben Ä iföm>műves válaszol: Mikor lehet kérni a földadó mérséklését és mikor ölhet» , disznót az egyénileg gazdálkodó földműves? Csáky Lajos kővári olvasónk levelében előadja, hogy 7,90 ha földön egyénileg gazdálkodik. Kötelező húsbeszolgáltatását 14 mázsában állapították meg. Eddig beszolgáltatott 7 db. sertést 750 kg súlyban, 1 db. szarvasmarhát 325 kg súlyban, 5 db. hízott libát 40 kg súlyban. A 7,90 ha területből 5 ha a szántó, de ennek felén a múlt évben nem termett semmi, mivel csaknem az egész évben 40—50 cm magas víz alatt állott, és még most is víz van rajta. Az említett okokból ezek a földek egészen elmocsarasodtak. Olvasónk kérdi, kérhet-e adókedvezményt és az említett nem teljesítés nem lesz-e akadálya a disznóölési engedély kiadásának. A földadó mérséklést illetően utalunk a mezőgazdasági adóról szóló törvények (50/1959 Zb. és ezen törvényt részben módosító 123/1962 Zb. sz. törvény) végrehajtásáról szóló 124/1962 Zb. sz. rendelet 58. cikkelyére, amely lehetővé teszi, hogy a HNB ill. a JNB az átlagos jövedelmezőség normája alapján kiszámított földadó alá eső bevételt alacsonyabban állapítsa meg, főként akkor, ha a földműves olyan rendkívül kedvezőtlen természeti és termelési feltételek mellett kénytelen gazdálkodni, amilyen körülményeket az átlagos jövedelmezőség normái nem fejeznek ki. Ez az adóalap csökkentés akkor jön számításba, ha a földműves saját maga ill. családjának létfenntartását kizárólagosan vagy túlnyomóan a mezőgazdaságból eredő bevételek biztosítják, és ha a helyi körülmények' szerint nem áll módjában mellékes tevékenységből keresethez és bevételhez jutni. Ennél az adóalap csökkentésnél végül tekintetbe kell venni az adózó munkaképességét is. Az említett végrehajtási rendelkezés 43. cikkelye alapján, ha az említett szántóföld tartós elmocsarasodásáról lenne szó (ha ez az állapot 1966. január 1-én is fennáll majd), olvasónk kérheti, hogy az így sújtott területet az adókivetés szempontjából terméketlennek tekintsék és az itt említett rendelkezés értelmében a 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1965. december 18. földadó kivetése szempontjából zárják ki a számításba jövő földterületből. A házi disznóölések engedélyezését a 48/1963 Zb. számú rendelet szabályozza a 100/1965 Zb. sz. rendelet módosításában. Az említett rendelet 2. § 3. bek. értelmében a fél hektárnál nagyobb kiterjedésű mezőgazdasági területtel rendelkező egyénileg gazdálkodó földművesnek a disznóölést akkor engedélyezik, ha a vágósertés vagy a húsbeszolgáltatás évi feladatát általában teljesítette. A disznóölés engedélyezésének feltételét az előző évi beszolgáltatás! feladatok teljesítése alapján állapítják meg. A második, esetleg további disznóölést a naptári évben kivételesen indokolt esetekben engedélyezhetik, főként akkor, ha a földműves családjában több gyermek, vagy tüdőbeteg személy (ideszámít a szilikózisban szenvedő beteg is) él stb. A második vagy további disznóölést akkor engedélyezik, ha az egyénileg gazdálkodó földműves a vágósertések vagy az egész húsbeszolgáltatási kötelezettségének eleget tett. A félreeső, magasan fekvő községekben élő egyénileg gazdálkodó földműveseknek, ahol nehéz a húsellátás, és azoknak a földműveseknek, akiknek családjában több gyermek, vagy tüdőbeteg személy (beszámítva a szilikózisban szenvedőt is) él, a HNB akkor is engedélyezheti, ha a földműves saját hibáján kívül nem teljesítette a beszolgáltatási kötelezettségét. A disznóölési engedélyt a HNB adja ki, amely olvasónk esetében nyilván hivatalos tudomással is bír azokról a körülményekről, amelyekre olvasónk hivatkozik. A fentiek értelmében valószínűnek tartjuk, hogy az említett kivételt olvasónk esetében is alkalmazni fogják. A fentiekhez még megjegyezzük, hogy 1985. október 9-én lépett érvénybe a mezőgazdasági termékek felvásárlási központja igazgatóságának 100/1965 Zb. sz. hirdetménye, amely az említett időponttól kezdődően megszüntette a házi disznóölésekből kötelező zsírleadást, (de a kruponbőrt továbbra is le kell adni!). Dr. F. J. A szolgáltatások minőségéről, terjedelméről és árairól Olvasóink már tudják, hogy 1966. január 1-től bizonyos szolgáltatások ára magasabb lesz. Bár a szolgáltatások összteljesítménye az elmúlt öt évben 26,3 százalékkal emelkedett, a lakosság joggal kifogásolta, hogy a határidő, főleg a fehérnemű mosásánál és bizonyos javításoknál rendkívül hosszú. Sokan bírálták a munka minőségét, a szolgáltatások alacsony színvonalát. A HELYI IPAR vállalatai a jelenlegi árak mellett viszont nem tökéletesíthették munkájukat, nem emelhették a minőséget és gyorsíthatták a munkát, főleg a fehérnemű mosásánál, a ruha, a porszívó, a TV-készülék és egyéb holmik javításánál. Az eddig érvényes árak ugyanis gyakorlatilag az 1953-ban megszabott szinten maradtak, holott közben a felhasznált nyersanyagok (gyakran újfajták) ára emelkedett, s így a vállalat munkája nem hozhatott hasznot. Jelenleg például a mosodák minden tonna fehérnemű mosásánál 440 koronát fizetnek rá. Az állami költségvetésből évente 50 millió koronát fordítanak a mosodák veszteségeinek fedezésére. A határidőket csakis a jobban felszerelt mosodákban gyorsíthatják meg és a minőségi színvonal emelése is újabb beruházásokat igényel. Ha viszont érvényben maradnának a jelenlegi árak. akkor a teljesítmény minden emelése törvényszerűen újabb veszteségek forrása lenne. Igen helytelen lenne, ha ezeket a veszteségeket továbbra is az állampénztár fedezné az egész társadalom pénzéből. Minden józanul gondolkozó ember számára világos, hogy aki mosatni akar, fizessen annyit, amennyivel biztosítani lehet, hogy a mosodák ne legyenek veszteségesek. A STATISZTIKAI ADATOKBÖL kitűnik, hogy a szolgáltatások árának emelése személyenként és évenként alig 10 koronás többletkiadást jelent, ebből a fehérnemű mosásánál (ez emelkedik legjobban, 33,4 százalékkal) csupán 2,80 Kcs. Ez az átlag. Az egyéni számítás azonban más és attól függ, ki milyen szolgáltatást vesz igénybe. A férfiing mosásának, keményítősének és vasalásának együttes ára a jelenlegi 1,35 koronáról 1,90 koronára emelkedik. Ha tehát valaki hetenként négy inget mosat, akkor az, év folyamán 116 koronával fizet töbzet a mosatásért mint eddig. Aki pedig többet fizet, az természetesen joggal elvárja, hogy ingét jól kimossák, hogy ne várakozzon sokáig, és ne menjen többször is hiába a megígért, de nem kész ingekért. A SZOLGÁLTATÁSOKNÁL életbelépő árrendezéssel kapcsolatban kitűzték azt az elvet, hogy az így szerzett pénzt egyrészt a helyi ipar berendezéseinek tökéletesítésére (mosodák, tisztítók, javítóműhelyek) felszerelésére, másrészt pedig a minőségi munkáért kifizetett prémiumok útján az alkalmazottak anyagi érdekeltségének növelésére fordítják. Egy másik elvet is leszögeztek. A helyi ipar vállalatai a felhasznált anyaghoz majd nem számíthatják hozzá1 az eddigi 14,5 százalékot. Ezzel azt tartják szem előtt, hogy ott, ahol a javításnál az nem szükséges, ne használjanak új alkatrészt, ha a régit meg lehet javítani. így sok javítás ára olcsóbb is lehet, mert a szerelő nem tesz új vízvezetékcsapot, ha a régibe rakott tömítés is megfelel. Az emberek jogosan kifogásolják a javítások rendkívül hosszú határidejét. Meg kell mondani, hogy ennek nem mindig a javítóműhely az oka. Gyakran csak kerülő úton lehet beszerezni a szükséges pótalkatrészt. De erre inkább a közszükségleti cikkeket gyártó vállalatoknak kellene gondolni. JÖVŐRE A SZOLGÁLTATÁSOKNÁL is háromféle árcsoportot különböztetnek majd meg. A helyi iparban a termelés és szolgáltatások összértékének 27 százaléka szilárd ár lesz, 24 százalékban a maximális limit árakat vezetik be, kétoldalú limit árak 21 százalékban, szabad árak pedig a termelés és a szolgáltatások árának 28 százalékában fejezhetők ki. Az alapvető szolgáltatásoknál, például a fehérnemű mosásánál, a villamos cikkek javításánál stb. maximális limit árak lesznek érvényben. A kétoldalú limit árak ott lesznek érvényben, ahol legjobban hathatnak a szolgáltatások gazdaságosságára, nagyságára. E téren az idényjelleggel is számolnak. így például a ruha tisztítása olcsóbb leszí nyáron és magasait a legnagyobb idénybe»^ így lesz a legkülönbözőbb javításoknál is. Ez szem előtt tartja a műhelyek teljesítőképességének egyenletes kihasználását, nehogy egyszer csak túlórákkal bírják a munkát, máskor meg ne legyen mihez kezdeni. A szabad árak főleg a megrendelésre készített új munkáknál (ruha, cipő) lesznek érvényben. A NEMZETI BIZOTTSÁGOKRA I szolgáltatások fejlesztésénél és tökéletesítésénél nagy feladatok várnak. Jogukban áll, hogy különböző kedvezményekkel, juttatásokkal támogassanak bizonyos, a lakosságot érintő szolgáltatásokat. Törődniök kell azzal, hogy a lakosság csakis jóminőségű szolgáltatásokért fizessen. Ha a helyi vállalat nem tartja be a minőségi szempontokat, akkor az illetékes nemzeti bizottság elrendelheti az árak leszállítását, mégpedig az alkalmazottak összjövedelmének terhére. A nemzeti bizottságok arról is gondoskodnak, hogy a vállalatok minél nagyobb összegeket fordítsanak a felszerelések modernizálására, az új technológia bevezetésére. így is tökéletesíthetik és bővíthetik a szolgáltatásokat, (mi) A Pénzügyminisztérium, valamint az Élelmiszeripari- és a Földművelésügyi Minisztérium közt megegyezés jött létre a gyümölcspárlatok termelése és égetése, valamint a konzervgyári termékeket előállító termelők fizetésében történő változásokról. A következő intézkedéseket fogadták el: 1. A termelők az égetést éppen úgy végezhetik, mint eddig. 2. 1965. szeptember 1-től a Csehszlovák Gyümölcstermesztők és Kertészek Szövetségének tagjai tizenöt liter pálinkát égethetnek saját háztartásuk számára is. A többi termelők legtöbb tíz liter pálinkát égethetnek. 3. 1965. szeptember 8-tól a termelők minden liter tiszta alkohol után egyenlő forgalmi adót fizetnek: 80 koronát. 4. Az illetékes üzemeknek a termelők meghatározott mennyiségű és minőségű gyümölcsöt szállíthatnak, amelyért megkapják a nekik járó gyümölcspárlatot, vagy konzervgyári terméket. Az új intézkedéseket bővebben a Földművelésügyi Minisztérium illetékes szakfolyóiratai tárgyalják. A kiselejtezett útburkolatkövek felhasználása A fő melioráoiós berendezések építésénél és a folyómedrek kikövezésénél felhasználhatják a 16/ 16/ 18—28 cm méretű kiselejtezett útburkolat köveket. A köveket váltakozva kell élére állítva és lapjára fektetve lerakni, hogy a burkolat vastagsága átlag 20 cm legyen. Mindén negyzetméterre a burkolatköveknek legkevesebb felét élére állítva kell rakni. Ügyelni kell arra, hogy hosszanti irányban ne legyenek rések, nyílások, hogy minél szilárdabb legyen a folyómeder oldala. Az így elkészített burkolat pótolja a 20 cm vastagságú terméskőből készített burkolatot. (Ö) 8 Törvények-rendeletek 8 Gyümölcspárlás és égetés
